A Juventus Rádió története és névváltozása: Youventus Rádió néven folytatódik
A Juventus Rádió Magyarország egyik legrégebbi kereskedelmi rádiója, amely hosszú szünet után 2022-ben indult újra. Viszont a világhírű olasz Juventus futballcsapat megkereste őket a nevük miatt. „Az újraindulást követően a Juventus FC felkeresett bennünket az elnevezés használatát illetően, majd egyeztetések után engedélyezte a Juventus Rádió elnevezés használatát akusztikusan.” - mondta Fekete-Szalóky Zoltán.
Névváltozás és az olasz klub kapcsolata
Nevet változtatott a nemrég újraindult Juventus Rádió. A csatorna nevének leírt változata 2023. június 5-én Youventus Rádió-ra változott. A hallgatók adásban továbbra is a megszokott márkanévvel találkoznak, a változás csupán a vizuális megjelenést érinti. A rádió közleménye szerint, amit az Mfor szúrt ki, ezzel stabil alapokra helyezték a rádiót. A változás mögött az olasz klub, a Juventus áll, amely a csatorna májusi újraindulása után kereste meg a névegyezés miatt a magyar csatorna tulajdonosát, a BDPST ROCK-ot üzemeltető Soundplus Kft-t.
„A Juventus FC felkeresett bennünket az elnevezés használatát illetően, majd egyeztetések után engedélyezte a Juventus Rádió elnevezés használatát akusztikusan. Rádiónk nevének írott változatában kisebb változtatást végeztünk, a Juventus FC és a - mostantól - Youventus Rádió közötti vita így végül barátságosan, mindkét fél számára megnyugtató kompromisszummal zárult” - írták a közleményben. A Juventus Rádió Magyarország első chillout - azaz nyugis zenét játszó - poprádiójaként egy év alatt az első 20 legnépszerűbb rádió közé került hazánkban, az online rádióhallgatást tekintve, olvasható a közleményben. A Juventus Rádiót a Tematic Media Group Kft. nevű médiacsoport üzemelteti idén június óta. A cég a honlapján szereplő információk szerint 2003 óta működik a közép-európai régióban. A Juventus Rádión kívül négy saját tévécsatornát is üzemeltet, ezek a Fishing & Hunting, a Sláger TV, a DoQ és a SportKlub.
A magyar rádiózás hajnala és a Juventus Rádió születése
Egy kis „rádiótöri”. B. Tóth László neve ismerős? Ő vezette az első kortárs tánczenét és friss információkat egyesítő élő műsort, a Poptarisznyát a nyolcvanas évek elejétől kezdve a Petőfi adón. 1986-ban aztán a Magyar Rádió indította el az első kereskedelmi rádiót, a Danubius Rádiót, ami eredetileg a Balaton környékén, német nyelven indult, és ami akkor még koncepció és arculat nélkül működött. A Danubius Rádiónak köszönhetjük többek közt Bochkor Gábor, Boros Lajos, Villám Gézá és Jáksó László ismertté válását.
A Magyar Rádió már „regionális budapesti” adója, a második kereskedelmi profilú és hangzásvilágú műsorral a Calypso Rádió volt 1989-től - itt a műsorvezetők dj szerepben tűntek fel, a rádiót pedig interaktív műsorok, eklektikus zenei kínálat és a „one man” modell jellemezte.
Magyarország első független rádiója, a Juventus Rádió 1989-ben a Balatonnál indult. A frekvenciamoratórium függvényében a kormány a Médiatörvény megszületéséig nem ad ki frekvenciát, 1991-ben a Juventus Rádió tisztázatlan körülmények közt mégis budapesti frekvenciát kapott és 1993-ra országossá vált. Ez az első amerikai műsorkészítési politikával működő rádió: számítógéppel automatizált adás-lebonyolítás, időkorlátos műsorvezetői megszólalások, teszthallatásokkal összeállított játszási lista jellemezte. 1995-től a legnépszerűbb rádió, ekkor a Kossuth Rádiónál is nagyobb a hallgatótábora.
A rádiós piac alakulása a kilencvenes években és a médiatörvény
1991-ben indult a „szubkulturális-liberálisan politizáló-elektronikuszenei” Tilos Rádió, az egyetlen csak hallgatói adományokból finanszírozott közösségi rádió. 1993-ban kiadták a frekvenciamoratóriumot részben feloldó 1993-as 110/1993 (VII. 30.) kormányrendeletet, ami lehetővé tette, hogy helyi, „nem kereskedelmi” rádiók induljanak (az adásidő 10-20%-át töltheti ki reklám). A kilencvenes évek közepén kialakult egy rádiós szubkultúra: egy-egy frekvenciát több rádió közt osztották meg, ami szinte minden esetben a rádiók ellehetetlenüléséhez vezetett.
1995-ben, miközben a Juventus Rádió a fénykorát élte, létrejött a Gong Rádió regionális kis hálózat a Duna-Tisza közében (1996-ban a Kék Duna Rádió az Észak-Dunántúlon), és megindult az első DAB- (digitális rádió-) adás Budapesten. 1996-ban meghozták a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényt: a médiatörvényben az Országgyűlés meghatározta a műsorszolgáltatás alapvető elveit és szabályait, megállapította a műsor-szolgáltatási jogosultság megszerzésének eljárási szabályait, meghatározta a közszolgálati műsorszolgáltatók szervezeti rendjét. Létrehozta az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), valamint a Panaszbizottságot. Ezt követően nyert frekvenciát a második országos lefedettséggel sugárzó kereskedelmi rádióvá vált Sláger Rádió. Közben a Juventus Rádió adóját a Petőfi hálózatába integrálták, ettől kezdve a Juventus kis helyi rádiókkal való együttműködéssel még tovább bővítette vételkörzetét.
A magyarországi rádiós műsorszóró adók története térképekben
A 2000-es évek változásai és a médiatörvény hatása
1999-ben indult a politikailag elkötelezett kereskedelmi talk rádió, a Klubrádió. A 2000-es évekre a Danubius Rádió már jócskán megelőzte a Magyar Rádiót, aminek népszerűsége hanyatlott, így egyre csökkentette dolgozóinak számát. 2002-ben az ORTT bevezette a kisközösségi rádió műsor-szolgáltatási formát (az első adások 2004-es indulása óta [2010-ig] kb. 70 ilyen rádió indult országszerte). 2004-ben a Magyar Katolikus Rádió elfogadta a középhullámot, ami Magyarországon alapvetően az idősek sávja és az új rádiók körében népszerűtlen. Egyedül a „nemzeti főadó”, a Kossuth Rádió sugároz nagy teljesítménnyel mindmáig középhullámon.
A Magyar Rádió 2006-os vezetőségváltásának köszönhetően Such György lett a Magyar Rádió elnöke. Ebben az időszakban a Magyar Rádió koncepciójának része lett, hogy már nem csak hangzó tartalomszolgáltató, hanem honlapján szöveges és képi információkat is szolgáltat, hírportál szerepet is betöltve. A közszolgálati rádió ekkor a következő csatornákkal működött:
- MR1 Kossuth Rádió: a hírek és a közélet csatornája
- MR2 Petőfi Rádió: könnyűzenét és szórakoztató háttérműsorokat közvetít
- MR3 Bartók Rádió: komolyzenét és irodalmi műveket sugároz
- MR4 Nemzetiségi adások középhullámon
- MR5 Parlamenti adások műholdon és interneten
- MR6 Dankó Rádió: magyar nóta, népzene és operett (2012.12.22. óta)
- MR7 elsőként elindított digitális tematikus csatornáját a magyarnótának, operettnek és népzenének szenteli.
2007-ben indult a politikailag elkötelezett kereskedelmi talk rádió, a Lánchíd Rádió. Ebben az évben a kormány közzétette a digitális átállásról szóló törvényt (2007/LXXIV). A 2009-es kormányváltást követően a Danubius Rádió helyett Class Fm-t, a Sláger Rádió helyett pedig Neo FM-t hallgathatott a közönség, 2012-ig, amikor is a Neo Fm pénzügyi válsága miatt megszűnt. A Class Fm 2012-re megelőzte a Kossuth Rádió hallgatottságát is, s egyeduralkodóvá vált.
Frekvenciadöntések és piaci átrendeződés
A Mérték Médiaelemző Műhely elemzése a Neo Fm-en kívül a Radió Café-t, a Sztár FM-t, a Juventus Rádiót, a Klubrádiót és a Rádió 1-t is a frekvenciadöntések veszteseinek nevezi. Mások, mint például az Info Rádió, csak komoly leépítések árán tudták átvészelni az ínséges időket. A frekvenciajogosultságok folyamatosan járnak le, a frekvencia kiosztása állami monopólium. A 2011-ben meghozott médiatörvény szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hatáskörét, megfogalmazza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, és szankciókat rendel kiróni a törvényt megszegőkre. A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatókra kirótt hírszolgáltatási kötelezettségen felül a törvény egyéb műsorkvótákat is előír a rádiók és televíziók számára, például, hogy a zenei jellegű rádióadások műsoridejének legalább 35 százalékában magyar műveket kell sugározni, és ezeknek minimum egynegyede öt évnél nem régebbi zenemű illetve hangfelvétel kell, hogy legyen.
A TNS-Hoffman-Mediameter konzorcium 2013 tavaszi hallgatottsági adatai alapján a 18-49 éves korosztályban a leghallgatottabb adó a Class Fm (62,3%), második az MR2 Petőfi Rádió (37,9%). (A 15+ korosztály esetében 2. helyen a Kossuth Rádió áll az idősebb hallgatók miatt.) A lista elején helyezkedik el még a Juventus Rádió is. A rádiós piac folyamatosan változik, és a Juventus Rádió, most már Youventus Rádió néven, igyekszik megtalálni a helyét ebben a dinamikus környezetben.
tags: #juventus #megszunt #radio
