Garri Kaszparov: A Sakkvilág Királyának Hosszú Döntői és Mítosza

Ha minden idők legjobb sakkozóját kellene megnevezni, a legtöbb vita többnyire Bobby Fischer, Garri Kaszparov és Magnus Carlsen között dőlne el. Kaszparov neve összeforrt a dominanciával, a kreativitással és egy generációs párbajjal, amely a sakkvilág történelmének egyik legfényesebb fejezetét írta. Az 1980-as évektől húsz éven át tartó rivalizálás Anatolij Karpovval, valamint a gépek elleni küzdelmei mind hozzájárultak ahhoz, hogy mitikus figurává váljon a sakkvilágban.

Garri Kaszparov felemelkedése: Egy zseni útja a csúcsra

Garri Kimovics Kaszparov Garri Vajnstejn néven született Bakuban, az Azerbajdzsáni SZSZK-ban, örmény anyától és zsidó apától 1963. április 13-án. Szülei gyakran oldottak meg újságban megjelenő sakkfeladványokat. Ötéves korában Garri az egyiket magától megoldotta, és apja ekkor kezdte el komolyabban megismertetni a sakkjáték rejtelmeivel. Édesapja hétéves korában meghalt, ezután vette fel anyja vezetéknevét, a Gaszparjan oroszosított alakját. Hétéves korától a bakui úttörőpalotában foglalkoztak vele, majd tízéves korától, 1973-1978 között Mihail Botvinnik sakkiskolájában tanulta a sakkot. Kaszparov sokáig ingadozott a zenei pálya és a sakk között, végül az utóbbit választotta hivatásául.

Kaszparov villámgyorsan emelkedett a ranglétrán. Csakhamar az exvilágbajnok Botvinnik egyik kedvenc tanítványa lett, aki külön is foglalkozott vele, és játékát Aljechinéhez hasonlította. 1976-ban Tbilisziben megnyerte a Szovjet Ifjúsági Bajnokságot, s ezzel a valaha élt legfiatalabb bajnok lett, amit a következő évben megismételt. Tizenöt évesen, 1978-ban nyert jogot a szovjet bajnokság döntőjében való részvételre, majd 1981-ben és 1988-ban el is hódította a szovjet bajnoki címet. Élő-pontszámát tekintve ilyen fiatalon addig senki sem volt képes világelsőséget elérni, még Bobby Fischer sem.

A világbajnoki kihívás: Korcsnoj és Szmiszlov legyőzése

Kaszparov első teljes világbajnoki ciklusában rögtön végigment a mezőnyön. A világbajnoki versenysorozatban már az első alkalommal egészen a döntőig jutott. Miután megnyerte az 1982-ben Moszkvában rendezett zónaközi versenyt, a párosmérkőzések során először Alekszander Beljavszkij ellen győzött 6-3 arányban. Az elődöntőben Viktor Korcsnojt kellett legyőznie, de a Szovjet Sakkszövetség nem engedélyezte számára, hogy a svájci nagymesterrel Amerikában játsszon, és emiatt Kaszparovot a FIDE elnöke, Florencio Campomanes vesztesnek nyilvánította. Korcsnoj azonban nem akarta a zöld asztalnál megnyerni a meccset, Kaszparovval titokban találkozott, és megegyeztek abban, hogy a párharcra sor kerül. London volt a színhelye mindkét mérkőzésnek, Korcsnoj győzelemmel kezdett, de Kaszparov végül 7-4-re legyőzte nemes ellenfelét. A világbajnokjelöltek versenysorozatának döntőjében az exvilágbajnok Vaszilij Szmiszlov ellen is meggyőzően, veretlenül 8,5-4,5 arányban győzedelmeskedett. Ezzel ő lett Anatolij Karpov kihívója.

A K-K párharc legendája: Kaszparov és Karpov epikus csatái

A sakktörténelemben ezután megkezdődött egy időszak, amely a K-K párharc jegyében zajlott, Kaszparov és Karpov hét év alatt öt világbajnoki döntőben csapott össze. Csak az 1927-es Aljehin-Capablanca és az 1972-es Fischer-Szpasszkij vb-döntőt övezte akkora érdeklődés, mint negyven éve Anatolij Karpov és Garri Kaszparov csatáját a sakkvilág trónjáért.

Az első, félbeszakított döntő (1984-1985)

1984-ben már a felnőtt világbajnoki címért szállt harcba Anatolij Karpovval. Ez a mérkőzés minden idők leghosszabb páros-mérkőzése volt - közel 6 hónapig tartott - amelyet az akkori FIDE elnök, Florencio Campomanes Karpov 5-3-as vezetésénél a 48. játszma után félbe szakított, és új meccsre szólította fel őket. Moszkvában, a páros mérkőzés helyszínén gyakorlatilag nem volt semmilyen felirat, hirdetés, hogy a sakkvilág két legjobbja összecsap a trónért, de erre nem is volt szükség. A jegyekért óriási sorok álltak, az érdeklődés a többi sport­esemény tükrében is kifejezetten magas volt.

Az akkori szabályok szerint a mérkőzés az egyik fél hatodik nyert játszmájáig tartott volna (a döntetlenek nem számítottak). A tapasztalt és rendkívül jó formában lévő világbajnok, Karpov az első kilenc játszma után már 4:0-ra, majd hosszú döntetlensorozat után 5:0-ra is vezetett már, amikor Kaszparov masszív bekkelésre állt be. A kihívó nyert egy partit, majd újabb végeláthatatlan remiszériát követően egymás után kettőt is, amikor jött Campomanes döntése. Ez egyik félnek sem tetszett: Karpovot továbbra is csak egy győzelem választotta el a címvédéstől, míg Kaszparov éppen lendületbe jött láthatóan nagyon fáradt riválisával szemben. Azonban a FIDE elnöke úgy vélte, hogy itt már nem a sakk­tudás számít, ezért 1985 februárjában 5:3-as állásnál véget vetett a döntőnek. A sakktörténelemben mindmáig egyedülálló módon nem hirdettek győztest.

A megismételt döntő és a legfiatalabb világbajnok (1985)

Hosszú tárgyalások után 1985. szeptember 10-én kezdődött meg a második meccs Moszkvában, megváltozott szabályokkal. Az új kiírás szerint csak 24 partiból állt a döntő, és a világbajnoki címhez 12.5 pontot kellett elérni, hozzátéve, hogy 12:12 esetén Karpov marad a trónon. Ugyanakkor meghagyták azt a kitételt, hogy akkor is véget ér a döntő, ha egyikük hat játszmát megnyer.

Karpov 34, Kaszparov 22 éves volt a meccs idején. Karpov mindig is lojális volt a tekintélyelvű szovjet rendszerhez, míg Kaszparov lázadóként jelent meg. Kaszparov rögtön megnyerte az első partit, ám az ötödik meccs után már Karpovnál volt az előny. Ezután Kaszparov diadalmaskodott a 11., a 16. és a 19. játszmában, így öt partival a vége előtt 10.5:8.5-re a kihívó vezetett. A 16. körben sötéttel aratott győzelmét a valaha volt egyik legszebb partinak tartják.

A sorsdöntő, november 9-i játszma előtti este Kaszparovot felhívta Botvinnik, aki komoly hangon kijelentette, hogy bármi is történjék, a félbeszakított meccsen megmutatta, mennyire jó, és hogy azonos szinten van Karpovval. A következő hívás a szintén legenda Mihail Taltól jött, aki - Kaszparov visszaemlékezése szerint - nem teljesen józan állapotban a következőket mondta: „Fiatalember! Holnap van a születésnapom, és elvárom, hogy odaadd nekem az ajándékot!” - majd Tal lecsapta a telefont. Végül Kaszparov meg tudta adni, amit a rigai varázsló kért: sötéttel nyert a 24. partiban, így 13:11-es eredménnyel a sakkozás történetének 13. világbajnoka lett, a valaha volt legfiatalabbként.

Kaszparov írja a „Garri Kaszparov Garri Kaszparovról” című visszaemlékezésében az utolsó meccs utolsó lépése után: „Karpov lefagyott. A haláltusáját vívta, miközben eltelt néhány perc. Majd nyújtotta a kezét, gratulált a győzelmemhez és a világbajnoki címhez. A hirtelen feltörő morajlás a nézők között engem is meggyőzött: igen, igen, igaz! Megcsináltam! Diadalmasan a fejem fölé emeltem a kezemet.”

A legendás 16. játszma a Karpov-Kaszparov vb-döntőből (1985)

Az 1985-ös világbajnoki döntő 16. játszmáját Kaszparov a valaha volt egyik legszebb partinak tartják. Ezzel a sötéttel aratott győzelemmel Kaszparov jelentősen megerősítette előnyét a világbajnoki cím felé vezető úton.

Karpov-Kaszparov 0-1

Szicíliai védelem Paulsen-változat, Gary-csel

1. e4 c5
2. Hf3 e6
3. d4 cxd4
4. Hxd4 Hc6
5. Hb5 d6
6. c4 Hf6
7. H1c3 a6
8. Ha3 d5
9. cxd5 exd5
10. exd5 Hb4
11. Fe2 Fc5
12. O-O O-O
13. Ff3 Ff5
14. Fg5 Be8
15. Vd2 b5
16. Bad1 Hd3
17. Hab1 h6
18. Fh4 b4
19. Ha4 Fd6
20. Fg3 Bc8
21. b3 g5
22. Fxd6 Vxd6
23. g3 Hd7
24. Fg2 Vf6
25. a3 a5
26. axb4 axb4
27. Va2 Fg6
28. d6 g4
29. Vd2 Kg7
30. f3 Vxd6
31. fxg4 Vd4+
32. Kh1 Hf6
33. Bf4
34. Vxd3 Hf2+
35. Bxf2 Fxd3
36. Bfd2 Ve3
37. Bxd3 Bc1
38. Hb2 Vf2
39. Hd2 Bxd1+
40. Bxd1

Világos feladta.

A K-K párharc folytatódik: Három sikeres címvédés

A megállapodás szerint Karpovnak joga volt a visszavágóra, és Londonban, 1986-ban megmérkőztek újra. Ez az összecsapás ismét Kaszparov győzelmét hozta 12,5-11,5 arányban, miután egy kiegyenlített küzdelem után a 22. partiban aratott győzelmével biztosította be sikerét. Három évvel később, 1987-ben, Sevillában vívták a negyedik K-K mérkőzést. Öldöklő küzdelem folyt, Karpov a 23. játszmában aratott győzelmével fél pontra került a cím visszahódításához. A drámai utolsó partiban Kaszparov összeszedte minden erejét, nyert és 12-12-vel megvédte címét. Mivel a világbajnoknak döntetlen esetén is joga volt a cím megtartására, Kaszparov maradt a trónon.

A két sakkozó utolsó, ötödik világbajnoki döntőjére 1990-ben került sor New Yorkban és Lyonban. Kaszparov nyeréssel indított, és végül 12,5-11,5 arányban győzött. Kaszparov ezzel sikeresen védte meg címét Karpovval szemben. A K-K párharc összesen öt világbajnoki döntőben csúcsosodott ki.

A két gigász stílusa Kállai Gábor szemével

A néhai Kállai Gábor, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, kiváló szakedző a Sakkélet című folyóirat egyik, 1993-as, világbajnokokról szóló cikkében nagyon hatásosan írta le, mit jelentett a sakkvilágnak a két gigász:

„Jön Anatolij Karpov. Az összjáték világbajnoka. Figurái csak jó helyen állnak, de nem csak a táblán tökéletes az összjáték, hanem a szekundásokkal, a bedolgozókkal is. Kezdődik az információrobbanás, a sikerhez teammunka kell. Ezen túl Karpov valami egészen újat tud! Széles megnyitási repertoár mellett saját állásait „makula” nélkül felépíteni. A kis előnyt őrizni és érvényesíteni a végjátékban. Mint egy óriáskígyó, körülölelni az ellenfelet, és ha a szorítást fokozni éppen nem lehet, akkor sem lazít. Fáraszt, de nem enged. Ha meg enged, akkor döntetlen. Csak nem veszíteni! Felkészülten lassan és hosszan próbálkozva nyerni, de nem veszíteni. Amit ő tudott (tud ma is) nehéz volt megérteni, nehéz volt utánozni. Senkinek nem sikerült Karpovot jól másolni. Mégis mindenki megértette, hogy a „csak nem veszíteni” mentalitás használható. Elaludt a sakkvilág. „Remihalál?” -cikkeztek az újságok. Az ötletek, a játékosság alszik.

Mígnem berobban Kaszparov! Az erő. A fantázia. Fantasztikus elme, és mindent tud, amit elődei. Karpovot annak saját pozíciós stílusában győzi le. Tábláján villódzik a feszültség. Körülötte is! Elismerésre méltóan népszerűsíti a sakkozást, elhivatott, céltudatos magatartásával. Éveken át minden versenyén első. Megnyitásokat tesz népszerűvé gondolataival. Alkotásainak gondolattartalma és esztétikája művészi értékű. Nyilvánvalóvá teszi, hogy a mindig győzelemre törőnek - tehetséggel, felkészültséggel és nem utolsó sorban töretlen és törhetetlen pszichikai motivációval - sikere kell hogy legyen!”

Kaszparov dominanciája és az ember-gép párbaj

Kaszparov 15 évig volt a sakkozás királya, húsz évig világranglista-vezető. 1986-tól 2005-ben történt visszavonulásáig folyamatosan vezette a FIDE Élő-pont listáját. Ő volt az első, akinek Élő-pontszáma elsőként került 2800 fölé, és elérte a 2851-es rekordot, amely sokáig a legmagasabb FIDE Élő-pontszám volt. Stratégiája szerint Kaszparov totális sakkot játszott, szinte lehetetlen volt felkészülni ellene. Briliáns és mély kombinatív stílusa, lenyűgöző stratégiai játszmái, számtalan újítása mellett a pszichológiai hadviseléshez is értett.

Az ember és a gép küzdelme

Az IBM által speciálisan a sakkozásra megépített Deep Blue szuperszámítógép történelmet írt 1997-ben, mivel az első sakkszámítógép volt, amely legyőzte az uralkodó sakkvilágbajnokot, Kaszparovot, a hagyományos szabályokat követve. Kaszparov szerint az IBM Deep Blue elleni 1997-es vereség egyik fő oka az volt, hogy sakknagymesterek is segítették a program játékát. Hat évvel később, a Deep Junior világbajnok sakkszámítógép elleni ötödik összecsapáson, a New York-i "Ember kontra Gép" sakkmérkőzésen, Kaszparov ismét nagy teher alatt játszott. A játszma mindössze 19 lépésig és 90 percig tartott, döntetlenre végződött. A sakkszámítógéphez képest szokatlan futóáldozat után Kaszparov a lépésismétléses döntetlent választotta, elkerülve a kockázatos folytatást. A Deep Junior izraeli programozói szerint a számítógép elemzése azt mutatta, hogy Kaszparov a legjobb döntést hozta. Az "Ember kontra Gép" mérkőzés győztese 300 ezer dollárt vihetett haza, a vesztesnek járó vigaszdíj pedig 200 ezer dollár volt.

Kaszparov a sakktábla után: Politika és az új korszak

Kaszparov 2005 márciusában bejelentette, hogy felhagy a versenyszerű sakkozással, hogy ereje java részét a politikának szentelje. Létrehozta az Egyesült Civil Front mozgalmat, és csatlakozott a Vlagyimir Putyin elnök politikáját ellenző „A Másik Oroszország” koalícióhoz. 2013 júniusában bejelentette, hogy elhagyja Oroszországot, és a Putyin elleni harcot a nemzetközi színtéren folytatja. 2011 óta vezetője a New York-i székhelyű Emberi Jogi Alapítványnak. Időről időre azért még mindig asztalhoz ül, legutóbb 2021-ben indult egy villámsakk-versenyen.

A sakk a 21. században: A Kaszparov utáni kor és a streaming

Miután Kaszparov tizenöt évnyi elsöprő dominancia után 2000-ben Vlagyimir Kramnyik ellen elveszítette a címét, a meccsük után egy korszak is lezárult. Eljött az internet érája, amelyben a sakkozás egyre inkább idejétmúlt konstrukciónak tűnt. A tévék felhagytak a közvetítésével, és a sakkozás világméretű értelmiségi sportágból a közvélemény számára niche hobbivá alakult. Azonban a Covid-19 járvány viharos évei alatt, a streaming boomnak és a Vezércsel című Netflix-sorozatnak köszönhetően a sakk a második aranykorát éli. A sorozat popkulturális robbanást eredményezett, és a megsokszorozódott otthoni szabadidő, az appok fejlődése és a streamelés hozzájárult a sakk újbóli felemelkedéséhez.

A sakkozók közti tudásbeli eltérést az Élő-pontrendszer segítségével mérik, amely Élő Árpád nevéhez fűződik. Kaszparov volt az első játékos, aki átlépte a 2800 Élő-pontos határt (FIDE 2851), de Magnus Carlsen, a sakktörténelem során legmagasabb Élő-pontszámmal rendelkező játékos 2882-es ratingjével az ő rekordját is felülmúlta. A magyar sakkozók közül Polgár Judit a valaha élt legmagasabb Élő-pontszámmal rendelkező női sakkozó volt, 2005-ben elérte a 2735-ös csúcsot, és több alkalommal is legyőzte Kaszparovot.

A sakk hosszútávú jövője egyértelműen az e-sport irányába mozog, melyet az Esports World Cup döntője is jól mutat, amelyet milliók követtek figyelemmel online. A fiatalabb generációk számára is sokkal vonzóbb ez a formátum, mint a kevésbé pörgős, öltönyös, fatáblás megoldás. A sportág igenis képes új csillagokat, új történeteket teremteni, ahogy Kaszparov idejében is tette, és a mai fiatal tehetségek, mint például Szindarov is, Carlsen utáni űrt tölthetnek be.

tags: #kaszparov #vb #donto #hosszu

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan lesz valakiből profi dartsjátékos?
• Részletek az új emblémáról
• A nevek fontossága a sportban
• Az AS Roma örökös kapitánya
• Érdekességek a gólszerző hálóőrökről