A Kispesti Bozsik Stadion története és a magyar futball öröksége
Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a futball nem csupán nagy hagyományokkal rendelkező sport hazánkban, hanem a nemzeti identitás része is. Ebből fakadóan szerencsés, ha a sport olyan építészeti minőséggel párosul, amely méltó közeget teremt a mérkőzések számára. A közelmúltban átadott Bozsik Aréna innovatív és minőségi példája ezen jelenségnek. A Bozsik Aréna egy labdarúgó stadion Budapesten, Magyarországon, amelyet 2021-ben adtak át. Az arénát a Budapesti Honvéd és a magyar válogatott egykori labdarúgójáról, Bozsik József után nevezték el.
A kispesti Bozsik Aréna kapcsán nehezen lenne kikerülhető a kiváló író, Esterházy Péter Semmi művészet című regényének azon jelenete, amelyben az édesanya lenyűgözve nézi a kiskamaszként - a kispesti grundon futballozó - Bozsikot és Puskást. A legendássá növekvő fiatalok olyannyira meghatározó elemeivé váltak a magyar sportnak, hogy nevüket több stadion is magán viseli.
A kezdetek: A Kispesti AC sporttelepe
A stadion elődjét, a Kispesti AC első sporttelepét 1913-ban adták át a Sárkány utca végén, ahol a város adományozott egy telket a klubnak. A sporttelepet a kispesti kisiparosok és kereskedők, elsősorban Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő segítségével építették fel. A létesítményt az ellenfelek „sárkánybarlang” becenéven emlegették.
Az első modernizálási beruházásra 1927-ben került sor, azonban a falelátó és az épületek 1934-ben leégtek. Molnár József elnöknek köszönhetően azonban ez nem okozott válságot az egyesületnek, sőt még ugyanebben az évben új, a korábbinál lényegesen nagyobb és modernebb tribünt építettek.
1938. január 2-án, vasárnap avatták fel a Kispesti AC új sporttelepét a jelenlegi helyén, a 42-es villamos végállomása mellett. Az új aréna 8.000 néző befogadására volt alkalmas, 5.000 ülő- és 3.000 állóhellyel rendelkezett. Az öltözők már korszerűek voltak, hideg-meleg vizes tisztálkodási lehetőséggel. 1939. február 12-én a tribünt kibővítették, a pályát már gyepszőnyeg borította. Az aznap tartott nemzeti bajnoki labdarúgó-mérkőzésen már egy 15 000 néző befogadására alkalmas stadion várta a szurkolókat.
Háború és újjáépítés
A második világháború idején a létesítmény számos károsodást szenvedett. A kispestiek már a háború befejezése előtti utolsó hetekben megkezdték a rekonstrukciós munkálatokat: újrafüvesítettek, a fedett lelátó alapját immáron betonból építették újjá, és a temető melletti részen egy edzőpályát létesítettek.
A felújítást 1955-ben bővítés és átalakítás követte. A pályát 25 000 néző befogadására alakították ki, és villanyvilágítást is szereltek fel. 1957. augusztus 24-én, a Tatabánya ellen 30 000 szurkoló volt a stadionban.
A legendás Bozsik József nyomában
A stadion 1986. október 1-je óta viseli a Bozsik nevet, névadója az egykori magyar válogatottsági csúcstartó Bozsik József volt, aki 101 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban, és a legendás Aranycsapat tagjaként világhírűvé vált. Bozsik egész pályafutása alatt a Kispest, illetve a Budapest Honvéd színeiben játszott, és 1962-ben, 38 évesen vonult vissza.
Esterházy Péter kiváló regényében írja: „a világ gazdagsága, bősége, pompája számára a futballpálya téglalapjában gyűlt össze. Ezekből a téglalapokból állt össze [...] a világ...”. Ahogy az édesanya mondja a fiának Esterházy regényében: „futballozni, kisfiam, Isten dicsőségére, a haza üdvére és a saját kedvedre kelletik, ebben a sorrendben, ez a minőség föltétele”. A minőség feltétele azonban az is, hogy a mérkőzések milyen helyen, milyen épített környezetben folynak le. Hiszen ahhoz, hogy a szurkolók számára is jó élmény lehessen egy meccs, nem mellékes a gördülékeny megérkezés, a kiszolgáló területek megközelítése, a mosdóhelyiségek kialakítása, a parkolás, illetve a meccs láthatósága.
A Bozsik Aréna születése: Bontás és újjáépítés
A korábbi Bozsik Stadion története a 20. század közepére nyúlik vissza, 1986-tól kezdődően pedig a legendás játékos nevét is magán viseli. A stadion azonban eredendően sem képviselt - a sportlétesítmények kontextusában - jelentős építészeti értéket, állaga pedig a század végére jelentősen leromlott, amelyet még a kétezres évek elejének állagjavító megoldásai sem tudtak lényegileg változtatni. Jelenleg 9500-an férnek a el a Bozsik Stadionba.
A stadion az évek során elavult és lepusztult, ezért 2017-ben elhatározták, hogy lebontják és egy új, modern arénát építenek a helyére. A 2010-es évek közepétől kezdődően folyamatosan napirenden volt a stadion újraépítésének igénye az esztétikum és korszerűség szellemében. A lebontás 2018. május 28-án kezdődött, és 2019. január 31-én fejeződött be.
Az új stadion tervezésével az Óbuda Group céget bízták meg. Az új stadiont a Market Építő Zrt. építette, a tervezését a KÖZTI Zrt. végezte. 2019. március 21-én hivatalosan megkezdték az új stadion építését. Az ünnepségen jelen volt Szabó Tünde sportminiszter és George F. Hemingway, a Budapest Honvéd akkori tulajdonosa is. Szabó Tünde szerint a stadion fontos lesz Budapest és Kispest számára egyaránt. Szabó Tünde azt is tudta, hogy hihetetlenül fontos pillanat volt ez a magyar futball történetében, hiszen Puskás Ferenc és Bozsik József is ezen a pályán kezdte kiemelkedő karrierjét. Azt is elmondta, hogy a Bajnokok Ligája döntőjének kivételével minden típusú hivatalos UEFA mérkőzést meg lehet majd rendezni az új stadionban. A kezdeti költségeket 5 milliárd forintra becsülték, azonban a kivitelezés során ez az összeg jelentősen megnőtt.
A kivitelező cégek a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft lesznek. Hemingway azt is elmondta, hogy a Pharos 95 cég építette korábban a klub edzőközpontját is. 2019. július 17-én új képeket közölt az építkezéssel kapcsolatban a Nemzeti Sport. 2019. október 17-én az állványok U alakot formáltak. Szőke Gábor Miklós szobrát, egy oroszlánt, a stadion elé helyezték. Szőke Gábor Miklós szobra 5-6 ezer elemből áll, rozsdamentes acélból készült, és súlya nagyjából hat tonna, és visszaköszön rajta a stadion prizma-borítása.
Így épül a Bozsik Stadion
A Bozsik Aréna modern arca és funkciói
A 2019-ben megkezdett bontásokat követően pedig 2021-ben adták át az - immáron Bozsik Aréna névre keresztelt - létesítményt. A Bozsik Aréna ünnepélyes avatómérkőzését 2021-ben tartották.
A Bozsik Aréna esetében nem csupán egy stadion került kiépítésre, hanem egy olyan átfogó térrendezés és revitalizációs koncepció valósult meg, amelynek következtében a környezet is jelentős minőségbeli változáson ment keresztül. A stadiont körülvevő tér egy jelentős része nyitott maradt, így az oda látogatók, illetve a kerület lakosai számára is színvonalas és rendezett helyként funkcionál, vagyis a városszövet ezen részének élhetőségi szintjét is növeli. A köztér a nyersbeton és a zöldfelületek esztétikai kettősségére épít, a betontámfalakon megjelenő ikonikus magyar futballisták a nemes emlékezés számára is lehetőséget adnak. Emellett a park akár séták helyszíneként, akár kerületi rendezvények lebonyolításának helyszíneként is szolgálhat, ilyen módon pedig az ott élők számára ezen funkciót is kiválóan beteljesítik. Az Arénát körülvevő tér egy része zárt, így a mérkőzések látogatóinak igényeit ki tudja szolgálni.
Az épület - minden bizonnyal - legikonikusabb eleme az aréna karakterét megjelenítő, és egyúttal azt körülölelő terpesztettlemez-burok, amelynek hullámzó felszíne átvitt értelemben a szurkolók hullámzó mozgását is megjeleníti. A burok nem csupán a homogén lemezfelszínből áll, hanem annak ritmikusan megtört struktúrája bontakozik ki, amely színezésében - az egész épületre jellemző - fekete-piros-fehér karaktert viseli magán, és épp a megtörtség következtében a ráeső fény kontextusában folyamatosan változó felszínt mutat. A burok tervezése során a parametrikus építészet eszköztárát használták a tervezők, hiszen az elemek nagy része különböző méretű, így már ezen szerkezeti elem is erőteljes kihívásokat okozott. A stadion látványos homlokzatburkolatát az Electraplan Kft. készítette alumínium és acél alapanyagból. A burkolat porszórt bevonattal ellátott, expandált alumínium lemezből készült, ami a legmagasabb szintű nyugati design elvárásoknak is megfelel.
A Bozsik Aréna minőségét jól tükrözi, hogy kb. 8200 fős befogadóképességével és minden további paraméterével megfelel az UEFA legmagasabb szintű, 4-es minősítésének. Ilyen összetevők például a nagyméretű kijelzők, a parkolóhelyek és a VIP-ülőhelyek száma, vagy épp a média-közvetítés számára kialakított lehetőségek. A fejépület szintenkénti tagolódása magában foglalja a VIP, valamint a kiemelt VIP-páholyokat - mind a belső terek, mind pedig az ülések minősége tanúskodik erről. Természetesen a teljes aréna akadálymentesített, a fejépületben a problémamentes közlekedést lift is segíti. Az erőteljesen a szimmetriára épülő struktúra nyomán minden helyről kiválóan láthatóak a mérkőzések, a burok fölé nyúló világítástechnológia is ezt segíti elő. Ahogyan a külső homlokzaton, úgy a belső terekben is uralkodó szín a Honvéd saját színe, ez méginkább erősíti az épület identitását. Nem csupán a látogatói, hanem a sportolói terek is a részletekbe menően igényes kialakításúak, minden olyan előírást teljesítenek, amelyek a játék (előtte-utána) komfortjához hozzájárulnak.
A tervezők nem csupán a lelátók és a fejépület során törekedtek a legmagasabb minőségre, hanem a pálya kialakítása során is. Ez az igényes összetettség tükröződik a fű minőségében, amelyet kétnaponta vágnak, a bevilágítók elhelyezésében, amely szintén a gyep színvonalát növeli. A gondoskodó, odafigyelő tervezői szemlélet a pálya záróvonalán túl is az előírtnál nagyobb mértékű gyepfelületet alakított ki, hogy a futball élményét még tovább fokozza. A projekt során létrehoztak egy 10 000 négyzetméteres játéktérrel rendelkező arénát fedett lelátókkal, amely 8200 néző befogadására alkalmas. A stadion megfelel az UEFA 3. kategóriás követelményeinek, és alkalmas nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is.
A megújult Bozsik Aréna - amely mind tervezésében, mind pedig kivitelezésében a legmagasabb minőségre törekedett - a hazai futballtörténelem jelentős helyszínének ad méltó épületet. A Bozsik Aréna új és méltó helyszíne a futball ünnepének, emellett pedig fontos mérföldkő a kerületben élők számára is, hiszen a meccsek mellett egyéb köztéri rendezvények helyszíneként is szolgálhat a park területe. Emellett az épület és környezetének esztétikuma, valamint minősége arra is lehetőséget teremt, hogy az épített környezetének is új karaktert adjon, revitalizálja azt. Az új aréna megvalósulása tehát nem csupán a sportról szól, hanem egy városrész újraalakításának igényéről és jövőbeli perspektívájáról is.
A Budapest Honvéd FC története a Bozsik Stadion tükrében
A Bozsik Stadion története összefonódik a magyar labdarúgás legendáival, Puskás Ferenccel és Bozsik Józseffel. Mindketten ezen a pályán kezdték kiemelkedő karrierjüket. A stadion az idők során számos átalakuláson és felújításon ment keresztül, tükrözve a magyar labdarúgás változásait.
Száz éve, 1909. augusztus 3-án alakult meg a Budapest Honvéd FC elődje, a Kispesti Atlétikai Club (KAC). Ez azonban már nem az első nekifutás volt az akkor még önálló városban: 1904-ben jött létre a rövidéletű Kispesti Sport Club, 1908 júliusában pedig a KAC közvetlen előzménye, a Kispesti Athletikai Club. Az 1908-as alapításkor a futball csak viták után került be a sportágak közé, a huzavona azonban folytatódott - például nem fogadták el az egyesület alapszabályát. A futballszövetség 1909 decemberében vette fel tagjának a KAC-ot, amely előbb a Pestvidéki bajnokságban, majd budapestinek sorolva, 1910/11-ben, már a IV. osztályban indult. Itt második lett, ezzel feljebb lépett, 1913-ban pedig meg is nyerte a III. osztályt. Az I. Világháború kitörése a másodosztályban érte a Kispestet.
A háború, illetve az FTC és az MTK belviszálya miatt félbeszakadt bajnokságok után a KAC - a különböző tornák eredményei alapján - az 1916/17-es bajnokságot már az első osztályban kezdte. Az első szezon végén ugyan kiesett, de 1918-ban visszatért az első osztályba. Sőt, a következő bajnokság meglepetéscsapata lett a kispesti. A hetedik fordulóig veretlenül állt az élen a KAC, az MTK-val azonban nem bírt (2-5). Végül a második lett a Kispest az 1919/20-as szezonban és ez egészen Puskásékig a klubtörténet legjobb bajnoki helyezése maradt. Ez a csapat azonban szétszéledt, miután tagjai a nagy szegénység miatt a játékosok ruhákat, cipőket fogadtak el, ami az amatőrizmus szabályai szerint tiltott volt. Feljelentették őket, így robbant ki 1921-ben a kispesti profi per. A KAC nem esett ki ezután sem, a következő években rendre a mezőny második felében végzett. 1926-ban mégis története addigi legnagyobb sikerét aratta: a Magyar Kupa megismételt döntőjében - az első meccs 1-1 volt - 3-2-re legyőzte a BEAC-ot. A kispestiek a következő években is elsősorban a táblázat második felében végeztek, majd a 30-as évek második felében kicsit előrébb léptek. A Szent István-kupa 1944-es elhódítása azonban nemcsak a siker miatt volt érdekes: ezen a nyári tornán villogott először a két kispesti fiatal, Bozsik József és Puskás Ferenc. Köröttük épült ki az a csapat, amely előbb Kispest, majd Bp. Honvéd néven hódította meg a világot.
Először a 46/47-es szezonban látszott, hogy Puskásék meghatározó szerepet tölthetnek be, a KAC hat ponttal az Újpest mögött második lett. Ráadásul úgy, hogy az élmezőny csapataival szemben remekelt, a gyengébbek ellen viszont pontokat hullajtott el. Két gyengébben sikerült szezon után a 49/50-es bajnokság és az utána következő nyár változások sorát hozta Kispesten. A kiépülő kommunista rendszer a maga képére formálta a sportéletet is, az egyesületek mögé nagy szervezetek álltak, a KAC-nak pedig a honvédség jutott. 1949 decemberében a kispesti klub kimondta beolvadását a Honvéd Sportegyesületbe és ezentúl Budapesti Honvéd SE néven szerepelt. A nyáron folytatódtak a felülről vezérelt változások: annak érdekében, hogy a legjobb futballisták ne több csapatban szerepeljenek, sokakat a Honvédba és az akkor Textiles (később Bp. Bástya, majd Bp. Vörös Lobogó) néven szereplő MTK-ba irányítottak. A Honvédba úgy, hogy a kiszemeltek megkapták behívójukat a katonaságba, majd a klub játékosai lettek. Így lett kispesti a Teherfuvar kapusa, Grosics Gyula, illetve a ferencvárosi Budai II László és Kocsis Sándor. Kacskaringósabb utat járt be az öntörvényű Czibor Zoltán. A Ferencváros balszélsője nem akart a Honvédba igazolni, ezért egy igazi munkáscsapathoz, a Csepei Vasashoz menekült 1950-ben. Amikor két évvel később mégis megkapta a behívóját, az ÁVH-hoz tartozó Bp. Bástyába igazolt.
A Honvéd az ötvenes évek első felében egyszer sem végzett a másodiknál rosszabb helyen. Puskásék 1950-ben (ez fél bajnokság volt), 1952-ben (1936 után első veretlen csapatként), 1954-ben (Kocsisék több mint 100 gólig jutottak) és 55-ben is elsők lettek. A Honvéd ebben az időszakban rendszeresen fordult meg külföldi túrákon, így lett köze a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK) létrejöttéhez is. Puskásék 1954 decemberében kikaptak a Wolverhampton Wandererstől és az angolok ezután a Wolvest a világ legjobb csapatának titulálták. A tekintélyes francia újságíró és futballedző, Gabriel Hanot ezt alaptalannak nevezte és javasolta egy európai sorozat életre hívását, amit az UEFA 1955-ben meg is tett. A forradalom véget is vetett az első kispesti aranykornak. A csapat a zűrzavar közepette dél-amerikai túrára ment, ahonnan legjobbjai közül Puskás, Kocsis és Czibor nem tért vissza, a többiek pedig büntetést kaptak, Grosicsot pedig előbb eltüntették, majd Tatabányára igazolhatott. Bozsik ugyan visszatért, 57/58-ban pedig egy ponttal maradt el a bajnok MTK mögött (Közép-európai Kupát pedig megnyerte), de a következő években egyre rosszabb eredményeket ért el a Honvéd. Az 1955-öst követő újabb bajnoki címre 25 évet kellett várni a Honvédnál.
Pedig időközben olyan futballisták járták meg a klubot, mint az ötszörös gólkirály Tichy Lajos, a háromszor legjobb gólövő Kozma Mihály, Komora Imre vagy a fantasztikus tehetségét eltékozoló Kocsis Lajos. A klub viszonylagos nemzetközi kupasikerei is erre az időszakra estek. A KEK-ben 65-66-ban a finn Lahti és a csehszlovák Dukla Praha kiverésével a negyeddöntőben esett ki (0-0, 0-2) a később döntős Liverpool ellen. Az UEFA-kupában a 78/79-es szezonban jutott el a legjobb nyolc közé a Honvéd, a török Adanaspor (6-0, 2-0), a temesvári Poli (4-0, 0-2), az Ajax (4-1, 0-2) kiverésével.
A klub második aranykorát az 1980-as bajoki cím vezette fel. Ekkor már Tichy volt a csapat edzője, a pályán többek között ott volt a kapus Gujdár Sándor, Garaba Imre, Dajka László, Nagy Antal, Kozma, Esterházy Márton. A 80/81-es szezonban lépett először pályára az NB I.-ben Détári Lajos (még 18 éves sem volt), 1982 nyarán pedig Komora vette át a csapat irányítását. A Honvéd zsinórban háromszor bajnok lett (1984, 1985, 1986), a BEK-ben azonban sorra kudarcok érték. A sikerkorszakhoz sajátos módon hozzátartoztak a bundák is. A Honvéd a kor több emlékezetes ügyében szerepelt, többször előfordult, hogy bajnokként leadta az egyi pontot valamelyik kiesőjelöltnek. A legemlékezetesebb esetről, a Volán elleni, 1984-es 6-6-ról azonban több főszereplő állítja a mai napig, hogy a valószerűtlen eredmény és az MLSZ fegyelmi döntése ellenére sem volt bunda. "[Mi történt volna, ha egy vidéki meccs előtt nem fogadják el a felajánlott pénzt és a döntetlent?] Akkor benne volt az, hogy mondjuk Békéscsabán agyba-főbe rugdosnak minket, kikapunk 1-0-ra egy tizenegyessel, és a végén bemutatnak nekünk: Nesztek, pestiek! De előfordult az is, hogy a Dózsával vagy a Vasassal játszottunk egy békés ikszet. Egy ötödik hely után 87/88-ban már új edzővel, a klub korábbi kapusával, Bicskei Bertalannal és átalakult kerettel lett bajnok ismét a Honvéd. Érkeztek a Videotonból a Disztl testvérek, Détári az Eintracht Fraknfurtba távozott, igaz, a korábbi években is meghatározó Sallai Sándor, Fitos, Fodor Imre továbbra is Kispesten játszott. A 88/89-es bajnokságot úgy nyerte meg a Honvéd, hogy ősszel több játékosát a rendőrök vitték el az egész magyar futballra kiterjedő bundabotrány során. A BEK-ben viszont megalázták a piros-fehéreket: a második fordulóban a Benfica 9-0-s összesítéssel (Lisszabonban 7-0) ejtette ki. 1991-ben azonban már ismét bajnokságot ünnepelhettek Kispesten, a kispadon Mezey Györggyel. Petry Zsolt, Cseh András, Csábi József, Gregor József, Vincze István és Pisont István - néhány meghatározó név a csapatból.
A futball-szakosztály ekkoriban vált le a sok szakosztályos egyesületről és így lett a neve Kispest-Honvéd FC, az elnöke pedig a későbbi MLSZ-elnök, Benkő László volt. A klub máig utolsó bajnoki címét 92/93-ban szerezte, a finn Martti Kuusela irányításával és Illés Bélával, Halmai Gáborral, Hamar Istvánnal. A Honvéd azóta eltelt másfél évtizede nagyrészt kínokkal telt. A bajnokságban egyre lejjebb csúszott, és bár 96-ban megnyerte a Magyar Kupát, a KEK második fordulójában a francia másodosztályú Nimes búcsúztatta. 2003-ban megtörtént az elképzelhetetlen: a 12 csapatos NB I.-ben csak a szétesett Dunfaerrt tudták megelőzni, így történetük során először kiestek az élvonalból a kispestiek. A visszajutás egyből sikerült - a másodosztályban több volt a néző, mint az elsőben -, azonban a viszonyok nem tisztázódtak, az is reálisan felmerült, hogy eltűnik a futball Kispestről. Aztán 2006-ban érkezett a mesebeli herceg és megmentette Puskás és Bozsik csapatát. Az Egyesült Államokban élő George F. Hemingway cége lett a tulajdonos, ezzel meglett az anyagi biztonság, kipofozták a lezüllött stadiont és kisebb sikerek is jöttek. Az új tulajdonos érkezése óta háromszor játszott kupadöntőt a Honvéd, kétszer a meg is nyerte (2007, 2009) és mindháromszor indulhatott nemzetközi kupában. A jelen és a jövő biztos, csak egyet sajnálhatnak a százéves klubnál: akárcsak a magyar stadionok jelentős részéből, innen is eltűntek a szurkolók.
Adatok és statisztikák
| Adat | Leírás |
|---|---|
| Korábbi neve(i) | Szent Imre herceg útjai Stadion (1946-ig) |
| Elhelyezkedés | Budapest, Magyarország |
| Megnyitás ideje | 1938. január 2. |
| Új aréna befogadóképessége | 8200 néző |
| UEFA kategória | 3. (korábbi), 4. (új Bozsik Aréna) |
| Alapítás (Kispesti AC) | 1909. augusztus 3. |
tags: #kispest #bozsik #stadion
