Kármán Mór, a Magyar Pedagógia Meghatározó Alakjának Életműve és Elméleti Öröksége

Bevezetés Kármán Mór Pedagógiai Gondolkodásába

Kármán Mór (születési és 1874-ig használt nevén Kleinmann Mór, Szeged, 1843. december 25. - Budapest, 1915.) a magyar pedagógia történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek válogatott művei és elméleti munkássága alapvető hatást gyakorolt az oktatásügyre és a neveléselméletre. Korunk pedagógiai elmélkedéseinek egyik alapvonása az a meggyőződés, hogy a növendéknek a szellemi fejlődés azon fokozatain kell áthaladnia, melyeken át maga az emberiség művelődése mai állására jutott. A történetszerű menete a nevelésnek szintoly irányadó elv kezd lenni gondolkodásunkban, minő a múlt századéban a természetszerűség szempontja volt. A XVIII. század fia megrögzött előítéletek korlátjai közt és öröklött visszaélések súlya alatt szabadság után vágyódva, az emberi szív és elme állandó vonásaiban kereste igaz természete kifejeződését, és tiszta embert kívánt nevelni, ki csupán az örök erkölcsiség törvényeinek hódoljon, és felszabaduljon nemzete és kora esetleges, tehát jogosulatlan nyomása alól. A mi életünk munkája egész más irányba terelte figyelmünket. Nekünk a rontó vihar után újból kellett szerveznünk társadalmi életünket, biztosabban és célszerűbben a réginél, hogy az idők viszontagságaiban jobban tudjon megállani. Előbb tán csak a feladat nehézségének érzete intett a múlt tanulmányára, hogy okulhassunk a meghiúsult kísérletek sorsán; de amint inkább elmélyedtünk a történet folyásának szemléletébe, felismertük benne saját szellemünk képmását, melyben eszerint csak egy állandó jellemvonás volna: a változás folytonossága.

Életútja és Tanulmányai

Kármán Mór szegedi kiskereskedő családból származott, apja Kleinmann Jakab, anyja Krámer Regina volt. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban és Pesten végezte, majd a szegedi királyi főgimnáziumban érettségizett 1862-ben. A bécsi egyetemen filozófiai s filológiai tanulmányokkal foglalkozott, ahol tanára volt Robert von Zimmermann cseh származású osztrák herbartista filozófus 1862 és 1865 között. Hazatérése után Szegeden rabbinikus teológiai, bölcseleti és filológiai tanulmányokat folytatott. Lőw Lipót ajánlásával a Pesti Kereskedelmi Akadémián és pesti középiskolákban izraelita vallástant tanított 1868 és 1870 között.

Kármán Mór neve csakhamar ismertté vált pedagógiai s tanügyi kérdéseknél, részt vett a tanáregyesület gyűlésein. Ennek köszönhette, hogy Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter kiküldte a lipcsei egyetem gyakorlati tanárképzésének tanulmányozására 1869-ben. Lipcsében az egyetemi tanárképzést átalakító vezetőjének, Tuiskon Zillernek bizalmát pedagógiai készültségével annyira megnyerte, hogy az mindjárt kinevezte az egyetemhez szervezett gyakorló elemi iskolai presbitériumának elnökévé, s avval is megbízta fiatal tanítványát: készítse el az iskola új szervezeti és tanulmányi rendjét. Visszaért Pestre 1871 őszén, s a Pesti Királyi Magyar Tudományegyetem magántanáraként elkezdte az Egyetemen a pedagógia, etika és pszichológia oktatását 1872-ben.

A Herbart-Ziller Irányzat Magyarországi Meghonosítója

Kármán Mór, bár Herbart-féle pedagógiai elvek követője volt, önálló gondolkodással és rendkívüli szervezőképességgel alkalmazta és fejlesztette tovább ezeket az elméleteket. Alapjában Kármán a herbárti pedagógiának volt követője, anélkül hogy ez a rendszer rabul ejtette volna. Önállóan gondolkodó fej volt, aki azt, amit átvett egyénileg át tudta formálni. Rendkívüli szuggesztív erő lakozott benne, előadásaiban is. Nem annyira anyagot adott, mint inkább problémákat fejtegetett. Előadása nélkülözte az iskolás rendet, a szabatos mondattani formát, a tetszetős folyamatosságot, de amit mondott annak volt súlya és ébresztő ereje. A hallgató mind egy szeme előtt látta a probléma nehézségeit a megoldáshoz vezető út kibontakozását, és végül a megoldást. A tanár ott a katedrán fűzte egymáshoz gondolatait, ott alakult ki az előadás. Szóval Kármán vetette meg alapját annak a pedagógiai gondolkodásnak, amely később mindjobban kialakult. Klasszika-filológiai iskolázottsága adta meg a történelmi tudományos érdeklődést, és a módszert mellyel azután filozófiai és pedagógiai készültség párosult.

Elkészítette az általa javasolt gyakorló főgimnáziumi szabályzat tervezetét és az Egyetem mellé szervezett Középiskolai Tanárképző Intézethez a bölcselet és pedagógia tanári feladatainak ellátására kapott megbízatást. A Pauler Tivadar közoktatási miniszter által engedélyezett gimnáziumi gyakorlóiskola (mintaiskola) megnyitását (1872. május 16.) követően kinevezték az iskola pedagógiai vezetőjévé (1872. augusztus 28.). Kezdettől fogva szívvel-lélekkel foglalkozott a középiskolai tanárjelöltek gyakorlati tanításával, s nemcsak szóval, hanem példaadásával is ő honosította meg Magyarországon a Herbart-féle pedagógiai elméleten, és gyakorlati pszichológián alapuló tanítási módszert, módszerességet, melynek külföldön a lipcsei Ziller, a hozzá hasonló elméleti alapokon működő jénai Wilhelm Rein és a prágai Otto Willmann voltak a legkiválóbb képviselői. Míg azonban azok inkább a népiskolai tanítással kapcsolatban közvetítik a herbarti-tanítás módszertanát, addig ő a Herbart-Ziller-Karl Volkmar Stoy-féle irányt nagy önállósággal és rendkívüli szervezőképességgel a teljes gimnáziumi képzés folyamatában valósította meg. Magyarországon a gyakorlati tanítás terén Herbart szellemébe senki se hatolt be oly mélyen, mint ő. E téren egy olyan magyarországi pedagógiai iskola vezető teoretikusa, alapítója lett.

A Magyar Közoktatás Megújítója

Kármán Mór jelentős szerepet játszott az Országos Közoktatási Tanácsban is, ahol rendes tag (1873-1915) és jegyző (1873-1883) volt. Új gimnáziumi tantervet és utasításokat szerkesztett, ezekben új alapokra fektette a magyarországi gimnáziumi oktatást és új irányt adott a magyarországi művelődésnek (1879). Súlyos betegsége miatt gyakorlóiskolai tanári és az iskola pedagógiai vezetői állásáról lemondott 1897-ben. Részt vett és előadást tartott a II. Egyetemes Tanügyi Kongresszuson (1896. július 2-8.).

Gyógyulása után mint az elméleti pedagógiai ügyek előadóját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba osztották be 1907-ben. Ferenc József császár és király egyik unokaöccse, Albrecht főherceg tanítását is rábízták. A magyar közoktatásban végzett érdemeiért magyar nemességet kapott 1908-ban, majd egyetemi nyilvános rendes tanár lett 1909-ben. Aktívan részt vett a nemzetközi szakmai életben, előadást tartott a III. és a IV. Nemzetközi Filozófiai Kongresszuson (Heidelberg - 1908. augusztus 31-szeptember 5; Bologna - 1911. április 6-11.), valamint két Nemzetközi Erkölcsi Nevelési Kongresszuson (I. London - 1908. szeptember 25-29. és II. Hága - 1912).

A Társadalmi Fejlődés Három Fokozata: Kármán Mór Pedagógiai Elmélete

Kármán Mór pedagógiai elméletének középpontjában az emberi szellem és a társadalom fejlődésének értelmezése állt, mely szerint a történeti események haladó sorára, egymásutánjára irányuló figyelem az emberi szellem következetes átalakulásának törvényét keresi. Nem külső tényezők hatásában, hanem legelőbb is a lelki működés módjában, a szellemnek saját maga termékeiben, a nemzedékről nemzedékre szálló eszmékben véli lelhetni a népek és egyének sorsa felett döntő hatalmat. Munkásságában maga a lélek átalakul; az ember gondolkodása és érzelme önnönmagában, szerzett tartalmában bírja leghatásosabb rugóit a folytonos változásnak, szóval fejlődésnek. Hasonlóképp régi elmélet a társadalmi és az egyéni élet egymásra vonatkoztatása; mióta csak megnyílt az ember szeme a társadalom egységének az észrevételére, fölismerni vélte a hasonlóságot az egyes ember és a nemzet szellemi élete közt. De ez irányban is végképp megváltozott korunk álláspontja. Szerintünk nem a népélet leli magyarázatát az egyes életének a fázisaiban, hanem ellenkezőleg: nemzetének élete adja az egyéni élet nyitját. Az ember társadalmi lény. Arisztotelész ez ismeretes mondását, melynek jelentőségére épp korunk utalt újból, avval a pótlással kell pontosabbá tennünk, hogy az ember történeti lény is. Társas nemzedékek hosszas sorának kellett fáradozni azon tulajdonságok kifejtésében, ami az embert emberré teszi; s bármiként fogalmaznók is az emberiség küzdelmeinek a célját, erkölcsi hivatását, a tapasztalat tanúsítja, hogy nem egyes nemzedék, nem egyes korszak, még kevésbé egy-egy emberélet meríti ki annak értelmét. Az erkölcsi élet, valamint eszmei felfogás tapasztalatai szerint Kármán Mór három alapvető társadalmi típust különböztet meg, melyek a népélet történeti menetében csak fokozatosan jelentkezhetnek egymás után. Ezek a típusok alapvető jelentőségűek, mivel a közélet minden irányában, gazdasági és művelődési törekvésekben egyaránt, megalakulásukkal párhuzamosan határozott, megfelelő módosulás áll be.

A Fejlődési Fokozatok Összehasonlítása Hegeli Koncepcióval

A három típus e vázlatos körülírása elégségesen tájékoztat ugyan feladatunk megoldásának útjai körül. Azonban félreértés elhárítására még egy-két megjegyzést kell tennem az irányadás helyes alkalmazásának módjairól. A három fok jellemzésében ugyanis feltűnő hasonlóság mutatkozhatik a közerkölcsiség (Sittlichkeit) ama három mozzanatához, amelyekben Hegel az objektív szellem megvalósulását látja. Ennek veszi ugyanis ő a család, a polgári társaság (bürgerliche Gesellschaft) és az állam hármasságát. De a tagadhatatlan analógia nem téveszthet meg senkit, ha ügyet vet arra, hogy a hegeli hármas mozzanat valóságban korántsem fejlődési fokozat, mint a törzs, a rend és a nemzet. Azok egymás mellett együttes részei minden nagyobb szervezett közösségnek; minden egyes ember ebben egyszerre családtag is, a társaságnak is részese, az államnak is polgára, s mindezen viszonyában egyszersmind megfelelően jogi személy és kötelességek tárgya. A törzsi életrend azonban időben megelőző foka a rendiség kialakulásának, valamint a rendiség ismét a nemzeti létnek. Mindenik magasabb alakulat, idején, a megelőző helyébe lép, és vele szemben más új alakzat. A vázolt három fokozat tehát ekként minden kifejlettebb művelődés történetében három külön kort jelent.

Válogatott Művei és Öröksége

Kármán Mór publikációi szorosan követték gyakorlati pedagógiai feladatait és tevékenységét. Nem írta le, nem összegezte egy átfogó elméleti műben pedagógiai alapvetését. Munkásságának jelentőségét számos válogatás és tanulmány feldolgozta, melyek közül kiemelkedik a "Kármán Mór válogatott pedagógiai művei" című kötet.

• Beispiel eines rationellen Lehrplans für Gymnasien. Halle a. S., 1890.
• Die Organisation des höheren Unterrichts in Ungarn. - C. H. Beck’sche Verlagsbuchhandlung, München, 1896, 53 p.
• Az ember tragédiája: elemző tanulmány. - Budapesti Szemle, CXXIV. kötet, 1905, 57-115.
• Előadás a Társadalomtudományi Társaság vitaülésein a középiskolai kérdésről. Gyorsírói jegyzet alapján. - In. A középiskola reformja - A Huszadik Század Könyvtára, 12. - Deutsch Zsigmond és Társa Könyvkereskedése, Budapest, 1906, 238-263. o.
• Népoktatásunk szervezése és újabb törvényhozás szükségessége: közoktatásügyi tanulmány. - Eggenberger, Budapest, 1906, 108 o.
• Közoktatásügyi tanulmányok I. A történelem tanítása. - Pedagógiai dolgozatok II. - Budapesti Szemle 1906, 234-237.
• A nevelés célja és feladatai. - In. Paedagogiai dolgozatok rendszeres összeállításban I-II.
• Közoktatásügyünk politikai vonatkozásai. - Magyar Paedagogia, 1910, 8. szám 465-479.
• Közoktatásügyi tanulmányok II. Bevezetés az erkölcsi nevelés elméletéhez. - Magyar Paedagogia, 1916, 10. szám 543-569.
• Kármán Mór válogatott pedagógiai művei. - Összeállította, bevezetővel, jegyzetekkel ellátta: Faludi Szilárd; Közreműködött: Jáki László - Tankönyvkiadó, Budapest, 1969, 269 o.

A Faludi Szilárd és Jáki László által összeállított, 1969-ben megjelent válogatott gyűjtemény a maga korában és az azt követő évtizedekben is alapműnek számított, hozzájárulva Kármán Mór pedagógiai gondolatainak és elveinek szélesebb körű megismeréséhez és hatásának fenntartásához a magyar oktatásügyben.

tags: #karman #mor #valogatott #pedagogiai #muvei #2011

Népszerű bejegyzések:

• Történelmi összecsapások a Magyar Kupában
• Pozíciók amerikai futballban
• Nemzetközi és hazai női foci
• Eredmények és fejlesztések a PMFC utánpótlásban
• Részletek a Flamengo klubvilágbajnoksági terveiről