A Kézilabda Légiós Kvóták és a Nemzetközi Versenyrendszer Átfogó Áttekintése

Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) jelentős módosításokat vezetett be a nemzetközi klubversenyek rangsorolási rendszerében. Ez a rendszer határozza meg, hogy az egyes nemzeti szövetségek hány csapatot indíthatnak a legrangosabb európai kupasorozatokban: a Bajnokok Ligájában (BL), az Európa-ligában (EL) és az Európa-kupában (EK).

A változások különösen a férfi szakág számára hozhatnak érzékeny következményeket, mivel a következő idényben várhatóan fele annyi csapat sem lesz érdekelt a második számú európai kupasorozatban, mint korábban. Fontos kiemelni, hogy a női és a férfi versenysorozatok továbbra is teljesen külön állnak egymástól, és nem befolyásolják egymást. Az EHF 2023 szeptemberében döntött az új ranglistarendszer elfogadásáról, melyeket a versenyspecifikusabbá tétel érdekében fejlesztettek tovább.

Jelentős Változások az EHF Klubversenyek Rangsorolási Rendszerében

A korábbi években a rangsorolás két részből állt, az egyik a BL és az EL, a másik pedig az EK küzdelmei számára. Az új, megreformált rendszerben azonban külön rangsorolják a három versenysorozatot. Igaz, az Európa-kupát régen is külön számították, de ezentúl az első és második számú nemzetközi kiírást is külön értékelik.

A csapatok mérkőzésenként is további pontokat szerezhetnek, a csoportkörök rendszeréhez hasonlóan: győzelmenként kettőt, döntetlen után egyet, vereség esetén pedig semmit. A bónuszpontok mértéke értelemszerűen az adott fordulótól függ: egy döntő megnyerése többet számít, mint egy negyeddöntős kiesés vagy annak túlélése. Az is mérvadó, hogy a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában viszi véghez egy csapat az adott eredményt. Csak azok a pontok számítanak, amelyeket a figyelembe vett három szezonban szereztek.

A Bajnokok Ligája és az Európa-liga Kvótái Magyarország Számára

A Bajnokok Ligája kiírása a legfőbb alapelvek tekintetében nem változik: 9 szövetség bajnokságának győztese és az Európa-liga előző kiírásának nyertese jogot szerez a csoportkörben való részvételre. Megváltozik azonban az Európa-liga lebonyolítása, ahol 6 szövetség csapata, amely az EL-be nyert besorolást, kérelem benyújtása után, az EHF jóváhagyásával vehet részt a sorozatban.

A BL-ben 9 szövetség csapatának van bérelt helye a 16-ból, és Magyarország is köztük van. A nők és a férfiak esetében is 1-1 magyar csapat indulhat alanyi jogon a csoportkörben, valamint további 1 az Európa-ligából kvótát kaphat kérelem útján. Az utóbbi években a férfi szakágban a második honi csapat is kvótát kapott az EHF-től, így indulhatott rendre az OTP Bank-Pick Szeged és a Telekom Veszprém is a legrangosabb európai kupasorozatban. Ha 1-1 csapat indulási engedélyt kap az EHF-től, akkor a női EL-ben 3, a férfiaknál 1 lesz érdekelt az Európa-ligában.

Ez jelentős változás a férfiak mezőnyében, hiszen a 2022/2023-as kiírásban 3-an is szerepelhettek. Apró vigasz azonban, hogy egy magyar együttest majd az Európa-kupában is figyelhetünk. A nők helyzete annyiban változik két BL-induló csapat esetén, hogy a jelenleg futó Európa-ligában látott 4 helyett jövőre három vehetne részt, mert a helyek nem tolódnak le és szállnak át egy másik csapatra. A 2022/2023-as BL-idényben két magyar csapat is szerepelt az EHF engedélyével, az EL-ben pedig négy, így összesen hat csapat volt érdekelt annak ellenére, hogy a szezon klubrangsora csupán ötöt írt elő.

A női szakág esetében egyszerű a képlet, csupán azért lehet egy csapattal kevesebb a nemzetközi porondon, mert egy valószínűsíthető BL-kvóta esetén nem száll át egy másik csapatra az EL-szereplés lehetősége. A Bajnokok Ligájában a Győri Audi ETO KC rendszeres résztvevője a négyesdöntőknek, nem volt ez másképp a számításba vett három idényben sem.

A férfiak BL-kiírása, a nőkéhez hasonlóan kilenc csapatot emel ki, ebből egyet Magyarországról, természetesen a bajnokot. Az ország élhet kvótakérelemmel, melyet az elmúlt évek tanulságai alapján minden bizonnyal elfogad majd az EHF, de érdekessé válik a helyzet, ha kettőre duzzad férfi BL csapataink listája. A 2023/2024-es klubrangsorban ugyanis alapvetően 2 magyar együttes kvalifikálhatna az Európa-ligába - fele annyi, mint ahány a jelenleg futó évad csoportkörben vitézkedett. Elsőre meglepő lehet a hirtelen váltás, de a számításba vett szezonok alapján világos, nem voltak túl sikeresek a magyar csapatok, ami okot ad a hátrasorolásra.

A férfi szakág azonban egy szinte ismeretlen, keveset figyelt sorozatba is delegálhat egy csapatot, mégpedig az Európa-kupába. Az Ek-ban eddig nem láthattunk magyar csapatot, ami az új klubrangsorban is megmutatkozik.

Részletes Elemzés a Magyar Klubok Nemzetközi Teljesítményéről (2019-2022)

A következő táblázatok áttekintést nyújtanak a magyar kézilabda csapatok elmúlt három szezonban nyújtott teljesítményéről az EHF klubversenyekben, melyek a jelenlegi rangsorolási rendszer alapját képezik.

Táblázat: Változások a Magyar Kézilabda Klubok EHF Kvótáiban

Táblázat: Magyar Csapatok EHF Klubverseny-eredményei (2019/2020 - 2021/2022)

A három idényben egyedül a Tatabánya jutott el valamilyen formában a csoportkörig, de az idejekorán, a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt 2019/2020-as kiírásban szerepelt a legjobban, 4 meccs után, 2 döntetlen mellett egy-egy vereséget és győzelmet számlált. A következő szezonban tízből tíz vereség, majd egy 3 győzelmes, 7 vereséges mutató szerepelt a Tatabánya neve mellett. A „bányászon” kívül a Balatonfüred mindhárom évben, a Csurgó kétszer, míg a Gyöngyös egyszer mutathatta meg magát a sorozatban. Ez a teljesítmény az oka annak, hogy a férfi szakág kvótái csökkentek.

Légiós Szabályozások a Magyar Kézilabda NB I-ben: Múlt és Jelen

A magyar kézilabdázásban jelenleg külföldi játékosokra minimális korlátozások vonatkoznak csak, pedig, ahogy a régi vicc is mondja, igény volna rá. Az NB I-ben 16 játékost szabad egy mérkőzésre nevezni, ebből 14 bárki lehet (akinek van érvényes versenyengedélye), a fennmaradó két helyre viszont csak fiatal, magyar állampolgárságú játékos nevezhető.

Néhány évvel ezelőtt még szerepelt a versenykiírásban, hogy akinek több külföldi játékosa volt a megengedettnél, annak egy bizonyos összeget be kellett fizetnie. Ennek komoly visszatartó ereje nem volt, a klubok jelentős része lépte túl a kvótát, és fizetett - volt miből, a bőségesen ömlő állami támogatások bőven biztosították ehhez a fedezetet. Később a szabályt kompletten el is törölték. A 2016. május 9-én hozott döntés értelmében az NB I-ben az új szezonban a nőknél legfeljebb négy, a férfiaknál legfeljebb öt külföldi kézilabdázó játékengedélye váltható ki. A felnőtt NB I/B-ben valamennyi külföldi játékos játékengedélyének kiváltásáért térítés fizetendő, játékengedélyenként 10 millió forint, kivéve azon játékosok után, akik 2016. május 9-én rendelkeznek magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és nappali tagozaton tanuló középiskolai vagy egyetemi, főiskolai hallgatók. Fontos, hogy a felnőttbajnokságokban nem számítanak külföldinek azon nem magyar állampolgárok, akik megfelelnek az egyszerűsített honosítási szabályok követelményeinek (külhoni magyarok), és már beadták honosítási kérelmüket.

A Légiós Kvóta Dilemmája a Labdarúgás Mintájára

A közelmúltban a magyar sportsajtó arról számolt be, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) változtat a támogatási rendszerén: átlagban 5 magyar játékosnak kell a pályán lennie ahhoz, hogy egy klub megkaphassa az állami támogatásokat. A kézilabda és a futball sok esetben hasonló vonalon mozog, és az állami sportirányítás az MLSZ döntése mögött is felsejlik, így többen felvetették, valami hasonló jöhet a kézilabdában is.

Legelőször is szögezzük le: szabály-jellegű korlátozás a futballban sem jön. Aki meg tud élni állami támogatások nélkül is, minden további nélkül játszhat 11 külföldi játékossal minden egyes mérkőzésen. Más kérdés, hogy ez talán alkalmas lehet az Európai Unió szabad munkavállalásra vonatkozó szabályainak megkerülésére, de Magyarországon egyetlen kézilabdacsapat se tudja magát függetleníteni az állami támogatásoktól, legfeljebb annyi változik, hogy egyesek 72 órán belül csődbe mennének, mások csak a keret felét kényszerülnének szélnek ereszteni. Persze itt is maradnak kiskapuk: ha például a Veszprém teljes egészében elveszíti a „hivatalos” állami támogatásokat, de az állami irányítás alatt álló, ám papíron nem állami támogatást, hanem szponzorpénzt folyósító névadó szponzor ugyanennyivel emeli a saját szponzorációját, akkor csak annyi történik, hogy mindenki egyenlő, de egyesek még egyenlőbbek.

A Légiós Kvóta Ellenőrzésének Kihívásai és Hatásai

A labdarúgásban szélsőséges esetben is áttekinthetőek maradnak a cserék, és azokat jegyzőkönyvezik is, így utólag is, komoly videózgatás, egyebek nélkül is mindig egyértelmű, teljesült-e az öt magyar játékosra vonatkozó elvárás. Egy kézilabdameccsen lehet akár kétszáz csere, a cserék a jegyzőkönyvbe nem kerülnek be, így utólag pusztán a jegyzőkönyvből azt se látjuk, egy adott játékos pályára lépett-e egyáltalán, azt meg végképp nem, kik voltak egyszerre pályán. Nagy tornákon vezetnek erről statisztikát, de az nem hivatalos, és nem is feltétlenül megbízható. Annak alapján egyébként egy csapat akár negyven különböző felállásban is játszhat egy mérkőzésen belül. Elő lehet írni, hogy akkor jár a pénz, ha mindig van három magyar a pályán, de egyrészt sok sikert az ellenőrzéshez, másrészt teljesen aránytalan volna, ha egyetlen rossz csere miatt el lehet veszíteni többszázmillió forintot.

Kézilabdában szokás jó előre igazolni, különösen a férfiaknál gyakori, hogy egy játékos már most tudja, hová fog igazolni jövő nyáron. A magyar NB I-ben is szinte minden klubnak kész kerete van a következő szezonra. Egyes klubok csak úgy volnának képesek legalább három magyart pályára küldeni, ha ezzel egy, két kategóriával visszaesne csapatuk teljesítménye. Ez különösen is az élcsapatokra igaz, egy Győr - FTC mérkőzésen tipikus, hogy csak három magyar játékos van pályán a két csapatban összesen, és a klubok NB I-be benevezett kereteiben csak azért találunk viszonylag sok magyart, mert adminisztratív okokból benevezték a fél ificsapatot. Még a külföldi játékosokra vonatkozó korlátozások elszánt hívei is alighanem egyetértenének azzal: májusban ilyet a következő szezonra bevezetni abszurd volna.

Hosszabb Távú Hatások és a Sportág Céljai

Nézzük kicsit reálisan, és tegyük fel, az állami támogatások feltételéül a keretben található külföldi játékosok számát kellene egy bizonyos limit, pl. max. 6 játékos alá szorítani, nem konkrétan a pályán, hanem a csapat keretében. Ez mondjuk, középtávon, megoldható volna. Ha ezzel párhuzamosan a támogatások összegét nem csökkentik, akkor Győrben a most ott szereplő külföldi klasszisok fizetését kaphatnák a legjobb magyarok, a Fradinál az ottani, még mindig elég jól fizetett külföldiekét a magyarok második sora, és így tovább. Ez elképesztő jövedelemugrást hozna a magyar játékosok számára, egy magyar kézilabdázó az NB I-ben a többszörösét kereshetné annak, amennyit egy ugyanolyan tudású francia vagy dán játékos a saját bajnokságában keres.

Helyes célkitűzés ez? A játékosok számára szinte eltűnne az előrelépésre való motiváció: ha Komlón vagy Gyöngyösön több pénzt lehet keresni, mint egy francia BL-résztvevőnél, miért is akarna bárki is előrelépni? Kézilabdában, és azon belül is főként a női mezőnyben, ahol több magyar klub csak állami támogatásból többet tesz zsebre, mint amennyiből külföldi BL-résztvevő csapatok gazdálkodnak, egy ilyen intézkedés komoly aránytalanságokhoz vezetne. Ráadásul kinyilvánított cél, hogy magyar csapatok jussanak a Bajnokok Ligája Final Fourba, az állami támogatások egy része pont ezt célozza. Az idén ezt csak egy magyar klub, a Győri ETO érte el, bár a Veszprém, a Ferencváros és a Szeged is csak egy hajszállal, de mindhárman lemaradtak a nagy célról. Ha a rendelkezésre álló legjobbak helyett a magyar játékosokra kellene koncentrálniuk, aligha kerülne a cél közelebb. A kézilabda-szövetség (MKSZ) nem engedheti meg magának, hogy adminisztratívan visszafogja a négy élcsapat erejét. Nem csak a sportág, és a szabályozási, mérési lehetőségek, de az erőviszonyok is jelentősen különböznek a labdarúgáshoz képest. Jóslásra nem vállalkozunk, de cikkünkből bárki láthatja, miért nem adaptálható az MLSZ intézkedése egy az egyben a kézilabdára.

A Magyar Női Kézilabda-válogatott Olimpiai Kvótája

A magyar női kézilabda-válogatott 28-25-re legyőzte Svédországot a debreceni olimpiai selejtezőtorna pénteki, második fordulójában, így csak akkor nem szerez kvótát, ha vasárnap öt vagy több góllal kikap Japántól. Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttesében a mezőny legjobbjának választott Kuczora Csenge nyolc, míg Klujber Katrin hét, Győri-Lukács Viktória hat gólt szerzett, Böde-Bíró Blanka pedig 11 védéssel járult hozzá a sikerhez.

A nap második találkozóján a japán női kézilabda-válogatott az esélyeknek megfelelően könnyedén, 43-16-ra nyert Nagy-Britannia ellen. A vasárnapi zárónapon az ázsiai együttes a házigazda magyar csapattal találkozik 19:15 órakor. A skandinávok ötkarikás kvótája szinte biztos, mivel a britek ellen zárják a tornát. Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttese párizsi "repülőjegyhez" jut, ha nem kap ki öt vagy annál több góllal attól a Japántól, amelyet a magyar válogatott eddigi 18 egymás elleni mérkőzésükön kivétel nélkül legyőzött. Az állás: 1. Magyarország 4 pont, 2. Svédország 2, 3. Japán 2, 4. Nagy-Britannia 0. Pontazonosságnál az egymás elleni eredmény rangsorol.

tags: #kezilabda #legios #kvota

Népszerű bejegyzések:

• az optimális egészséghez vezető útmutató
• A Puskás Aréna környékének gasztronómiája
• Elköszönő legendák a medencéből
• A röplabda alapjai
• Rend fenntartása a belga stadionokban