Kézilabdázás: a legnagyobb gólkülönbségű győzelmek és érdekességek
A sportban, legyen szó akár labdarúgásról, akár kézilabdáról, a pontazonosság esetén alkalmazott rangsorolási elvek kulcsfontosságúak lehetnek a végső helyezések eldöntésében. Míg a labdarúgásban általában a gólkülönbség az elsődleges szempont, addig a kézilabdázásban gyakran az egymás elleni eredmények bírnak döntő jelentőséggel. Ez utóbbi szabályrendszer különösen érdekessé teszi az esélyesek összecsapásait, hiszen ezeken a mérkőzéseken nem csupán a két pont megszerzése a tét, hanem az is, hogy pontegyenlőség esetén ki végez előrébb a tabellán.
A német bajnokságban például azonos pontszám esetén a gólkülönbség rangsorol. Négy fordulóval a vége előtt a THW Kiel és a Rhein-Neckar Löwen is 51-51 ponttal állt. A hátralévő mérkőzések közül az Oroszlánok Hamburg elleni hazaiját leszámítva mindegyik találkozó egyértelműen a listavezetőknek állt, tehát bőven benne volt a pakliban, hogy a végén a gólkülönbség fog rangsorolni. Ekkor a mannheimiek álltak előrébb, 14-gyel volt jobb a gólkülönbségük. A 31. fordulóban, május 4-én ennek megfelelően nem egyszerűen legyőzték az egykoron szebb napokat is látó Lemgo együttesét, de a Gerry Weber stadion 8.500 nézőjének legnagyobb bánatára irtózatosan elverték a hazaiakat: 25-9-es félidő után 46-24-re nyertek. Nem irigylem most a hátralévő három forduló mellékszereplőit. A Gummersbach, a Melsungen és az Eisenach (a Löwen ellenfelei) valószínűleg irtózatosan nagy verést fognak kapni, amint aligha fogja ezt megúszni a Kiel ellen a Lübbecke együttese sem. A THW játszik még a Flensburg és a Füchse Berlin ellen is, azokon a mérkőzéseken akár még meg is éghetnek, de mindenesetre 10 gól feletti győzelem egyikén sem várható.
A kézilabda-világbajnokságok története is tele van érdekességekkel, különösen a gólkülönbségek tekintetében. Elkezdődött a 28. férfi kézilabda-világbajnokság, a torna, melyet eddig tizenkét ország válogatottja tudott megnyerni. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a torna közeli és távoli történelméből.
Először 1938-ban rendeztek fedett pályás kézilabda-világbajnokságot hét-hét játékossal, akkor körmérkőzéses rendszerben, négy ország részvételével. Annak ellenére, hogy vb-nek nevezték, négy európai válogatott játszott egymással: Németország, Ausztria, Svédország és Dánia. A következő, második tornára tizenhat évvel később került sor Svédországban. Bővítették a csapatok számát és változtattak a lebonyolításon is. A labdarúgó-világbajnokság és az olimpia mintájára négyévenként bonyolították le a világeseményt, majd 1993 óta kétévenként, melyet máig tart a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF).
A világbajnokságokon a napnál is világosabb az európai dominancia. Egészen a 2015-ös tornáig egyetlen Európán kívüli ország sem tudott érmet szerezni. A legtöbb részvétellel a 2023-as társházigazda Svédország büszkélkedhet. Eddig csupán kétszer fordult elő, hogy nem jutott ki, az idei pedig már a 26. alkalom. Magyarország nem sokkal marad el a sorban, már ami a vb-részvételt illeti. Hazánk eddig 21 alkalommal kvalifikált, és máig a legjobb eredmény az 1986-os ezüstérem. A lejátszott mérkőzések győzelmének aránya pedig ötven százalék felett húzódik.
Portugália eddig 4 alkalommal jutott ki a vb-re, 24 meccsből 11-et megnyertek, 13-at elveszítettek, de a tavalyi Európa-bajnokságon is láthattuk, fiatal csapatukat egyáltalán nem szabad lebecsülni. Dél-Korea válogatottja 12 alkalommal volt érdekelt, Magyarországgal eddig nyolcszor találkozott, 5 magyar siker mellett három koreai győzelem született. Ugyanakkor a két válogatott eddigi meccseinek összesített gólkülönbsége (+9) nem enged arra következtetni, hogy a csütörtöki nyitómérkőzésen hatalmas különbségű győzelmet aratna a magyar válogatott.
A társrendező Svédország 1990-től egészen 2001-ig tartó aranykorszaka során két arany, két ezüst és két bronzéremmel gazdagodott. Olyan legendás játékosok vezették sikerre a válogatottat, mint Magnus Wislander, aki a svédek abszolút csúcstartója. Wislander 1985 és 2002 közt 384 mérkőzésen 1185 gólt szerzett, összesen 13 érmet nyert a csapattal. A legsikeresebb játékosok élmezőnyében az első hat név mind francia. A kapuslegenda Thierry Omeyer hétszer nyert érmet világbajnokságon, 5 aranyat és 2 bronzot 2001 és 2017 közt. A franciáknál azonban van egy olyan aktív legenda Nikola Karabatic személyében, aki 2002-óta tagja a válogatottnak, és minden bizonnyal az idei vb-n is pályára fog lépni. A dánok utolsó nagy tornájukra készülnek aranygenerációjukkal.
A legnagyobb gólkülönbségű győzelmek a világbajnokságokon
A világbajnokságok történetében számos nagy gólkülönbségű győzelem született már. A legnagyobb kiütést a talán eddigi leggyengébb válogatott, Luxemburg szenvedte el az 1958-as tornán. Németország csapata 46-4-re, 42 gólos különbséggel nyert, de az akkor színvonalat mutatja, hogy az északnyugat-európai ország akkori válogatottja Franciaországtól és Norvégiától is 41-8-ra kapott ki. Igen, ugyan az az eredmény született, 33 gólos differencia.
Ausztrália azonban többször, hétszer is részt vett a kézilabda-világbajnokságon. Fényes mérleget nem tud felmutatni, 44 mérkőzésből csupán egyet tudott megnyerni. Az ausztrálok már kétszer is beleszaladtak 40 gólos vereségbe, előbb Izland ellen 2003-ban, majd tíz évvel később Spanyolország 51-11-re gázolt át rajtuk a csoportkörben.
Rekordok és érdekességek a vb-ken
A világbajnokság leggóldúsabb összecsapása az összesen 83 gólt hozó 2007-es Dánia-Izland elődöntő, ahol végül a dánok örülhettek, hosszabbítás után 42-41-re nyertek. A második igen gólgazdag összecsapáshoz nem kell olyan sokat visszapörgetnünk a naptárban. Két évvel korábban az egyiptomi világbajnokságon, Szlovénia Dél-Koreával játszott egy 51-29-es, 80 gólos közönségszórakoztató meccset.
A svéd-lengyel közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság mérkőzéseit január 11. és 29. között rendezték. A címvédő Franciaország 46-38-ra nyert Portugália ellen a férfi kézilabda-Európa-bajnokság középdöntőjének második fordulójában, szombaton Herningben. A 84 találat új gólrekordot jelent az Eb-k történetében.
A franciák az első félidőben csupán négy lövést rontottak és 28-15-re vezettek, ezzel új Európa-bajnoki csúcs született. Az eddigi gólrekord a lengyelek nevéhez fűződött, akik 26 alkalommal voltak eredményesek egy félidő alatt Fehéroroszország ellen a 2014-es kontinenstornán.
A francia kézilabda-válogatott múlt szombaton 46-26-ra verte Ukrajnát, azzal a 46 találattal megdöntötte a férfi Európa-bajnokság gólcsúcsát, amit most megismételt. A végeredménnyel is megdőlt egy rekord, ennyi gól korábban olimpián, világ- és Európa-bajnokságon sem született egy mérkőzésen. Az eddigi csúcsot a múlt pénteki Szlovénia-Montenegró (41-40) csoportmeccs tartotta.
A kedden az Európa-, világ- és olimpiai bajnok dánokat bombameglepetésre 31-29-re legyőző portugálok már a 19. percben 10 gólos hátrányban (18-8) voltak, de a franciák többször is vezettek 14 góllal is. Kapusteljesítmények, mint az az eredményből is sejthető, nem igazán voltak. A legjobb mutatóval a francia Charles Bolzinger zárt, aki 22 százalékos hatékonysággal (41 lövésből 9 védés) dolgozott. Egy kivételével minden francia mezőnyjátékos szerzett gólt, Dika Mem nyolcat, a veszprémi Hugo Descat négyet, Yanis Lenne pedig kettőt.
Magyar rekordok és emlékezetes mérkőzések
A magyar válogatott is büszkélkedhet rekordokkal. A magyar mezőnyjátékosok közül csak Sipos Adrián nem szerzett gólt. Borbély Ádám 22 lövésből 13-at hárított a második félidőben. A mezőny legeredményesebb játékosa Máthé Dominik volt nyolc góllal.
A magyarok pénteken a Zöld-foki Köztársaság 34-27-es legyőzésével kezdték a tornát, kedden romániai idő szerint 21.30 órától pedig Németország ellen zárják a csoportkört. A középdöntőbe az első három helyezett jut.
Eredmény, csoportkör, 2. forduló, A csoport: Magyarország-Uruguay 44-18 (16-8). A magyar csapat keretéből ezúttal Balogh Zsoltot, Mikler Rolandot, Nagy Bencét és Topic Petart nem nevezték a találkozóra. A küldöttség minden tagjának negatív lett a legutóbbi koronavírustesztje is. Székely Márton védéseire alapozva jól kezdte a meccset a magyar együttes, amely könnyed játékkal folyamatosan növelte előnyét. A 15. perc után több lövést is elrontottak a magyarok, illetve technikai hibák is voltak, és ezt az ellenfél úgy használta ki, hogy három góllal csökkentette a különbséget. Székely az első félidőben húsz lövésből tizenkettőt kivédett, majd a szünet után Borbély Ádám érkezett a helyére. Eleinte a második felvonásban is többet hibáztak a vártnál a magyarok, ennek ellenére gyors játékkal magabiztosan növelték előnyüket. A különbség meghaladta a húsz gólt is, és mivel a végeredmény 44-18 lett, a magyar együttes megdöntötte saját világbajnoki gólcsúcsát. A rekordot eddig az ausztrálok elleni 2013-as mérkőzés (43-13) jelentette.
LÁTHATATLAN GÓLOK a 2025-ös kézilabda-világbajnokságon! ⚡️ ŐRÜLT lövések és sorsfordító pillanatok!
A múltból és a jelen erőviszonyaiból adódóan is logikus, hogy a Chema Rodríguez által irányított magyar nemzeti együttes a negyeddöntő elérésének hivatalos céljával és ennél is magasabb, de ki nem mondott vágyakkal vágott neki a jelenleg is zajló vb-nek. A harminchárom csapatos torna tulajdonképpen az utolsó napig két, egymástól független tizenhat-tizenhat résztvevős viadal, egyrészt Horvátországban, másrészt Skandináviában, dán-norvég kooperációban. A mieink a sorsolás ismertté válásának pillanatában pontosan meghatározhatták, hogy a C-D-ágon a magyar, francia, holland, osztrák, északmacedón, katari hatosban kell elcsípniük az első két hely valamelyikét. Messze nem lehetetlen küldetés, de nem is magától értetődően megoldandó, automatikusan megoldódó feladat. A férfi kézilabda-világbajnokságok története ugyanis folyamatos igazolása annak, hogy semmi sem lehetetlen, ugyanakkor semmi sem magától értetődő és automatikus.
A 29-23-as végkifejlet aztán szerencsére nem gyarapította azokat az emlékeket, amelyeket egy húsz-harminc év múlva esedékes publicisztikában felidézhetünk, de ez igazán nem gond. A nyolcba kerüléshez sem kell mindig idegbaj. Az 1986-os ezüstéremhez vezető úton eggyel gyűrtük le a svédeket és az izlandiakat (kettővel a románokat), az 1997-es negyedik helynél ugyancsak eggyel Kubát, majd a nyolcaddöntőben a cseheket, a negyeddöntőben Izlandot, a 2021-es ötödik helyért küzdve megint eggyel a németeket. Ezek minden idők legjobb magyar helyezései a férfi kézilabda-világbajnokságokon. De még a hatodik helyekhez is mindig kellettek azok az egyetlen gólocskák.
Mindezek ismeretében, zsigeri tudatában készültem a 2025-ös vb-re, amelyen csapatunk ha eddig nem is sziporkázott, de a terveknek, reményeknek megfelelően két férfias második félidővel legyőzte a hollandokat és az osztrákokat. Így jelentőségét veszítette a macedónok elleni döntetlen és a franciáktól elszenvedett, a vártnál simább vereség. Szombat este ilyen előélettel érkeztünk el ahhoz a pallóhoz, amely a legjobb nyolcba és a sikerbe vezet, de mint az elején leszögeztük, nem automatikusan, nem magától értetődően. Ehhez még le kellett győzni Katart; azaz pontot kellett szerezni, de természetesen senki sem a remi „kiharcolásának” szándékával állt bele a meccsbe.
tags: #kezilabda #legnagyobb #golkulonbseg
