A magyar női kézilabda élvonalának kiemelkedő gólkirálynői és legendás játékosai
A magyar női kézilabda gazdag történelme során számos kivételes tehetségű játékos emelkedett ki, akik nem csupán csapatuk, hanem a nemzeti válogatott sikeréhez is hozzájárultak. Közülük is külön figyelmet érdemelnek azok, akik az NB I-es bajnokságban a legtöbb gólt szerezték, vagy kiemelkedő teljesítményükkel örökre beírták magukat a sportág nagykönyvébe.
A magyar női kézilabda aranykora és az első világbajnokok
A magyar kézilabda első nagy sikereit már a hatvanas években aratta, amikor a nemzeti csapat megszerezte története első világbajnoki címét. Ebben a korszakban olyan ikonikus játékosok dominálták a hazai élvonalat, akik nemcsak képességükkel, hanem elhivatottságukkal is példát mutattak. A hatvanas éveket a Spartacus dominálta, amely hét bajnoki címet nyert, 1960 és 1965 között minden ellenfelénél jobb volt, és 1967-ben is ünnepelhetett.
Az 1965-ös világbajnokságon aranyérmet szerző magyar válogatott tagjai között olyan nevek szerepeltek, mint Babos Ágnes, Balogh Márta, Csenki Györgyné Varga Zsuzsanna, Giba Márta, Gurics Györgyné Pásztor Erzsébet, Hajek Károlyné Végh Ágnes, Hanus Ágnes, Ignácz Ilona, Jánya Józsefné Bognár Erzsébet, Jóna Magda, Lengyel Erzsébet, Romhányi Józsefné Tóth Mária, Rothermel Anna, Schmidt Jenőné Holub Mária. A szövetségi kapitány Török Bódog volt.
Török Bódogot, aki a válogatottat 23 éven át irányította, játékosai apjuknak tekintették, és közösségformáló erejét, valamint úriemberi viselkedését is méltatták. Fleckné Babos Ágnes a szerinte aranyat érő nyugalmat és bizalmat emelte ki, amely a szövetségi kapitányból áradt a játékosok felé a döntő pillanatokban is.
Jóna Magda: A Spartacus sztárja és négyszeres NB I-es gólkirálynő
Jóna Magda, az 1965-ös világbajnok csapat egyik kulcsfigurája, a hazai bajnokságban is kivételes teljesítményt nyújtott. A pályafutását atlétaként kezdő játékos rettegett volt a kapunak háttal, feje felül eleresztett svédcsavarjai miatt. Nyert bajnokságot a Győri Vasas ETO-val, aztán valamivel később a korszak sztáralakulatához, a Budapest Spartacushoz került, amelyben bajnok és kupagyőztes, továbbá gólkirálynő lett pályafutása alatt összesen négyszer. Ezüstérmet szerzett a Bajnokcsapatok Európa-kupájában is. Jóna Magda fantasztikus lövőtechnikája az első magyar BEK-döntős csapat titka volt. Mindössze 58 évesen, 1993-ben hunyt el.
Sterbinszky Amália: Az élvonal ötszörös gólkirálya és korszakos alakja
Sterbinszky Amália minden idők egyik legnagyszerűbb magyar kézilabdázója volt, aki egy egész korszakot meghatározott a sportágban. Az élvonalban ötször volt gólkirály, az év magyar női kézilabdázójának pedig háromszor választották meg. A bajnokságot 11, a Magyar Népköztársasági Kupát kilenc alkalommal nyerte meg. A magyar válogatottban 239 mérkőzésen lépett pályára. Az 1982-es világbajnoki ezüstérem előtt három vb-bronzérme és egy olimpiai harmadik helyezése van, összesen két olimpián és öt vb-n vett részt.
A nemzeti csapattól éppen Budapesten, az 1982-es vb-ezüsttel búcsúzott. Társai a szovjetek elleni győztes mérkőzés után a szó szoros értelmében trónra emelték: a Sterbinszky által különdíjként elnyert fotelbe előbb beültették a meglepett csapatkapitányt, majd a magasba lendítették. Az erről készült fotó bejárta a korabeli világsajtót. Miután távozott az angyalföldiektől, Dániában telepedett le, az IF Helsingör színeiben kétszer lett dán bajnok, 1984-ben tagja volt a világválogatottnak. Később edzőként a skandináv ország junior és felnőtt válogatottjánál is tevékenykedett. Róla nevezték el a Vasas SC kézilabdacsarnokát 2019-ben, egy évvel később pedig őt választották a XX. század legjobb magyar női kézilabdázójának.
Az NB I-es gólkirálynői címek öröklistájának élmezőnye
Az alábbi táblázatban azon játékosok szerepelnek, akik kiemelkedően sokszor nyerték el az NB I-es gólkirálynői címet:
| Játékos neve | NB I-es gólkirálynői címek száma |
|---|---|
| Sterbinszky Amália | 5 |
| Jóna Magda | 4 |
A 2003-as „ezüstgeneráció” meghatározó alakjai
Ha az utolsó tíz perc másképpen alakul a 2003-as zágrábi vb döntőjében Franciaország ellen, az alábbi névsor tele lenne világbajnokokkal. A hétgólos előnyről elveszített finálé ellenére is parádés eredményeket olvashatunk a játékosok neve alatt.
Görbicz Anita: A Győr ikonja és világklasszis irányító
Minden mutatót tekintve a valaha volt egyik legeredményesebb magyar kézilabdázó Görbicz Anita. Egész pályafutása során kizárólag a Győrben játszott, amellyel ötször nyert Bajnokok Ligáját és tizenháromszor magyar bajnokságot, 2022-ben pedig a klub elnökének választották. Görbicz 13-as számú mezét visszavonultatta a Győr, sőt, egy szektor a nevét viseli az Audi Arénában. A válogatott irányítója volt, amikor 2003-ban Zágrábban világbajnoki ezüstérmet nyert a magyar csapat. 2005-ben a világ legjobb kézilabdázójának választották. Kiváló gólszerző képességét jól mutatja, hogy a Bajnokok Ligája góllövőlistáját is vezette egy időben, 73 góllal.
Radulovics Bojana: Kétszeres világ legjobbja
A szabadkai születésű jobbátlövő, Radulovics Bojana 2000-ben a sydney-i olimpián már a második helyezett magyar válogatott tagja volt, és kulcsszerepet játszott a három évvel későbbi zágrábi világbajnoki ezüstben. Pályafutása meghatározó részét töltötte a Dunaferrben, amellyel 1999-ben Bajnokok Ligáját, egy évvel korábban pedig EHF-kupát nyert. Két alkalommal a világ legjobb kézilabdázójának választották.
Farkas Ágnes: A balátlövő klasszis
Farkas Ágnes, a klasszis balátlövő, az év magyar kézilabdázójának választották 2001-ben és 2002-ben. Itthon a legtöbbet a Ferencvárosban szerepelt, de egy szezont lehúzott a Dunaferrben is. Légiósként megfordult Németországban, Horvátországban, majd a dán Aalborg csapatából vonult vissza. Mind a Sydneyben, mind a Zágrábban ezüstérmes csapat meghatározó tagja volt. A 2002-es Eb gólkirálynője volt, a magyar női kézilabda aranygenerációjának balátlövőjeként számos ezüstérem és a 2000-es Eb-arany birtokosa.
Kulcsár Anita: Tragikus sorsú tehetség
A 2005 januárjában tragikus körülmények között, közúti balesetben elhunyt beállót, Kulcsár Anitát a szurkolók szavazatai alapján a 2004-es év legjobb kézilabdázójának választották. Karrierjét Nyíregyházán kezdte, ahonnan Győrbe, majd az Alcoához, végül pedig a Dunaferrhez szerződött. A 2003-ban Zágrábban világbajnoki ezüstérmes csapat fontos tagja volt.
Pálinger Katalin: A kapusfenomén
Pálinger Katalin, a világbajnoki ezüstérmes kapus, 254-szeres magyar válogatott, amellyel az övé a harmadik legtöbb szereplés az örökranglistán. A Győrrel ötször, a Dunaferrel háromszor nyert magyar bajnokságot, a Bajnokok Ligájában pedig kétszeres ezüstérmes a Rába-partiakkal, míg a dunaújvárosi csapattal egyszer, 2003-ban lett második az EHF-kupában. Nála nagyobb matekos nem létezik a kézilabdakapusok között, a Győr korábbi klasszisa képes napokat tölteni a videóelemző teremben, hogy kifigyelje még a legnagyobbak titkait, majd a következő mérkőzésen hosszú végtagjaival és remek reflexeivel megbabonázva az ellenfeleket.
Siti Beáta: A nemzetközi kupák specialistája
Siti Beáta a kilencvenes években tagja volt annak a Dunaferrnek, amely megnyerte a Bajnokok Ligáját és az EHF-kupát. Ennyivel azonban nem érte be: 2002-ben a dán Ikast Bording irányítójaként, majd 2005-ben a fehérvári Alcoa színeiben nyerte meg a második legrangosabb európai kupasorozatot.
További kiemelkedő magyar játékosok
Pádár Ildikó: A Ferencváros hűséges beállósa
A magyar válogatott kiváló beállója, Pádár Ildikó, sikereinek nagy részét a kilencvenes években érte el, tagja volt a 2002-ben BL-döntőig menetelő Ferencváros csapatának. A Fradival hatszor nyert bajnokságot és hétszer kupát. Pádár klubhűsége megkérdőjelezhetetlen: miután komplett játékoskarrierjét a zöld-fehéreknél töltötte, edzőként vállalt munkát a fővárosi csapatnál.
Szucsánszki Zita: Az év magyar kézilabdázója
Szucsánszki Zita 2005-ben igazolt a Ferencvároshoz, ahonnan senki nem tudta elcsábítani. Háromszor nyert bajnokságot, egyszer pedig EHF-kupát. Az irányítóként és átlövőként egyaránt kiválóan teljesítő játékost 2011-ben az év női kézilabdázójának választották Magyarországon.
Tomori Zsuzsanna: A sokoldalú átlövő
A négyszeres Bajnokok Ligája-győztes átlövő, Tomori Zsuzsanna, hosszú pályafutása során öt különböző magyar csapatban is játszott: Dunaferr, Vasas, Ferencváros, Győr, Siófok. A 2021-22-es szezonban a norvég Vipersben légióskodott, amellyel BL-t nyert, majd ismét a Fradihoz igazolt.
Tóth Tímea: A válogatott balátlövője
A magyar válogatott korábbi balátlövője, Tóth Tímea, pályafutása legnagyobb részét a Ferencvárosban töltötte, amellyel 2006-ban EHF-kupát nyert. 2007-ben az osztrák sztárcsapat, a Hypo Niederösterreich szerződtette, ahol két bajnoki címmel lett gazdagabb.
Női Kézilabda Európa Bajnokság , 1998,Hollandia,Amszterdam, Magyarország-Ausztria Bronzmérkőzés
tags: #kik #voltak #a #legtobb #alkalommal #magyar
