Az Isaszegi Sportélet és a Kézilabda Szakosztály Története
A sportot elsősorban a haladó gondolkodású tisztviselők és kereskedők, valamint a foglalkozásuknál fogva mozgékony vasúti és ipari alkalmazottak támogatták. Fölfigyeltek a testedzés egészségvédő, emberformáló, társadalmi osztályokat összekötő szerepére, s lázas gyorsasággal kezdtek hozzá a magyar sportélet kiépítéséhez. Ennek eredményeként 1896-ban Magyarország már nemcsak képviseltette magát Athénban az első újkori olimpiai játékokon, de két tengeri úszószámban Hajós Alfréd révén már aranyérmekhez is jutott. Az országos sportélet fejlődésével párhuzamosan a vidéki településeken is megjelent a sport iránti érdeklődés, így Isaszegen is virágzásnak indult a sportélet.
Az Isaszegi Sport Egyesület Gyökerei és Fejlődése
Isaszegen a futball club - a vidéket tekintve - az elsők között, már 1907-ben megalakult. Erről - legújabb kutatásaim szerint - a vasárnaponként megjelenő Gödöllői Hírlap VI. évfolyamának 1908. július 19-én megjelent száma a következőképpen tudósított: „Football verseny Isaszegen. Az Isaszegi Football Club és a Hatvani Torna Egylet folyó hó 12-én tartotta mérkőzését. A fiatal isaszegi egylet, mely a múlt évben alakult, igen szép összjátékot produkált. Az első gólt is ők adták, amit a hatvaniak még az első félidőben kiegyenlítettek. A második félidőben a Hatvani Torna Egylet megszerezte a második gólt, amit az isaszegiek kiegyenlítettek ugyan, de a bíró nem ítélte meg. Így az eredmény 1:2 volt a hatvaniak javára.”
Ugyanerről a mérkőzésről a Budapesti Hírlap 1908. július 16-án a következőket írta: „Labdarúgás a vidéken. Az alig egy esztendős Hatvani Torna Klub futball csapata vasárnap délelőtt mérkőzött Isaszegen az Isaszegi Football Klub-bal. Az eredmény 2:1 volt a hatvani csapat javára.” Ettől kezdve a fővárosi újságok rendszeresen közölték az Isaszegi FC mérkőzéseinek eredményeit is.
1911 nyarán az MLSZ elnöksége felhívást intézett a vidéki egyesületekhez, hogy ne csak barátságos mérkőzéseket játszanak egymással, hanem jelentkezzenek a szövetség által kiírt bajnokságokra is. Ennek feltétele az volt, hogy rendelkezzenek a Belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabállyal, s legalább két olyan mérkőzéssel, amelyen a szövetség által delegált játékvezető bíráskodott. Ennek hatására a jogutódnak tekinthető Isaszegi Sport Egyesület 1912. május hó 4-én megtartott rendkívüli közgyűlése fogadta el az alapszabályát, melyet a belügyminiszter 1912. október 19-én hagyott jóvá, s amelynek 11 oldalt kitevő szövege a Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegye egyesületi alapszabályainak gyűjteményében 38066/912. alispáni számmal iktatva szerepel. Dr. Földessy Jánosnak 1926-ban megjelent „A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége” című könyvében az Isaszegi Sport Egyletről a következők olvashatók: „1911. évi alapításában Földi Istváné és Rák Jánosé a fő érdem. A háborúig a középmagyarországi kerületnek egyik legerősebb együttese. 1912-ben a Soroksárpéteri TK elleni bajnoki mérkőzésen kivívott 27:0-ás eredménye kerületi rekord.” Az 1911-es alapítási év szolgált az egyesület 50, 75 és 100 éves ünnepségeinek megrendezésére is, amely helyett azonban a jövőben a Gödöllői Hírlapban közölt korábbi, 1907-es alapítási évet szükséges elfogadnunk.
Bajnoki Eredmények az Isaszegi Sport Egyesület Kezdeti Éveiben
Ugyanezen könyv az 1912/13. bajnoki év végeredményeit is tartalmazza. Az MLSZ Pestvidéki kerületének Soroksári alosztályában a sorrend a következő volt:
| Helyezés | Csapat neve |
|---|---|
| 1. | Váci SE |
| 2. | Rákosligeti SE |
| 3. | Soroksári AC |
| 4. | Isaszegi SE |
| 5. | Kistarcsai AC |
| 6. | Szentlőrinci AC |
| 7. | Soroksárpéteri AC |
| 8. | Péceli AC |
A Pestvidéki kerület másik, Kecskeméti alosztályában akkoriban a mai Pest Megyéből csak a Monori SE, a Vecsési SE, és a Ceglédi SE szerepelt még.
A Sportlétesítmények és az Egyesület Neveinek Fejlődése
A futballpálya kezdetben a Gödöllői (a mai Kossuth) út, a Liszt Ferenc köz és a Wesselényi utca közötti területen, az akkori katonai gyakorlótér község felé eső szélén volt. Az I. világháború évei az országban a bajnokságok szüneteltetését idézték elő, Isaszegen pedig a futballpálya házhelyekké történő felparcellázása még további nehézséggel is járt. 1920 tavaszán a Valkói (a mai Madách) út, Táncsics utca és a Zrínyi utca közötti területen sikerült újabb pályát létrehozni, majd 1923-ban a Dányi (a mai Ady Endre) út jobb oldalának végében, - a Korona uradalom által az elemi iskola számára játszótérnek adományozott területen - volt lehetőség labdarúgópályát kialakítani, amely 1962-ig volt használatban. Öltöző és mosdó helysége ezeknek a pályáknak sohasem volt, erre a célra a sportegyesületet anyagilag is támogató vendéglősök biztosítottak helyet üzleteikben.
1959-ben a község vezetése egy új sporttelep létrehozásáról határozott a Rózsa utca, Thököly utca és a Nagy Sándor utca által határolt, akkor még kisebb tavakkal és bombatölcsérekkel tűzdelt területen. A Rózsa-utcai pálya felavatására 1962. szeptember 30-án került sor, öltöző épülete pedig 1963 őszére készült el, amelyek ma is az isaszegi sport szolgálatában állnak.
Az egyesület neve a támogatást nyújtó szervezettől függően többször is változott. Az 1921. évi 53. törvénycikkely hívta életre a levente intézményt. Isaszegen a Levente Egyesület 1925-ben jött létre. A Dányi úti pálya mellett 1932-ben lőtér épült, amelyet 1936-ban fedett lőállással egészítettek ki. Isaszegen a Levente Egyesületen belül 1933-ban sportszakosztály kezdte meg a működését, melynek keretében a településen először jött létre ifjúsági labdarúgó csapat. Ennek a következménye volt, hogy az Isaszegi SE fuzionált a Levente Egyesülettel, s az 1934/35-ös labdarúgó felnőtt bajnokságban már Isaszegi Levente néven vett részt. Mivel a Levente Egyesület csak 21 éves korig támogathatta a sportolást, 1936 nyarán ment át a labdarúgó szakosztály a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) helyi szervezetébe. A labdarúgó csapat Isaszegi MOVE néven 1944 őszéig szerepelt.
A sportkör 1945-ben az Isaszegi Barátság Sport Egyesület nevet vette fel, s az 1946/47 évi bajnokságban már így szerepelt. 1948. és 1952. között Isaszegi Postás SE néven játszottak a labdarúgók. 1953-tól 55-ig az Isaszegi Vasas SE néven szerepelt immár a Pest megyei bajnokságban. 1955-ben megszűnt a Gödöllői Gépgyár támogatása, s így ismét névváltozás következett: az egyesület akkor vette fel az Isaszegi Községi Sportkör nevet, amelyet 2008-ig viselt. Ekkor - a település várossá avatását követően - vette vissza az Isaszegi Sport Egyesület nevet, melyet a mai napig is visel.
Egyéb Sportágak Isaszegen és a Női Kézilabda Szakosztály
Az Isaszegi Sport Egyesület története során számos más sportágat is felkarolt a labdarúgás mellett. 1971 és 74 között női labdarúgó szakosztály is működött, amely szép eredményeket ért el neves fővárosi egyesületekkel szemben is. 1979 októberében jött létre a sakk szakosztály, amely 1990-ig működött. Az 1970-től 1990-ig létezett asztalitenisz szakosztály elsősorban házi versenyeket szervezett.
A kézilabda is helyet kapott Isaszeg sportéletében. 1980-ban alakult meg a női kézilabda szakosztály, amely 2002-ig a lányoknak biztosított sportolási lehetőséget. Ez idő alatt a fiatalabb generációk számára nyílt meg a lehetőség, hogy szervezett keretek között űzzék ezt a dinamikus sportot, hozzájárulva a helyi sportközösség sokszínűségéhez és a sportolási lehetőségek bővítéséhez a településen.
Bár a kézilabda szakosztály a rendelkezésre álló adatok szerint ma már nem aktív a korábbi formájában, az Isaszegi Sport Egyesület továbbra is aktívan részt vesz a helyi sportéletben, fenntartva a sportolás lehetőségét a közösség számára különböző sportágakban az Isaszegi Sportcsarnokban és egyéb létesítményekben.
tags: #kezilabda #edzes #isaszeg
