A magyar jégkorong-válogatott és a jégkorong sportág története
A magyar jégkorong-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Jégkorong Szövetség irányít.
A válogatott először 1928-ban szerepelt a téli olimpián, amelyet akkor a svájci St. Moritzban tartottak.
A Szapporóban rendezett 2008-ban a divízió I-es vb megnyerésével kivívta a feljutást a jégkorong-világbajnokság főcsoportjába, azonban a bennmaradás nem sikerült a legjobb osztályban.
2015-ben a krakkói divízió I-es vb-n ismét kiharcolta a feljutást, így 2016-ban a jégkorong-világbajnokság főcsoportjában szerepelt, a bennmaradás azonban ekkor sem sikerült.
A válogatott jelenleg 20. helyen áll a világranglistán.
A jégkorong sportág eredete és fejlődése
A jégkorong elvitathatatlanul az egyik legnépszerűbb sportága a Fradinak.
A jégkorong eredete egészen az ősi időkig nyúlik vissza, egyes kutatások szerint már 4000 évvel ezelőtt is játszottak a jégen.
Az észak- és dél-amerikai indiánok körében is népszerűek voltak a labdás, botos játékok, amelyekből később kialakult a mai értelemben vett jégkorong.
Európában a bot- és labdajátékok a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, mint az ír hurling, a skót shinty vagy a mezei hoki.
A hideg, jeges körülmények között űzött játékokból fejlődött ki az angliai bandy, amely később elterjedt Európában és Magyarországon is.
Kanadában és az Egyesült Államokban a brit katonák vitték magukkal a bandy-t, és a helyi viszonyokhoz igazítva alakították ki a mai jégkorong alapjait.
Az első szervezett jégkorong mérkőzést 1875-ben játszották Montrealban.
A jégkorong szabályait azóta folyamatosan fejlesztették, és a sportág világszerte népszerűvé vált.
A jégkorong játékszabályai
A pályán két 6-6 játékosból álló csapat küzd egymással.
A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van.
Ezzel a tollal igyekeznek a vulkanizált gumiból szült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű) korongot az ellenfél kapujába beütni.
A mérkőzések tartama 3 X 20 perc tiszta játékidő.
A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter.
A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal.
A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5, a kapu magassága 122, szélessége 183 cm.
A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több; mint 100, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm.
Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter.
A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű.
Egy csapat 6 játékosból áll: kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső.
A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus.
Játék közben egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet.
A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők.
A büntetését letöltő játékos csak akkor, ha a büntetőpadról a pályán át saját cserepadjához korcsolyázott.
A sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti.
Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia.
Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni.
Az ütőnek kiálló részei nem lehetnek.
Az ütő maximális méretei : a külső saroktól a nyél végéig 135, a külső saroktól az ütőtoll végéig 37 cm.
Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. (A kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben 9 cm-nél nem lehet szélesebb.)
A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mert sérüléseket okozhat.
A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja.
Büntetések és szabálytalanságok
A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető.
Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki.
Technikai kis büntetés is 2 percet von maga után.
A csapat bármely tagját kijelölheti a kapitány, és ennek a játékosnak azonnal el kell foglalnia helyét a büntetőpadon.
A kis büntetés megszűnik, ha a kiállított játékos csapata gólt kap.
A mérkőzés folyamán az első nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné.
A második esetben is 5 pere a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig nem mehet vissza a jégre (nagy büntetés + fegyelmi büntetés).
Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható.
A fegyelmi büntetés minden játékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10 perces kizárásból áll.
Egy játékosnak a játék teljes hátralevő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni.
Kis büntetéssel kell azt a játékost sújtani - a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy annak következtében erősen a palánkhoz vágódik.
Az egész pályán lehet testtel játszani, tehát nemcsak a védekező térfélen.
Két lépés nekifutást lehet végrehajtani a támadáshoz.
Kis és nagy büntetéssel lehet büntetni a játékvezető megítélése szerinti feleslegesen kemény játékot.
Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli.
Kis büntetés, ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő.
Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik.
A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el.
Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót.
A játékos nyújtott kézzel megállíthatja a levegőben a korongot és maga elé ejtheti, de játékostársa felé nem.
Ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat.
A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet.
A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie.
Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa.
Az ütővel ütni - a legsúlyosabb vétség.
A korongot vezető játékos ütőjére adott könnyű ütés, mint védelmi akció, megengedett.
Az ellenfél testére azonban nem szabad ütni.
Kis büntetés jár érte, ha a játékos az ütőjét úgy használja, hogy azzal ellenfelének esését idézi elő.
Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen.
Kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost, aki a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt.
Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezetőjátékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció befejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie.
Ha gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni.
Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti.
A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették.
Kötelező a korongot előrejátszani. Az a csapat, amelynek saját védelmi harmadában van a korong, tartozik a korongot mindenkor az ellenfél kapuja felé játszani, kivéve, ha ebben az ellenfél csapatának játékosai megakadályozzák.
Ilyenkor a bedobás a hibázó csapat védelmi harmadában, az alapbedobó körnél van.
Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen módon szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja anélkül, hogy őt az ellenfél támadná.
Büntetőlövés
A következőképpen kell végrehajtani a büntetőlövést: a korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni s gól elérését megkísérelni.
A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, míg a támadójátékos a korongot meg nem érintette, ezután a kapus megkísérelheti a korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani.
Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja.
Nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal.
A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon.
A végrehajtás megkezdése előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé.
Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni.
A magyar jégkorong-válogatott történelmi sikerei és kihívásai
Negyedszer is az A-csoportba jutott a magyar jégkorong-válogatott, miután megnyerte az Olaszországban rendezett divízió I/A-s világbajnokságot.
A harmadik mérkőzésen meglepetésre kikapott Romániától a csapat, és a vb közepén nyilvánosságra került a Galló Vilmos és Don MacAdam szövetség kapitány közötti feszültség, ezt követően viszont legyőzte a két legnehezebb riválist, Olaszországot és Szlovéniát.
A magyar férfi jégkorong-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Jégkorong Szövetség irányít.
A válogatott először 1928-ban szerepelt a téli olimpián, amelyet akkor a svájci St. Moritzban tartottak.
A Szapporóban rendezett 2008-ban a divízió I-es vb megnyerésével kivívta a feljutást a jégkorong-világbajnokság főcsoportjába, azonban a bennmaradás nem sikerült a legjobb osztályban.
2015-ben a krakkói divízió I-es vb-n ismét kiharcolta a feljutást, így 2016-ban a jégkorong-világbajnokság főcsoportjában szerepelt, a bennmaradás azonban ekkor sem sikerült.
Nagy reményeket nem fűzök a jövőre nézve sem, mert egy "n"-szer ismételt külföldi focimérkőzés fontosabb a sport profilú TV társaságoknak, mint egy élő jégkorong mérkőzés Magyar csapatokkal.
Valószínűleg a jogok nem olcsók megvenni a TVnek. Főleg a gyakorlatilag 0 érdeklődés mellett.
TVs szinten a válogatott hoz bármi mérhető nézettséget, így reklámidőt.
A Del2 is nagyobb piac, jobb beágyazottság.
Szerintem amúgy ha lenne tévés közvetítés, az az érdeklődést is feltolná.
Ráadásul a stream sem tökéletes, én még mindig jobban bízom a tévében, mint valami "random" streamben.
Még a nyári olimpián is az volt, hogy valami nem volt tökéletes a streamekkel, és a tévében (DVB-C, régi digi) láthatóan jobb volt a minőség, ha ugyanazt a tartalmat nézted.
Ha beleegyeznek az eredetileg rövidített formátumba (best-of-5) már bent lennének; de így a sportszerű mindenképp.
Amúgy mi a ****** történt, hogy 2008- tól kb 2016- ig "megérte" a TV- knek EBEL-t, közvetíteni, 2 csapattal a ligában meg már nincs piaci értéke...
A válogatott felkészülési/ tornameccsekől meg nem is beszélve; ma meg már egy Tüskét se bírnak megtölteni.
Játékosok és statisztikák
| # | Név | Pozíció | Magasság | Súly | Születési dátum |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Bálint Bence | G | 1.93 m | 95 kg | 1990. május 30. |
| 4 | Szathmáry Simon | F | 1.78 m | 81 kg | 1995. október 4. |
| 5 | Szongoth Domán | F | 1.86 m | 90 kg | 2008. június 8. |
| 7 | Mihalik András | F | 1.84 m | 91 kg | 2003. május 4. |
| 8 | Szabó Bence | D | 1.84 m | 89 kg | 1998. február 2. |
| 10 | Flaskawy Ferenc | F | 1.90 m | 85 kg | 2006. február 17. |
| 11 | Horváth Bence | F | 1.83 m | 86 kg | 2004. február 22. |
| 13 | Nagy Krisztián | F | 1.80 m | 87 kg | 1994. július 28. |
| 21 | Papp Kristóf | F | 1.79 m | 80 kg | 2001. június 27. |
| 22 | Galló Vilmos | F | 1.82 m | 92 kg | 1996. július 31. |
| 23 | Hadobás Zétény | D | 1.88 m | 87 kg | 2003. március 2. |
| 24 | Németh Kristóf | F | 1.84 m | 79 kg | 2002. május 13. |
| 25 | Tornyai Gábor | D | 1.83 m | 82 kg | 1998. október 6. |
| 27 | Henrik Nilsson | D | 1.90 m | 91 kg | 1991. május 5. |
| 30 | Vay Ádám | G | 1.96 m | 107 kg | 1994. március 22. |
| 33 | Horváth Milán | D | 1.86 m | 93 kg | 2001. február 2. |
| 34 | Terbócs István | F | 1.83 m | 92 kg | 1996. június 28. |
| 35 | Horváth Dominik | G | 1.88 m | 93 kg | 2001. január 8. |
| 36 | Erdély Csanád | F | 1.88 m | 86 kg | 1996. április 5. |
| 55 | Ortenszky Tamás | D | 1.85 m | 90 kg | 2002. január 5. |
| 61 | Vincze Péter | F | 1.80 m | 85 kg | 1995. február 16. |
| 62 | Hári János | F | 1.75 m | 77 kg | 1992. május 3. |
| 70 | Garát Zsombor | D | 1.85 m | 90 kg | 1997. július 27. |
| 87 | Ambrus Gergő | F | 1.85 m | 85 kg | 2001. december 6. |
| 93 | Mihály Ákos | F | 1.82 m | 83 kg | 1999. szeptember 25. |
19 Ocskay Gábor (1992-2009), visszavonultatva 2009.
(A rendelkezésre álló adatok alapján; a lista hiányos lehet! Frissítve: 2013.)
A magyar jégkorong-válogatott kerete folyamatosan változik, a fiatal tehetségek beépítése és a tapasztalt játékosok szerepeltetése egyaránt fontos.
TOP 10 SZOBOSZLAI DOMINIK GÓL
tags: #jegkorong #valto #jatekos
