A kézilabda játékosok versenyengedélye: Igazolási folyamatok, vitarendezés és a sportág legújabb szabályai
A sportban való részvétel, különösen a versenysportban, szigorú szabályokhoz és eljárásokhoz kötött. A kézilabdázók számára a versenyengedély, vagy sportolói igazolvány megszerzése és fenntartása alapvető fontosságú. Ez a cikk részletesen bemutatja a kézilabda játékosok jogállásával, az igazolási folyamatokkal, a vitarendezési lehetőségekkel, valamint a sportágat érintő legfrissebb szabályváltozásokkal kapcsolatos tudnivalókat.
A sporttörvényi háttér és a versenyengedély jelentősége
A sportolók jogállásának szabályozása hosszú utat járt be Magyarországon. Törvényi szinten először a 2001. január 1-én hatályba lépett sporttörvény tett különbséget az amatőr és hivatásos sportolók között, ezt a megkülönböztetés a 2004-ben hatályba lépett új sporttörvény is fenntartotta.
A versenyengedélyek egységes formátumú kötelező tartalmi elemeit kezdetben a 3/2001. (IV. 5.) ISM rendelet írta elő. Azonban a sportról szóló 2004. évi I. törvény (az új sporttörvény) az első fejezetében a sportoló jogállásának szabályai között határozta meg a versenyengedélyre vonatkozó legfontosabb szabályokat és egyben (2004-ben) a 3/2001. (IV. 5.) ISM rendeletet is hatályon kívül helyezte. Ennek értelmében a versenyzőnek az új törvény szerint is a sportszövetség által kiállított, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (versenyengedély) kell rendelkeznie.
A sportszövetségek kötelessége, hogy a versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat szabályzatban kötelesek megállapítani. Fontos, hogy a sportág jellegéhez mérten a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mely esetekben írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggő biztosítást.
A versenyengedély kiállításáért, érvényesítéséért a kérelem benyújtásával egyidejűleg, a szakszövetség által megállapított díjat kell fizetni. A versenyengedély érvényességi ideje a versenyrendszer (bajnokság) időtartamára, ennek hiányában a kiadásától számított egy évig szól.
A versenyengedély megtagadása és a jogorvoslat
Előfordulhat, hogy a sportszövetség jogosult szerve megtagadja a versenyengedély kiadását. Ilyen esetben a kérelmezőnek lehetősége van jogorvoslatot kérni. Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Amennyiben a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választott bírósághoz fordulhat.
Gyakorlati útmutató az MKSZ igazolási folyamataihoz
A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) és a megyei szövetségek jelentős szerepet játszanak a játékosok nyilvántartásba vételében, igazolásában, kölcsönadásában és nemzetközi átigazolásában. A minél gördülékenyebb ügyfélkiszolgálás és a sorban állások elkerülése érdekében, a Pest Megyei Kézilabda Szövetség a 2020/2021-es szezontól kezdve lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézésre. Az alábbiakban összefoglaljuk az eljárásokhoz szükséges dokumentumok listáját, melyet elektronikus úton is elküldhetnek a csapatok, amennyiben az összes szükséges dokumentum rendelkezésre áll.
Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a különböző típusú igazolási eljárásokhoz szükséges dokumentumokat és az illetékes szerveket:
| Eljárás típusa | Illetékes szerv | Szükséges dokumentumok |
|---|---|---|
| Nyilvántartásba vétel (első igazolás) (Olyan játékos esetén, aki eddig nem szerepelt az MKSZ nyilvántartásában) | Székhely szerinti illetékes megyei szövetség (kivéve külföldi játékos esetében) |
|
| Igazolás (korábban átigazolás) | NB I-es, NB I/B-s sportszervezeteknek MKSZ végzi, többit a székhely szerinti illetékes megyei szövetség |
|
| Kölcsönadás | Csak az MKSZ végezheti |
|
| Nemzetközi átigazolás | Csak az MKSZ végezheti |
|
Ezek az eljárások biztosítják a játékosok szabályos tagságát és részvételét a bajnokságokban. Az MKSZ folyamatosan dolgozik a rendszerek optimalizálásán, hogy az adminisztrációs terhek minimálisak legyenek a klubok és játékosok számára.
Handball How to throw a ball #2
Játékszabály-módosítások a kézilabdában
A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) jóváhagyta és közzétette a július 1-jétől már életbe lépett szabályváltozásokat, amelyek érvényesek már a nyári utánpótlás-versenyeken, valamint a 2025-2026-os idényben is érvényesek lesznek - jelentette be csütörtökön hivatalos honlapján a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ). A Magyar Kézilabda-szövetség játékvezetői albizottsága úgy foglalta össze a változtatásokat, hogy a szabályalkotó a legtöbb pontban csak kisebb helyreigazításokat, kiegészítéseket végzett a megfogalmazásban, amivel a téves értelmezéseket, félreértéseket szeretné elkerülni. Mindezek mellett viszont vannak olyan módosítások is, amelyek jelentősen változtathatnak a játékon, és más játékvezetői ítéleteket eredményeznek majd a jövőben. Az MKSZ hivatalos honlapján pontokba szedte a legfontosabb szabályváltoztatásokat.
Kulcsfontosságú szabálymódosítások a játékmenetben
Belülvédekezés (hétméteresek megítélése):
Ha egy védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével tiszta gólhelyzetet akadályoz meg, hétméterest kell ítélni. A szabálypont változása alapján ezentúl nem csak az számít belülvédekezésnek, amikor a védőjátékos tisztán belép a kapuelőtérbe, hanem már az is, amikor a védőjátékos csak érinti a lábával a kapuelőtér-vonalat (6-os vonalat). Bonifert Ferenc, az MKSZ Játékvezetői Albizottságának elnöke kiemelte, a kapuelőtér-vonal érintésének esetén korábban a védőknek volt „szürke zónájuk”, de ettől az idénytől kezdve a védők és a támadók ugyanúgy kerülnek elbírálásra.
Lépésszabály:
Nem számít lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés). A szabályváltozás értelmében ugyanez lesz igaz abban az esetben is, ha labdavezetés után a játékos a levegőben fogja meg a labdát.
Büntetések fejlövés esetén:
Ha a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időntúli szabaddobásnál fejen lőtték, az eddig a vétkes játékos kizárását (piros lap) vonta maga után. Ezentúl a büntetés mindkét esetben azonnali időleges kiállítás (kétperces büntetés).
Kezdődobás elvégzése:
A kezdődobáshoz a játékvezetői sípszó akkor adható meg, ha a játékos minden testrészével és a labda is teljesen a kezdődobás körén belül helyezkedik el.
A kapus kapuelőtér elhagyása:
A kapus akkor hagyhatja el a labdával a kapuelőteret, és játszhatja tovább a labdát a mezőnyben, ha a kapuelőtérben nem volt meg a teste és/vagy a labda feletti kontrollja. Ilyenkor a játék folytatódhat, nem kell kidobást ítélni, mint korábban.
Szabálytalan játéktérre való belépések és előnyszabály:
Szabálytalan játéktérre való belépések (szabálytalan csere vagy többletjátékos) esetén, a vétlen csapat tiszta gólhelyzetének fennállásakor a játékvezetőknek vagy a versenybíróknak joga van előnyszabályt alkalmazni, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A gyakorlati elvárás az, hogy a versenybírók, illetve a játékvezetők kötelezően várjanak ki az akció végéig.
Egyéb fontos változások és pontosítások
- Immár formálisan a szabálypontok közé került, hogy a mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre, a hivatalos személyeké öt főre emelkedett (ez a kispadon helyet foglaló, jegyzőkönyvben is feltüntetett edzőket, gyúrót, stb. foglalja magába).
- A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amik vágásokat vagy horzsolásokat okozhatnak, a körmöket rövidre kell vágni.
- Edzőzónát határoztak meg formálisan az érintett szabálypontban, mely a középvonaltól 3.5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól nyolc méterre ér véget.
- Új büntetési lehetőséget fogalmaztak meg, így azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve, miközben a csapatának ad utasításokat.
- Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti. A szabály elleni vétségért az ellenfélnek kell szabaddobást ítélni.
- Hétméterespárbaj esetén, ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot.
- A további pontosítások között végezetül megemlítették: Csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren, a kizárt játékosnak és hivatalos személynek (a cserehely és játéktér elhagyása után) a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia. Ha a játékvezetők valamilyen okból nem tudják a mérkőzést folytatni, rendelkezésre állás esetén lehetőség van, hogy csere játékvezető vagy játékvezető páros vezesse tovább a meccset.
tags: #kezilabda #igazolas #megszuntetese
