A magyar labdarúgás pénzügyi kihívásai és a mérkőzésmanipuláció Kaposvár és más klubok tükrében

A magyar labdarúgásban az elmúlt évtizedekben számos kihívás jelentkezett, a finanszírozástól kezdve a mérkőzések tisztaságáig. Ez a cikk a 2010 és 2022 közötti időszak pénzügyi viszonyait, a klubok gazdálkodásának hatékonyságát, valamint a sportágat átszövő mérkőzésmanipuláció, azaz a „bunda” jelenségét vizsgálja, konkrét példákon és adatokon keresztül.

A magyar NB I klubjainak gazdálkodása (2010-2022)

2010 és 2022 között az a 28 focicsapat, amely 2010 óta megfordult az NB I-ben, 421 122 129 000 forintból gazdálkodott. Ennek a 42 százalékán, 178,2 milliárd forinton három klub, a Ferencváros, a változatos neveken szereplő Fehérvár és a Felcsút osztozott, a többi 58 százalék a másik 25 csapaté volt. Az NB I-es csapatok összbevétele 2010-ben 8,4 milliárd forint volt, 2022-ben 61,8 milliárd. 2008 volt az első olyan év, amikor egy magyar klub - a Debrecen - éves költségvetése elérte az egymilliárd forintot. Ma ezzel már a szegényházba tartozna: 2021-ben az NB I már csak milliárdos költségvetésű klubokból állt, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben is csak egy klub (előbbi kettőben az épp feljutó, majd azzal a lendülettel kieső Kaposvár, tavaly a Kecskemét) törte meg a sort. Ahhoz, hogy ezt a kérdést számszerűsíteni tudjuk, megnéztük a klubok éves beszámolóiban, mennyi bevételük volt 2010 és 2022 között, majd annál a 14-nél, amely ez idő alatt eljutott a nemzetközi kupák selejtezőibe, azt, hogy hány UEFA-pontot szereztek. A kérdés így egy egyszerű osztás után az: kinek hány milliárd forintra volt szüksége egy UEFA-ponthoz?

Az európai szövetség egy kicsit bonyolult számítási technikával dolgozik. Aki magyar bajnoki dobogósként vagy kupagyőztesként kijut a nemzetközi porondra, majd az első selejtezőkörben kiesik, az 1 pontot kap, minden további kör 0,5-0,5 pontot ér, a csoportköröket és az ottani győzelmeket is külön díjazzák; a legjobb magyar eredmény, a Ferencváros 2022/23-as EL-nyolcaddöntője 12 pontot jelentett. Tehát minden, ami most következik, a 13 év összes bevételét jelenti.

Lássuk a klubok pénzügyi hatékonyságát a 2010-2022-es időszakban, a legkevésbé pazarlóktól a legnagyobb pénzégetőkig:

Kaposvár-szurkolónak lenni rapszodikus élmény lehetett. Ott 4,2 milliárd forintból néhány év első osztály után egy olyan sorozatot sikerült összehozni, amiben az egymást követő évek így néztek ki: kiesés az NB II-be - kiesés és anyagi összeomlás, le a megye 1-be - feljutás az NB III-ba - dobogó, majd egy év múlva már feljutás az NB II-be - feljutás az NB I-be - kiesés az NB II-be - kiesés az NB III-ba. Az ottani drukkerek valószínűleg kvízjátékot indíthatnának, hogy bemondják, melyik szezonban melyik bajnokságban volt a csapatuk.

A bunda, avagy a mérkőzésmanipuláció története és jellemzői

Bunda a sportban, jelentése: csalás, a mérkőzés eredményéről előre kötött megállapodás, valamilyen haszonszerzés céljából. Eredete: „a bunda alatt intéz” kifejezés. Amióta élsport létezik, jelen vannak a manipulált mérkőzések. Az internet és az elektronikus fogadási lehetőségek terjedésével napjainkra jelentősen megnőtt a gyanús sportesemények száma. Nem csak a foci világában él a bunda, mint fogalom. Az amerikai profi baseball liga 1919-es döntőjéről szóló Nyolc-nulla című filmet mindenkinek ajánlom figyelmébe. A szocializmus alatt elzárva a külvilágtól csak a susmus ment az 1960-as 70-es évek elcsalt magyar bajnoki mérkőzésekről. Érdekesség, hogy a nagy büntetések után - kizárták a Milant és a Laziót - 1982-ben világbajnok lett a nemzeti válogatott az amnesztiát kapó Paolo Rossi vezérletével. A történelem ismételte magát. A 2006-ban. A VB előtt borult a bili, s a Juventust fosztották meg a 2004/2005-ös bajnoki címétől, mert a 38 mérkőzésből 29-en feltételezhető volt a manipulálás. Gyerekként 12 évesen 1988-ban egy Kaposvári Rákóczi - Debrecen mérkőzésen láttam először bundát. Melis Béla mesterhármasával nyert a DMVSC. Aztán robbant a bomba, válogatott focisták kerültek börtönbe. Emlékeim szerint az olasz játékosok meglepődve nyilatkoztak az ügyről. Sérelmezték, hogy ennyi játékos manipulál?

Az 1980-as évek hatására vezették be a bajnoki mérkőzéseken, hogy a győzelemért ne kettő, hanem három pont járjon. Emlékszem olyan bajnoki idényre - 1988/89-, amikor a döntetlennel végződő találkozók után 11-es rúgások következtek az NB1-ben. A győztes kettő a vesztes egy pontot kapott. A távol-keleti fogadóirodák, döntően képesek manipulálni a piacot. Valóságos odds tőzsde alakult ki, melyekben a csapatok, nézők, sportfogadók egyaránt az átverés részesei. Megállapítható, hogy az élsportot, egy globális üzletág sikerrel manipulálja. Nem számít, hogy U19-es focimeccsről, vagy szerb első osztályról van-e szó. Nyilvánvalóan az egyéni sportágakban is megtalálható a bundázás, de a szereplők száma annyira alacsony, hogy sohasem fog kiderülni, hogy például valamelyik teniszező eladja a mérkőzését. Ezért a feltételrendszert csapat sportágaknál állapítom meg.

A mérkőzések manipulációjának több típusa és feltétele létezik:

1. Teljesen mindegy mindkét csapat számára, hogy mi lesz a találkozó kimenete. A barátságos találkozók, különféle kitalált felkészülési kupák, bajnokik, de akár lényegtelen BL, EL csoportmeccsek, világbajnoki selejtezők, VB, EB csoportmeccsek könnyű préda a manipulálók számára. Mennél alacsonyabb szintű, kis érdeklődéssel kísért, kupáról, vagy utánpótlás találkozóról van szó annál rejtettebben, s biztosabban szerezhet pénzt a „befektető”.
2. Rengeteg példa van rá a sporttörténelemben. Előre jól látható, hogy az adott találkozón milyen eredményre van szüksége a céljait elérni kívánó csapatnak. Példa: 1978. 06. 21-én játszott Argentína-Peru világbajnoki mérkőzés.
3. Ezt nem is direktben bundának, inkább megegyezéses találkozónak mondanám. Példa: 2008. 11. 25-én a Villareal-Manchester United találkozó. A BL csoportkör ötödik fordulójában, egy döntetlennel mindkét együttes a legjobb 16-ba került volna.
4. Ha a játékoskeret többsége a harmincas évei felé közelít, s láthatóan nem fognak kifutni nagy karriert a tagok (nem válogatottak, topligába esélyük sincs szerződni, a nemzetközi kupa porond elérése esélytelen), akkor nyitottak a bundára. Külön érdemes figyelni azokat a csapatokat, amelyeknél hosszú ideje fizetési gondok vannak.
5. Kis költségvetésű csapat bennmaradási tervekkel szezon elején sorra nyeri a meccseket. Az extra teljesítményt nem tudja a klub honorálni, s elkezdik leadogatni a pontokat. A másik véglet, ha egy nagy csapat betlizik és a kieső zónában szenved az első tíz forduló után, pedig eredetileg a nemzetközi kupaporond lett volna a cél. El kezdik venni a meccseket, nyeregetnek, a játékosoknak visszajön az önbizalma, megerősítik a keretet és a végére csak odaérnek.

Amikor kategorizálni akarjuk a manipulált mérkőzéseket, többféle szempontrendszer szerint gondolkodhatunk. A magyarországi 1988-as bundabotrányban bukott ki az évtizedek óta vezetett „nagy könyv” elve. A klubok vezetői nyilvántartották, hogy csapatuk melyik csapatnak hány ponttal tartozik, és kik azok akik nekik tartoznak. Azaz bajnoki szerepléstől függően adták vették a pontokat az együttesek, kinek mikor mennyire volt szüksége céljainak eléréséhez. Fordulónként két-három „sáros” mérkőzés mindig akadt. A lebukás akkor jött, amikor pénzért kezdték adni-venni a meccseket a játékosok-edzők maguk között. Rendkívül gyakori eset, hogy azok a csapatok, akik úgy állnak a bajnokságban, hogy megtehetik, vagy pénzügyileg állnak úgy, hogy szükséges számukra saját maguk ellen fogadnak. Mindenki hallotta már a pletykákat, hogy Szlovákiába, Horvátországba járnak fogadni magyar focisták, vagy megbízott személyek. A játékvezető megvesztegetése egy újabb szempontrendszer. Többnyire maguk a játékosok nem is tudnak róla. A játékvezetőnek, és asszisztenseinek külső megrendelésre produkálniuk kell az adott kimenetelt. Klubvezetők, alkalmazottak, edzők, ritka esetben játékosok. Az eddig leírt feltételek és típusok rendszerint összemosódnak. A zavaros helyzet létrehozása konkrét célja a bundázóknak. A vereséget intéző csapat mixelte el a találkozót, de mindenki a játékvezetőre mutogat - a mixelők is -, miközben nem is volt benne. Sok esetben csak a mérkőzés végén derül ki mi volt a bunda fő célja. Annyira sok a variációs lehetőség a különféle irodáknál, hogy bármire irányulhat a manipuláció.

Létezik előre látható kimenetelre irányuló manipuláció, amikor szüksége van az egyik csapatnak a pontokra bizonyos okokból, miközben a másiknak nem. Példa: 2013. 08. 24. Pápa-Diósgyőr 0:1. Ragyogóan kezdte a bajnokságot a Pápa, miközben a botrányoktól és a rossz szerepléstől harsogott egész Borsod. Le kellett nyugtatni a kedélyeket egy önbizalom-növelő győzelemmel, miközben a Pápának nem kellett jelenlegi helyzetében a pont. Ebben az esetben, ha elég bátrak vagyunk, köthetünk nagy odds-ra fogadást. Előre nem látható kimenetelre irányuló manipuláció csak akkor jó, ha valahonnan kapunk egy fülest, másképp a fogadók rémálma. Ha sikerül kiszúrnunk az ilyen mérkőzést, s nem fogadunk rá akkor már jól járunk.

Miközben a FIFA, az UEFA és a különféle nemzetek legkülönbözőbb sportági szövetségei rendszeresen ítélik el a bundázókat, lényegében nem történik semmi. Az üzlet azonban folytatódik tovább. Csak a szereplők változnak folyamatosan, hogy minél követhetetlenebb legyen a pénz vándorlása. A különféle sportágak irányítói folyamatosan szabadkoznak. Igazából a hülyét játsszák! Mégis előfordulhatnak olyan mérkőzések (2002-es labdarúgó-világbajnokság Dél-Korea-Spanyolország), melyeken nyilvánvaló az idegenkezűség, nem történik beavatkozás. Mi lehetne hát a megoldás? A kérdés megválaszolása egyszerű, de fájdalmas. Elrettentő példa a 2013-as szerbiai női kézilabda-világbajnokság csoportköre, ahol döntően olyan mérkőzéseket rendeztek, amelyek teljesen érdektelenek és tét nélküliek voltak. Kinek jó ez? Nem mondom, hogy nincs manipulált találkozó a ligában, de a számuk rendkívül minimális.

Az amerikai foci szabályrendszere és az NFL lebonyolítási rendje egy külön cikket mindenképpen megérdemelne. A fő cél a rájátszásba kerülés, amelyet 12 csapat érhet el. Az európai sportágaknál is kulcsszám lehetne a 12-es. Próbálkoztak hazánkban is, az NB1-ben ezzel, de olyan, „beteg” 33 fordulós rendszerrel, hogy az hamar megbukott. Azonban ha két csoportban 12-12 csapatos mezőnyt raknánk össze, kialakulhatna egy NB1 „A” és egy NB1 „B”. Az őszi szezonban le lehetne tudni 22 fordulót - főleg ha a manipulálható ligakupát beszüntetnék - és a legjobb nyolc tavasszal játszhatna egy 14 fordulós bajnokságot. A középső csoport bajnokságát is hasonló módon kellene tisztává tenni úgy, hogy az „A” csoport utolsó négyese ne adogathassa le következmények nélkül a legjobb nyolcnak az őszi mérkőzéseket. Elsőre ez komplikáltnak tűnhet, de az NFL lebonyolításához képest egyszerű. A tömegek számára vonzó mérkőzések száma megnőne, de a kis csapatok számára is maradna esély a nagy pénzosztó közelébe keveredni 2-3 év alatt. Kit zavarna, hogy nincsenek ilyen mérkőzések: 2010. 02. 21.

Koltai Róbert zseniális filmje 1993-ban került a mozikba. Gyuszi bácsi a lóverseny rabja, civilben vállfa árus. Megkapja a tuti befutó sorrendjét az egyik - 2, 9, 11 - és mindenét ráteszi. Koltai elmesélte, hogy megrögzött szerencsejátékos volt, és rendszeresen látogatta a lóversenypályát. Amikor a film befutójának forgatását hosszú egyeztetés előzte meg. Megbeszélték a zsokékkal a befutó pontos sorrendjét. Pénzhiány miatt az ügetőpályán, versenynapon dolgoztak. Bevilágosították a helyszínt, telepítették a kamerákat, és a megbeszéltek szerint elindult a futam. Amikor a lovak a célegyenesbe fordultak, kétségbe esett az egész stáb. Nem volt még photoshop, amivel a rajtszámokat legalább ki lehetett volna javítani. Koltai már azon agyalt, hogy újra fel kell venni az egészet, mert használhatatlan a befutó, számolgatta, hogy erre mennyi pénzt kell majd költeni. És akkor megtörtént a csoda. teljesen hihetően bekötött a vezető ló, és szinte a semmiből törtek elő a megbeszélt sorszámú pacik. Koltai elmondása szerint, azóta nem jár a lóversenypályára. Tehát azok a sportolók, akik tökéletesen tudják játszani az adott sportágat, bármit képesek életszerűen produkálni. Persze ahogy mindenben, itt is vannak fokozatok. Egy olasz utánpótlás mérkőzésen nyilvánvalóan látható, amikor kilóg a lóláb.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi, szurkolók, sportfogadók kis emberek nem szólhatunk bele a világ dolgaiba. Ez nem így van. Ha a saját pénzünket különféle irodákban a sporteseményre feltesszük, akkor is mi fizetünk. Lenyeljük közben a reklámokat, vagy utazunk rossz időben a helyszínre, közben időt és pénzt áldozunk. A sporteseményeket a nézőknek rendezik! Szervezzenek nekünk olyan lebonyolításban mérkőzéseket, amely garantálja azok tisztaságát. Sok esetben a nézők is hibásak. Ha kiderül a csapatukról, hogy elcsaltak egy mérkőzést, nem történik semmi. Még olyat nem láttam, hogy szurkolói csoportok kifeszítik a „Légy szíves, ne csaljatok” feliratú drapériát. Esetleg zártkapusak lehetnének egy bundázó csapat mérkőzései egy szezonra, vagy nem közvetítené az egyesület találkozóit a televízió. De még csak szurkolói bojkott sem történik, és a fogadóirodák sem veszik le kínálatukról a csapat mérkőzéseit. A sportfogadó a tiszta mérkőzéseket szereti. Ha a fogadó szakértelemből, rutinból, megérzésből eltalál egy jó kimenetet, és azzal pénzt keres az öröm leírhatatlan. Különösen fájó, ha kiderül, hogy elcsalt mérkőzésen veszítünk. Veszélyes üzem, mert vádaskodássá fajulhat. Nehéz különbséget tenni valódi meglepetések, bravúrok és a bunda között. Ezért a fórumon indított Bunda volt? témában megvitathatóvá tesszük első körben a napi eseteket. Különösen magas szorzójú kimeneteleket, érvekkel alátámasztott indoklásokat várunk. A cikk szempontrendszere szerint kategorizáljuk az eseményeket.

tags: #kaposvar #szurkoloi #kurt

Népszerű bejegyzések:

• Az út a világbajnokságra
• Választási rendszer Magyarországon
• Kertészeti trendek és innovációk
• Szurkolói élmény a sportban
• Ismerd meg az FTC táskák jellemzőit