A Juventus kapusai a történelem során: legendák és rekordok
A Juventus Football Club, rövidítve Juventus FC vagy egyszerűen Juventus (latin: iuventus, vagyis fiatalság) olasz labdarúgóklubot 1897-ben alapították. A klub székhelye Olaszországban, Torinóban van. A világ egyik legjelentősebb, és egyben legsikeresebb olasz labdarúgócsapata. Ötvenöt trófeát nyert a csapat, közte harminchat bajnoki címet, tizennégy olasz kupát és nyolc olasz szuperkupát.
Olaszországban a Juventus büszkélkedhet a legnagyobb szurkolótáborral: az AC Nielsen C.R.A. nevű cég 2008-as felmérése szerint Olaszországban 13 890 000 ember vallja magát Juventinónak. A Sport+Mark nevű szervezet 2007-es felmérése alapján Olaszországban és Európában összesen 44 millió Bianconero él.
A Juventus meze 1903-ig rózsaszín volt. A klub az első scudettót már zebracsíkos szerelésben nyerte 1905-ben. A Juventus volt az első klub, amely mindhárom nagy európai kupát megnyerte. Később a Zebrákon kívül a Bayern, az Ajax és a Barcelona hajtotta végre ugyanezt. A Juve a legsikeresebb olasz klub, 34 bajnoki címmel.
Az első évek és a kapusok
Az első világháború után a Juve játékosai a nemzeti tizenegyben is megvetették lábukat, a kapus Giacone és két védőtársa, Novo és Bruna voltak az elsők, akik meghívót kaptak a Squadra Azzurrába. 1923 eredményes év volt a klub számára, hiszen Gianpiero Combi, a Juve valaha volt egyik legjobb kapusa ekkor mutatkozott be a nemzeti csapatban.
A Juventus gyarapodni és erősödni kezdett, kinevezték az első hivatalos edzőt, a magyar Károly Jenőt, aki három évig irányította a zebrákat. 1926-ban eljött a második bajnoki cím ideje is, majd 1931 és 1935 között zsinórban öt Scudetti került Torinóba, ami a napig holtversenyben rekordnak számít Olaszországban. Emellett a Bianconeri nagy szerepet játszott az 1934-ben világbajnoki címig jutó olasz válogatott sikerében is, amelynek gerincét adta.
Dino Zoff: A világrekorder kapus
Dino Zoff 1143 percig nem kapott gólt a Juve kapusaként, ezzel világrekorder. A Goal.com egy sorozatban állította össze a legnagyobb olasz csapatok mindenkori legjobb kezdő tizenegyét, ahol a kapusposzton Dino Zoff (1972-1983) szerepel. Őt a valaha volt legjobb olasz kapusnak tartják, és talán a világ legjobbjának is. Zoff talán arról a legismertebb, hogy 1982-ben, 40 évesen lett világbajnok. A Juventus színeiben 6 bajnoki címet, két Olasz Kupát és UEFA Kupát nyert.
Az 1982-es világbajnokság után az olasz bajnokságban felemelték a megengedett külföldiek számát 1-ről 2-re, így érkezhetett a csapathoz a lengyel Zibí Boniek, valamint a francia Michel Platini, aki egy igazi világklasszis volt. Az 1985-ös Világkupán ő lőtte az utolsó, mindent eldöntő tizenegyest, miután az egyik valaha látott legszebb gólt érvénytelenítették még a rendes játékidőben.
Michelangelo Rampulla: A szurkolóból lett kapus
1986-ban a Hurrá Juventus című hivatalos fan club magazinhoz érkezett egy felvétel egy fiatalemberről, aki a klub bajnoki címe örömére fekete-fehérre festette autóját. Ez a fiatalember később a Juventus kapusa lett - Michelangelo Rampulláról van szó, aki 2002-ben vonult vissza a játéktól. Ez is jól mutatja a Juventus és a szurkolói közötti szoros kapcsolatot.
Nem olasz kapusok a Juventusnál
Edwin Van Der Sar volt a Juventus első nem olasz kapusa. Később a svéd Isaksson, az Uruguay-i Carini és a francia Bonnefoi is követte a példáját, de eddig egyikük sem tudott állandó kezdővé válni.
| Kapus neve | Nemzetiség | Juventusnál töltött időszak | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Edwin Van Der Sar | Holland | Ismeretlen | Az első nem olasz kapus |
| Andreas Isaksson | Svéd | Ismeretlen | Nem tudott állandó kezdővé válni |
| Fabián Carini | Uruguay | Ismeretlen | Nem tudott állandó kezdővé válni |
| Jean-François Bonnefoi | Francia | Ismeretlen | Nem tudott állandó kezdővé válni |
| Dino Zoff | Olasz | 1972 - 1983 | Világrekorder, legendás kapus |
| Gianpiero Combi | Olasz | 1923-tól | A valaha volt egyik legjobb kapus |
| Michelangelo Rampulla | Olasz | Ismeretlen - 2002 | Szurkolóból lett kapus |
A 21. század kapusai és a Calciopoli botrány
2001-ben Lippi hazatért Torinóba. A viareggiói menedzser ekkor már nem számíthatott Zidane és Inzaghi játékára, viszont kulcsfontosságú játékosok érkeztek a két távozó után: Buffon, Thuram és Nedved. A bajnokság egészen az utolsó fordulóig kiélezett volt. A Juventus 26. Scudettója Del Piero és Trezeguet mérhetetlen öröméről, valamint Ronaldo könnyeiről marad emlékezetes.
A 2006-os olasz bundabotrány (Calciopoli) ítéletében foglaltak szerint a 2005-ben és a 2006-ban megnyert bajnoki címet elvették a csapattól, ezen kívül a 2006/2007-es szezont a Serie B-ben kellett végigjátszania és küzdenie a feljutásért -9 pontos büntetéssel. A csapat irányítását a korábbi klasszis középpályás, Didier Deschamps vállalta. Bár az időközben kinevezett Ciro Ferrara még második helyre vezette a Bianconerit, ám Rianierihez hasonlóan ő sem tölthette ki posztját szerződésének lejáratáig.
A száműzetés csupán egy évig tartott, majd a feljutás után a csapat igyekezett újra nevéhez méltóan szerepelni a bajnokságban és a nemzetközi porondon is. Az újabb trófeára azonban egészen 2012-ig kellett várni. 2011-ben ugyanis az egykori legendás Juventus-játékos és csapatkapitány, Antonio Conte lett a klub edzője. Sikerült visszahoznia a csapathoz a „spirito Juve” szellemiséget, és vezetésével veretlenül lett bajnok a csapat, ami a húsz csapatot összefogó Serie A történetében azelőtt senkinek sem sikerült.
