A Puskás Aréna: A Magyar Futball Szentélyének Újjászületése és Kivitelezői
A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. A Népstadion ikonikus épületének eltüntetésétől hosszú volt az út 2019 novemberéig, és közben majdnem két stadion lett belőle.
A magyar futball-szentély nyerte meg a 2019-es Év stadionja versenyben a közönségi díjat. 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók. 2020-ban pedig a világ legjelentősebb kommunikációs dizájn versenyén lett első helyezett a Puskás Aréna. A „wayfinding”, azaz a látogatóirányító rendszer és arculat kategória díját nyerte el. A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány.
A Népstadion története és jelentősége
Magyarországon a nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött. A Népstadionnak, amelyet már a XIX. század vége óta terveztek felhúzni, de végül 1953-ban adták át, összesen ötvennyolc (!) alkalommal készítették el az építési tervét. Ebből Hajós Alfréd, első újkori olimpiai bajnokunk egymaga hatot jegyez.
Az elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula már 1913-ban megkapta Ferenc József magyar királytól. A terv az első világháború miatt meghiúsult. 1924-ben törvényt hoztak az új stadion felépítésére, és ezért a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem az építésre költötték.
A második világégést követően az országgyűlés megszavazta az új sportlétesítmény költségvetését. A komplexum építése 1948-ban a magyarországi kommunista hatalomátvétel évében kezdődött. A munkálatok öt éven át tartottak. A kommunista propaganda következtében a kor közismert sportszemélyiségei is szerepet vállaltak a munkából, így az Aranycsapat tagjai mellett, például Papp László olimpiai bajnok ökölvívó is segédkezett a helyszínen.
A határidő többszöri módosítását követően 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az építményt, amelyet később akartak teljesen befejezni, ám erre sosem került sor. A felső karéj nem ért körbe, csonka maradt. Vagyis a Népstadion sosem készült el úgy, ahogy azt megtervezték. A Népstadion egyébként nemcsak kinézete miatt számított a világ legmodernebb sportlétesítményének a megnyitáskor, hanem azért is, mert előregyártott vasbeton szerkezetből korábban hidakat építettek, stadiont soha.
A „Nepstadion” ugyanazt jelentette, mint a Bernabeu, a Maracana, a San Siro, a Wembley. A futball nagyságát és különleges társadalmi hatását, a nemzeti büszkeség labdarúgó-világszínvonalból fakadó nem jelentéktelen részét. A kezdeti évtizedekben idehaza még alig akadt autó, de ha mérkőzést rendeztek a zuglói „szentélyben”, akkor a Népstadion (Stefánia) út rendszerint teljes szélességében megtelt átszellemült gyalogosokkal, akik alig várták már, hogy felhangozzék Hidas Frigyes Sportindulója, és kezdődjék a játék.
Emlékezetes pillanatok a Népstadionban
A nyitány 1953. augusztus 20-án zajlott. Tért ölelő program volt: reggel kilenckor indították éppen annyi - tízezer - résztvevővel, ahány békegalambot reptettek fel, és este fél héttől kézilabda-bemutató zárta a műsort „hazánk nagy békeművében”, ahogyan az átadás idején a Népstadiont hivatalosan emlegették. Hetven évvel ezelőtt a reggel kilenckor kezdődő stadionavatásra 80 ezer néző látogatott ki. Az ünnepi program keretein belül tízezer tornász lépett fel, majd 2000 sportoló vonult körbe a futópályán. Ezután az Országos Torna és Sportbizottság (OTSB) elnöke, Hegyi Gyula mondott beszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon.
A fő szám, a Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó-mérkőzést a magyar-norvég atlétikai viadal után, fél öttől tartották. Az ünnepség fénypontjaként, a délután 5-kor kezdődő futballmérkőzésen a Budapesti Honvéd 3-2-re verte a Szpartak Moszkvát. A magyar együttesből Bozsik József duplázott, illetve Kocsis Sándor iratkozott fel az eredményjelzőre.
Az első válogatott-találkozón, az 1953. november 15-én tartott magyar-svéden 80 ezres publikumot jegyeztek. Tíz nappal „az évszázad mérkőzése”, a londoni 6:3 előtt egyáltalán nem volt örömünnep, néhány játékost a szüneti 0:0, majd a meccsvégi, még nagyobb csalódást keltő 2:2 dühében leköptek a drukkerek. A magyar labdarúgó-válogatott számos legendás mérkőzést játszott a stadionban. Puskásék 1954-ben 7-1-re verték az angolokat, másfél évvel később Ausztriát győzték le 6-1-re a 100. magyar-osztrákon. Utóbbi mérkőzésen körülbelül 105 ezren voltak a helyszínen, amely rekordnak számít a Népstadion történetében. 1955. március 27-én minden idők bajnoki nézőcsúcsát jelenthették a Népstadionból. Az 1955. október 16-án rendezett magyar-osztrákon (6:1) örök rekord keletkezett a 104 ezer szurkolóval; a válogatott-meccsek 1955-ös nézőátlaga amúgy is kerek százezer volt. A fizetőnéző-csúcs is akkoriban született: a magyar-olaszra (2:0) 95 512 drukker váltott belépőt.
Az évek folyamán olyan legendás külföldi énekesek és zenekarok tartottak koncertet a Népstadionban, mint az AC/DC, Louis Armstrong, Metallica, Tina Turner, Robbie Williams, Rolling Stones, U2, Queen. 1966-ban és 1998-ban szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságnak adott otthont a Népstadion, amely 2002-ben vette fel Puskás Ferenc nevét. A magyar válogatott gólrekorderének nevét 2002-ben a Magyarország - Spanyolország 1-1-es barátságos mérkőzés alkalmával vette fel a Népstadion. Puskás Ferenc 12 válogatott fellépésén 6 gólt ért el a legendás létesítményben. Puskás Ferenc 1993. április 15-én a Népstadionban vezette először a magyar válogatottat szövetségi kapitányként. A 61 éves létesítményben 2014. július 24-én játszották az utolsó futballmérkőzést. A Ferencváros 2-1-es vereséget szenvedett a horvát HNK Rijekától az El-selejtezőben. A Népstadion 61 éven át nemcsak a magyar válogatott, de az egész magyar labdarúgás otthona volt, ahol több mint 1200 futballmeccset rendeztek.
Az újjáépítés és a Puskás Aréna megvalósítása
A Népstadion állapota és az újjáépítés szükségessége
A 2001-es esztendő drámai volt: akkor került nyilvánosságra, hogy életveszélyes a felső karéj egy része. A teljes szerkezetet már az 1998-as atlétikai Európa-bajnokság előtt megerősítették, és a beavatkozást a bennfentesek életmentőnek nevezték. Majd Orbán Sándor igazgató az új évezred első esztendejében kijelentette: „Amikor a lezárásról döntöttem, éppen ötször annyi kődarab esett le, mint egy évvel korábban.” Így aztán a látogatottság szempontjából már csak a fél házat keresztelték át 2002. április 2-án, a névadó hetvenötödik születésnapja alkalmából Puskás Ferenc Stadionnak. A gyenge anyagok, a kapkodó építkezés és a több évtizedes elhanyagoltság azonban megbosszulta magát. A felső lelátót 2002-ben le is kellett zárni.
Megkezdődtek a Bozsik Stadion bontási munkálatai
A Népstadionban 1960 körül. Az épület nagyon rossz állapotban volt. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. Az egyik legfőbb gond az volt a Népstadionnal, hogy a lelátók nem elég meredek, és a füves pályán kívül még egy futópálya is volt - így a fentebb ülő nézők már nagyon messze voltak a sportolóktól. Ez nem csak nem volt praktikus, de a FIFA előírásainak sem felelt meg. Új lelátóra tehát mindenképpen szükség volt, ha már hozzányúlnak a stadionhoz.
Tervezési koncepciók és kihívások
Magyarország pályázott a 2004-es, a 2008-as és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság rendezésére. A pályázatokban csak a Puskás Ferenc Stadion átépítése szerepelt. 2008-ban a kormány részére készült egy tanulmány egy új 30 + 25 000 fős stadion építéséről. A 2011-ben bemutatott Új Széchenyi Tervben még a stadion felújítását tervezték. Ez a "stadion a stadionban" elve alapján úgy épült volna fel, hogy bent új lelátó épül, de kívül megmaradnak a régi pilonok. Eleinte a régi mellé épülő 45 ezres, de 60 ezresre bővíthető aréna volt a terv, később pedig "stadion a stadionban" koncepcióval a Puskás Ferenc Stadionon belül tervezték felépíteni az akkor már 68 ezresre tervezett létesítményt.
Műemlékvédelmi szempontból leginkább a - csonkán megépült, de így is a szocialista realizmus egyik "iskolapéldájának" tekinthető - toronyépületet és a jellegzetes pilonokat javasolták megőrizni. Először is azt kellett eldönteni, hogy mi is épüljön: stadion a stadionban, mint ahogy először felmerült? Vagy egy teljesen új stadion? Többfunkciós aréna vagy futball stadion legyen? Épüljön-e valami a lelátók alá, és ha igen, akkor mi: VIP részleg? Üzletek? Irodák? Az első becslések így 40-50 milliárdtól 80-120 milliárdig szórtak, hisz nem lehetett tudni, hogy mi is épül majd fel pontosan. Novemberben döntöttek az újjáépítésről: eszerint futball aréna épül fel 2015-re, 42-45 ezer férőhelyes lelátóval. Az is eldőlt, hogy a régi arénát teljesen elbontják. A költségeket "több, mint 40 milliárd" forintra becsülték. Ezt november elején úgy pontosította a kormányszóvivő, hogy "egy 40 ezer férőhelyes - igény esetén 55 ezer férőhelyesre bővíthető -, UEFA ötös kategóriájú sportlétesítmény épül összesen 35 milliárd forintból".
2012 februárjára szintet lépett az álmodozás: Bánki Erik sportpolitikus már arról értekezett, hogy épüljön rögtön két stadion: egy a régi átépítésével, és mellé egy teljesen új. A két stadion felhúzásával volt azonban egy kis bibi: a Népstadion (Puskás stadion) körül már mindenhol áll valami, így egy második stadion felépítéséhez el kellett volna bontani a Dromoszt, a SYMA csarnokot és valószínűleg a Körcsarnokot is. Az új stadion lett volna a Puskásról elnevezett futball aréna, a régi helyén épülő pedig atlétikai célokat szolgált volna. A kérdés eldöntésére ötletpályázatot írtak ki. Erre 23 pályamű érkezett be. Első díjat nem osztottak ki, de sikerült feltárni a második stadion elhelyezésének lehetséges megoldásait, problémáit. Egy tervpályázatot a Pomsár és Társa építésziroda nyert meg.
A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara tiltakozott az ellen, hogy a hazai építészeti szervezeteket teljesen kihagyják a tervezésből, minden a minisztériumokban dől el. „Avar kori temető semmisülhet meg az Olimpiai Központ és az annak részét képező Puskás Ferenc Stadion újjáépítését célzó rehabilitációs program következtében a Magyar Régész Szövetség szerint.”
2013. április 15-én az a kormányzati döntés született, hogy a két stadionos változatot elvetik. Ehelyett visszatérnek ahhoz, hogy új lelátó épüljön a régi pilonsor ölelésében az egykori Népstadionban. Ez egy legmagasabb UEFA kategóriájú, 65 ezer fős, multifunkcionális sportközpont lesz, továbbá a lelátók alá új edzőtermek, éttermek, kereskedelmi egységek épülnek, miközben számos környező épületet is felújítanak. Tervpályázat kiírása helyett az MNSK alkalmazásában álló tervezőket kívánták megbízni a tervezési munkával. A tervezéssel végül a Népstadiont tervező Középülettervező Vállalat jogutódját, a Közti Zrt-t bízták meg. Ezzel pont az a Skardelli György jutott megbízáshoz, akinek a korábbi ötletpályázatra beadott tervét formai hibára hivatkozva kizárták. Skardellinek van már stadionos tapasztalata: a BSA tervezését is ő vezette.
Végül 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és ésszerűsítették a terveket, mivel méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható volt, emellett kockázatosnak tűnt a költségkeret és az átadási határidő betartása.
A kivitelezés: Fővállalkozók és alvállalkozók
2014. június 7-én lejátszották a Népstadionban az utolsó mérkőzést. 2014 tavaszán a Magyar Labdarúgó-szövetség az újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszínét. Az egykori Népstadion területén 2016 februárjában kezdődtek meg a bontási munkálatok. A bontás végére az is nyilvánvalóvá vált, hogy már szó sincs "stadion a stadionban" elvről. A szocreál toronyépületen kívül semmi nem maradt állva 2017 elejére. 2016 februárjában kezdték lebontani a régi stadiont, s augusztus 24-én már csak a főépület állt. Az új aréna építése pedig 2017 márciusában indult el.
2016 novemberében az új stadion kivitelezésére írtak ki tendert. Ebben már csak annyi szerepelt, hogy a toronyépületet, valamint a pilonok "karakterét" meg kell tartani. Az árat szándékosan 1 forintra becsülték, ezzel nem szabva határt a kivitelezési költségnek. A kivitelezés idejét viszont meglehetősen szorosra vették, hisz 2020-ban három labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt terveztek megtartani.
Az új Puskás Ferenc Stadion építésére kiírt közbeszerzési eljárás dokumentumaiból kiderül, hogy a nyertes Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Zrt. konzorciuma vitte a beruházást. A nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbb nyert. A tenderre a fenti győztes pároson kívül a Strabag cégeinek konzorciuma tett még egy 5 milliárd forinttal drágább ajánlatot. A nettó 142,85 milliárd forintos vállalási ár és 7,15 milliárd forintos tartalékkeret mellett a fővállalkozói szerződést március végén írták alá, a munka határideje 2020. február 27. volt. Az építési költség a 2017 márciusi szerződéskötés óta nem emelkedett.
A kivitelezés során számos alvállalkozó vett részt a munkálatokban. Ezek között szerepelnek:
- a kecskeméti székhelyű acélszerkezet-gyártó KÉSZ Ipari Kft.
- a Paár Attila érdekeltségében lévő West Hungária Bau (WHB) Kft.
- a jelenleg WHB-csoporthoz tartozó, korábban Tiborcz István közvetett tulajdonában lévő PBE Építő Kft.
- a Mészáros Lőrinc és Szíjj László résztulajdonában lévő CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.
- a túlélésért küzdő Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
- a Puskás stadion terveit korábban hárommilliárdért elkészítő Középülettervező (Közti) Zrt.
- egy kaposvári bt.
A Magyar Építőt 2015-ben vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek cégjegyzékben látható tulajdonosa a Duna Aszfalt Kft. és Szíjj László. Ugyanakkor a Magyar Építőben közös közvetlen irányítást szerzett másfél évvel ezelőtt a WHB, az Épkar Zrt.-vel együtt. A fővállakozó páros másik tagja, a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. is 2015-ben cserélt gazdát. Az új tulajdonosok egyike egy bizalmi vagyonkezelő cég, a Pannon Speed Pro Zrt., amelynek élén a ZÁÉV vezérigazgatója, Peresztegi Imre áll.
A létesítmény kivitelezése során a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. készítette és szerelte az acélszerkezetet, míg a szerkezetépítés feladatait a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., az Épkar Zrt., a Bayer Construct Zrt., a Sankó-Ép Kft. és az Épszerk-Pannónia Invest Kft. oldotta meg. A műszaki ellenőri feladatokat az Óbuda Group és a Főber Zrt. látta el.
A Puskás Aréna műszaki paraméterei és átadása
A Puskás Aréna áprilisban szerkezetkész állapotban volt, akkor Csányi is már arról számolt be, hogy az UEFA illetékesei megnyugodva szemlélik az építkezést. A létesítménynek eredetileg november 25-ére, azaz a Magyar Labdarúgás Napjára kellett volna üzemkésznek lennie, azonban a kivitelező májusban vállalta a november 15-i határidőt. 2019 áprilisában bejelentették, hogy a stadion szerkezetkész. Innentől a létesítmény Puskás Aréna néven szerepelt a híradásokban.
130 ezer köbméter beton, 19 ezer tonna betonacél, 12 ezer tonna gyártott acélszerkezet, 50 méter magasság, 316 méteres hosszúság, 38 darab, 40 méter magas pilon - ez mind a stadion tulajdonsága. Az épület beépített alapterülete 60 703 m², maximális befogadóképessége 67 155 fő. 1000 fő dolgozott naponta a létesítmény építésén, ebből több mint 600-an csak a szerkezetépítéssel foglalkoztak. A beruházási központ összesítése szerint az építkezés során 170 ezer köbméter földet mozgatnak meg a munkagépek, ami öt városligeti Királydombbal megegyező mennyiség. A stadion építése 2018 áprilisában. Innen már a rohamtempójú építkezés "harci beszámolói" sorakoztak. 2018. szeptember 6-án érték el a legmagasabb pontot, ekkor tartották meg a bokrétaünnepséget. Minden ülőhely fedett lesz. Az épület alatt 1500 cölöp jelenti az alapozást, a felszínen 38 pilon emelkedik - formájában a Népstadiont idézve, de újonnan építve. A stadion tetejére álmodott futókör végül kikerült a tervekből. Átadás: 2019. november 15.
Fürjes Balázs az építés irányításáért felelős kormánybiztosként május végén mutatta be a magyar labdarúgó-válogatott tagjainak a létesítményt, és kiemelte, hogy az milliméterre pontosan oda épült, ahol elődje, a Népstadion állt, így a kezdőkör és annak középpontja is ugyanazon a ponton lesz, mint a régi arénában. Hozzátette: a Toronyépületet megtartották, és itt a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság idejére elkészül egy Puskás Múzeum, míg a kívülről jól látható pilonok a Népstadiont idézik, ezzel is tisztelegve a korábbi aréna előtt. Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a múlt tiszteletben tartása mellett igazi, ultramodern XXI. századi aréna valósult meg, amely tud mindent, amit egy ilyen létesítménynek ma a világ bármely pontján tudnia kell. Kiemelte, hogy a meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi "katlan hangulat" tud kialakulni a 67 215 férőhelyes Puskás Arénában, amely alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is. A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is.
Az átadó mérkőzés és az elismerések
2019 júniusában bejelentették, hogy a stadion nyitó mérkőzését a magyar válogatott játssza Uruguay ellen 2019. november 15-én. 2019. október 28-án az összes jegy két óra leforgása alatt elővételben elfogyott. A találkozót 2-1-re Uruguay nyerte meg, az új stadion első gólját Edinson Cavani, az első magyar gólját Szalai Ádám szerezte.
Március 31-én Építőipari Nívódíj Táblaavató Ünnepséget tartottak a Puskás Arénában. Az építtető a Nemzeti Sportközpontok és a Budapest Fejlesztési Központ (BFK). A Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. generálkivitelezésében elkészült Puskás Aréna Közép-Európa legkorszerűbb, legnagyobb befogadóképességű multifunkcionális sportlétesítménye. Szikszai Zoltán, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója és Dormán József a ZÁÉV Zrt. vezetői elégedetten nyilatkoztak. „Az Aréna cégünk 72 éves történetében a legnagyobb alapterületű és értékű referenciamunka lett. Azt gondolom Európa- és világszintű épületet sikerült megalkotnunk. A komplexum építészeti megformálása, látványa felidézi a volt Puskás Ferenc Stadiont (2002-ig Népstadion), ugyanis a megtartott és felújított torony épületrész múzeumként működik tovább. A pilonok, lépcsőházak a régi stadion képére hasonlítanak, a kezdőkör középpontja pontosan ugyanott van, ahol a Puskás Ferenc Stadionban volt.”
A futballarénákkal foglalkozó stadiumdb.com honlap által meghirdetett verseny kiírása alapján 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók. A Puskás Aréna 2020 decemberében a legszebb sportlétesítmény különdíját nyerte a Prix Versailles építészeti díjkiosztón.
Ahogy arról lapunkban is beszámoltunk 2021 szeptemberében az Aréna mellett átadták a Puskás Aréna Parkot, mely szintén a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. konzorcium kezelésében épült meg. Az itt található játszóterek, sétányok, pihenődomb, futókör és pályák az idelátogatók kikapcsolódását szolgálják. Ezzel a területtel a Puskás Aréna igazi közösségi és modern térré vált kívül és belül egyaránt.
tags: #ki #nyerte #a #puskas #stadion #epiteset
