A székelyudvarhelyi Kapusi-ház: Múltja, jelene és a városképi vita
A székelyudvarhelyi Tompa László utca 2. szám alatti, Kapusi-ház néven elhíresült ingatlan sorsa már régóta foglalkoztatja a helyi közvéleményt és az örökségvédelemért aggódó civileket. Az impozáns méretű, ám romos állapotú épület bontásának megkezdése élénk vitát váltott ki arról, hogy vajon megőrizhetők-e a város történelmi értékei a modern fejlesztések közepette.
A Kapusi-ház története és tulajdonosai
A ház története egészen a 19. század végéig nyúlik vissza, hűen tükrözve Székelyudvarhely változatos évszázadait.
Az ingatlant valamikor az 1870-es években egy cipész építette. Tőle vásárolta meg 1917-ben a szászsebesi származású, szász nemzetiségű, de Székelyudvarhelyre települt Phleps família. A Phleps család hosszú ideig birtokolta a házat, ám a kommunizmus beköszöntével az ingatlant államosították, és bérlőket költöztettek be.
A Phleps család Németországba költözött, legutolsóként, 1987-ben, Phleps Günter kisiparos hagyta el szülővárosát, Székelyudvarhelyt. A rendszerváltás után a család visszaigényelte az akkor már nagyon lelakott ingatlant. Sok huzavona után a tulajdonjogot a 80-as években még facipőtalpakat gyártó kisiparos, Phleps Günter szerezte meg.
A ház tulajdonosai az évszázadok során:
- 1870-es évek: Egy ismeretlen cipész építette és birtokolta.
- 1917: A szász nemzetiségű Phleps család vásárolta meg.
- Kommunista időszak: Államosították, majd bérlőket költöztettek be.
- Rendszerváltás után: Phleps Günter szerezte vissza a tulajdonjogot.
- 2013 október: Kapusi Dénes székelyudvarhelyi vállalkozó vásárolta meg.
Kapusi Dénes, aki a város két legsikeresebb magánvállalkozásának, az ABC Impex-nek és a Septimia Szabadidőközpontnak is társtulajdonosa, 2013 októberében vette meg az ingatlant.
A ház állapota és a védettségi zóna
A Kapusi-ház nem minősül műemlék épületnek, viszont a város ún. védett, azaz műemlékvédelmi zónájában található. Ez a Székelytámadt vártól alig pár száz méterre elhelyezkedő ingatlanra speciális szabályok érvényesek elbontására vagy szerkezeti módosítására.
A történelmi városközponthoz tartozó ingatlan teljes elbontására egyébként csak akkor adhatnak engedélyt, ha az épületet veszélyesnek minősítik, például a felázott, elsalétromosodott falak miatt.
A bontás körüli vita és a civil aggodalmak
A Tompa László utcai ingatlan tetőzetének bontását szerdán kezdték meg. Az ingatlan oldalára kifüggesztett, a munkálatok elkezdését jelző tábla szerint elbontják az épületet, ám a homlokzatot megtartják. Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője megerősítette, hogy a kivitelezőnek van bontási engedélye, és a dokumentumban kifejezetten kitérnek arra is, hogy az ingatlan homlokzatát meg kell tartani.
Az ódon ház állapota kapcsán a Civilek az örökségvédelemért mozgalom tagjai már több ízben aggodalmukat fejezték ki. A város értékeit védők, no meg a helyi média tavasszal meghúzta a vészharangot, több ízben cikkeztek az épületről. Bírálták a tulajdonost, a városvezetést, a hivatal urbanisztikai osztályát, amiért véleményük szerint szándékosan és a teljes lebontásra rájátszva és összejátszva hagyták/hagyják lepusztulni és lerombolni a város egyik legrégebbi épületét.
Korábban azt a feltételezést osztották meg, hogy az ingatlan tulajdonosa azért nem fedte újra a romos épületet, hogy az így átázó falakat is elbonthassa. A Tompa utcai impozáns méretű ház megmentését célzó kisebb civil- és médiahadjárat legfőbb célpontja a leginkább érintett, azaz maga a tulajdonos, Kapusi Dénes volt.
A tulajdonos álláspontja és a statikai vizsgálatok
Kapusi Dénes mindeddig nem reagált az ellene a sajtóban nyilvánosan felhozott vádakra. Álláspontját mindössze egyetlen, a polgármesteri hivatal honlapján 2015. május 20-án megjelent, és nagyon szkeptikusan fogadott, "Fontos a történelmi városközpont megmentése" című sajtóközlemény tartalmazza.
A tulajdonos elmondása szerint 2013-ban "födém nélkül" vásárolta meg az ingatlant, és átvételkor az épület katasztrofális állapotban volt. Első körben statikai, stabilitási vizsgálatokat végeztek el, melyek során kiderült, hogy az épület szerkezete menthetetlenül leromlott, alapja instabil. Miután Tövissi megkérdőjelezte ezt az eredményt, Kapusi felkérésére megismételték az állapotfelmérést, melynek eredménye megegyezett az elsővel.
Előzmények és párhuzamok
A Civilek az örökségvédelemért udvarhelyi mozgalom tagjai korábban hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg két Bethlen Gábor utcai régi épülettel kapcsolatosan is. Noha mindkét ingatlan esetében először arról volt szó, hogy a homlokzatot nem bontják el, hanem felújítják, végül mindkettőt teljesen elbontották és újjáépítették. Mellesleg a tervező mindkét esetben azt állapította meg, hogy statikai problémák merültek fel a munkálatok során, ezért kellett bontani.
A Kapusi-háznál jelenleg bontanak, az építkezés csak jövő tavasszal kezdődik.
tags: #kapusi #haz #szekelyudvarhely
