Kézilabdapálya: Átfogó információk a játéktér felépítéséről és előírásairól
A kézilabda egy szép sportág, amely segít abban, hogy testünk egészséges formában maradjon. Segít a mozgékonyságban, nyulékonyságban és a szervezet kardiovaszkuláris rendszerében. Egy olyan játék, amelyben szükség van erőre, sebességre és gyorsaságra.
Első sórban, ha egy kézilabda pályát szeretneénk építeni, figyelembe kell vegyük a helyet, ahhoz hogy egy optimális helyet tudjunk biztosítani a játéknak. Egy kézilabdapálya, mint a sportág játékteréhez, egyéb előírások is tartoznak. Ilyenek például a biztonsági előírások, kiszolgáló helyiségek.
A kézilabdapálya alapvető méretei és biztonsági zónái
A kézilabdapálya 40×20 méteres, a játékot téglalap alakú játékterületen játsszák. A kézilabdapálya körül az oldalvonalak mentén legalább egyméteres, az alapvonal mögött legalább kétméteres biztonsági zóna kialakítása szükséges.
A pályán található vonalak és jelentésük
A kézilabdapályán számos fontos vonal található, amelyek mindegyike meghatározott szerepet tölt be a játékmenet során. Ezek a vonalak segítik a játékosokat és a játékvezetőket a szabályok betartásában és a tiszta játék biztosításában.
-
Kapuelőtér
A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat. Csak akkor marad büntetlen, ha a támadó játékos belöki a védő játékost.
-
Szaggatott szabaddobási vonal
Minden pontja a kaputól 9 méterre, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre van felfestve.
-
Hétméteres vonal
A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál. Párhuzamos a gólvonallal.
-
Gólvonal
A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal. Ha ezen szabályosan áthalad a labda, azt gólnak kell tekinteni.
-
Kapus-határvonal
15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van. Hétméteres dobásnál a kapus nem lépheti át mindaddig, amíg a dobó játékos kezét a labda el nem hagyta.
-
Középvonal
A pályát két egyenlő területű térfélre osztja, a két oldalvonal felezőpontjának összekötésével.
-
Oldalvonal
A pálya hosszabb oldala. Ha kívül kerül rajta a labda, akkor a labdát utoljára érintő csapat ellenfele végezhet el bedobást.
-
Cserevonal
Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal. A játékosok a felezővonal és a cserevonal közötti területen végezhetik el a játékoscseréket.
A kézilabdakapuk
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles. A kapukat rögzíteni kell a szilárd talajhoz, és két különböző színnel kell befesteni.
A játék időtartama és az időmérés sajátosságai
A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc.
A játékidő a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).
A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával- nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).
A kézilabda szabályai (csapatkézilabda vagy olimpiai kézilabda) - MAGYARÁZAT!
Döntetlen esetén alkalmazott eljárások
Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie.
Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
Egyéb érdekességek a kézilabdáról
A kézilabdát a játékosok általában waxolják a jobb tapadás érdekében. Női kézilabdánál a labda átmérője 54-56 cm és súlya 325 - 375 g. Az Atlas Sport kézilabdapályákat épít minden felszereltséggel.
tags: #kezilabda #palya #fedes
