A Kézilabda Játékvezetők Szerepe és a Játékszabályok Átfogó Kézikönyve

A kézilabda egy dinamikus és izgalmas labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat (hat mezőnyjátékos és egy kapus) játszik egymás ellen. A sportág szépsége és feszültsége a szabályok pontos betartásában és értelmezésében rejlik, melyek biztosítják a fair playt és a mérkőzések zökkenőmentes lebonyolítását.

A Kézilabda Alapjai és a Szabályok Fontossága

A kézilabdát, ezt a szép játékot szabályok nélkül nem lehet játszani, hiszen testek egymásnak feszülésével jutunk el a végső eredményhez. A játékszabályok ismerete azért is fontos tényezője a játéknak, mert aki a birtokában van ezen ismereteknek, sokat lendíthet a csapatán, ami gólokban is megmutatkozhat, így a végső kimenetel befolyásoló tényezőjévé válhat. Mielőtt ifjanti tehetségek a rendes kézilabda pálya területére lépnének, kisebb területen, kisebb kapuval ismerkednek a sport szépségeivel.

A kézilabdát általában fedett csarnokban játsszák, de létezik egy másik fajtája is a sportágnak, amelyet a szabadban játszanak. Egyre kedveltebb a strandkézilabda nevű változata is. A labda borítása bőrből vagy szintetikus anyagból készül, alakja gömbölyű. A kézilabdát a játékosok általában waxolják a jobb tapadás érdekében.

A Játéktér és Jelölései

A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A pálya 40x20 méter, ahol a hosszabbik oldalt oldalvonalaknak, a rövidebbik oldalt alapvonalaknak nevezzük. A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, melyet határol. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el.

Kapuk és Kapuelőtér

A kapuk biztonságosan kell a talajhoz vagy a mögötte lévő falhoz rögzíteni. A kapu mérete: 2,08 méter magas, és 3 méter széles. A két kapufát vízszintesen összeköti a keresztgerenda. A kapufák hátsó oldala egyvonalban kell, hogy elhelyezkedjen a gólvonal hátsó szélével. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk egyaránt 8 cm. A kapufát jól kell látni, ezért mindig két szín határozza meg és váltva vannak a kapufára felfestve 20 cm-ként.

A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész a Kapuelőtér. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. A kapuelőtér a kapus területe, ahol korlátlanul mozoghat. Itt csak kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.

Vonalak a Pályán

• Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonal (hetes vonal) vonallal. A gólvonal az alapvonalon a két kapufa között helyezkedik el. Érvényes a gól, ha a labda teljes terjedelemmel áthalad a gólvonalon. Ebben az esetben ítélhetnek gólt a játékvezetők.
• Hétméteres vonal (Büntetődobó-vonal): A kaputól 7 méterre található, 1 méter széles vonal, innen dobják a játékosok a büntetőket.
• Kapus-határvonal (Négyes vonal): 15 centiméter hosszú vonal, a kapu előtt 4 méterrel van, még a kapuelőtéren belül. Ez a vonal, amit a kapusnak nem szabad átlépnie a hetes elvégzése előtt, vagyis addig, amíg a dobó játékos kezét el nem hagyja a labda.
• Szabaddobási vonal (Kilences vonal): Az alapvonaltól 9 méterre található, szaggatott vonal, ahol 15 centiméter vonalat 15 centiméter szünet követ. A kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan kell felfesteni.
• Középvonal: A két oldalvonal felezőpontját köti össze.
• Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal. A zsűriasztal és a kispad között található.

Játékidő, Hosszabbítás és Döntetlen Esetén Alkalmazandó Szabályok

Egy kézilabda-mérkőzés két 30 perces félidőből áll, amelyet egy 10 perces szünet választ el. A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc.

A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt: az óra a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy. Azonban, ha a játék várhatóan hosszabb ideig áll (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).

A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött, a játékvezetőknek ezt követően esetleges hosszabbítás engedélyezésére nincs módjuk. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. Ehhez az kell, hogy a labda még a játékidő letelte előtt áthaladjon a gólvonalon.

Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy büntetődobást (7 méteres dobást) ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy büntetődobás).

Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Hosszabbítás esetén 2x5 perc. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor büntetőlövések (7 méteres dobások) következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.

A Csapatok és a Játékosok Szabályai

Egy kézilabdacsapat 14 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat, a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Bizonyos versenyeken engedélyezik 16 fős keretek nevezését, azonban a játéktéren ilyen mérkőzéseken is csak hét játékos szerepelhet egyszerre, azaz a cserepadon ülő, és szükség esetén a mérkőzésre becserélhető játékosok számát növelték meg. A csapatnak az egész játékidő alatt egy játékost kapusként kell szerepeltetni. A mérkőzés folyamán a játéktéren a játékosok száma 5 alá csökken, tovább lehet játszani. A csapat a mérkőzés folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt „csapatfelelősként” kell megjelölni.

Csere és Öltözék

Egy mérkőzésen tetszőleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Ha a becserélendő játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, az szabálytalan cserének minősül, és kétperces büntetéssel büntetendő. Több más labdajátéktól eltérően a csere alatt a játék nem áll meg, a cserét - hacsak a játék egyéb okból nem áll - folyamatos játék közben kell végrehajtani.

A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az ellenféltől világosan el kell különüljön. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki a többiekétől eltérő mezt visel.

A Labdakezelés és Passzív Játék

A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába. A labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. A labdát térdelve, ülve vagy fekve továbbjátszani, ami azt jelenti, hogy megengedett, hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást elvégezzen.

Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez a passzív játék. Nem megengedett ismételten késleltetni a csapat kezdődobásának, bedobásának, kidobásának vagy szabaddobásának végrehajtását. A játékvezető, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél.

A Kapus Különleges Szabályai és Mozgástere

A kapus az egyetlen játékos, amely a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt is. A kapuelőtérben korlátlanul lehet mozogni, labdavezetési szabály nincsen érvényben. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát.

De ez az állítás így ebben a formában nem igaz, mert van egy fontos kivétel, amit a nagy szabadságban sem szabad elfelejteni, ez pedig, ha a labda a mezőny felé halad vagy a hatoson belül a hatos vonal közelében megáll, ilyenkor a kapus lábbal nem érhet hozzá. Ugyancsak nem veszélyeztetheti az ellenfelet a kapus. Mint ahogy az előbbiekben már volt róla szó, a hatoson belül guruló vagy álló labda a kapusé, más nem érhet hozzá. De a pattogó, repülő labda a kapuelőtér felett bárkié lehet, ami fordítva is igaz. A mezőnyben guruló vagy álló labdát a kapus a kapuelőtérből nem foghatja meg, de a pattogó, repülő labdát igen, mindenféle szabálytalankodás nélkül.

A kapus-határvonal, azaz a négyes vonal a hetes védése közben jut szerephez. Ez az a vonal, amit a kapusnak nem szabad átlépnie a hetes elvégzése előtt, vagyis addig, amíg a dobó játékos kezét el nem hagyja a labda. Amit nem lehet: átugorni a vonalat egyik lábbal, átlépni a mezőnyjátékos felé. A helyzetváltoztatásnak nevezzük, amikor a kapus a kezét lábát mozgatja, de nagy irányú elmozdulást nem hajt végre, többnyire rögzített az állapota, pozíciója nem változik meg.

A kapus poszthoz hozzátartozik a fejlövés is, de a szabályok rögzítik az egészség védelmét, ezért nem lehet lábbal előrefelé menni a mezőny felé. Ha a kapus nem végzett helyváltoztatást, és így lövik fejbe a szabály egyértelműen kimondja a kapus védelmét. Ez az állapot, amikor a kapusnak vagy meg kell állnia vagy már nincsen lehetősége helyet változtatni.

A kapus abban a kivételes lehetőségben van, hogy ha akarja, mezőnyjátékossá változtathatja magát, ami azt jelenti, hogy kijöhet a hatoson kívülre. Ebben a pillanatban elveszíti védettségét és a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá is. Átléphet, kifuthat a hatoson keresztül, de labdavezetéssel már ezt nem teheti meg. A kint kapott labdát, hogy ismét védettségben legyen, nem viheti vissza, de labda nélkül minden további nélkül visszamehet. A kapus mezőnybe történő kifutását követően az induló ellenfél játékosával történő ütközés piros lapos büntetést eredményez a kapus számára. Kicsi érintkezéskor már nem vonatkozik ez a szabály a hálóőrre.

Kidobás (Kapusdobás)

Labdajátékon kívül van, ha a kapus birtokolja a labdát és kidobással kell folytatódnia a meccsnek. Védés után nem minden esetben jön kidobással a csapat, hiszen először meg kell várni a labda útját, hogy hová is kerül. A legjobb eset, ha a hatoson belül össze tudjuk szedni a labdát vagy az alapvonalon kívülre tudjuk juttatni, mert ebben az esetben kidobás van.

A kidobást csak akkor lehet végrehajtottnak tekinteni, ha áthaladt a kapuelőtér vonalon. Minden más esetben a labda továbbra is játékon kívül van. Nincs korlátozva, hogy két lábbal vagy egy lábbal álljon valaki a talajon, sőt a levegőből is el lehet végezni a kidobást. A lényeg, hogy be kell lépni a kapuelőtérbe és a hatoson kívüli területet nem szabad érinteni.

A Kézilabda Játékvezetők Szerepe és Feladatai

A mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. A mérkőzéseken a játékosok közül csak a csapatkapitányok/csapatfelelősök szólhatnak hozzájuk. A mérkőzés megkezdésekor az egyik játékvezető, mint mezőny-játékvezető a középvonalnál helyezkedik el, ő a támadó csapat támadási iránya felé néz, míg a másik a védekező csapat mögül, az alapvonalnál figyeli az eseményeket. A két játékvezető szerepe a támadások váltakozásával felcserélődik. Előfordulhat, hogy a játékvezető elhelyezkedése és a labda pattanása egyszerre egy időben ugyanott van, így elkerülhetetlen a játékvezető játékba avatkozása. A játékvezető a pálya része és így is kell alkalmazkodnia a kialakult szituációhoz. Így ha a játéktéren történik, megy tovább a játék, mintha semmi különös nem történt volna.

A Játékvezetők Felelősségei

• A játékvezetők felelősek a játéktér, a kapuk és a labdák állapotának mérkőzés előtti ellenőrzéséért. Ők döntik el, hogy melyik labdával játszanak.
• Ezenkívül a játékvezetők ellenőrzik, hogy a csapatok az előírás szerinti sportöltözékben jelen vannak-e, ellenőrzik a versenyjegyzőkönyvet, illetve ellenőrzik a játékosok felszerelését.
• A játékvezetők gondoskodnak arról, hogy a játékosok és a hivatalos személyek száma a cserehely határain belül megfelelő legyen. Megállapítják mindkét csapatfelelős jelenlétét és azonosságát.
• Sorsoláskor a játékvezetők a vendégcsapatnak vagy másodikként megjelölt csapatnak ajánlják fel az első választás jogát.
• A mérkőzést elvileg ugyanannak a két játékvezetőnek kell levezetni.
• A játékvezetők felelősek a mérkőzés játékszabályok szerinti lebonyolításáért, ezért minden szabálytalanságot büntetni kell.
• Ha egy szabálytalanságnál mindkét játékvezető sípol vagy a labda elhagyta a játékteret, de a játékvezetők ellentétesen jelzik a játék folytatásának irányát, rövid megbeszélés/egyeztetés után a közösen kialakított döntés érvényes. Amennyiben nem sikerült eldönteni a játék folytatásának irányát, úgy a mezőnyjátékvezető véleménye a mérvadó.
• Mindkét játékvezető felelős a gólok számolásáért. A játékvezetők felelősek a játékidő ellenőrzéséért.
• A játékvezetők felelősek a versenyjegyzőkönyv szabályszerű kitöltéséért. A kizárásokat a versenyjegyzőkönyvben meg kell indokolni.
• A játékvezetők vagy a szövetségi képviselők megfigyelése alapján hozott ítéletek és ténydöntések megtámadhatatlanok. Csak a szabályokkal ellentétes döntéseikkel szemben emelhető kifogás.
• A játékvezetőknek joguk van a mérkőzést megszakítani vagy félbeszakítani. A félbeszakítás előtt azonban a játék folytatása érdekében mindent meg kell tenni. A 17:12 szabály szerint kell eljárni akkor is, ha a nézők viselkedése veszélyezteti a játékosokat, pl. lézert használnak vagy tárgyakat dobálnak a játéktérre.
• A játékvezetők és a szövetségi képviselő a belső kapcsolattartáshoz használhat elektronikus készüléket.

Dobások a Kézilabda Mérkőzésen

Kezdődobás

A mérkőzés kezdetekor az a csapat végzi el a kezdődobást, amelyik a sorsoláskor a labdát választotta, a másik csapat jogosult térfelet választani. A dobójátékosnak legalább az egyik lábával érintenie kell a középvonalat, a másik lábával azt nem lépheti át, és a végrehajtás helyét nem hagyhatja el, amíg a labdát nem továbbította.

Bedobás

A bedobást végző játékosnak egyik lábával a megfelelő helyen, az oldalvonalon kell állni, és fenntartani a korrekt pozíciót, amíg kezét a labda nem hagyta el.

Szabaddobás

Szabaddobást ítélnek, ha a labdát birtokló csapat szabálytalanságot követ el, és emiatt nem tarthatja meg a labdát. A szabaddobást - bármely eddig felsorolt esetben - sohasem szabad a dobásra jogosult csapat kapuelőterében vagy az ellenfél szabaddobási vonalán belül végrehajtani. Ha a szabaddobás korrekt pozíciója az ellenfél szabaddobási vonalánál van, akkor a szabaddobást elvileg pontosan ott kell végrehajtani. A szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél játékosainak 3 méternél távolabb kell tartózkodniuk a dobójátékostól. A szabaddobási vonaltól végrehajtott szabaddobásnál a védekező csapat játékosai azonban elhelyezkedhetnek a kapuelőtérvonal előtt. A végrehajtáskor az ellenfél beavatkozását büntetni kell.

7 Méteres Dobás (Büntetődobás)

A 7 méteres dobás egy érdekes játékhelyzet a mérkőzés menete alatt. Mindkét félnek, a védőnek és a dobónak is több szabálynak kell megfelelnie a végrehajtás minősége mellett.

7 méteres dobást kell ítélni tiszta gólhelyzet megakadályozásáért a játékban illetéktelen személy beavatkozása által, például egy néző belép a játéktérre, vagy sípjellel megállítja a játékost. Rendkívüli kényszer esetén - pl. ha játékmegszakítás alatt a mérkőzés utolsó 30 másodpercében egy játékos vagy egy hivatalos személy az ellenfél dobását késlelteti, vagy megakadályozza annak érdekében, hogy az ellenfél kapura lövést tudjon végrehajtani, vagy tiszta gólhelyzetet kialakítani; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt ki kell zárni és 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára. A 7 m-es dobás végrehajtásakor a dobójátékos a 7 m-es dobás vonala mögött egy méterig helyezkedhet el. A 7 m-es dobás végrehajtásakor a dobójátékos társainak a szabaddobási vonalon kívül kell tartózkodniuk, amíg a labda a dobó kezét nem hagyta el. Az ellenfél játékosainak a szabaddobási vonalon kívül és legalább 3 m-re kell tartózkodniuk a 7 m-es vonaltól, amíg a labda a dobó játékos kezét nem hagyta el. Amennyiben a támadójátékos labdával a kezében korrekt dobóhelyzetet foglalt el és kész a 7 m-es dobás végrehajtására, a kapuscsere már nem engedélyezhető.

Az alábbi táblázat összefoglalja a 7 méteres dobás főbb eseteit:

tags: #kezilabda #dan #jatekvezetok #dirigalnak #majd

Népszerű bejegyzések:

• A Frostbite motor hatása a FIFA 17 karrier módjára
• Az ETO edzőinek gazdag hagyatéka
• Fodor Csenge és a szövetség konfliktusa
• Ismerje meg Dencz Orsolya újpesti szívét
• Tudj meg többet Majka zenei pályafutásáról