Károly Jenő: A magyar labdarúgás úttörője és a Juventus első olasz bajnoka
Károly Jenő (Kaposvár, 1886. január 15. - Olaszország, Rivoli, 1926. július 28.) válogatott labdarúgó és edző volt. Bár más források budapesti születést és torinói halált, valamint július 25-i haláldátumot is említenek, rivoli otthonában érte a szívroham. Testvérei, Béla (II) és József (III) is futballisták voltak.
Károly Jenő már fiatalon a labdarúgás bűvkörébe került, kezdetben méta-csapatban játszott (korabeli játék), ahonnan 12 éves korában csábították el futballozni.
Játékoskarrierjének kezdetei és az MTK-nál elért sikerei
Már 14 esztendős korában az MTK első csapatában játszott. Károly Jenő 1902-ben, 16 évesen, a másodosztályban futballozó MTK-ban játszott. 17 évesen már az első osztályban szereplő MTK tagja volt, és ekkor mutatkozott be a válogatottban is. Károly Jenő az MTK 2. válogatott futballistája, Pozsonyi Imre után ő volt a második, aki az MTK labdarúgójaként húzhatta magára a címeres (pontosabban, az akkor még címer nélküli) mezt.
Először jobbösszekötőt játszott, de igazi helyét a középfedezet posztján találta meg. Az MTK és a Budapesti AK középfedezeteként is ismerték.
Klubjával kétszer bajnoki címet (1904, 1907-1908), valamint kétszer gólkirályi címet (1903: 15 gól, 1905: 13 gól) szerzett. Az 1909-10-es bajnokságban az év labdarúgójának választották. Az MTK-ból ő került először a legjobb tizenegybe.
Egyedülálló gólrekord
Egy korabeli "világrekord" is fűződik a nevéhez: ő vezeti a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS rangsorát az egy mérkőzésen szerzett legtöbb gól tekintetében. A magyar futballista az MTK színeiben, 1905. októberében a MAFC elleni összecsapáson tizenegyszer volt eredményes.
A Budapesti AK évei
1910-ben átlépett a Budapesti AK (BAK) együttesébe, ahol 1910-től 1919-ig játszott.
Válogatott karrierje
A válogatottban 1903 és 1918 között 25 alkalommal szerepelt, és 10 gólt lőtt. A nemzeti csapat 2. hivatalos találkozóján, 1903-ban mutatkozott be. Tagja volt az 1912. évi olimpiai játékokon vigaszdíjgyőztes magyar együttesnek.
A válogatottban nyújtott sok kiváló teljesítménye közül az 1910. november 6-án, az osztrákok elleni találkozón (3:0), a középfedezet helyén mutatott játéka talán a legemlékezetesebb.
Legendás tévedések az MTK történelmében 3. rész
A "Tanár úr" - Károly Jenő különleges játékstílusa és újításai
A méltán "Tanár úr"-nak becézett labdarúgó volt az első magyar fedezet, aki a nemzetközi porondon is kiválóan megállta a helyét. Ezt a kitüntető elnevezést kiváló labdarúgó-képességei miatt kapta kortársaitól. A „Tanár úr” érte el a magyar fedezetek közül elsőként a nemzetközi színvonalat. Később ugyanezt a becenevet viselte a hasonlóan kiváló fedezet, Lázár Gyula is.
Károly Jenő rendkívüli technikával és szinte egyedülálló taktikai érzékkel rendelkezett. Jó hadvezérhez méltón, nagy munkabírással irányította csapatait. Munkabírása is kifogástalan volt. Csapat-, és klubtársaival alkotta a Bíró Gyula-Károly Jenő-Vágó Antal összetételű első igazi magyar fedezetsort. Tehetsége később a középfedezet helyén bontakozott ki teljes pompájában.
Forradalmi fejjáték és a "műesés"
Több ponton is újdonságokat hozott a labdarúgásba. Fejjátéka teljesen újszerű volt. Az addig szokásostól eltérően nem csupán arra törekedett, hogy elfejelje a labdát, hanem arra is, hogy akár hosszabb távolságra is pontosan továbbítsa és ezzel akár támadásokat indítson.
Másik, talán kevéssé szimpatikus, de kétségtelenül rendkívül hasznos újítása a tökélyre fejlesztett "műesés" volt. Csapatai jónéhány büntetőt köszönhettek annak, hogy a játékvezetők képtelenek voltak eldönteni, valóban szabálytalanság történt, vagy csak egy "tanári műesést" láthattak. Ezt olyan tökélyre fejlesztette, hogy a játékvezetők képtelenek voltak megállapítani: valóban történt-e szabálytalanság? Ha megítélték a tizenegyest, ő értékesítette azt nagy nyugalommal, halálos nyugalommal és biztos lábbal értékesítette.
Edzői karrierje Olaszországban és a Juventus bajnoki címe
Az első világháború után, 1920-tól 1926-ig Olaszországban dolgozott edzőként, ahol mindössze 40 évesen hunyt el. Az 1925-1926-os szezonban a Juventus vezetőedzője volt. Az első világháború után Olaszországban edzősködött. A következő években folyamatosan fejlődött az együttes, ám az igazi fellendülés az I. világháború után következett be.
1926 nyarán a bajnoki küzdelmek izgalmai rendkívül megviselték. Szíve, amely a zöld gyepen két évtizeden át tűrhetetlenül erősnek bizonyult, egy forró júliusi napon - váratlanul - örökre cserbenhagyta.
A Juventus edzőjeként a bajnokság döntőjének harmadik mérkőzése előtt három nappal rivoli otthonában érte a szívroham. Úgy lett olasz bajnok együttesével, hogy az északi liga fináléjának mindent eldöntő harmadik meccse (2:1) előtt három nappal szívinfarktus következtében elhunyt. Csapata bajnok lett, de ezt már nem érhette meg. A Juventusnál az 1925-1926-os bajnoki címet tekintik az elsőnek, az "igazinak".
Rivoliban élt a család, Károly Jenő ott is halt meg. Torinóban temették el, de a sírt az idők folyamán megszüntették. Torinóban a Juventus Múzeumban van egy hatalmas fotója.
Károly Jenő legfontosabb sikerei és statisztikái
| Kategória | Részletek |
|---|---|
| Bajnoki címek (játékosként) | 2x magyar bajnok az MTK-val (1904, 1907-08) |
| Gólkirályi címek | 2x magyar gólkirály (1903: 15 gól, 1905: 13 gól) |
| Év labdarúgója | 1x az év labdarúgója (1909-10) |
| IFFHS rekord | Legtöbb gól egy mérkőzésen: 11 gól (MTK vs MAFC, 1905. október) |
| Válogatott szereplés | 25 mérkőzés, 10 gól (1903-1918) |
| Olimpiai szereplés | Tagja az 1912. évi olimpia vigaszdíjgyőztes magyar együttesének |
| Magyar Kupa | 1x Magyar Kupa győztes (1910, BAK) |
| Olasz bajnoki cím (edzőként) | 1x olasz bajnok a Juventus-szal (1925-26) |
| MTK statisztika | 1903-10: 95 bajnoki mérkőzés / 106 gól |
tags: #karoly #jeno #valogatott #labdarugo
