A magyar vívás kiemelkedő alakjai és az MTK sikertörténete
Az MTK vívószakosztálya egyértelműen az ország egyik legrégebbi, és egyben egyik legeredményesebbje, 1908 októberében alakult. Voltak időszakok, amikor eltűnt a palettáról, de olyanok is, amikor sikeresebb periódusok jelezték jelenlétét. A vívás kezdetektől jelen van az MTK életében, bár folyamatosnak nem nevezhető a szakosztályi léte.
Olyan versenyzők fémjelzik, mint dr. Fuchs Jenő, Gerevich Aladár, Schmitt Pál, Bárány Árpád, Berczelly Tibor, Tordasi Ildikó, Dömölky Lídia, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Az „nagy öregek” közül, sokan többszörös olimpiai és világbajnokok, illetve az újabb korok versenyzői, akik szintén az MTK-ban nevelkedtek: Kovács Edit, Szőcs Zsuzsanna, Eőry Diána, Hormay Adrienn, dr. Urbán Ádám (Origo) írását ide kattintva olvashatja el. Sikeres szakosztály a vívóké is, amelynek olyan kiváló versenyzői voltak, mint Schmitt Pál, aki Mexikóban és Münchenben egyaránt tagja volt az aranyérmet nyert magyar olimpiai párbajtőr válogatottnak.
Az MTK vívószakosztályának korai sikerei és kihívásai
A fejlődés 1924-ben gyorsult fel. A vívók száma hétről-hétre gyarapodott, csakhamar meghaladta a nyolcvan főt. Az 1927-28. évben szerződtették Berty László vívómestert, olimpiai bajnokot. A szakosztály vívói 1925-26 évben vettek részt elsőízben bajnokságon, ahol a III. osztályban kezdték működésüket. Itt a hatodik helyen végeztek. A következő évben már megnyerték a III. osztályú kardvívó csapatbajnokságot, és ezzel bejutottak a II.
A következő években a kardcsapat már a harmadik helyen végzett és a vívók közül ez időben már többen szép, értékes egyéni győzelmet arattak. Az 1930. évben a szakosztály kardvívói veretlenül nyerték meg a II. osztályú bajnokságot, ezzel bejutottak az I. osztályba. Itt a következő évben sikerült a VI. Férfi kardozóink 1933 és 1939 között az első osztályban szerepeltek, mely akkoriban nyolc csapatból állt. A háborút megelőző súlyos politikai nyomás miatt azonban már csak az utolsó helyen tudtak zárni 1939-ben.
Nehéz idők közepette folyt az 1931-32 vívóévad. A tisztviselő sportemberek különösen megérezték a fokozódó drágaságot, s ennek hatása a sportban is megnyilvánult. Csak áldozatok árán sikerült a vívósportban továbbra is helytállni. Az olimpia évében (1932) megélénkült a magyar vívósport. Az 1932. évi I. o. kardcsapatbajnokságon negyedik helyen végzett csapat tagjai voltak: Rajcsányi, Tabajdi, Vanyi, Hajós és Klell. A tőrcsapatbajnokságon szintén negyedik volt a csapat, a karcsapat tagjainak részvételével. Az 1933-as évben a szakosztály legeredményesebb tagja Rajcsányi László, aki tagja volt a világbajnokságot nyert magyar kardcsapatnak.
Később Rajcsányi László más egyesületbe való távozásával meggyengült a szakosztály kardszakága. Ebben az időben kezdtek olyan fiatal vívóink kisebb eredményeket elérni, mint Ságvári Endre a későbbi munkásmozgalmi mártír és Dadóczy Mihály szobrász. Az elkövetkező években a kardcsapat tudta tartani az V-VI. Az 1940-es vívóévadban új vívómester, Schlotzer Gáspár kapcsolódott be a munkába. Személyében kiváló mester oktatta a fiatal vívókat. Az 1941. évben az I. osztályú kardcsapat bajnokságban újra feljött a csapat az V. helyre. Az egyesület az évben új vívótermet biztosított a szakosztály részére.
A KASE és a Petőfi Terv vívószakosztálya: a háború utáni fellendülés
1945-ben megalakult a Közalkalmazottak Szakszervezetének egyesülete, a KASE. A megalakulása után rövidesen hozzáláttak a vívószakosztály szervezéséhez. A szakosztályhoz olyan vívók igazoltak, mint az olimpiai bajnok Elek Ilona, dr. Élthes Csabáné, dr. Kovácsné Nyáry Magda női tőrben, és a kardvívók közül dr. Szilassy Pál válogatott vívó. A vívás, mint költségigényes sportág, komoly nehézségekkel küszködött ekkor. 1951. év elején a KASE anyagi okokból ideiglenesen átadta a szakosztályt a Tervhivatalnak. Lényegében minden maradt a régiben, így az edzéshely is.
A Tervhivatal agilis sportköri elnöke - aki I. osztályú kardvívó volt, dr. Köves Ferenc - Petőfi Terv S. K. Dr. Köves Ferenc kiváló szervező volt, így 1952-ben már négy fegyvernemes szakosztály szerepelhetett az OB I. osztályban. Női tőrben dr. Kovácsné Nyáry Magda, Zsabka Magda, dr. Férfi tőrben Hatz József, Dunay Pál, Berzsenyi Barna, dr. Párbajtőrben Dunay Pál, dr. Berzsenyi Barna, Bandi István, Hegedüs István, dr. Kardban Rajcsányi László, dr. Erhardt Tivadar, dr. Élthes Csaba, Németh Dezső, Dunay Pál, dr.
A Petőfi Terv vívószakosztály 1952. és 1953. évben a világ egyik legeredményesebb vívószakosztálya volt mind a magyar bajnokságban, mind az utánpótlás terén. Az 1952. évben Rajcsányi László tagja volt az olimpiai bajnok kardcsapatnak. Dr. Kovácsné Nyáry Magda és Zsabka Magda tagja volt a világbajnok tőrcsapatnak. Ez évben dr. Berzsenyi Barna magyar bajnok lett párbajtőrben. Az 1953-as év kiemelkedő eredményeket hozott szakosztályunknak. A világbajnok kardcsapat tagja volt Rajcsányi László. 1954. évben dr. Kovácsné Nyáry Magda és Zsabka Magda a világbajnok női tőrcsapat tagja volt. Ebben az évben magyar bajnok lett Zsabka Magda tőrben és dr.
BSE Vívás: A generációk tudása
A BSE 15 esztendős fennállása alkalmából országos versenyt rendeztek. Ez volt az első vívóverseny, amelyet a BSE rendezett. A verseny döntőjében olyan vívók szerepeltek, mint Nagy Ernő olimpiai bajnok. Ez évben a BSE Balatonkenesén nagy versenyt rendezett, lengyel vívók meghívásával. Az eseményen megjelent a kultuszminiszter, a főpolgármester és más előkelőségek.
A következő évben szakosztályunkat az alagsorban lévő terembe telepítették át a földszinti klubhelyiségből. A szakosztály vezetését Rajcsányi László vette át 1955-ben, miután a versenyzést abbahagyta. Rajcsányi László 20-25 éves versenyzői pályafutása során éveken át bizonyította világklasszisát, ahány világversenyen vagy hazai versenyen elindult, döntős helyezést ért el. Mint szakosztályvezető igyekezett a fiataloknak átadni tapasztalatait. A továbbiakban szakosztályunk Bp. Bástya, majd Bp. Petőfi SC név alatt működött tovább.
A szakosztályt ismét meg kellett erősíteni, mert az élversenyzők zömmel távoztak. Hosszú évekig tartó szorgalmas munkával nevelték edzőink az iskolából szervezett gyerekeket. A szakosztály vezetését Rajcsányi Lászlótól dr. Zalay István vette át. Új edzők, Béke Zoltán, Alpár Béla és dr. Sajnos a vívóterem rossz körülményei hátráltatták a vívóinkat fejlődésükben. 1972-ben bekapcsolódott az edzői munkába Tolnay Kornél, aki nálunk kezdett vívni, majd később válogatott lett. Lelkes nagyszerű szakember kezdett személyében foglalkozni fiataljainkkal, aki egyúttal a klubhűségéről is ismert volt. Munkája nyomán számos nagy tehetség bontakozott ki, mint például Bujdosó Imre, aki a továbbiakban a hazai vívósport egyik erősségé vált. Szakosztályunkhoz igazolt időközben dr.
Az 1980-as évek elején, mikor már tarthatatlanok voltak a tárgyi feltételek, megkezdődött a szakosztály áthelyezése először a Szamos utcai klubházba, majd a fedett teniszcsarnokba, később a Vasas terembe egy-két párthelyre. A szakosztály családias kapcsolatai, a meghitt légkör mindenkor szerepet játszottak az eredményességben. Ezt mutatja az is, hogy családi generációk, rokonok jöttek a szakosztályba, s ott jól érezték magukat. Dr. Zalay István mindhárom fegyvernemben I. osztályú vívó. 1951. évben főiskolai bajnok, 1952-53-54. évben férfi tőr és párbajtőr csapatban a magyar bajnokság 2. helyezettje.
Fia, Zalay Péter juniorválogatott kardívó sérüléséig, utolsó évben a junior magyar bajnokság döntőjében 6. helyezett. Zalay István unokatestvére, Tolnay Kornél volt válogatott tőrvívó a BSE színeiben több I. osztályú verseny döntőjének résztvevője. Testvére, Tolnay Miklós I. osztályú kard- és párbajtőröző, több I. osztályú verseny döntőjének tagja volt. Bujdosó Attila junior bajnokcsapat tagja volt, I. Kudor István I. osztályú kardívó, junior világbajnokság 6. helyezettje, junior egyéni bajnok, a bajnokcsapat tagja, IBV győztes csapat tagja. Kudor Zoltán I. osztályú kardívó, junior bajnok kardcsapat tagja, több I. oszt. Nágel Katalin I. osztályú női tőrvívó, Nágel Vilmos I. osztályú kardvívó, Nágel István II. Négy éven keresztül három fegyvernemben I. osztályú, a negyedik fegyvernemben pedig II.
A felnőtt vívóink az I. osztályú versenyeken különösen kardban értek el szép eredményeket. Jelenleg a kard szakág I., II. A magyar bajnokságon a felnőtt kardcsapat az utóbbi években rendre a IV-VI. helyen végez, míg a párbajtőr csapat 1985. A serdülő kardcsapat 1987. A BSE kardszakosztályának életében sorsdöntő változást jelentett, hogy 1986. 2013-ban az MTK és a BSE fúziója után stabilizálódott a szakosztály helyzete, fejlődése azóta is töretlen.
Szekeres Pál: Az olimpiai és paralimpiai bajnok
Harminc évvel ezelőtt, 1991. április 22-én Regensburg és Passau között felborult a magyar tőrvívó-válogatott kisbusza. A baleset következtében a Szöulban olimpiai bronzérmet szerző Szekeres Pál, olyan súlyosan megsérült, hogy örökre kerekesszékbe került. Szekeres Pál túlélte a balesetet és halhatatlan paralimpiai bajnok lett. Parasportolóként tért vissza, és ő lett a világon az első sportoló, aki olimpián és paralimpián is érmet tudott szerezni. A WAS Para Vívó Bizottságát már harmadik ciklusban Szekeres Pál, paralimpiai bajnok kerekesszékes vívó vezeti. A kiváló sportvezető segítségével a kerekesszékes vívás a Magyar Paralimpiai Csapat egyik legeredményesebb sportágává vált.
A kerekesszékes vívás szabályai és története
A kerekesszékes sportolók számára Sir Ludwig Guttman mutatta be először a vívást 1953-ban. Minden versenyző kerekesszékben ül, amely a pásthoz van rögzítve. Az asszók előtt beállítják a két vívó egymástól való távolságát, amely a vívóidő alatt változatlan marad. A székben a vívó köteles a párna közepén ülni, melyről az asszó végéig nem emelkedhet el. Az álló vívás és a kerekesszékes vívás között a különbség, hogy a találati felület kizárólag deréktól felfelé kezdődik. Párbajtőrben és kardban deréktól felfelé minden testfelület találati felület, tőrben a mellkas és a hát, de a fej és a karok nem.
A magyar kerekesszékes vívás nemzetközi sikerei
Az első magyar eredmény nemzetközi versenyen 1991. novemberében a malle-i Európa-bajnokságon, Belgiumban született, ahol Szekeres Pál, aki - az év áprilisában szenvedett autóbalesetet - megnyerte a tőr egyéni versenyt. Batizi Sándor, aki akkor a német kerekesszékes vívóválogatott vezetőedzője volt, értesült az olimpiai ezüstémes és világbajnok tőrvívó balesetéről, felvette vele a kapcsolatot és meghívta, hogy a németek vendégeként vegyen részt egy edzőtáborban, majd az azt követő Európa-bajnokságon. Így történt, hogy Magyarországnak 1991-ben lett ugyan egy Európa-bajnoka, de Magyarországon még nem volt kerekesszékes vívás. 2000-ben a sydneyi paralimpiára már 8 fővel kvalifikálta magát a magyar csapat és 4 érmemmel tért haza.
Kiemelkedő eredmények a paralimpiai játékokon:
- 2004 - XII. Nyári Paralimpiai Játékok Athén: Dani Gyöngyi tőr egyéniben ezüstérmet nyert, Krajnyák Zsuzsanna párbajtőr egyéniben bronzérmet nyert, Szekeres Pál kard egyéniben bronzérmet nyert.
- 2012 - XIV. Nyári Paralimpiai Játékok London: Dani Gyöngyi tőr egyéniben ezüstérmet nyert, Krajnyák Zsuzsanna párbajtőr egyéniben ezüst, tőr egyéniben bronzérmet nyert. Osváth Richárd párbajtőr egyéniben bronzérmet nyert.
- 2016 - XV. Paralimpiai Játékok Rio: Nincs részletezés a forrásban, de valószínűleg eredmények születtek.
- 2020 - XVI. Paralimpiai Játékok Tokió: Ostváth Richárd tőr egyéniben ezüstérmet szerzett.
Világ- és Európa-bajnoki sikerek:
- 2002: A budapesti világbajnokságon Krajnyák Zsuzsanna és Pálfi Judit egyéni világbajnoki címet szerzett, Dani Gyöngyi ezüstérmet nyert.
- 2003: A párizsi Európa-bajnokságon a 6 fős magyar delegáció 4 aranyérmet szerzett.
- 2016: A Casale Monferratoban rendezett IWAS Európa-bajnokságon Hajmási Éva tőr egyéniben aranyérmet, Veres Amarilla kard egyéniben ezüstérmet, Osváth Richárd tőr egyéniben ezüstérmet nyert. Krajnyák Zsuzsanna tőr egyéniben bronzérmet, Mató Gyula párbajtőr egyéniben bronzérmet, Osváth Richárd kard egyéniben bronzérmet nyert.
A 2025-ös Para Vívó Világkupa Egerben és Kaposvári Zsolt emlékversenye
A Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Vívó Szövetség 2025. május 15-18. között Egerben rendezi meg a Para Vívó Világkupa sorozat következő állomását, amelyre 25 ország és az NPA csapata (semleges paralimpiai sportolók) közel 200 versenyzője érkezik. A versenyen 16 magyar kerekesszékes vívó száll versenybe, köztük paralimpiai és világbajnoki érmesek, valamint tehetséges fiatal sportolók is. A világkupa szervezési jogát a Magyar Paralimpiai Bizottság a World Ability (WAS) Sport világszervezettől nyerte el, mely a Paralimpiai Mozgalom alapító tagjaként, több mint 80 tagországgal ma is meghatározó, irányadó szerepet tölt be a parasportban.
„Mindig különleges a hazai verseny, ennek tökéletes helyszíne Eger városa, azon belül is a Hotel Eger & Park. A helyszín, a szállás és az étkezés szempontjából is színvonalat versenyre számítok, valamint kiemelendő, hogy a verseny a szálloda konferenciatermében kerül lebonyolításra, így praktikus, komfortos is versenyzői szempontból.” Az eseményt Dr. Tamás Henriette, a Magyar Vívó Szövetség főtitkára és a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnöke is méltatta: „Eger hagyományos és remek helyszíne a kerekesszékes Világkupa-sorozatnak, biztos vagyok benne, hogy ezúttal is tökéletesen megrendezett, magas színvonalú eseményt láthatunk”. A sportvezető elmondta, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottsággal meglévő jó kapcsolatot megerősítette a közös rendezés.
„2022 után ismét világkupát rendezhet Magyarország, és újra Eger adhat otthont ennek a rangos nemzetközi eseménynek. Ez nemcsak nagy megtiszteltetés, hanem visszaigazolása is annak, hogy a magyar szervezés és a parasport iránti elkötelezettség világszerte elismerést vált ki. A kerekesszékes vívásban különösen erős hagyományaink vannak, sportolóink elhivatottak, tehetségesek és példát mutatnak a küzdeni tudásból.” Feczer Viktor, a Magyar Paralimpiai Bizottság kerekesszékes vívás szakágvezetője, a hazai rendezés előnyeire hívta fel a figyelmet: „Különösen fontos számunkra, hogy hazai közönség előtt versenyezhetnek sportolóink, hiszen ez nemcsak lelki erőt, hanem szakmai pluszt is ad. A májusi egri világkupa a szeptemberben Dél-Koreái Para Vívó Világbajnokság előtti egyik legfontosabb felkészülési állomás. Felmérhetjük, hol tartanak versenyzőink a nemzetközi mezőnyben, miközben fiatal tehetségeink is lehetőséget kapnak a bizonyításra.”
A Para Vívó Világkupa alkalmával megemlékezünk Kaposvári Zsoltról is, aki kilenc éves korában kezdte a kardvívás elsajátítását a Bp. Honvéd SE vívószakosztályában. Nevelőedzője Erdei Péter, aki az egész pályafutása alatt végig mellette volt. A Mester elmondása alapján Zsolt egy igen értelmes, de élénk kisfiúként minden csintalanságban benne volt, viszont mindig tudta, hogy hol a határ. Az edzéseken szorgalmasan dolgozott, hamar bekerült a korosztályos válogatottba. Kiváló csapatember volt, és tehetségét hosszú időn át kamatoztatta a Bp. Aktív versenyzői pályafutását befejezve is maradt a pást mellett. A világ egyik legjobb és legelismertebb versenybírója lett, aki olimpiákon, paralimpiákon és világversenyeken vezetett döntőket. Paralimpián, Pekingben bíráskodott először a kerekesszékes vívóversenyeken, attól fogva rengeteg IWAS világversenyen is bíráskodott mindenki megelégedésére. Hirtelen halála mélyen megviselte az egész magyar és nemzetközi vívótársadalmat. Para Vívó Világkupa - Kaposvári Zsolt Emlékversenyt ingyen látogathatják az érdeklődők május 15 és 18.
Az MTK vívóiskolája és edzői gárdája
Hosszú éveken át Szőcs Bertalan, mesteredző vezetésével a szakosztály edzőgárdája - elismerten - az ország legerősebb csapatát alkotta. Berci bácsi érdeme, hogy hosszú éveken át tömegsportot tudott csinálni a vívásból. Volt olyan időszak, amikor több mint háromszáz tagja volt szakosztályunknak, az óriási, 1100 négyzetméteres vívóterem minden nap megtelt. Az MTK-VM-ben egyébként jelenleg 133 edző - közülük 34 főfoglalkozású - oktatja, neveli a több, mint kétezer versenyzőt.
A kilenc szakosztállyal működő egyesületi sportiskolákban több mint ezer kiválogatott gyerekkel foglalkoznak. A sportiskolai szakosztályok között is a legjobbak közé tartozik a vívóiskola, ahol kitűnő szakemberek gondoskodnak a fiatalok oktatásáról. A vívóiskola neveltjei közül már kitűnt Szőcs Zsuzsa, aki e sportág szeretetében folytatója a családi hagyományoknak, hiszen édesanyja, Morvay Zsuzsa is kitűnő vivő nő volt, édesapja Szőcs Bertalan pedig a szakosztály vezetőedzője, a legismertebb magyar vívómesterek közé tartozik.
1975-től napjainkig 18 világbajnoki és 13 Európa-bajnoki címet szereztek az MTK vívói. Jelenleg öt főállású edző dolgozik a Lantos Mihály Sporttelepen, a legendás vívómesterről, Szőcs Bertalanról elnevezett vívóteremben. Ugyan a hajdani eredményességet nehéz lesz megközelíteni is, de a mai napig is erős bázissal rendelkezik a klub, utánpótlás és felnőtt szinten is. MTK Kerepesi úti Sportpark, 1087 Budapest Kerepesi út 17.
Az MTK sportolóinak részletes nyilvántartása
Táblázataink vezetéknév szerint ABC sorrendben tartalmazzák az MTK-sokat. Akik több néven is ismertek (pl. leánykori és férjezett vagy magyarosított név) azok annál nevüknél találhatóak, amit aktív MTK sportoló korszakukban leghosszabb ideig viseltek. A név alatt a sportág, a következő sorban zárójelben a születési idő és már elhunytak esetében halálozási idő majd az MTK-ban töltött időszak található. Sokan a jelzettnél hosszabb ideig voltak az MTK sportolói, de a táblázatban csak az az időszak szerepel, amelyikről konkrét adatok állnak rendelkezésünkre.
