A kézilabda kapus kulcsszerepe, képzése és technikái

A kapus jelentősége a kézilabdában

A kapus posztja kulcsfontosságú a kézilabdajátékban, a teljesítménye nagy mértékben kihat a csapattársak és az ellenfelek pszichikai állapotára. Egy jó kapus lendületet adhat és egy közepes képességű csapatot is versenyképessé tehet. Éppen ezért nagyon fontos a kapus kiválasztása és életkori sajátosságokhoz kapcsolt képzése.

Kapus kiválasztása és alapvető képességek

Kiválasztási szempontok

A kapusok kiválasztásánál érdemes figyelembe venni a tanulók várható antropometriai jellemzőit (magas termet, hajlékonyság), motoros képességeit (mozgás- és mozdulatgyorsaság, erő, hajlékonyság és lazaság) és a mentális képességeit (bátorság, akarat, fájdalomtűrő képesség).

Az alaphelyzet és annak oktatása

A hatásos védőmunka elsődleges feltétele egy olyan kiindulóhelyzet, készenléti állapot, amelyből a kapus gyorsan, pontosan tud reagálni és mozgatni a testét különböző irányokba.

• A lábak vállszéles terpeszben, kissé kifelé fordulnak, a térd pedig enyhén hajlított helyzetben helyezkedik el.
• A törzs egyenes vagy egy kissé előre döntött.
• A fej magasan tartott és a labda útját követi és a játékosok mozgását is kíséri.
• A karok könyökben hajlítva, a tenyerek pedig fejmagasságban helyezkednek.

Az alaphelyzet oktatása bemutatással és magyarázattal kezdődik, célszerű az alapos bemelegítés és a gyorsító és nyújtó feladatok alkalmazása.

Alapmozgások a kapuban

Az alapmozgás a kapus alaphelyzetének kiterjesztése annak érdekében, hogy a kapu legmegfelelőbb pontján találkozzon a kapura lőtt labdával. Ennek értelmében a kapus mozgása lehet szélességi, mélységi és függőleges irányú is (felugrások).

• Szélességben apró, oldalazó lépésekkel mozog a kapus, mozgása mindig az ellenfél labdaátadásait, azaz a labdát követi.
• Mélységi mozgás során előre és hátralépésekkel halad, a nagyobb kapufelület takarása és a támadó játékos kapuralövési szögének csökkentése érdekében.

Védési technikák és szituációk

Átlövések hárítása

Az átlövések végrehajtási formája, ha a lövő játékos és a kapu között védők helyezkednek el, ezért ezeket a lövések távolabbról történnek a többi lövéshez viszonyítva. Az átlövések védése egyes szempontok alapján könnyebb (távolabbról érkeznek a lövések, a védők besegíthetnek - takarják a kapu egy részét, sánc vagy ütközés során - a kapusnak), más szempontok alapján viszont nehezebb (a lövés előkészítését nem láthatja tisztán a kapus, néha csak a lövőkar felvillanása ad információt a labda útjáról).

A felső területre érkező lövéseket a kapus kétféle módon háríthatja. Az egyik az egykezes, a másik a kétkezes védés. Az egykezes védést a meglepetésszerű lövések hárítására, a kétkezest pedig abban az esetben használják, ha már korábban meggyőződött a kapus a lövés irányáról és elegendő ideje van mindkét kezét az érkező labda útjába helyezni.

A leggyakoribb hibák az átlövések védésénél, hogy a kapus nem a labdára merőlegesen hajtja végre a védőmozgást, a labda megfogására és nem a kiütésére törekszik, bizonytalanságból adódóan indokolatlanul is többször a kétkezes technikával próbálja védeni a felső sarkot, korán vagy későn indítja a védőmozgást, valamint a karja lefelé indul a felső sarokra történő lövéseknél, így vissza kell nyúlnia a labdáért.

Középmagas lövések védése

A középmagas labdák védése azért nehezebb, mert ez a magasság a karral, illetve az alsó végtaggal történő védés határterülete. Fontos, hogy az ilyen fajta lövések hárítását a kapus karral, illetve kézzel védje egészen addig amíg még eléri őket, utána alsó végtaggal történő védésnél pedig karral biztosítson.

Alsó lövések hárítása

A kapu alsó részére történő lövéseknél a kapusok többféle mozgásformát is alkalmazhatnak (pl. kitörés, kicsúszás, vetődés). Fontos, hogy mindegyiket kellőképpen elsajátítsák.

A kicsúszás a hagyományos kapusiskola technikai eleme. A kapus alaphelyzetben süllyeszti a súlypontját, majd a távolabbi láb erőteljes elrugaszkodásával az egész testét az érkező labda útjába tolja. A másik, ha a tehermentesült láb a labda irányába fordul és a kapus nyújtott térddel, a sarok külső részén csúszik az érkező labda irányába. A kar követi a kicsúszó láb útját és magastartásból rézsútosan lefelé, a labda irányába nyúlva növeli a védőfelület kiterjedését.

A kitörés modernebb, gyorsabb kapusiskolai technikai elem. Alaphelyzetben a kapus süllyeszti a súlypontját, majd a távolabbi lábáról erőteljes elrugaszkodással támadó lépésszerűen az érkező labda útjába lép. A kilépő láb derékszögben hajlítva fordul a labda irányába és térddel vezetve, a talajjal megközelítőleg párhuzamosan mozog a test síkjában. A másik térd ezzel egyidejűleg a talaj felé közelít.

Szélső lövések hárítása

A szélső posztról érkező lövések esetén kisebb a kapura lövés szöge ezért a kapusnak kisebb felületet kell védenie, ugyanakkor a lövések közelebbről érkeznek, mint az átlövések esetében és hiányzik a védők sáncoló tevékenysége is. Többféle technikát is megkülönböztetünk a szélső lövések hárítása esetén.

• Védés a kapufánál (rövid sarkokra helyezkedve): Ez az egyik leggyakrabban használt technikai elem szélső lövések esetében. Ilyenkor a kapus módosított alaphelyzetben (kis terpeszállás a rövid oldali kapufától 1 méterre, testsúly a kapufához közelebbi lábon, kapufához közelebbi kar könyökben hajlítva a fej fölé emelkedik, a távolabbi pedig enyhén hajlítva vállmagasság felett) helyezkedik. A rövidebb oldalt ún. „passzív” védéssel, a hosszabb oldalra érkező lövéseket pedig aktívan, az érkező labda magasságától függően karral, kézzel vagy alsó végtaggal hárítják.
• Védés kiugrással: Inkább a magas, ruganyos kapusok alkalmazzák. Ebben az esetben a kapus a lövésszög felezőjére helyezkedik testtel és végtagokkal védve a kapu rövid és hosszú oldalát egyaránt. A kapus módosított alaphelyzetben a súlypontját süllyesztve készül a kiugrásra. A támadó játékos lövőmozdulatának elindításakor mély helyzetből, erőteljes elrugaszkodással a támadó dobókarja irányába ugrik és a végtagok oldalirányú lendítésével csökkenti a megcélozható dobófelületet. Hátránya, hogy szabadon hagyja a kapu alsó részét és a fej környéki lövések, valamit az ejtések hárítása is nehezebben megvalósítható.
• Védések hosszú sarokra helyezkedve: Egyre gyakoribbak a modern kézilabdázásban. Ennél a védési technikánál a kapusok a kapu hosszú sarkát védik testtel (passzív védés), és a rövid oldalra nyúlnak vissza a felső és az alsó végtagokkal, tehát a védő tevékenység megegyezik a rövid sarokra leírtakkal fordított alkalmazással.

Ejtések és ívelések hárítása

Az ejtéseknél és az íveléseknél kétféle lehetőségük van a kapusoknak. Az egyik, hogy a felszálló ágban repülő labdát elüssék, a másik, hogy a kifutást követő gyors visszafutással, vagy vetődéssel eltérítsék a labdát. Az első esetben egy vagy két kézzel borítja be a felfelé repülő labdát. Az elrugaszkodás történhet egy vagy két lábról is.

Tiszta gólhelyzetek védése

A tiszta gólhelyzetből érkező lövések érkezhetnek beálló pozícióból, betörésekből vagy akár gyorsindításokból is. Ilyen esetekben a kapusnak többféle választási lehetősége is van. Ezek lehetnek a fent felsoroltak közül bármelyek, illetve az ún. „szemafor-technika”, amelynél a kapus a gólvonalról kimozdulva, súlypontsüllyesztés után erőteljesen elrugaszkodik felfelé, és kissé előre. A lábak térdben enyhén hajlítva, a test síkjában csípőmagasságig fellendülnek. Ezzel egy időben a karok a lövésre felkészített labda magasságában, oldalirányban kinyúlnak.

Büntetődobások hárítása

A kapusnak büntetődobások hárításánál is lehetősége van többféle technika közül választani. Döntően befolyásolja a technika kiválasztását, hogy milyen távolságra helyezkedik a kapus a büntetőt végző játékostól. A szabályok lehetővé teszik, hogy egészen a 4-méteres vonalig (kapushatárvonal) szinte 3 méterre megközelítse a büntetőt végző játékost, de maradhat akár a gólvonalon is. Cselezési lehetőségei is vannak a kapusnak, mint pl.

A kézilabdapálya és a játékszabályok kapus szempontból

A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles.

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött.

A pálya fontosabb vonalai és területei

Szakmai irodalom és modern kapusképzés

Elkészült a Magyar Kézilabda Szövetség jóvoltából az első átfogó kapusedzőket felkészíteni hivatott könyv, a “Kézilabda Kapusok képzése, edzése és felkészítése ” címmel. A szerzők a magyar kézilabda meghatározó kapusikonjai és jelenleg is a legmagasabban jegyzett kluboknál, válogatottnál töltenek be kapusedzői állást. Név szerint Bíró Imre, Bakos István, Bartalos Béla, Dr. Hoffmann László, Szatmári János valamint Dr. Marczinka Zoltán, társszerző és szerkesztő. Céljuk, egy átfogó, a világon egyedülálló könyv megírása volt, amelyben összegezik tapasztalataikat és tudásukat.

„Bár mondani szokás, hogy az idő mindent megszépít, de emlékeink/emlékeim szerint hajdanán csaknem minden egyes kapus - annak ellenére, hogy külön kapusedzők nem léteztek, viszont az edzők több időt áldoztak rájuk - képzett volt. Az alaphelyzetük, a helyezkedésük és a mozdulataik a labdára, a lövésre összpontosítottak voltak, racionális reakcióik követték az új és az újabb helyzeteket. Mi is ezeken az elveken nevelkedtünk, ezeket a kritérium-normákat tartatták be velünk, a védésről, a kapus tevékenységről hasonló módon gondolkodtunk, a kapus szerepéről filozófiai felfogásunk azonos volt. Manapság egyre több helytelen, pontatlan, alaptalan mozdulatot fedezhettünk fel, de sokkal zavaróbb volt látni azt, hogy a kapus valódi funkciójától merőben elrugaszkodó magatartásformák kerültek felszínre. Sőt az egykor egységesnek tűnő, magyarosnak tekinthető szempontrendszerek sem köszöntek vissza a játéktéren. Tehát elérkezett az a pillanat, amikor az egykori alkotó kapusok összeültek, elemeztek, értékeltek, vitatkoztak s végül megírtak egy széles tapasztalatokon nyugvó, aktuális és előremutató képzési anyagot.“

„Nagy örömömre elkészült ez az egyedi könyv a kapusok képzéséről. A munka során megtisztelő volt együtt dolgozni ilyen legendás kapusokkal, jelenlegi nagyszerű kapusedzőkkel. Nem volt könnyű, hiszen mindannyiunknak megvolt és van az elképzelése a kapusok felkészítésével kapcsolatban. Végül sikerült összegeznünk és kialakítanunk a közös célokat és az ahhoz vezető úton, az általunk legjobbnak tartott módszereket. A cél a fontos, oda több úton el lehet jutni, de mikor ott vagyunk tudjuk, hogy teljesítettük és tovább lehet lépni, vagy nekem, vagy egy másik kapusedzőnek.“

„A kapus a kézilabda játék legfontosabb szereplője, meghatározó az eredményességben, mégis csak az utóbbi időben merült fel ennek a posztnak a speciális képzése. Irodalmat ehhez szinte nem is találni, mostanáig. Nagy megtiszteltetés és öröm volt ezen a könyvön dolgozni, kijelenthetjük, hogy alapmű született! A kezdetekkor azt hittük, mindent tudunk erről, s csak a végére derült ki számunkra is, mennyi mindent nem tudunk, vagy nem vagyunk biztosak benne! Mindez folytatásért kiállt! Nagyszerű volt felidézni életünket, pályafutásunkat és beletenni ebbe a könyvbe, teljes szívvel! Köszönjük a MKSZ nyújtotta lehetőséget mindehhez!“ - Dr.

„Személyes kihívásnak is tekintettem, hogy egy közös alkotói asztalhoz tudjam ültetni az elmúlt évtizedek kiemelkedő kapusegyéniségeit, kapusedzőit. Kinek könnyebben kinek nehezebben ment az írás, viszont ötletekből senkinél sem volt hiány. Azt azért mindenki megjegyezte, hogy a kapuban könnyebb volt… A közös munka során szépen összecsiszolódtak az alkotók, melynek gyümölcse ez a praktikus, hiánypótló könyv, ami a NEK kapusedzőképzés alap tankönyve, és reményeink szerint az egységes kapusképzés etalonja. Megtisztelő volt számomra hogy a kapuslegendák mellett társszerző lehettem és sokat tanultam tőlük a közös munka során.“ - Dr.

tags: #kezilabda #kapusnak #lenni

Népszerű bejegyzések:

• Részletes ismertető a Nike Mercurial X teremcipőkről
• Visszaküldés és csere menete
• Bronzérem az NB I-ben a Salgótarjáni BTC-vel
• Félidei döntetlenek és sportfogadás
• A floorball játék indítása