Kiss Sándor – A „Pengés” Labdarúgó Karrierje Újpesttől a Santiago Bernabéuig
A futballzsargon „pengés” játékosnak mondja az olyan labdarúgót, mint amilyen Kiss Sándor volt egykoron: a támadó a legnagyobb sikereit Újpesten érte el, gólt szerzett a madridi Santiago Bernabéu Stadionban a Real Madrid elleni Kupagyőztesek Európa Kupája-mérkőzésen, ám a válogatottban kevés lehetőséget kapott, pedig címeres mezben is eredményes volt. Kiss Sándor stílusos, elegáns futballját még a rivális klubok szurkolói is elismerték.
Korai évek és a futball kezdetei
A 68 esztendős Kiss Sándor elmondása szerint Szekszárdon született, onnan Gyönkre vitték haza a szülei, de abból az időből természetesen nincsenek emlékképei. Már ötévesen imádott kergetni a labdát. Komlón éltek, a kökönyösi városrészben, ott volt a „négy házköz”, azaz az „nhk”, egy játszótér, amit emeletes házak vettek körül. Ott, abban a környezetben kezdődött minden számára. Nem panaszkodhatott, mert mindig bevettek a nagyobbak a csapatba.
Apja nagyon szerette a játékot, ő vitte el első alkalommal a Komlói Bányászhoz, még mielőtt tízéves lett volna. Megnézték, és maradhatott, bár meg kellett hamisítani az igazolását. Elsősorban cselezni szeretett, tőle nehéz volt elvenni a labdát, néha nagyon rácsavarodott. Amúgy szófogadó gyerek volt, igyekezett megfelelni a szülői elvárásoknak, a tanulást sem hanyagolta el. Elég hamar lehetőséget kapott Lantos Mihály edzőtől a felnőtteknél a másodosztályban.
Tanulmányok és a „Maláj” becenév eredete
Kiss Sándor azon futballisták közé tartozott, akik nem hanyagolták el a tanulmányaikat. A Pécsi Tanárképző Főiskolára vették fel orosz-testnevelés szakra, de elég lassan végezte el. Már Újpestről járt vissza vizsgázni, végül egyszakos testnevelőként kapott diplomát.
Az orosszal ellentétben a maláj nyelv részleteiben nem mélyedt el, de fiatalként egy-egy buli után reggelente eléggé keskeny csík látszott a szeme helyén. Így ragasztották rá a „Maláj” nevet, de ebben nem volt semmi sértő.
Pécsi évek és az áttörés
Pályafutása során Garami József fedezte fel tehetségét. Az útja 1975-ben a Pécsi MSC-hez vezetett, azonban inkább csak a kispadot koptatta. 1976 tavaszán azonban Kovács Imre érkezett vezetőedzőnek, és nála minden megváltozott. Számított rá, és egy évvel később vele nyertek az NB II-ben aranyérmet. Ez a váltás jelentős lendületet adott karrierjének.
Újpesti dicsőség és a sztárcsapat
Amikor 1979-ben az Újpesthez igazolt, klasszisjátékosnak számító vetélytársakkal kellett megküzdenie. Egy öltözőben ült olyan nevekkel, mint Fazekas László, aki 1980-ban szerződött külföldre, Fekete László, a későbbi ezüstcipős támadó, és természetesen Törőcsik András, aki amúgy nem is a meccseken mutatta be a legkáprázatosabb trükkjeit. Kiss Sándor visszaemlékezése szerint az edzéseken olyan megoldásai voltak Törőcsiknek, hogy csak ámultak, ráadásul élesben nem is mert mindent megmutatni, nehogy a végén büntetést kapjon.
A játékosok nagyon érezték egymás mozgását, a beindulásokat, az összjátékot. Mindent megbeszéltek a védőkkel és a középpályásokkal. Mondták nekik, ha futnak helyettük, akkor ők elöl rúgják a gólokat, nyerni meg együtt nyernek. Lássuk be, „Törőtől” dőreség lett volna azt kérni, hogy loholjon vissza védekezni. Igaz, akadt szakvezető, akinek volt ilyen kóbor gondolata, de aztán hamar letett róla.
A Népsport elismerése és a válogatott
A Népsporttól egyszer, 1984. április 15-én a legmagasabb, 10-es osztályzatot érdemelte ki a Vasas elleni mesterhármast és gólpasszt követően. A meccs után elmentek ünnepelni, mert valóban jó játékkal győzték le a Vasast 4:1-re. Másnap, amikor megvette a lapot, elkerekedett a szeme. Azt ellenben máig bánja, hogy csupán kétszer lehetett tagja a válogatottnak, de legalább mindkét alkalommal gólt szerzett.
Beckham Best goals at Real Madrid
Történelmi gól a Real Madrid ellen
A nemzetközi porondon magyar játékos sem sűrűn vette be a Real Madrid kapuját, azonban Kiss Sándornak sikerült. 1982. október 20-án, egy KEK-mérkőzésen hatvanezer szurkoló előtt egyenlített, de a vége 3:1 lett a spanyol csapat javára. Kiss Sándort nem zavarta a zsúfolt, őrjöngő lelátó: „aki nyomás alatt nem képes teljesíteni, az ne adja a fejét az élsportra!” - vallotta.
Légiós évek külföldön
Spanyolországban 1986-ban az FC Cartagenában, illetve három évig Finnországban az Espoo és a Hanko csapatában légióskodott. Elmondása szerint külföldön nehezebb volt boldogulni. Hiába számított technikásnak, futásban és keménységben eleinte nagy volt a lemaradása. Mások voltak az elvárások, a feltételek egyaránt.
Élet a futball után és családi tragédia
Itthon, amikor edzőnek állt, próbált több munkára ösztökélni a játékosait, de ezzel nem aratott osztatlan sikert. Nem egészen ezért hagyta abba az edzőséget. Húsz évvel ezelőtt felesége, Magdolna gyógyíthatatlan betegségben elhunyt. Előtte nagyon hosszú ideig ápolta őt, és amikor elment, padlóra került, miközben két gyermeküket fel kellett nevelnie. Szerencsére sikerült, később mindkettő diplomát szerzett. Most viszont távol élnek tőle, egyikük Máltán, a másikuk az Egyesült Államokban próbál boldogulni.
Pécsett nem maradt teljesen egyedül. Szülei - közel a kilencvenhez - még vele vannak. Gondoskodást igényelnek, és úgy érzi, van nekik mit visszaadnia, hiszen sokat kapott tőlük. Van egy sörözője is, az is ad feladatot a mindennapokban.
tags: #kasser #sandor #labdarugo
