A Zrínyi Ilona Matematikaverseny: Szabályok, Pontszámítás és a Döntőbe Jutás Feltételei

A Zrínyi Ilona Matematika verseny egy országos, nagy hagyományú, évente megrendezésre kerülő matek verseny, amit a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány (MATEGYE) rendez minden évben. Elsődleges célja a matematika népszerűsítése, a logikus gondolkodás felmérése.

A részvételi arány jól mutatja a verseny népszerűségét, amely a tanulók logikáját és szövegértését is fejleszti. Közel ötvenezer tanuló jelentkezésével indult az idei Zrínyi Ilona Matematikaverseny, amelyet 1990 óta rendez a MATAGYE.

Kik indulhatnak a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen?

Bárki, aki a középiskolát még nem fejezte be, azaz a 2-12. osztályos tanulók, akiket benevez az iskolájuk, részt vehet a megmérettetésen. A verseny a 2-12. évfolyamos diákok számára nyitott, évfolyamonkénti bontásban.

A verseny szervezői az általános iskolai tanulók számára egy kategóriában, a középiskolás diákok számára két kategóriában (gimnázium és technikum) indítják a nagy múlttal rendelkező versenyt. Az általános iskolai, 2-8. osztályos, diákok versenye külön történik a 9-12. osztályos középiskolai versenyzőktől. A tanulmányi versenybe 1995 óta a határon túli magyar diákok is bekapcsolódhatnak.

A részvétel nevezési díjhoz kötött. Nevezéskor annak az iskolának a típusát is meg kell adni, amilyen -általános iskola, gimnázium vagy technikumi- kategóriában indul a versenyző. A versenyen helyszíni nevezésre nincs lehetőség. Ősszel, minden év novemberéig lehet nevezni. Minden nevező kap egy kódszámot. Ezzel lehet a későbbiekben, a fordulók során a tanulót azonosítani. Ez alapján tudják az egyes fordulókban elért pontszámukat a www.mategye.hu honlapon megtekinteni.

Így, ha valaki nem tud megjelenni a versenyen betegség, vagy egyéb okból, helyette tud másik diák indulni, mert a nevezés átruházható egy azonos kategóriában induló tanulóra. Ekkor a helyszínen, a beugró adataival töltik ki a kódlapot.

Aki jobban szeret csapatban dolgozni, annak lehetősége van csapatverseny kategóriában indulni. Iskolánkként legalább három, azonos évfolyamon tanuló versenyző nevezése szükséges a csapatversenyhez.

A verseny menete és a feladatok

Év elején, egymás után, megrendezésre kerül mindkét forduló és azt követően - a két forduló összesítése után - következik az országos döntő. A feladatokban 5 (A, B, C, D, E) válasz közül kell kiválasztani az egy helyes választ és azt egy kódlapra átírni (a megfelelő hely beikszelésével). A helyszínen a kódlapok kitöltése történik. A kódlapon a válaszokat sötétkék vagy fekete tollal kell bejelölni, és egy feladathoz legfeljebb egy jelölés kerülhet, különben nem érvényes a megoldás.

A versenyzőknek átlagosan három perc áll rendelkezésre a feleletválasztós feladatok megoldására, így a szövegértés, a logikus gondolkodás és a feladatmegoldási rutin nagy szerepet kap.

• A 2-4. osztályosoknak 60 perc áll rendelkezésre a 25 feladatból álló teszt megoldására.
• Az 5. és 6. osztályosoknak a 25 feladatot 75 perc alatt kell megoldani.
• Míg a 7-12. (valamint a verseny folytatásában, a Gordiuszban 9.-12.) osztályosoknak 30 feladatot 90 perc alatt kell megoldani.

Pontszámítás

A pontszámítás a 4H − R + F = 5H + U képlettel történik, tehát minden jó válaszért 4, minden kihagyott feladatért 0, minden rontott feladatért -1 pont jár, de ehhez még hozzáadják a feladatok számát is. Azaz valójában 5 pont jár egy jól megoldott feladatért, 1 pont a kihagyottért, és 0 a rontottért.

A döntőbe jutás feltételei

A továbbjutás névre szóló, a következő fordulóban csak a továbbjutást elérő versenyző indulhat. Az országos döntő időpontja a 2. forduló után kerül meghatározásra.

• Évfolyamonként alapból továbbjut 300 indulóig 1 versenyző.
• 300-500 induló közt 2 versenyző jut tovább.
• 500 felett 3 versenyző kvalifikálja magát.

Ezen kívül az országos összesítésben legjobbakat is behívják. A külföldieknél előre meghatározott a létszám.

Értékelés és sorrend megállapítása

A feladatok évfolyamonként általában mások, de egyezés néhány helyen lehetséges, ám ettől még minden feladatot évfolyamonként külön értékelnek.

Amennyiben két versenyző pontszáma egyenlő, az ér el jobb helyezést, akinek kevesebb a hibás megoldása. Ha ez is egyenlő, a feladatokat a helyes megoldások száma alapján sorba rendezik, úgy, hogy a legtöbb jó megoldással rendelkező 1 pontot ér, a következő 2 pontot, ... (prioritás), összeadják az egyformán álló versenyzők jól megválaszolt feladatainak prioritását, és akinek ez több, az éri el a jobb helyezést. Amennyiben ez is egyenlő, a versenyzők helyezése azonos lesz.

Díjazás és elismerések

A megyei/körzeti fordulón az 1500-nál kevesebb nevezőjű területeken 10, az 1500-2500 közöttieknél 15, a 2500-5000 fő közöttieknél 20, 5000 résztvevő fölött pedig 25 a díjazottak száma. A legeredményesebb tanárok tárgyjutalmat kapnak.

Az országos döntőn egyéniben 20-an kapnak évfolyamonként tárgyjutalmat. A legjobb tanárokat itt is jutalomban részesítik. Ezen kívül a legjobb 3 fős, az iskola megyei fordulós 3 legjobb pontszáma alapján levő csapatokat is díjazzák. Továbbá a legjobb budapesti és vidéki iskola számítógépet nyer, a legjobb általános iskola, hatosztályos- és nyolcosztályos gimnázium vándorserleget kap. Ezen kívül egyéb különdíjakat is kiosztanak. A legjobban teljesítő iskolákat és felkészítő tanáraikat is díjban részesítik.

Hogyan készüljünk a versenyre?

A verseny mindig könnyű feladatokkal indul. Ezekhez gyakorlatilag semmilyen előismeretre nincs szükség, de azért figyelni kell, és jól értelmezni a kérdést. Tulajdonképpen főként szövegértelmezési feladatok ezek, és a normál tanterv ismeretein egyáltalán nem mutatnak túl. A tananyagtól merőben eltérő, gondolkodtató kérdéseket kapnak a diákok. Mivel ezek témakörökhöz sem köthetők, leginkább a korábbi évek feladatsorainak tanulmányozása segíthet a felkészülésben.

A helyes szövegértelmezés az egyik legfontosabb készség, összetett, bonyolult feladatokat is tudni kell értelmezni ezeken a versenyeken. Ha az idén nem neveztél a versenybe, de jövőre szeretnél elindulni a felkészüléshez segítséget nyújt a korábbi évek versenyfeladatainak böngészése, amely az alábbi linken érhető el: verseny feladatok megoldásokkal.

Érdemes tehát kipróbálni a hangulatát egy ilyen eseménynek, megtapasztalni milyen készülni egy vizsga jellegű helyzetre, ami mind-mind hasznos élmény a későbbiekre nézve, hogy ne csak az érettségin, felvételin kerüljön szembe a diák egy ilyen félelmetesnek tűnő szituációval. A vizsgadrukk is egy olyan érzés, amihez jó, ha szoktatja magát az ember. A felvételin mindenképp előny, ha az ember plusz pontokkal és tudással érkezik. A verseny, a vizsga is csak egy olyan helyzet, amit meg kell tapasztalni, amiben érdemes rutinra szert tenni. Minden téthelyzet gyakorlása hozzásegít a nyugodtabb körülmények megéléséhez, így könnyebben lehet a megoldásokra fókuszálni. A matematika pedig egy nagy presztízsű tantárgy, mindenképp kifizetődő, ha energiát áldoz rá az ember.

A versenyzéssel vizsgarutin szerezhető, azonban a négy-, hat- és nyolcosztályos felvételi vizsga teljesen más, mint a Zrinyi verseny tesztfeladatai, és lényegesen különbözik az iskolában megszokott feladatoktól is. Könnyen előfordulhat, hogy a célirányosan és szorgalmasan készülő közepes képességű felvételiző megelőzi a felvételin a jó képességű, de felkészületlen matek versenyzőt.

A Zrínyi Ilona Matematikaverseny népszerűsége számokban

Az alábbi táblázat bemutatja a Zrínyi Ilona Matematikaverseny indulóinak számát, a külföldi résztvevőket és az iskolák számát az évek során:

tags: #kik #kerulnek #be #a #zrinyi #matekverseny

Népszerű bejegyzések:

• Részletes Információk a Barbie Chelsea Klubházakról
• Készségfejlesztés 1. osztályban matematikával
• A "Felsőosztályú Fiatalság" krónikája
• Magyar-brit jégkorong összecsapások a VB-n
• Ismerd meg az FTC táskák jellemzőit