A magas bot szabálya és egyéb fontos jégkorong szabályok
A jégkorong, ez a dinamikus és izgalmas sportág, összetett szabályrendszerrel rendelkezik. Annak érdekében, hogy jobban megértsük kedvenc sportágunkat, a játékvezető-testület segítségével sorozatot indítottunk, melynek célja a fontosabb pontok bemutatása. Ezúttal a magas botról lesz szó, egészen pontosan a korong magas bottal történő megjátszásáról, de ezen túlmenően más kulcsfontosságú szabályokba is betekintést nyerhetünk.
A "magas bot" szabálya a korong megjátszásánál
A jégkorong egyik alapvető szabálya kimondja, hogy a korongot tilos a vállmagasság felett tartott ütővel megállítani vagy megütni. Amennyiben ilyen eset történik, a játékot meg kell állítani. Néhány kivétel azonban itt is erősíti a szabályt, amikor a játékvezető nem fújja le az akciót, és a játék folytatódik.
Kivételek a magas bot szabálya alól
Nem kell megállítani a játékot a következő két esetben:
- Ha a korongot az ellenfélhez ütik. Ekkor a játék folytatódik, és a játékvezetőnek a tovább jelzést kell mutatnia.
- Ha a védekező csapat játékosa a saját kapujába üti a korongot. Ekkor a gól érvényes.
A magas bottal játszott korong utáni bedobás helye
A bedobás helye attól függ, hogy hol történt a szabálytalanság:
- Ha a korongot magas bottal játssza meg egy támadójátékos a saját támadóharmadában, a bedobást a semleges harmad legközelebbi bedobópontján kell elvégezni.
- Ha a korongot magas bottal játssza meg egy játékos a saját védekezőharmadában vagy a semleges harmadban, a bedobást ott kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt, kivéve, ha a vétkes csapat területi előnyhöz jut.
Emellett fontos tudni, hogy tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen.
A Jégkorongpálya és Alapvető Szabályok
A jégkorong egyedi környezetben játszódik, melynek sajátos méretei és jelzései vannak.
A jégpálya méretei és jelzései
A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal.
A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5 cm, a kapu magassága 122 cm, szélessége 183 cm. A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több mint 100 cm, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm.
Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű. A kapu előterében látható kék előtér tiltott zóna a támadók számára.
Csapatok és játékosok
A pályán két 6-6 játékosból álló csapat küzd egymással. Egy csapat 6 játékosból áll: kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső. A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus. Játék közben egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet.
A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. A büntetését letöltő játékos csak akkor, ha a büntetőpadról a pályán át saját cserepadjához korcsolyázott. A sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia.
Felszerelés
A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van. Ezzel a tollal igyekeznek a vulkanizált gumiból készült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű) korongot az ellenfél kapujába beütni.
Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőnek kiálló részei nem lehetnek. Az ütő maximális méretei: a külső saroktól a nyél végéig 135 cm, a külső saroktól az ütőtoll végéig 37 cm. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. A kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben 9 cm-nél nem lehet szélesebb.
A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mert sérüléseket okozhat. A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja.
Ütő flex (hajlékonyság)
A botok flexibilitása nagyban befolyásolja a lövés erejét és pontosságát, valamint a játékos képességeit.
- Alacsonyabb flexű (hajlékonyabb) botok: Ezek a botok kevesebb testi mozgást igényelnek a korong erőteljes mozgatásához. Az elsődleges oka annak, hogy a jégkorong magasabb szintjein olyan megszokottá váltak a hajlékonyabb botok, hogy a játék sebessége miatt kevesebb idő jut egy lövés elengedésére, mint valaha. Ezek a botok gyorsabb csuklólövést tesznek lehetővé.
- Magas flexű (merevebb) botok: Ezek a botok nagyobb erőfeszítést igényelnek a korong erőteljes mozgatásához, de általában véve pontosabbak. A pattintott vagy kapás lövés esetén előnyös lehet a merevebb bot, de nehezebb egy gyors csuklólövés esetén a botot meghajlítani.
Általánosságban elmondható, hogy vannak olyan pozíciók, amelyek előnyben részesítik a magasabb vagy alacsonyabb flexű jégkorongbotokat.
Büntetések és szabálytalanságok
A jégkorongban számos szabálytalanság létezik, amelyekért büntetések járnak, biztosítva a játék tisztaságát és a játékosok biztonságát.
Büntetéstípusok
- Kis büntetés: A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető. A kis büntetés megszűnik, ha a kiállított játékos csapata gólt kap. Technikai kis büntetés is 2 percet von maga után.
- Nagy büntetés: Az első nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné. A második esetben is 5 perc a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig nem mehet vissza a jégre (nagy büntetés + fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható.
- Fegyelmi büntetés: Minden játékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10 perces kizárásból áll. A tíz perces fegyelmi büntetés megkezdésekor azonnal cserejátékos léphet a jégre. Egy meccs során összesen kétszer kaphat egy játékos fegyelmi büntetést, a második után már nem térhet vissza a jégre.
- Végleges kiállítás: Egy játékosnak a játék teljes hátralevő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni.
Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki.
A büntetéseket mindig akkor szabják ki, amint a vétkes csapathoz kerül a korong. Addig a pillanatig a játékvezető felemelt kézzel jelzi, hogy szabálytalanság történt.
Büntetőlövés
A büntetőlövést a következőképpen kell végrehajtani: a korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni és gól elérését megkísérelni. A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, míg a támadójátékos a korongot meg nem érintette, ezután a kapus megkísérelheti a korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani.
Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. Nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal. A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon. A végrehajtás megkezdése előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé. Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni.
Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezetőjátékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció befejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie. Ha gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni.
Gyakori szabálytalanságok és egyéb szabályok
- Ütővel való visszaélés: Tilos a bot végével megszúrni, vagy megpróbálni megszúrni az ellenfelet. Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen. Az ütővel ütni a legsúlyosabb vétség. A korongot vezető játékos ütőjére adott könnyű ütés, mint védelmi akció, megengedett. Az ellenfél testére azonban nem szabad ütni. Kis büntetés jár érte, ha a játékos az ütőjét úgy használja, hogy azzal ellenfelének esését idézi elő.
- Ütközések és testjáték: Fejre, nyakra nincs szabályos ütközés. Kis vagy nagy büntetéssel kell azt a játékost sújtani - a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy annak következtében erősen a palánkhoz vágódik. Az egész pályán lehet testtel játszani, tehát nemcsak a védekező térfélen. Két lépés nekifutást lehet végrehajtani a támadáshoz. Kis és nagy büntetéssel lehet büntetni a játékvezető megítélése szerinti feleslegesen kemény játékot.
- Botlás, gáncsolás: Kis büntetés, ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő.
- Interferencia: Kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost, aki a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt.
- Sérülés okozása: Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli.
- Korong tartása, letakarása: Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen módon szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja anélkül, hogy őt az ellenfél támadná. Kötelező a korongot előrejátszani. Az a csapat, amelynek saját védelmi harmadában van a korong, tartozik a korongot mindenkor az ellenfél kapuja felé játszani, kivéve, ha ebben az ellenfél csapatának játékosai megakadályozzák. Ilyenkor a bedobás a hibázó csapat védelmi harmadában, az alapbedobó körnél van.
- Kapus szabályai: A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót.
- Korong kézzel való érintése: A jéghokiban a játékosok kézzel is belenyúlhatnak a korongba, viszont tilos azt megtartva korcsolyázni! A játékos nyújtott kézzel megállíthatja a levegőben a korongot és maga elé ejtheti, de játékostársa felé nem.
- Ütő nélküli játék: Ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa.
- Késleltetés: Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették.
- Játékvezető érintése: Meg kell szakítani a játékot, ha a korong a játékvezetőt érinti.
- Időkérés: A meccs során mindkét csapatnak rendelkezésére áll egy harminc másodperces időkérés.
A bedobás menete
A korongot a játékvezető hozza játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell.
A bedobás helye szabálysértés esetén:
- Ha szabálysértés történt a támadó harmadban a támadócsapat részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik.
- Ha a védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott történik, ahol a megszakítás bekövetkezett.
- Ha a megszakítás a semleges harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre.
A bedobást az oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni (természetesen, amennyivel kisebb a pálya, annyival csökken a méterek száma).
Les és Tilos Felszabadítás
Lesszabályok
A jégkorongban három fő lesszabály létezik:
- Alapvető les: Lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van. A támadócsapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a támadó harmadba, tehát a kék vonalon legelőször a korongnak kell áthaladnia, és csak utána mehet be a támadójátékos. Az egyik zónában levő játékos a saját csapata játékosának nem adhatja le egy másik zónában (harmadban) a korongot, de ha egy támadójátékos a korongot hátrafelé, a támadó harmadban saját kapuja felé adja le, az ellenfél a korongot bárhol átveheti.
- Hosszú les (átívelt korong): A korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül. Az én védekező harmadomból a korongot csak a félpálya előtt veheti át egy játékostársam. Kivétel, ha magamat szöktetem, vagy ha a harmadból jött a játékostársam és úgy fogja meg félpályán túl a korongot. A felezővonal előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig; ha a korong mögött korcsolyázott. Ezzel a játékot felgyorsították.
- Les a kapu előterében: Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen.
Tilos felszabadítás (Icing)
Ha valamelyik csapat egyik játékosa a korongot a piros vonal mögül az ellenfél csapatának gólvonalán túl lövi, a játékot meg kell szakítani és a korongot a hibázó csapat közelében levő alapbedobó pontok valamelyikéről kell bedobni. Ha a korong az ellenfél valamelyik játékosát érinti, mielőtt a kapuvonalat elérné, tilos felszabadítás nem történt.
Ezt a szabálytalanságot a csapatok időhúzás érdekében követik el. Szorongatott helyzetből kivágják a korongot a védekező harmadból, és ezzel - igaz, hogy csak pillanatokra - felszabadul a kapu a közvetlen veszélytől.
Érvényes és érvénytelen gólok
A gól akkor érvényes, ha a korong szabályos úton jut a kapuba.
- Érvényes gól: Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni. Érvényes a gól, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba.
- Érvénytelen gól: Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba.
Ha a korong elhagyja a pályát, vagy a pálya fölött tárgyakat, üveget vagy hálót érint, kivéve a palánkot, a bedobást ott kell elvégezni, ahol utoljára egy játékos megérintette.
