Kandrács Csaba útja az MNB alelnökeként: Pénzügyi stabilitás és fenntartható jövőkép
Kandrács Csaba hat éve az MNB alelnöke, októbertől azonban új fejezet kezdődik a pályáján. 2019. október 2-án vette át a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöki posztját, amelyet most, mandátuma lejártával elhagy. Alelnökként a pénzügyi szervezetek - hitelintézetek, biztosítók, nyugdíjpénztárak és tőkepiacok - felügyeletéért és a fogyasztóvédelemért felel. Kandrács Csabát 2019. októberében nevezték ki a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé.
Mandátuma lejártával a jogszabály szerint fél év „kihűlési időszak” következik. Ez alapvetően a bankszektorra vonatkozik, de érdemes tágan, az egész pénzügyi szektorra értelmezni. Erre azért van szükség, mert a felügyelet több mint 1100 intézmény működésébe „lát bele”. Érzékeny információk vannak a kezükben, ezért nem lenne szerencsés, ha valaki egyik napról a másikra bármelyik intézmény szolgálatába állna. A jogalkotó ezért hat hónap „pihenőt” ír elő, ami elég hosszú idő lehet a gyorsan változó piacon. Kandrács Csaba szerint megbízatása alatt a hazai pénzügyi szektor tovább erősödött, ideértve a bankokat, a biztosítókat, a pénztárakat vagy épp a tőkepiacot is, így ma minden szektor stabilabb, egészségesebb állapotban van, mint volt 2019-ben.
Kihívások és sikerek egy válságokkal teli időszakban
Az elmúlt években a globális és hazai gazdaság válságról válságra haladt: járvány, energiakrízis, háború, infláció, amerikai bankválságok. Nagy segítséget jelentett, hogy alelnöki kinevezése előtt három évig ügyvezető igazgatóként már a felügyeleti területen dolgozott, így sejtette, mi várhat rá, de természetesen az említett eseményekkel nem lehetett előre számolni. Alelnökségének kezdetén a kiszámíthatóbb évek helyett rögtön 2020 márciusában jött a Covid. És még jött az energiaválság, a háború, az inflációs sokk.
Az USA-ban az ottani jegybank, a Fed pár százalékos alapkamat-emelése is kisbankokat döntött be. Magyarországon ehhez képest a pénzügyi rendszer stabilitását, erejét mutatja, hogy a piaci szereplők az alapkamat jóval nagyobb változásai mellett is biztonságosan működtek. Sőt, a pénzügyi szektorok tovább erősödtek, de nem csak a bankok, hanem a biztosítók, pénztárak és a tőkepiac is. A cél, hogy az több mint 1100 felügyelt intézménynél felmerülő kockázatok sohase váljanak valósággá. Ha mégis problémák merülnek fel, fontos, hogy azokat minél hamarabb tudja kezelni az adott intézmény, akár az MNB közreműködésével is.
A Sberbank esete mindenesetre példátlan volt: ekkora nemzetközi intézmény ritkán kerül válságba egyik napról a másikra. A hazai Sberbank nem a saját problémái, hanem a háború nyomán nehéz helyzetbe került anyavállalata gondjai miatt került súlyos helyzetbe. A problémát határozottan és profin kezelték, a megfelelő döntést a megfelelő pillanatban meghozva. Így a történet végelszámolással zárult, és nem felszámolással, aminek köszönhetően egy éven belül mindenki visszakapta a pénzét. Mindez ráadásul jótékony hatással volt a közbizalomra is.
A felügyeleti munka professzionalizálódása és nemzetközi elismerése
Azt követően, hogy 2013-ban a felügyelet beolvadt az MNB-be, lépésről lépésre felállt egy ütőképes szakmai csapat. A jegybank mindig erős szakembergárdát alkalmazott, de a mostani állomány kiemelkedő. Ennek köszönhetően a felügyelőkre nem csupán ellenőrként tekintenek az intézmények, hanem partnerként is. A piaci szereplők sok döntésük előtt előbb az MNB felügyeletét kérdezik meg, és csak utána lépnek. A humán tőke megerősödése mellett innovációk sora indult.
Az MNB összességében láthatóvá vált a nemzetközi térben is. Nagy megtiszteltetés volt például, hogy Kandrács Csaba elsőként került be az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) irányító testületébe. E hat fős testületbe az uniós felügyeleti vezetők maguk választják meg a tagokat, tehát nem az államok delegálnak. A siker nem csak az övé volt, az MNB-é és az egész közép-európai régióé is. Vitán felül áll, hogy a 2010-es évek az elmúlt száz év egyik legjobb évtizede volt a magyar gazdaságban. Büszke arra, hogy döntéshozóként részt vehetett számos programban, legyen az a Növekedési Hitelprogram (NHP), az önfinanszírozási program, az aranyvásárlás vagy akár a zöld kezdeményezések.
A zöld pénzügyek forradalma az MNB élén
Az MNB a zöld pénzügyek témáját is zászlajára tűzte, megelőzve nemcsak a közép-európai régiót, hanem sok nemzetközi szereplőt is. Mára odáig jutottak, hogy külföldről jönnek hozzájuk tanulni. Amikor zöldpénzügyekről beszélünk, akkor minden olyan pénzügyi szolgáltatásra, pénzügyi termékre gondolhatunk, amely valamilyen módon kapcsolódik a klímaváltozás lassításához, ellentételezéséhez, a fenntartható gazdasághoz. Itt nemcsak tisztán a környezetvédelemről van szó, hanem az ESG jegyében minden olyasmiről, ami a szociális vállalatirányításban, a fenntarthatóságban megjelenik. Ez nagyon friss témakör, az elmúlt 4-5 évben pörgött fel igazán a pénzügyi szektor szerepe a zöldgondolatoknál.
A jegybankok szerepénél kétféle megközelítés látható. Az egyik szerint a jegybanknak szűken vett célrendszere van (ár- és pénzügyi stabilitás), és erre kell koncentrálnia, a klímacélok és a zöldgondolat nem az ő terepe. A másik szerint a jegybank a társadalom egészének, benne a gazdaságnak a része. Az MNB az utóbbi álláspontot képviseli. A 2008-as válságot követően Európa-szerte bevett trend lett, hogy a pénzügyi felügyelet és a jegybank egy intézménnyé váljék, melyet Kandrács Csaba is előnynek lát. Az MNB ennek köszönhetően széles eszközrendszerrel rendelkezik, hiszen mind a mikro- és a makroprudenciális felügyelet, mind a szanálás, a pénzügyi fogyasztóvédelem és a monetáris politika egy intézményben található. Ez nagyon hatékonnyá tudja tenni azt, hogy megfelelő üzeneteket tudjanak eljuttatni a pénzügyi szektorba és könnyebben tudjanak eredményeket elérni.
A zöldgondolatkör a pénzügyi világban leginkább a felügyeleti ágon jelent meg először, de a fenntarthatóság most már a monetáris politikát és a teljes jegybanki működést áthatja. Az MNB felveszi a versenyt olyan jegybankokkal, mint a francia, a holland jegybank és a Bank of England, amelyek komoly erőforrásokat allokáltak arra, hogy jobban megértsék, hogyan működnek a különböző hatások a pénzügyi rendszerben, és mit tudnak tenni e kockázatok csökkentése érdekében. Büszkék arra, hogy az osztrák jegybankban úgy fogalmaztak, hogy fenntarthatósági témákban ők jönnek hozzájuk tanulni.
Itthon már minden olyan zöldtermék - a különböző hitelek, kötvények, befektetési alapok, tőkepiaci konstrukciók - elérhető, amely máshol is a világban. A vállalati kötvénypiacot nézve például az európai élmezőnybe tartozik Magyarország, a zöldkonstrukciók aránya nagyjából 24 százalék volt 2023 végén. Ebben nagy segítségre volt az MNB Növekedési kötvényprogram, amely zöld pillére megnövelte ezt az arányt. Ha az állampapírpiacot vizsgáljuk, ott is az élmezőnybe tartozunk.
A zöld pénzügyek főbb mutatói és programjai
| Mutató | Érték / Státusz | Leírás |
|---|---|---|
| Zöldkötvények aránya a vállalati piacon (2023) | ~24% | Az európai élmezőnybe tartozunk ezen a téren. |
| Zöldhitelállomány (tőkekövetelmény-kedvezmény programon keresztül) | 1042 milliárd Ft | Adatokkal alátámasztott, lejelentett zöldhitelállomány. |
| Zöld Otthon Program (2021) | Óriási kereslet | Növelte a lakáspiac energiahatékonyságát. |
| MNB Növekedési Kötvényprogram | Zöld pillére segítette | Hozzájárult a zöldkötvények arányának növeléséhez. |
A tőkekövetelmény-kedvezmény program révén immár 1042 milliárd forintnyi, adatokkal alátámasztott, lejelentett zöldhitelállomány van az országban. Az itthoni mintegy 23,5 ezermilliárd forintos vállalati és lakossági hitelállományon belül erről a volumenről tudjuk, hogy ezek milyen típusúak, és miért zöldek. Valószínűleg azonban a valós arány jóval nagyobb, és ez a remények szerint egyre gyorsabban növekszik. Emlékezzünk csak az MNB lakosságot érintő Zöld otthon programjára 2021-ben, amelyre óriási volt a kereslet, gyorsan elkapkodták. Látszik is a statisztikákban, hogy az ezzel megvalósult lakásberuházások jobban növelték a lakáspiac energiahatékonyságát, mint a korábbiak.
ESG-jelentéstételi kötelezettség és fokozatosság
Jövő júliustól 500 millió forintos hitelösszeg felett a hitelfelvevő cégeknek ESG-jelentést kell készíteniük, és az MNB ezt a kötelezettséget fokozatosan kiterjesztené a kisebb összegeknél is. Ha komolyan gondoljuk a gazdaságunk zöldítését, akkor a régi beidegződéseken változtatni kell egy fenntarthatóbb irányba. Mindez nem egy magyar találmány, egész Európa és a világ is ebbe az irányba tart, erre példa az Európai fenntarthatósági jelentéstételi szabvány (European Sustainability Reporting Standards - ESRS), amely jelenleg 783 szempontot tartalmaz és ezen túlmenően 269-et megfontolásra javasolnak. Arra próbálják felkészíteni a vállalkozókat, hogy egy új világ köszönt be. Nem azért, mert az MNB kéri, hanem mert ez lesz mindenütt az elvárás.
Az ESG-szabályozás az Európai Unióból érkezik, amit Magyarországnak is implementálnia kell, és meg is született ezzel kapcsolatban a vonatkozó törvény. A bankoknak számos fenntarthatósági információt kell publikálniuk saját portfóliójukról is. A hitelintézetek számára kiadott ajánlással segítenek, hogy minden bank egységesen kérje a szükséges adatokat a vállalatoktól. A kérdőív megalkotása során ügyeltek a vállalatok teherviselő képességére is, ezért vállalat méret szerint differenciálták a megválaszolandó kérdéseket. Elkerülnék az „ahány bank, annyiféle kérdés” helyzetet is, ehelyett megszabják a minimumkérdéseket.
Fontos a felügyeleti szabályozás fokozatos bevezetése is: nem akarják azt, hogy egyik napról a másikra a mikrovállalkozások is bonyolult kérdőívekkel találkozzanak. Azt szeretnék elérni, hogy a pénzügyi intézmények ne „kérdezzék túl” az ügyfeleket és olyan kérdést se tegyenek fel, amit azok nem tudnak megválaszolni. Segítséget jelent az is, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága adatbázist épít a különböző ESG-információkról. Ami a zöld hitelekhez az ügyfelek által benyújtandó többletinformációkat illeti, idővel szerintük rutinná válik ezek összegyűjtése. Nem gondolják, hogy ez gátja lenne a zöldhitelek felvételének.
A digitalizáció és a kiberbiztonság kihívásai
Az egyik fő kihívás a digitális átállás. Hihetetlen tempóban zajlik, új szereplők tűnnek fel a semmiből, régi piacokat forgatnak fel. Ez lehetőség is, de veszély is. Az árnyoldal a kiberbűnözés. A Covid felgyorsította a digitális világ használatát. A bűnözők ezt kihasználják. Erre válasz volt a KiberPajzs program és az 5 csapás intézkedéscsomag - a központi visszaélés-szűrő rendszer, szorosabb monitoring, zéró tolerancia a csalókkal szemben. Ezeket következetesen végig kell vinni. Ha egy piaci szereplő nem kezelné megfelelően e problémákat, az a közbizalmat áshatja alá.
A digitalizáció felpörgette a pénzügyi világot. Startupok törnek be, ott a Revolut, a Wise. A hazai bankok is reagálnak: applikációk, AI-segédek. A Revolut ügyfélszerzésben elképesztően sikeres. Magyarországon már másfél millió felett van a számlák száma. Ha lenne hazai banki licence, a top három lakossági bank közé tartozna - mindezt öt év alatt érte el. Ugyanakkor jellemzően másodlagos számlaként használják. Nem látszik, hogy a hazai bankok ügyfélszáma érdemben csökkent volna.
Fontos, hogy a Revolut nem univerzális bank, nem igazán hitelez és egyelőre nincs magyarországi licence, sem fióktelepe. Ezért a felügyelet beavatkozási lehetősége korlátozott. Ezt mindig hangsúlyozták is: mindenki legyen tisztában a kockázatokkal. A Revolutnak jelenleg nincs magyarországi licence, vagyis a magyar felügyelet sem fogyasztóvédelmi, sem bankfelügyeleti szempontból nem ellenőrizheti. Ezt is mérlegelni kell, mielőtt valaki a megtakarításai nagy részét ott tartja. A jó hír, hogy a Revolut is érzi: lépnie kell. Egyre komolyabban szó van arról, hogy fióktelepként megjelenik Magyarországon. Mindez azt jelzi: ezeknek a startupoknak előbb-utóbb konszolidálódniuk kell, és nyitniuk a klasszikus szabályozók, felügyelők felé, ha hosszú távon fenn akarnak maradni.
A felügyeleti munka függetlensége és következetessége
A felügyelet szakmai alapon működött és működik. Ez volt a kulcs. Nem voltak „kedvencek”. Aki letért a helyes útról, azt visszaterelték - ha kellett finoman, ha kellett határozottan. Aki pedig nem illett a rendszerbe, azt kitessékelték. A jó felügyelő nem este kilenckor teszi ezt, amikor még csak beindul a hangulat, és nem is hajnali háromkor, amikor már mindegy. A buliban persze mindig vannak, akik hangosabban reklamálnak, és vannak, akik elfogadják a helyzetet. Ezt kellett jól kezelni.
Kandrács Csaba hisz a megfelelő kommunikációban. Nem okozott nehézséget megtalálni a hangot bárkivel. Azt tapasztalta, hogy mindenki értékeli, ha normális hangnemben, logikusan, elejétől a végéig felépítve mutatnak be egy érvrendszert. Bizony gyakorta előfordul, hogy a felügyelők „nemet” mondanak egy-egy piaci felvetésre, mert kockáztatja az intézmény stabil működését, ami kockázatos lehet az egész piacnak. De ha ezt következetesen, mindenkinél ugyanazzal a mércével teszik, akkor működik. Nem érezheti senki, hogy kivételeznek. Sok döntés biztosan nem tetszett a szektor egyes szereplőinek, de azt soha senki nem mondhatta, hogy „bezzeg a másiknak mindent lehet”. A kulcs itt megint a következetesség. Mindig sikerült külön kezelni a szakmai döntéseket az egyéb ügyektől, akár korábbi ismeretségektől.
A jegybanki alapítványok ügyével kapcsolatban fontos tisztázni: a Magyar Nemzeti Bank és az alapítványok működésüket tekintve egymástól teljesen független szervezetek. A jegybanknak nem volt és most sincs beleszólása az alapítványi vagyongazdálkodásba, jogi értelemben sem. Az MNB-n belül természetesen a felügyeletnek nem volt lehetősége vizsgálni az alapítvány működését. Meg kell várni, mi lesz a nyomozati eljárás vége, és a tények mentén kell értékelni az ügyet.
Jövőképek és búcsú Kandrács Csabától
Jelenleg Kandrács Csaba nagy, rendszerszintű veszélyt nem lát a pénzügyi rendszerben. A szektor minden mutató alapján jobb állapotban van, mint 2019-ben volt. A válságok ellenére stabilabb lett, ez magabiztosságot ad. Makroszinten is nehéz a környezet. Nem lett egyszerűbb a világ, és nem is lesz az. A fiskális és monetáris politika együttműködése most kulcsfontosságú. Úgy látja, jelenleg egy irányba lépnek - ezt fenn kell tartani, mélyíteni.
A konkrétumok megosztása nélkül annyit jelezne, hogy a családjával biztosan több időt szeretne tölteni. Az elmúlt hat évben mindenben támogatták, nélkülük nem ment volna. Most szeretne ebből valamit visszaadni. Arra a kérdésre, hogy mit üzenne annak, aki átveszi a székét, Kandrács Csaba ezzel zárja gondolatait, hangsúlyozva a folyamatos fejlődés és stabilitás fontosságát a magyar pénzügyi rendszerben.
tags: #kandracs #csaba #kosarlabda
