A Nemzetközi Kézilabda Szövetség elnökválasztása és Hasszan Musztafa újabb ciklusa
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) kairói kongresszusán vasárnap újraválasztották elnöknek a szervezetet 25 éve irányító Hasszan Musztafát. December 21-én megtartotta elnökválasztását a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF), nagy meglepetés azonban nem történt, ugyanis Hasszan Musztafa kapta meg újra a bizalmat, és kerülhet immár hetedik alkalommal is a nemzetközi szövetség élére. Az egyiptomi sportvezető, aki idén már a 81. életévét tölti be, ezzel újabb négyéves ciklusra kapott mandátumot, amely jelentős vitákat és aggodalmakat váltott ki a sportág jövőjével kapcsolatban. A népszerű sportág így újabb nehéz időszak elé nézhet.
Az elnökválasztás részletei és eredményei
Musztafa számára merőben új helyzetet teremtett ez a választás, mert a legutóbbi három győzelme alkalmával már kihívója sem akadt. Az egyiptomi sportvezetőnek ezúttal három kihívója volt: a szlovén Franjo Bobinac, a német Gerd Butzeck és a holland Tjark de Lange. Musztafa fölényesen nyerte meg a választást, ugyanis az IHF közösségi oldalának beszámolója szerint 129 szavazattal, azaz a voksok 73 százalékával kapta meg újra a bizalmat. Franjo Bobinac 24, Gerd Butzeck 20, a holland Tjark de Lange pedig mindössze 3 voksot kapott. Az IHF küldöttgyűlését Kairóban rendezték, Hasszan Musztafa szülőhazájában, ami szintén sokak szerint befolyásolta a végeredményt.
A "fantomszövetségek" és a szavazási rendszer
A szavazás kimenetelét befolyásolhatta a Nemzetközi Kézilabda-szövetség taglétszáma és annak szerkezete. Kiderült, hogy az IHF tagsága 211 ország, pontosan annyi, mint a FIFA, azaz a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség taglétszáma. A 211 nemzeti kézilabda-szövetség jelentős része fantom az éjszakában. Vagyis nincs válogatottja, nemzeti bajnokságot sem üzemeltet. 154 tagországban nem lelhető fel világranglista-helyezés, esetleg bármilyen életjel, hogy ott valóban létezik a kézilabda. 126 tagországnak nincs honlapja, weboldala, ami egyszerűen elképzelhetetlen. A probléma gyökere az "egy ország, egy szavazat" rendszerben rejlik. A Cook-szigetek szavazata pontosan ugyanannyit ér, mint a sportág nagyhatalmáé, Norvégiáé. A szamoai voks sem ér kevesebbet, mint a németek szavazata. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az úgynevezett "fantomszövetségek" szavazata döntő legyen a választáson, amivel kevesen foglalkoznak, de a mostani választás során felmerült kritikaként.
Kritikák Hasszan Musztafa vezetése ellen
Sokan úgy vélik, Musztafa egy igazi diktátor az IHF élén, aki 2000 óta, azaz negyedszázada trónol a Nemzetközi Kézilabda-szövetség élén. Mások szerint, ha ő nem lenne, már kézilabda sem lenne a sártekén. Ezt utóbbi megállapításon mosolyogjunk egy kicsit, bár vidámságra semmi ok. Hasszan szimpatikus ember, aki a sportágáért él; ez a mindene, de a vezetése alatt minden elromlott, egyszemélyes, diktatórikus irányba mentek el a dolgok, amiknek azonnal véget kell vetni- mondta Tjark de Lange. A holland sportvezető azt is hozzátette, hogy Musztafa korrupt sportvezető. Emlékeztetett, hogy 2011-ben a rendőrség razziát tartott az IHF székházában, miután vizsgálatot indítottak az elnök ellen. Az egyiptomi elnök ugyanis egy magáncégen keresztül vásárolta meg a kézilabda-világbajnokságok közvetítési jogait. Ettől persze még Musztafa helyzete nem rendült meg, ez az eset 14 éves és még mindig ő az IHF elnöke. Vagyis az elmúlt 14 évben - a történtek ellenére - mindig újraválasztották.
Az ellenjelöltek programjai és elképzelései
Franjo Bobinac, Szlovénia
Franjo Bobinac régebben a Szlovén Kézilabda Szövetség elnöke volt, jelenleg pedig a Szlovén Olimpiai Bizottság (OKS) elnöke. Kiemelte, hogy sok jó dolgot értek el a múltban, de nem eleget, a fejlődés megrekedt. Bobinac programjának hat sarokpontja van. Az első, hogy az IHF bevételeinek legalább 30 százalékát ki kell osztani a valóban létező nemzeti szövetségek között. A másik, hogy 75 évesnél idősebb sportvezető ne legyen megválasztható. A harmadik, hogy a játék szabályai egyértelműbbek legyenek, azokat mindenki értse. A negyedik: legyen rendszeres a párbeszéd a kézilabda-konföderációk között. Az ötödik: a sportág globálissá tétele. A hatodik: jöjjön létre egy globális tanácsadó testület, amely a sportágat segíti. A szlovén sportdiplomata jól tudja, itt most nem ekézheti az egyiptomit, mert azzal pont az olyan országok szavazatait veszítheti el, amelyek talán most azon gondolkodnak, adjanak-e újabb négy évet az egyiptominak.
Tjark de Lange, Hollandia
A holland Tjark de Lange is úgy véli, nála nincs alkalmasabb jelölt. 58 éves, nagyon fiatalnak számít. Szlovén ellenfeléhez képest kevésbé barátságos hangot üt meg. Szerinte most jött el annak az ideje, hogy véget vessenek a 81 éves Hasszan Musztafa egyeduralmának, amelyet „one man show-nak” nevezett nem sokkal a kongresszus előtt. Tjark de Lange szerint, ha a kézilabda nem tud kitörni Európából, az a sportág halálát jelenti. Elmondta, hogy Hasszan Musztafa minden egyes újraválasztásakor megígérte, hogy globalizálja a sportágat, de ebből semmi sem lett. A holland sportvezető, aki az EHF, vagyis az Európai Kézilabda-szövetség végrehajtó bizottságának is a tagja arra emlékeztetett, hogy az EHF mára sokkal nagyobb és professzionálisabb szervezetté vált az IHF-nél. Normális esetben ez nem lehetne így.
Gerd Butzeck, Németország
A harmadik jelölt a német Gerd Butzeck. Sorrendben ő volt az első, aki bejelentette indulását Musztafa ellen. Negyven éve benne él a sportágban. Volt játékos, játékvezető, edző és menedzser is. Előbb a dán, a svéd a francia és a német szövetség elnökét győzködte, hogy induljanak el a választáson. Mind a négy sportvezető nemet mondott. Ekkor gondolt arra, hogy Musztafa kihívója legyen. Azt mondja, 25 év után elég volt Musztafa uralmából. - A kézilabda többet érdemel. Hasszan Musztafa nagy pénzügyi mágus volt, aki jól kezelte a bevételeket - tette hozzá sejtelmesen. „Az IHF-nek nagyon sok a pénze, de a jelenlegi elnök csak a felhalmozással foglalkozott, azzal nem törődött, hogy be is fektesse a sportágba áramló milliókat. Az IHF nem bank. Nekünk nem a pénz halmozása, hanem a sportág fejlesztése lenne a feladatunk. A kézilabda sokkal nagyobb átláthatóságot és demokráciát igényelne. Mindenki, akivel csak beszéltem, azt mondja: a kézilabda megérett a változásra. Hasszan Musztafa egy 81 éves férfi, aki egész életét a kézilabdának szentelte. Most már pihenjen és élvezze az életet. Ha én leszek az elnök, gondoskodni fogok arról, hogy az egyiptomi az IHF tiszteletbeli elnökeként minden világeseményen vendégként ott lehessen. De a kézilabda ma már nem tud vele fejlődni.”
Korábbi IHF elnökválasztások Hasszan Musztafa vezetésével
Hasszan Musztafa dominanciája a Nemzetközi Kézilabda Szövetség élén hosszú múltra tekint vissza. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk korábbi választási eredményeit, amelyek jól mutatják, hogy gyakran kihívó nélkül, vagy elsöprő többséggel nyerte meg a ciklusokat.
| Év és Helyszín | Ellenfelek/Megjegyzés | Musztafa Eredménye |
|---|---|---|
| 2000, Estoril, Portugália | Erwin Lanc (visszalépett) | Elnök (ellenfél nélkül) |
| 2004, El Gouna, Egyiptom | Staffan Holmqvist | 85-46 arányú győzelem |
| 2009, Kairó, Egyiptom | Jean Kaiser | 115-25 arányú győzelem |
| 2013, Doha, Katar | Nincs ellenfél | Elnök (ellenfél nélkül) |
| 2017, Antalya, Törökország | Nincs ellenfél | Elnök (ellenfél nélkül) |
| 2021, Antalya, Törökország | Nincs ellenfél | Elnök (ellenfél nélkül) |
A kézilabda jövője és az olimpiai jelenlét veszélyei
A három elnökaspiráns nyilatkozatai abban tehát végképp egybecsengenek, hogy eljött az idő a változásra. Ha Musztafa megkapja az újabb négy évet, akkor a jelenlegi állapotok konzerválásával a kézilabda tovább süllyedhet, s mivel a következő két olimpia rendező országában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában egyáltalán nem fontos sportágakról van szó, félő, hogy hosszabb távon a kézilabda olimpiai jelenléte is veszélybe kerülhet. Egy új elnök megválasztása ezt a folyamatot nem változtatná meg, azaz, ha Musztafa megbukik, Amerikában vagy Ausztráliában akkor sem lesz népszerűbb a sportág. De egy új vezető talán tudna abban lépéseket tenni, hogy a jelenlegi megkövesedett állapotoknak gyorsan nekiessenek egy-egy légkalapáccsal. Az említett jelenség csupán egy a kézilabdát érintő problémák közül, melyeket illetően óriási felelősség terheli a szövetség elnökét, az egyiptomi Hasszan Musztafát.
A norvégok győzelmével véget ért női kézilabda-világbajnokság döntőjét hiába szeretné bárki megtekinteni újra, a legnagyobb videómegosztó oldalon nem fogja megtalálni. Meglepő módon ugyanez elmondható a férfi kézi-vb legnagyobb mérkőzéseiről is. A 21. században tombol a digitalizáció, az interneten minden fontosabb esemény megtalálható, a közösségi média szerepe megkerülhetetlen, ám úgy tűnik, mindez a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) és annak elnöke, Hasszan Musztafa számára nem prioritás.
Technikai nehézségek a kongresszuson
A szavazást komoly technikai nehézségek vezették fel, először az interneteléréssel volt probléma az eseménynek helyet adó szállodában, a kongresszus levezető elnöke felajánlotta, hogy nyugodtan használják a küldöttek a mobilnetjüket, megtérítik később a roaming költségét. Utána nem tudott minden szövetség belépni a szavazási felületre. Az IHF 211 tagországot számlál, ebből 176-an képviseltették magukat a tisztújításon, és volt olyan pillanat, amikor 41 delegált nem tudott regisztrálni a szavazásra, majd amikor már „csak” 23, ebédszünetet rendeltek el, hogy ezalatt megoldják a problémát. Mindezen túllépve a három ellenjelölt hatperces beszédeivel folytatódott a kongresszus, mindannyian hangsúlyozták, hogy nem érzik elégségesnek, amit az IHF tesz a sportág népszerűsítéséért, pedig a forrásai meglennének a fejlesztési programokra. Egyetértettek abban, hogy több kontinensen sem elég látható a kézilabda, és a szponzorok terén is lenne még bőven előrelépési lehetőség.
tags: #kezilabda #szovetseg #elnok #valasztas
