Kézilabda: A "késbe szaladás" jelensége és az új szabályok hatása a játékra

A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) júliustól új szabályokat vezetett be, amelyeket a riói olimpián már alkalmaztak. Ezek a 2016-2017-es idénytől kezdve mindegyik versenysorozatban kötelezőek - mi most annak jártunk utána, milyen változást hoztak a játékba, egyáltalán milyen a megítélésük a sportág különböző szereplői között. Az egyik legmarkánsabb jelenség, amelyre ezek a változások hatással vannak, a „kézilabda beleszaladt a késbe” kifejezésben rejlő váratlan, súlyos vereség lehetősége, különösen a taktikai kockázatok növekedésével.

Az IHF új szabályai és hatásuk a kézilabdára

A mérkőzések során leggyakrabban a kapuslevitelből adódó esetekkel találkozhatunk, így kezdjük az áttekintést is az erre vonatkozó szabállyal!

Kapuscsere mezőnyjátékosra (7 a 6 elleni játék)

Az új szabályok értelmében hét mezőnyjátékos lehet a pályán, és nem kell használni a megkülönböztető kapusmezt. Nincs „vészkapus”, vagyis nem léphet be mezőnyjátékos a kapuelőtérbe, hogy védjen. Ha belép, büntetőt dobhat az ellenfél.

„Az edzők új fegyvert kaptak a kezükbe, amelynek révén szélesíthetik a taktikai repertoárjukat - mondta a Nemzeti Sport Online megkeresésére Juhász István, a férfi B-válogatott szövetségi edzője. - Nincs meg az a megkötés, hogy mindenképpen a megkülönböztető mezes játékosnak kell lejönnie. Most még úgy tűnik, egyelőre nem jött meg az igazi áttörés, a magyar bajnokság és a nemzetközi kupák mérkőzéseit nézve nagyjából annyi a hozadéka, mint a vesztesége. A BL-csapatok is többször kapnak üres kapus gólokat belőle.”

A Nemzeti Alaptanterv programvezetőjeként is dolgozó szakember hozzátette, a mérkőzések fő részében nem sokan vállalják fel a hét a hat elleni játékot. „Emberhátrányban már egyre többen élnek a kapus levitelével, megfelelő technikai tudás és taktikai fegyelem kell hozzá. Azt várom, hogy ez a szabály a jövőben új lökést ad a kézilabdának, és a közönség számára még érdekesebbek lesznek a mérkőzések.”

Az új rendelkezések gyakorlatban való alkalmazásában kulcsszerep jut a játékvezetőknek, így megkértük Bonifert Ferencet, hogy a saját szemszögéből is mutassa be a megváltozott szabályok jelentette kihívásokat. „Játékvezetői szempontból leginkább az igényel figyelmet a sok kapuslevitelben, hogy labdavesztés után rendkívül gyorsan vissza kell érni a másik kapuhoz, hiszen ilyen szituáció esetén rögtön gólhelyzet alakul ki - mondta Bonifert, aki élvonalbeli, illetve nemzetközi szinten is vezet mérkőzéseket. - Természetesen megszaporodtak az üres kapus gólok, amelyek most még mindenképp attraktívnak tűnnek.”

„A gyakori kapuscsere a versenybírókra ró több terhet, míg a játékvezetőktől helyezkedésben is átlagon felüli figyelmet igényel, hiszen a mezőny-játékvezető mozgása keresztezheti a cserélő játékosokét. Remélhetőleg kevés olyan eset fordul elő, amikor a kapus nélkül játszó csapat labdavesztésekor a gólhelyzet kialakítását szabálytalansággal akarja megakadályozni, mert ekkor az üres kapu miatt hétméterest kell ítélni.”

„Ami minket a legjobban érint, az a kapus, mezőnyjátékos csere - mondta Mikler Roland, a Telekom Veszprém válogatott kapusa az NSO-nak. - Az új szabály rendszert vitt a játékba, minden esetben tudnunk kell, kinek kell lejönnie cserére. Heti rendszerességgel készülünk a kapusleviteles helyzetekre, de plusz futóedzést nem végzek amiatt, hogy így esetleg többet kell sprintelnem a meccseken. Általában nem rizikózom az egész pályás kísérletekkel, inkább minél előbb kipasszolom a labdát az egyik mezőnyjátékos csapattársamnak. Thierry Omeyernek is volt olyan meccse a Flensburg ellen, amikor három üres kapus lövést is elhibázott.” A veszprémi kapus hozzátette, egyelőre a létszámhátrány kiegyenlítésére alkalmazzák a kapus levitelét, a folyamatos hét a hat elleni játék túlzott kockázatot jelent, és hosszabb időt vesz igénybe a begyakorlása is.

Sérülés, ápolás

Ha sérülés miatt megáll a játék, és a sérülést nem progresszív büntetéssel járó megmozdulás okozta, akkor csak játékvezetői engedéllyel ápolható a sérült a pályán. Az ápolást követően el kell hagynia a játékteret, és a csapat következő három támadásánál nem léphet pályára. Kivétel, ha a fejen talált kapust ápolják.

Szintén ellentmondásos a sérülésekre vonatkozó passzus, bár kétségtelen, hogy megvan a pozitív hozadéka. Juhász úgy látja, a közönségnél még nem mindenhol csapódott le, ha az ellenfelet progresszív módon büntetik, akkor nem kell lejönnie az ápolt játékosnak. „Az a tapasztalatom, hogy jóval kevesebb a földön fetrengés és az ápolás” - tette hozzá a szövetségi edző, akivel Bonifert is egyetértett.

„Úgy vélem, hogy azok a szabályok, amelyek hatásosak, kifejezetten pozitív irányba viszik előre a kézilabdát. Tényleg feltűnő, hogy a sérülésre hajlamos játékosoknak mennyire „jót tett” az új szabály, ugyanis a játéktéren ápolt játékos három támadásból való „kizárása” mindenképpen elrettentő hatású, így az „ápolás” miatti felesleges játékidő-megállítások ritkulnak. Nagyon ritkán kellett eljutnunk odáig, hogy számolni kellett a három támadást. Ehhez kell a játékvezető megfelelő kommunikációja is, ha nem egyértelmű a szituáció, a játékos megkérdezése segít, hogy valóban kér-e ápolást vagy sem. Az egészségügyi stáb is fegyelmezettebben viselkedik, tagjai nem kapkodnak rögtön a berohanással.”

„Sajnos arra is van példa, amikor jogos az ápolás és nem időhúzásról van szó, mondjuk amikor a férfi játékost érzékeny ponton találja el a labda. Így ekkor is életbe lép a háromtámadásos „padkényszer”. Emiatt akár több mint két percig nem tud a játékban részt venni, márpedig ez több mint egy büntetés, meghatározó kézilabdázó esetén jelentős érvágás a csapatnak. A hivatalos személyeknek - a játékvezetőknek, a versenybíróknak - mérlegelési lehetőségük nincs, nem engedhetik vissza őt akkor sem, ha az ápolásra ténylegesen szükség volt.”

Passzív játék

Ha a játékvezető passzív játékot jelez, ezután a lövésig legfeljebb hatszor passzolhat a támadó csapat. A passzok számolása szabaddobás és blokkolt lövés után nem kezdődik elölről.

A sokat emlegetett másik szabály a passzív játékban hozott változást, de a szubjektivitás továbbra is ott van a megítélésében. „A passzív játékba beállt módosítások következtében azt érzem, hogy felsőbb szinten valóban a támadásépítésre fókuszálnak a passzív jelzés után: ahogy a támadó csapat a lövőhelyzet legkisebb esélyét látja, célba veszi a kaput akár már második, harmadik labdaátadás után - folytatta Bonifert. - Alacsonyabb osztályban, kevésbé képzett kézilabdázók esetében viszont úgy látom, hogy a csapatok igyekeznek élni akár a maximális passz-szám lehetőségével is, hogy kialakítsanak egy jobbnak vélt helyzetet, miközben ezzel párhuzamosan az is elmondható, hogy alsóbb szinten passzív játéknál olykor „túlpörögnek” a védekező csapatok, és hajlamosabbak a maximális hat passzhoz közeledve meggondolatlan - progresszív büntetéssel járó - szabálytalanságokat elkövetni.”

„A játékvezetőket természetesen most is érheti támadás, hiszen amíg a védekező csapat már négyet számol, addig a támadó még csak kettőt kiabál, ám a problémának inkább azt látom, hogy az alapvető játékvezetői szubjektivitást ez a szabálymódosítás sem veszi el, hiszen a passzív előjelzés alkalmazása, a kézfeltétel továbbra is a játékvezető döntésén múlik.” Juhász István szerint még ennek a szabálynak is tisztulnia kell, de elképzelhető, hogy egészen más irányba kellene elmennie a sportágnak. „Sok minden szóba került, a legegyértelműbb talán a támadóidő bevezetése lenne. A játékvezetők kezéből kikerülne az egyik legtöbbet támadott elem, a passzív játék megítélése. Ugyanakkor néhány világversenyre még biztosan szükség van az új szabályokkal, hogy világosan lássunk.”

Utolsó fél perc szabály

A korábban az utolsó percben érvényes szigorúbb ítéleteket mostantól az utolsó fél percben alkalmazzák: szándékos szabálytalanságért kizárás jár, és a vétlen csapat büntetőt is dobhat.

Ami a további változtatásokat illeti, „az IHF próbálja a játékot tisztítani, hogy ne történjenek olyan sportszerűtlenségek, amelyek a vétlen csapatot sújtják. Ez dicséretes, ezért van az utolsó fél percre vonatkozó szabály” - mondta Juhász. Az is igaz, hogy a durva játékra, illetve a durva sportszerűtlenségre most csak az utolsó 30 másodpercre vonatkozó szabálymódosítás ad választ, a mérkőzés korábbi szakaszaiban „működő” védőspecialistákra nem, a sportágról pedig sokakban az a kép él, hogy „nagyon durva sport”. Bonifert szerint a játék brutális jellegét szabály- és edzői szinten is csökkenteni kellene. Erre jó eszköz lehet a kreatív gólok, így a támadásokra való fókuszálás ösztönzése, de akár az is, hogy csak akkor cseréljen egy csapat, ha nála a labda.

Kék lap

A játékvezetők új, harmadik lapja kék színű. Ezt akkor mutatják fel, ha egy játékos olyan súlyos szabálytalanságot követ el, amelyről jelentést kell írniuk a fegyelmi bizottságnak. A kékkel történő kizárás előtt a piros lapot is fel kell mutatni. A kék lap bevezetése jelenti a legkisebb újdonságot, ugyanis az európai szövetség (EHF) által rendezett nemzetközi meccseken eddig is minden kizárásról jelentést kellett írni, tehát a legmagasabb szinten nem tapasztalható ezen változás.

A "késbe szaladás" jelensége: Taktika és kockázat a gyakorlatban

Az eddigi tapasztalatok alapján tehát a csapatok elsősorban emberhátrányban élnek a játékoslétszám kiegyenlítésének taktikai lehetőségével, ám az tény, hogy még dinamikusabb lett a szabályváltoztatástól a sportág.

„Két veretlen csapat van a Bajnokok Ligájában három fordulót követően: a Pick Szeged és az északmacedón Vardar. A jócskán meggyengülő kétszeres BL-győztes szkopjeiek jó rajtja némileg meglepő, a Tisza-partiaké talán már kevésbé, bár azt azért előzetesen sejteni lehetett, hogy kezdésként, a sorozatot legutóbb 2018-ban megnyerő Montpellier otthonában rendesen meg fognak izzadni - és így is lett: Juan Carlos Pastor együttese az utolsó négy percben háromgólos hátrányt ledolgozva mentett pontot! A szegediek franciaországi döntetlenje igencsak felértékelődött azzal, hogy a múlt héten, ugyanott a végső sikerre mindig esélyes német Kiel rendesen beleszaladt a késbe (37-30)... A csongrádiak viszont onnantól kezdve már nem hibáztak: előbb hazai pályán a horvát Zagrebet kilenccel, majd idegenben a fehérorosz Meskov Bresztet hárommal verték meg, így a válogatott szünetet az élen töltik az A-csoportban.”

Mirko Alilovic, a Pick Szeged kapusa szerint nem szabad messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy a Pick Szeged három fordulót követően veretlenül vezeti a Bajnokok Ligája-csoportját - a lehető legjobb formában ugyanis majd a tavasszal kell lennie a csapatnak. A 200 centis Alilovic hozzátette, továbbra is tökéletes a kapcsolata poszttársával, a 37 éves Mikler Rolanddal, akivel nemcsak a pályán, hanem azon kívül is jól megértik és mindenben támogatják egymást.

„BOTRÁNYOSAK AZ ÚJ SZABÁLYOK” Karakteres véleményt fogalmazott meg a közelmúltban a változtatásokkal kapcsolatban a német másodosztályban menetelő TuS N-Lübbeckében légióskodó Tatai Péter: „Botrányosak az új szabályok. Egy-kettőtől eltekintve szerintem fölösleges volt őket bevezetni. A passzív játék megítélése továbbra sem megoldott, nincs, aki normálisan számoljon. Az ápolások után három támadást ki kell hagynia a szenvedő félnek, de egyelőre ebben is nagy káoszt látok. Legalábbis a mi meccseinken biztosan. Azt viszont nagyon jó húzásnak tartom, hogy a kapus helyére bejövő mezőnyjátékosnak nem kell megkülönböztető trikót húznia. Jobban szeretem a hagyományos játékot, nem vagyok híve feltétlenül ezeknek a nagy újításoknak, szerintem nem érte el mind a várt célt” - mondta a hetmeteres.com-nak adott októberi interjújában a 33 éves kapus.

A kézilabda alapszabályai és játéktér

A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles.

• Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
• Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
• Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
• Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
• Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
• Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal.

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2x30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).

A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).

Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.

Vaksz: betiltás vagy megtartás?

A fentebb taglalt öt szabály mellett az IHF egy másik tervezett lépéséről, a vaksz betiltásáról is megkérdeztük szakértőinket. Bonifert elmondta, az új labda jó megoldás lehet, mert állítólag tényleg zseniális, és a gyerekeknek egyébként sem szabadna hagyni, hogy vakszot használjanak, mert nem tesz jót a helyes labdakezelés, illetve mozdulatok fejlesztésében. „Engem meglepett a hír, teljesen átalakíthatja a kézilabda technikáját - reagált Juhász István. - A vaksz sok technikai elem kialakulásában segített, és vannak olyanok, például a kanyarintott és pörgetett lövések, vagy a beállók részéről az egykezes labdabirtoklás, amelyeket nélküle nagyon nehéz lesz kivitelezni. A kézilabdát a játékosok általában waxolják a jobb tapadás érdekében.”

Összefoglaló táblázat: Az IHF új szabályai

tags: #kezilabda #beleszaladt #a #kesbe

Népszerű bejegyzések:

• A magyar ritmikus gimnasztika kulcsszereplője
• Károlyi József jégkorong karrierje
• A Szilver TSE Magyar Bajnokság
• a magyar labdarúgás másodosztálya
• Útmutató kosárlabda fotózáshoz