Mocsai Lajos: A magyar kézilabda legendás alakja
Mocsai Lajos, akit széles körben a magyar kézilabda egyik legsikeresebb és legmeghatározóbb alakjaként tartanak számon, 1954. március 10-én született Szegeden. Sportos családban nőtt fel, édesapja atléta és válogatott kosárlabdázó volt, így a sport már korán az élete részévé vált.
Kezdetben futballozott a Szegedi Egyetemi Atlétikai Clubnál, párhuzamosan kosárlabdázott a másodosztályú Szegedi Postásban, és balkezes átlövőként kézilabdázott a Szegedi Volánban, amely akkor az NB I/B-ben szerepelt. Tizennyolc évesen a szegedi tanárképzőből a Testnevelési Főiskolára jelentkezett, ami egyben klubváltást is jelentett. Az elkövetkező években bekerült a junior-, majd a felnőttválogatottba is.
Diploma megszerzése után számos élvonalbeli kézilabdaklub szerette volna leigazolni a tehetséges játékost, aki végül a Vasast választotta. Első élvonalbeli idényében máris a góllövőlista harmadik helyén végzett. Miközben 1979-ben játékosként utolsó klubjába, a Budapesti Spartacusba igazolt, már elkezdett tanítani a Testnevelési Főiskolán. A tanársegédi állás edzői munkát is megkövetelt, így előbb a főiskola férfi, majd női csapatát irányította az NB I/B-ben. Utóbbival 1981-ben feljutott az élvonalba.
Közben megkereste a Vasas női csapata is, a keretében a korszak egyik legjobb kézilabdázónőjével, Sterbinszky Amáliával. Végül az angyalföldieket választotta. A patinás fővárosi klub nem bizonyult nagy falatnak a fiatal edző számára, aki nagyon felkészült volt, és számos edzői újítást alkalmazott, bátran mert változtatni. A klubbal végül 1982-ben megnyerte az addig leginkább hiányzó trófeát, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
Év végén a Budapesti Honvéd férficsapatának irányítását vette át, amellyel bajnokságot és Magyar Kupát nyert. Majd 1985-ben, Kovács László távozása után a férfiválogatott kispadjára ült le úgy, hogy több játékossal még együtt játszott.
Sikeres korszakot töltött a nemzeti csapat élén, hiszen 1986-ban kis híján megnyerték a svájci világbajnokságot, csak Jugoszláviától szenvedtek vereséget a döntőben. A magyar mesteredzői címmel 1987-ben kitüntetett szakember az 1988-as szöuli olimpián negyedik lett a válogatottal.
A következő évben Németországba, a világ legerősebb bajnokságába szerződött, és hét évig a TBV Lemgo edzője lett, mellyel német kupát és Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert. A Nettelstedttel pedig egymás után kétszer is megnyerte az akkori negyedik számú európai kupasorozatot, a City-kupát.
1998-ban felkérték a magyar női kézilabda-válogatott irányítására, amellyel újabb sikerkorszak vette kezdetét. Abban az évben rögtön Európa-bajnoki bronzérmet szereztek. Két évvel később olimpiai döntőt játszhattak a dánokkal, amit drámai körülmények között veszítettek el, majd abban az évben egy Európa-bajnoki arannyal kárpótolták magukat és a szurkolókat.
Mocsai Lajos 2003-ban egy világbajnoki ezüstéremmel zárta pályafutását a női válogatott élén, a következő évben távozott a nemzeti együttes kispadjáról.
Újabb nagy feladat következett az életében: a következetes és szigorú edzőnek tartott Mocsai 2007-ben Zdravko Zovko után vette át Magyarország első számú férfi kézilabdacsapata, az MKB Veszprém irányítását. Itt nem volt elég csupán a szakmai tudás és a felkészültség, a sztárokat és a konfliktusokat is kezelni kellett. Nem volt könnyű, de hogy mennyire sikerült, azt öt bajnoki cím és egy KEK-győzelem mutatja. Marian Cozma 2009-es, tragikus halála után is képes volt egyben tartani a megrendült csapatot.
Közben 2010-ben újra szövetségi kapitány lett a férfiaknál, és a 2012-es londoni olimpián újra negyedik helyezést ért el az együttessel, amelyben immár újra játszott Nagy László.
A kispadról 2014-ben állt fel, és többet már nem vállalt edzői állást, munkásságát ugyanakkor a legmagasabb hazai és nemzetközi szinten is elismerték és díjazták.
2013-ban ő lett a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) főigazgatója, majd 2014-ben a Testnevelési Egyetem rektora, amely pozíciót 2021-ig töltötte be, azóta a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, a magyar kézilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya hosszabban értékelte a magyar válogatott helyzetét, valamint a beszélgetésben a Telekom Veszprém és a Mol-Pick Szeged klubfilozófiája is szóba került. Az elhangzottak nem csupán a kézilabda, a magyar sport szempontjából is érdekesek.
„A ledolgozandó napok számát növelni kell, a válogatott edzőknek egész szezon közben együtt kell dolgozniuk a klubokkal, ahogy régen” - idézi az nso.hu Mocsai Lajost a nemzeti csapat helyzetével kapcsolatban. - „A válogatottat gyakorlatilag egy plusz klubcsapatként egész évben kell gondozni.”
„Annak idején én 12-13 meccset játszottam a világ legjobbjaival egy-egy világversenyre való felkészülés során. Most olvastam, hogy volt két mérkőzés két viszonylag gyenge ellenféllel, majd júniusban lesz a következő összetartás.”
A londoni olimpia óta, ahol a negyedik helyen végző válogatottban nyolc veszprémi játékos volt, a nemzetközi tendenciának megfelelően ez kicserélődött, egy folyamat indult el - összegzett az egyébként szegedi születésű, Veszprémben pedig évekig dolgozó Mocsai Lajos. - „Ez az, amit én nem tartok jónak, hogy az érkező edző filozófiája abban merül ki, hogy pozíciónként két, lehetőleg világklasszist kell igazolni.”
Mocsai Lajos szövetségi kapitányként női és férfi világbajnoki ezüstérmet, női Európa-bajnoki győzelmet és harmadik helyezést is jegyez. Több olimpián vezette a magyar válogatottat. Legjobb eredménye a női csapattal a sydney-i ezüstérem; a férfiakkal 4. (Szöul és London), a nőkkel 5. (Athén).
Összesen 16 évig volt a női és a férfi magyar válogatott szövetségi kapitánya. A válogatottakkal 357 hivatalos mérkőzés alapján a szárazföldi csapat labdajátékok közül a legtöbb olimpiai pontot szerezte Magyarországnak.
A válogatottak mellett klubcsapatoknál is letette a névjegyét. 1989-98 között tíz eredményes esztendőt töltött a világ legerősebb férfi bajnokságában, a német Bundesligában. Német Kupát és Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert a TBV Lemgo csapatával, Európa Kupát a TUS Nettelstedt együttesével. Az MKB-Veszprém vezetőedzőjeként ötszörös magyar bajnoknak, négyszeres Magyar Kupa győztesnek mondhatja magát. A Kupagyőztesek Európa Kupáját a Veszprém élén is elhódította.
Oktató tevékenységét 1979-ben kezdte meg, 2014 és 2021 között a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora volt. Jelenleg a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) sporttudományos és szakmai főigazgatója, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) elnöke, a Magyar Edzők Társaságának alelnöke, a Mesteredzői Kollégium tagja, a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének tagja.
A 30 éves Magyar Edzők Társaságának ünnepi kongresszusán, 2023. december 7-én dr. Mocsai Lajost 70. születésnapja alkalmából a TF-en köszöntötték március 11-én. Az ünnepségen számos sportvezető, egykori játékos, pályatárs is részt vett.
Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos, a MET alelnöke 1954. március 10-én Szegeden született. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója, valamint a Tisza Volán NB I-es csapatának játékosa volt. Egyetemi évei idején a TFSE, majd a Vasas és a Spari játékosa volt, húsz alkalommal szerepelt a felnőtt válogatottban, miközben az egyetemen tanársegédként új szakasza kezdődött az életében.
„Magas óraszámban tanítottam, nappali tagozaton, tanári és edzői szakon is, edző is voltam, emellett játszottam is. Kemény időszak volt, közben megszülettek a gyerekek” - emlékezett vissza. „Aztán 28 évesen mérföldkőhöz értem, felkértek a Vasas női csapata edzőjének. Döntenem kellett: folytatom játékos pályafutásomat, vagy a női válogatott élére kinevezett Csík János után átveszem a Vasas klasszis együttesét.”
A 2014-es év sorsdöntő volt, ugyanis a TF-et újra kellett alapítani, mivel előtte 14 évig a Semmelweis Egyetem integrált karaként létezett. Mocsai Lajos döntő szerepet vállalt abban, hogy ismét önálló intézmény legyen: TE-ként működött tovább, és elkezdődött hétéves rektori pályafutása.
A Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a női kézisek kapcsán beszélt ragyogó felkészülésről, kiemelkedő küzdőszellemről és a TF-es játékosokról. Prof. dr. h. c. Mocsai Lajos, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke és dr. Ökrös Csaba általános rektorhelyettes. Fotó: Vidor Gergő
A szenzációs siker kapcsán megkértük prof. dr. h. c. Mocsai Lajost, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét, a TF korábbi rektorát, a magyar kézilabdásport megkerülhetetlen alakját, egykori női és férfi szövetségi kapitányt, hogy értékelje a magyar csapat teljesítményét.
Már csak azért is, mert Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttesében négy TF-es is szerepelt: a BA edző levelezőn első féléves Szemerey Zsófi, a BA edzőt már elvégzett, jelenleg az MA testnevelőtanári szakon első féléves Márton Gréta, a Sportspecifikus dietetika szakirányú továbbképzésen végzett Pásztor Noémi, valamint a BA edző szakon tanuló Csíkos Luca.
„Mind a négyüket ismerem a TF-ről, csodálatos emberek és versenyzők, jó érzéssel tölt el, hogy élsportolói pályafutásuk mellett vállalják a kiművelt emberfői utat, példát mutatva ezzel az utánuk következő generációnak. A fiataloknak plusz terhet jelent a versenyzői karrierjük melletti tanulás, de ez a későbbiekben kifizetődik, egyebek mellett személyiségfejlődésükre is kedvezően hat”- fogalmazott Mocsai Lajos, a Nemzeti Kézilabda Akadémia sporttudományos és szakmai főigazgatója, aki női kapitányként arany- és bronzérmes is lett Eb-n, olimpián és világbajnokságon pedig ezüstéremig vezette a csapatot.
A mostani bronzérem kapcsán kiemelte: ez az eredmény óriási sikernek számít, tiszta szívből gratulál mindenkinek, s hangsúlyozta a felkészülés fontosságát, amely szerinte ragyogóan sikerült. A párizsi olimpián elért 6. hely, illetve ez az Eb-bronz is az eltervezett és elvégzett munka elismerése, jutalma.
„Összességében elmondható, hogy ez a játékosállomány közel a maximumához teljesített az Európa-bajnokságon, a meccsek közbeni csúcs- és mélypontok görbéje kezd kisimulni, egyre inkább jellemző a folyamatos és egyenletes jó játék. A franciák elleni bronzmérkőzésen ez különösen kidomborodott. Látható, hogy a zömében fiatalokat bevető csapatunk mennyit fejlődött lélektanilag, azonos ritmusban tud játszani magas hőfokú meccseken, a játékosok egymásért küzdve igyekeznek tempót diktálni - őket nézve olyan érzésem támad, mintha a huszonöt évvel ezelőtti, általam irányított válogatottat látnám.”
A mesteredzőnek felvetettük: ez az Eb-bronzérem annak fényében már-már arany színben ragyog, hogy a magyar válogatott a legkevésbé sem mondható magasnak, ráadásul kiemelkedő átlövő- és beállóteljesítményt sem láthattunk, hanem inkább acélos csapatjátékot.
„Való igaz, ezen a két területen látunk lehetőséget a fejlődésre. Rendkívül fontos a pozícióspecifikus képzés, javaslatot is teszek majd akár egy átlövőiskola létrehozására. Testsúlyban és magasságban tapasztalható lemaradás az elithez képest, mindamellett azt is látni kell, hogy csapatként már számos területen sikerült előrelépni, gondolok itt az erőnlétre, a visszarendeződésre, valamint a kluboknál és az akadémiákon zajló háttérmunka révén kialakult egészséges szellemiségre.”
Az Európa-bajnokságot a norvégok nyerték meg, kapusuk, a „mindössze” 44 éves Katrine Lunde immár hétszeres Eb-győztesnek vallhatja magát. Nem mellesleg olimpiát háromszor, világbajnokságot kétszer nyert szédületes pályafutása során. Meddig védhet még ezen a szinten?
„Őt ismerve félig-meddig tréfásan azt mondom: ha még tíz évig van rá szükség, akkor tíz évig biztosan” - reagált felvetésünkre Mocsai Lajos. - „Kivételes klasszis, lenyűgöző az anticipációs képessége, a frissessége, a cselezőkészsége, valamint az, ahogyan beleáll a lövőfolyosókba. Egyébként pedig nem ritkaság negyven év felett is védeni ezen a szinten, hiszen posztjukból adódóan a kapusok elkerülik a durva ütközéseket, ezért kevésbé sérülékenyek, noha így is óriási igénybevételnek vannak kitéve.”
Mocsai Lajos edzőként páratlanul sikeres pályafutást tudhat maga mögött, ugyanis a női és a férfi kézilabdában is letette a névjegyét, eredményesen dolgozott válogatottaknál és klubcsapatoknál egyaránt.
Összesen 16 évig volt a női és a férfi magyar válogatott szövetségi kapitánya. A válogatottakkal 357 hivatalos mérkőzés alapján a szárazföldi csapat labdajátékok közül a legtöbb olimpiai pontot szerezte Magyarországnak.
1988-ban és 2012-ben olimpiai negyedik, 2004-ben olimpiai ötödik helyezett, 2000-ben pedig olimpiai ezüstérmes. Ezenkívül 1986-ban és 2003-ban is világbajnoki ezüstérmet szerzett, 2000-ben pedig Európa-bajnokságot nyert.
A válogatottak mellett klubcsapatoknál is letette a névjegyét. 1989-98 között tíz eredményes esztendőt töltött a világ legerősebb férfi bajnokságában, a német Bundesligában. Német Kupát és Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert a TBV Lemgo csapatával, Európa Kupát a TUS Nettelstedt együttesével. Az MKB-Veszprém vezetőedzőjeként ötszörös magyar bajnoknak, négyszeres Magyar Kupa győztesnek mondhatja magát. A Kupagyőztesek Európa Kupáját a Veszprém élén is elhódította.
Oktató tevékenységét 1979-ben kezdte meg, 2014 és 2021 között a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora volt. Jelenleg a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) sporttudományos és szakmai főigazgatója, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) elnöke, a Magyar Edzők Társaságának alelnöke, a Mesteredzői Kollégium tagja, a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének tagja.
Prof. Dr. h.c. Mocsai Lajos Noha tehetséges játékos volt, Mocsai Lajos aktív pályafutása után alkotott maradandót. Minden idők legsikeresebb magyar kézilabdaedzőjeként női és férficsapattal is nyert magyar bajnokságot, ért el nemzetközi sikereket, mindkét válogatott szövetségi kapitányi posztját betöltötte, mindkettővel vb-ezüstérmet nyert. A mesteredző a női nemzeti csapattal volt olimpiai döntős és Európa-bajnok is. A Magyar Edzők Társasága Mesteredzői Kollégiumának tagja.
tags: #kezilabda #edzo #mocsai
