A kézilabda örök reménység: Norvég dominancia és magyar kihívások
Sorozatban harmadszor nyerte meg a norvég Vipers Kristiansand a női kézilabda Bajnokok Ligáját, legutóbb bő egy hete az MVM Dome-ban, amikor a sorozat budapesti végjátékában előbb az elődöntőben a Győri Audi ETO csapatánál, majd a másnapi fináléban az FTC-Rail Cargo Hungaria együttesénél is jobbnak bizonyult. A női kézilabda-Bajnokok Ligája négyes döntőjét sorozatban harmadik alkalommal nyerte meg a norvég Vipers Kristiansand.
A Vipers Kristiansand sikereinek titka
Mi lehet a Vipers titka, és miként lépte le a két legjobb magyar csapatot a Final Fourban? A Vipers Kristiansand az elején még főként norvég játékosokat foglalkoztatott, és az első Bajnokok Ligája-győzelmét is olyan norvég sztárjátékosokra építve nyerte meg, mint Henny Reistad, Nora Mörk vagy éppen Katrine Lunde. A Vipers valamit jobban csinál, ez pedig a tudatosabb játékospolitikával, és az ezzel szorosan összekapcsolódó, kiszámítható gazdálkodással is összefügg.
Vipers Kristiansand vs Rapid Bucuresti | Quarter-finals 2nd Leg | EHF Champions League Women 22/23
Pénzügyi különbségek és hatékonyság a kézilabdában
Érdekes kérdés azonban, hogy mindez mekkora ráfordításba került a Rába-parton, valamint Norvégiában. A Ferencváros óriási meglepetésre jutott el a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe. Ha ránézünk a grafikonra, akkor kiolvasható, hogy a Ferencváros gyakorlatilag évről évre többet költ a női szakágára, mint a Vipers Kristiansand. Ennek alapján az FTC felnőtt női csapatának éves bérkerete mindössze 680 millió forint, amely a működési költséggel együtt - a rezsi, valamint a húsz nemzetközi mérkőzés összességében együtt már komoly kiadást jelentő utazási ráfordítása - a szezonra vonatkozóan 950 millió forintra nő.
A Vipers ugyanakkor nemcsak a Ferencvárost, hanem a Győrt is lelépte az elődöntőben, habár a végén nem múlt sokon, hogy a kisalföldiek kiénekeljék a sajtot a norvégok szájából. A Vipers és a Győr - a koronavírusos 2020-as szezont leszámítva - a legutóbbi hat Bajnokok Ligája-kiírást megnyerte, három-három alkalommal.
A magyar források felhasználásának kérdése
Jelenleg a Debrecen adja a magyar női kézilabda-válogatott gerincét, így több szempontból is érdekes lehet az eredménykimutatásaik elemzése. Ami még rendkívül érdekes, és egyben rávilágít a magyar kézilabdázásba becsatornázott források egyáltalán nem kellően hatékony felhasználására, az az, hogy a Vipers Kristiansand teljes éves bevételével majdnem megegyező támogatásban részesül a debreceni kézilabdacsapat, amelynek nagy részét az Emberi Erőforrások Minisztériumából kapta, akadémiai támogatás jogcímén. A Debrecen csapatától kapott tájékoztatás alapján az adatok összevetése ebben a formában nem helytálló. Az 1,1 milliárdos összeg, a három kiemelt női akadémia között szereplő DVSC Kézilabda Akadémia támogatása, ami kizárólag az utánpótlásra fordítható. Valójában a DVSC SCHAEFFLER felnőtt csapatának egy bajnoki szezonra vonatkozó költségvetése nem 1.1 milliárd forint, hanem ennek kevesebb mint a fele. A bérköltségeket illetően szintén félrevezető az összehasonlítás. A Vipers nagyjából 700 milliós költsége csak a felnőtt csapat és a hozzá kapcsolódó alkalmazottak bére, a beszámolójuk szerint 33 főé, míg a Debrecennél feltüntetett bruttó összeg nem a felnőtt csapatra vonatkozik, hanem a DVSC Kézilabda Kft. egészére.
Persze fontos megjegyezni, hogy a játékosok bérköltségeit vagy a kézilabdázásban kevésbé releváns átigazolási díjakat nagyban befolyásolja a marketingértékük, az ügynöki tevékenység, valamint az őket kinevelő közeg anyagi körülményei. Az elmúlt években többször is nyilatkoztak arról sportvezetők, hogy a csapatukban azért alkalmaznak légiósokat, mert a magyar játékosokat drágább megfizetni.
Magyar Kupa győzelem és örökrangsor
Számos szempontból különleges mérkőzésre készülhettünk vasárnap délután, és a találkozó nem is okozott csalódást, legalábbis az biztos, hogy sokáig emlékezetes marad mindenki számára. Úgy nyerte meg elvégre női kézilabdacsapatunk az ETO elleni Magyar Kupa-döntőt, hogy szinte végig hátrányban játszott, az utolsó tizenöt percben öt, az utolsó háromban három góllal volt jobb, így mentette döntetlenre a meccset. Ez női kéziseink történetének tizenhatodik Magyar Kupa-trófeája, amely azt is jelenti, hogy az örökrangsorban megelőztük a tizenöt sikernél tartó Győrt, és az élre álltunk.
A Magyar Kupa Döntő részletei
A TÖRÖK BÓDOG NŐI KÉZILABDA MAGYAR KUPA, NÉGYES DÖNTŐ fináléjában a Győri Audi ETO KC és az FTC-RAIL CARGO HUNGARIA mérkőzött meg. A mérkőzés eredménye: 23-23 (15-10) - hétméteresekkel: 1-2.
| Helyszín | Nézőszám | Játékvezetők |
|---|---|---|
| Tatabánya, Multifunkciós Sportcsarnok | 5550 | Horváth P., Marton B. |
Győri Audi ETO KC
Edző: Per Johansson
- Sandra Toft (kapus)
- Győri-Lukács 2
- Housheer 10 (2)
- Brattset Dale 2
- Dulfer
- De Paula 4
- Fodor Cs.
- Csere: Sako (kapus), K. Jörgensen 1, Lagerquist, Van Wetering 3, Nze Minko, Rju Un Hi 1.
FTC-RAIL CARGO HUNGARIA
Edző: Allan Heine
- Glauser (kapus)
- Malestein 2
- Maszlova 5
- Lekics 4
- Edwige 1
- O. Kanor 1
- Márton G. 1
- Csere: Tomori, Bölk 1, Cvijics 4, Simon P. 1, Klujber 3, Hársfalvi.
Az eredmény alakulása a mérkőzés során
- perc: 2-2
- p.: 5-2
- p.: 8-5
- p.: 12-6
- p.: 13-9
- p.: 15-14
- p.: 18-14
- p.: 22-17
- p.: 23-20
Kiállítások: 4, ill. 4 perc.
Hétméteresek: 2/2, ill.
Érdekesség, hogy a mostani négyes sorozat első állomása is mérföldkő volt, hiszen a 2022-ben, Debrecenben elhódított arannyal hagytuk le az 1969 és 1988 között tizenkét címet begyűjtő Vasast. Csapatunk először még 1967-ben, a Goldberger SE elleni győzelemmel lett kupagyőztes (1955-ben Budapesti Kinizsi néven is nyert, de azt még nagypályán tette), a legsikeresebb időszak 1992 és 1997 között volt, ekkor Kökény Beáék ötös sorozatot produkáltak.
tags: #kezilabda #orok #remenyseg
