Adatok Szatmár megyei településekről és Ady Endre életéről

Románia Szatmár megyéje számos történelmi és kulturális jelentőségű települést foglal magába. Jelen cikk három ilyen település, Szér, Géres és Érmindszent történetét, földrajzát, demográfiáját és kulturális vonatkozásait mutatja be, különös tekintettel Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének életére és szülőfalujára.

Szér (Szilágyszér) története és jellegzetességei

Szér (románul Ser) falu Romániában, Bogdánd községhez tartozó település, Szatmár megyében. Nevezik Szilágyszérnek is. Sámson és Szér között van Szértelek nevű szántó. Szertelek a tőle kissé délre eső Kusaly várához tartozott, melynek romjai a Hegyes Bércen álltak, s az 1900-as évek elejének leírásai szerint még láthatóak voltak. A trianoni békeszerződés előtt Szér Szilágy vármegye Szilágycsehi járáshoz tartozott.

A település nevének eredete és földrajzi betájolása

Szér nevét 1349-ben említették először az oklevelek Zceertelek néven. Petri Mór szerint nevének további változatai: 1423-ban Zeer, 1461-ben Zerthelek, 1475-ben Zeel, 1494-ben Zertheleke, Szér, 1549-ben Seel, 1570-ben Zer, Szeer, 1570-ben Szer -néven írták. A szer név régi, értelme: sor, házsor, falurész, közös származású embercsoport (nagycsalád, nemzetség, had) településhelye, összetartozó házcsoport főnévből ered.

Földrajzi betájolása szerint Szatmár megyében, Bábcától délre, Szatmár megye és Szilágy megye határán fekvő Bogdánd községhez tartozó település. Szér település Szatmárnémetitől délre 66 km-re van, Zilahtól pedig 45 km-re, a DN19/E671 jelzésű főúttól nem messze. Megközelíthető Bogdánd felől a 196-os megyei útról, Bogdánd kijáratánál Szilágycseh irányába, mintegy 3 km köves úton. A település feltételezhetően nem mindig ezen a helyen állt, A köztudatban él egy olyan változat, miszerint az Öszvék nevű határrészről települtek (menekültek) ide az utolsó tatárjárás idején. Szér és Bog­dánd között az össze­kötő köves utat az 1980-as években épí­tet­ték meg.

Birtokviszonyok és demográfiai adatok

1349-ben Zceertelek birtok tárgyában Sarmasági László és testvérei egyezséget kötöttek Sámsoni Istvánnal, ezt az egyezséget Endre erdélyi vajda és szolnoki főispán is megerősítette. 1475 körüli adólajstrom Zeel települést a Jakcsiak birtokaként írta le; Jakcsi János és István között oszlott meg. 1543-ban panaszi Pázmány Péter és Jakcsi Mihály volt Szér birtokosa. 1570-ben Jakcsi Boldizsárt írták a település birtokosának. 1604-ben a Weselényiek voltak birtokosai. 1703-ban Szér Wesselényi István báró, középszolnok megyei főispán birtoka volt.

A lakosság számát és összetételét az alábbi táblázat foglalja össze:

Oktatás és kulturális élet

A református egyház levéltárában található jegyzőkönyvek szerint 1840-ben már működött felekezeti oktatás. Az 1842-es költségvetés szerint 20 Ft-ot adtak a zilahi gimnázium számára, és 50 Ft-ért takarították a rektori házat. Az 1961/62-es tanévben szervezték meg az V-VII. osztályokat. A faluban létezik kultúrotthon, itt szokták tartani a helyi rendezvényeket.

Szér ad otthont a Nemzetközi Vőfélytalálkozónak, amely 2015-ben indult és nemzetközi érdeklődésre tart számot. Főszervezője Varga Szilárd, támogatói a polgármesteri hivatal és Szatmár Megye Tanácsa. 2018-ban a negyedik alkalommal került megszervezésre a hagyományos Nemzetközi Vőfély-találkozó Széren. A rendezvény egy hagyományos lakodalom teljes egésze köré épül: van menyasszony és vőlegény is illetve a vőfély - jelen esetben vőfélyek. A lagzit levezénylő vőfélyekből ugyanis tizenkettő van, akik nem csak Erdélyből érkeznek, hanem Kárpátaljáról, a Felvidékről és Magyarországról is. A program már szombaton elkezdődik disznóvágással, a vasárnapi menüsor a hagyományos konyha ízeit vonultatja fel, amely levesből és disznósültből áll. A találkozó menete a következő: a vőfélyek felosztják maguk között a lakodalmat, más búcsúztatja a vőlegényt, más kéri ki a menyasszonyt, vagy éppen dicséri a levest vagy a sültet.

A Széri Kukurók egy helyi néptáncegyüttes, melynek háttérintézménye 2018-ban alakult Szilágyszéren. Elérhetőségük: Szilágyszér, 13.sz. Mobil: 0768-002589.

Szilágyszér református temploma

Állítólag Szér településen 1470-ben már volt egy kéttornyú kőtemplom. Helyére épült az eredetileg rózsamintás mennyezetes jelenlegi templom. Utólag ezt kékre festették és felírták a templomépítés évét: 1793. Az Úrasztal eredete ismeretlen, a szószéket fából faragták. Igen sok úrasztali terítőt megőriztek a szeriek, mind a három méretből (ti. e vidéken az Úr asztalát nagyobb, közepes és kicsi abroszokkal fedték).

A templomnak két harangja van. A kisebbiket 1857-ben öntötték, rajta ez olvasható: Öntötte Pap Antal Szatmáron 1857, a nagyobbik harang formájában hasonlít a kisebbikhez, felirata: Isten dicsőségére öntetté a szeri református egyház az 1929. évben. Öntötte Hónig Fr. Aradon. A templom orgonája hat regiszteres, 1887-ből való, Kolonics István kézdivásárhelyi mester 182. műve. A kusza birtokviszonyok tükröződnek az egyházi életben is, tartozott Kusalyhoz is, a hadadi várhoz is, első papja közös volt Erkeddel, Erked leányegyháza volt Szernek. Az egyházi nyilvántartást 1778-ban kezdte vezetni Krasznai Sámuel lelkipásztor. A Szilágyszéri Református Gyülekezet elérhetősége: Szilágyszér 145. sz.

Géres (Ghirisa)

Géres (románul Ghirișa) falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megye déli részén, Krasznabéltektől északnyugatra és Szatmárnémetitől 29 km-re található. Közigazgatásilag Krasznabéltekhez tartozó falu. Trianonig kisközség volt az erdődi járásban. Géres neve egyértelműen magyar eredetű. A régies névalak, amely már a 13. század elején ismert, „gyéres erdőt”, tehát ritkás fás területet jelentett, és ez a forma alig különbözik a maitól. A neve egy 1367-es okiratban Gyres formában jelenik meg. 1420-ban Gebres alakban szerepel Csáky István birtokaként. Géres neve a korabeli írásokban 1367-ben tűnik fel először Géresi Péter nevében, Gyres néven. Eredetileg a település királyi birtok volt, a daróci uradalom része, melyet Zsigmond király eladományozott majd.

Birtokviszonyok és demográfia

1420-ban Csáky István birtoka, ez onnan tudható, hogy Vetési Jakab a Csáky által börtönbe vetett jobbágyokat kiszabadította. Ekkor Gébres alakban szerepel. A 14. században és a 15. században a falu a királydaróczi uradalomhoz tartozott, és a Csáky család birtoka alatt volt. A 16. század végétől a 17. végéig a daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben Darócz, Nántű, Terebes, Rákos, Oláhgyöngy, Géres, Gyürkefalva, Pusztatelek, Bajfalu, Nyegrefalva tartoztak, a szatmári vár birtokaihoz csatolták. A 16. században a királyi kincstár foglalta le. században is. Akkor nem lakott nagyobb birtokos a faluban. A XIX. században is ezeknek a maradékai bírták. Most nagyobb birtokos nincs benne. A ref. egyház temploma 1803-ban épült. 2002-ben 726 lakosából 27 román, 558 magyar és 141 cigány volt.

Oktatás és egyházi élet Géresen

Géresen található a Géresi Elemi Iskola, ahol párhuzamosan van magyar és román oktatás is. Az iskola a bélteki Általános Iskolához tartozik. A református egyház lelkésze Nagy Attila. Cím: 447042 Ghirisa nr. A polgármesteri hivatal Krasznabélteken található: str. Principală, nr. 357, 447040 Beltiug, jud. Körülbelül 7-8 km távolságra, Krasznamihályfalván a Pensiune Strand Mihăieni, magyarul is beszélnek.

Érmindszent (Adyfalva) és Ady Endre öröksége

Érmindszent, más néven Adyfalva, románul Ady Endre, korábban Mecentiu néven szerepelt. Nevét 1320-ban először oklevélben említik Mendzenth néven. 1414-ben Mindszent, 1430-ban, 1458-ban és 1475-ben Mendzenth, 1733-ban és 1760-ban Mint-Szent, 1913-ban Érmindszent és 1957-től Adyfalva néven említik. Földrajzi betájolása: Romániában, Szatmár megyében, Nagykárolytól 21 km-re délkeletre, Érkávástól 6 km-re keletre fekszik. Határrészei: Nagy-Koltó, Iléd (elpusztult község), Halom köre és Bencze.

A település kialakulása és fejlődése

Első ismert birtokosai az 1400-as években a Mendzenthi család tagjai voltak. Később a Becsky, Gencsy, Pelei családok és azok leszármazottai a főbb birtokosok. Június 9-én Érszentkirályi Istvánnak Mindszent pusztában levő birtokából Katalin nevű leánya osztályt kért testvéreitől és ezt június 27-én meg is kapta. Így lett 1641-ben Mindszent pusztából falu. Nem sokkal ez után, II. Rákóczi György lengyelországi vállalkozására következő török-tatár büntető hadjáratok további pusztítást okoztak. 1660 nyarán, mikor Várad is a törökök kezére került, a környező településekkel együtt Mindszentet is már csak, mint pusztát tartották számon. 1701-ben a pusztulások során még megmaradt régi lakói Balásházi János, Ferenc és András, Kabay Mihály meg Nyiti (talán Nyíri) Sámuel kérvényt nyújtottak be, melyben az erdélyi országgyűléshez folyamodtak, tízévi adómentességet kérve. A rendek az adómentesség idejét sokallva, háromévi adómentesség engedélyezése mellett döntöttek. A 18. század elejének kuruc-labanc harcai megakadályozták az újabb betelepüléseket. Az 1797 évi hadi összeíráskor főbb birtokosai Pelei Imre és gróf Andrási Károly voltak.

Demográfiai változások Érmindszenten

1890-ig a magyarság (333) nem tudta a románság (399) számát meghaladni. A román-magyar lakosság-változás okát a pusztítások nyomán keletkező telepítés jelzi, ami adómentességi kérvény keltének időpontjával közel egy időre eshetik. Az 1700-as években lassan megindult a telepítés és szaporodás útján egyre növekszik a lakosság, valamint megjelennek a falu első román lakói is.

A falu lakosságának etnikai összetétele az idők során a következőképpen alakult:

Ady Endre élete és munkássága

Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. - Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja diósadi Ady Lőrinc (1851-1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja tiszaeszlári Pásztor Mária (1858-1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy nővére (Ilona, aki még egyéves kora előtt meghalt) és egy öccse volt, Ady Lajos (1881-1940), aki magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette.

Ady Endre tanulmányai és újságírói pályája

Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban. Szülei gimnáziumba szánták, ezért tanulmányait 1886-tól a katolikus népiskolában folytatta. Az elemi befejeztével, 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Ebben az iskolában voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei, ugyanakkor itt erősödött meg fizikailag az addig gyengécske gyerek. Itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak. Ezekből az évekből származik barátsága Jászi Oszkár későbbi társadalomtudóssal és politikussal, akivel együtt jártak hittanra. 1892-től a zilahi református kollégium diákja volt, ahol 1896 júniusában jelesen érettségizett. A liberális szellemű zilahi „ősi schóla” a szigorú szerzetesi iskolából kikerülve a szabadságot jelentette számára: itt szabad volt nyilvánosan is cigarettázni és itt váltak rendszeressé a szombat esti kocsmázások is; emellett itt érték első - iskolai - irodalmi, és szerelmi sikerei is. Itt ismerte meg az újságíró Kun Bélát is, aki egy ideig privát tanítványa volt.

Beíratták a debreceni jogakadémiára. A várost nem sikerült megszeretnie: szülei beleegyezését megszerezve a második évre már a pesti jogi karra iratkozott be, majd Temesvárra ment, ahol délelőtt a királyi táblánál írnokoskodott, délután magánórákat adott. Temesvárról nagy betegen vitte édesanyja haza 1897 karácsonyán. Később Zilahra utazik, ahol ügyvédbojtár. Ekkor születik meg egy önálló verseskötet kiadásának gondolata. Ősszel az egyetem folytatásának szándékával ismét Debrecenbe ment, azonban az előadásokat hanyagul látogatta, sokkal jobban érdekeltek a lapok (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap). Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a Debreczen című folyóirat „hivatásos” munkatársa lett; a soron következő félévre már be sem iratkozik, ezzel vége szakadt egyetemi karrierjének. Ugyanebben az évben megjelent első verses kötete, Versek címmel, aminek nem volt sikere.

1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900. január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ekkor ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss Újságban. Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjeszt ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei. Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és látogatóba jött haza. Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében A könnyek assz...

Ady Endre Emlékmúzeum és zarándoklatok

Érmindszentet Ady Endrének köszönhetően igen látogatott hely, Erdélyből, Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből érkeznek ide érdeklődők, akik a költőóriás gyermekkorának környezetére kíváncsiak. Az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör 1990 óta szervezik az érmindszenti zarándoklat néven ismert hagyományos Kárpát-medencei Ady-megemlékezéseket. 2018-ban a 29. Ady Endre Emlékmúzeum Ady Endre szülőháza az Ady-kúria a falu végén áll.

Ady Endre szülőháza, valamikor a 19. század második felében készült. A régi, nádfedeles, háromosztatú parasztház jellegű épület három helyiségből - konyha, tisztaszoba, hálószoba - állt, az épületben láthatók a család régi bútorai. A szülőház 1953-ban leégett, de visszaállították az eredeti állapotát. Ady emléktábla a szülőház falán. 1900-ban (más források szerint 1907-ben) bővült a telek a kúriával, amely nagyságrendekkel nagyobb kényelmet biztosított a család számára. Öt látogatható terme számos eredeti állapotban megőrzött tárgyat őriz. A két épület között húzódó udvaron még megtekinthető a család gémes kútja, illetve Ady Endre bronz mellszobra. A két épület Popp/Papp Aurél festőművész közbenjárásának köszönhetően 1957 óta emlékmúzeum, a kertben és a parasztház homlokzatán egy-egy szobor állít emléket a település híres szülöttének. Az emlékmúzeum számos Ady Endre magánéletéhez köthető dokumentumot, fényképet mutat be, köztük az eredeti keresztelési anyakönyvet. Itt született Ady Endre.

tags: #koblos #bence #adatbank

Népszerű bejegyzések:

• Kikapcsolódás a Ság-hegy lábánál
• átfogó képet kaphat a svájci és dán sportokról
• Részletes elemzés a német fociválogatottról
• Az Aussie Rules játéka
• Emlékezetes pillanatok 2007-ből