Kocsárdi Gyula MLSZ információk
A magyar labdarúgás, és különösen a Zalaegerszegi TE (ZTE) története gazdag eseményekben, amelyek gyakran kapcsolódnak a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) döntéseihez és a sportirányítási szervek működéséhez. A ZTE labdarúgócsapatának elmúlt három évtizedes élvonalbeli szereplését például a „Megkoronázva, avagy 30 éve az élvonalban” című könyv követi nyomon, riportok, statisztikák és fotók segítségével. A könyv az első NB I-es Tatabánya elleni találkozóval indul és a bajnoki cím megszerzésével zárul.
A kiadvány bemutatóján megjelent Lang József, a ZTE FC Rt. képviseletében. A riportokat Ekler Elemér és Bedő István készítette, a statisztikák Gondi Béla pontos munkáját dicsérik. A könyvben a régi játékosok közül megszólal többek között Soós István, Papp Antal, Mihalecz István, Gáspár Gyula, Józsi György, Péter Zoltán és Sebők József. A kiadvány a Dél-Nyugat Kiadó irodájában is megvásárolható.
A ZTE FC és a labdarúgó-stadion korszerűsítése
A Zalaegerszegi TE (ZTE) 1920-ban alakult meg. Az alapítók a fekete-fehér színeket választották és létesítmény, valamint alapszabály nélkül működtek. Az 1921. augusztus 20-án lejátszott barátságos mérkőzés előtt vonták meg a ZTE labdarúgóitól a ZSE pálya használati jogát. Emiatt a Szombathelyi AK első osztályú csapatát a Vizslaréten, a játékosok által előkészített pályán fogadták. A Nyugati Labdarúgó Alszövetség II. osztályában 1924-ben sikerrel kezdődött a ZTE bajnoki pályafutása, a Kámoni AC vendégeként 2:2 arányú döntetlent értek el. A 10 évvel később elért bajnoki cím és osztályozó eredményeként az 1934/35-ös bajnoki évet már a Nyugati Alszövetség I. osztályában kezdték. A harmincas években a csapat legjobbjai Boronics, Koszta, Czirkovics I, Czirkovics II, Dorogi, Szökrönyös I, Doma, Bacsai, Borsos, Gondi, Kovács, Szabó R., Szökrönyös II, Szakál, Palkovics, Sárközi, Füleki, Dóczi, Tomózer, Sajben, Martinka és Szabó L. voltak.
A második világháború utáni években egyre több helyi egyesület alakult, vagy folytatta működését. Nevük és támogatóik gyakran változtak, ezért egyik sem tudott igazán a város vezető sportegyesületévé válni. Az 1957 elején létrejött két klub, a Zalaegerszegi Dózsa és Petőfi egyesülése rövid életűnek bizonyult, s néhány hónap után fel is bomlott. Június 6-án a Petőfi és a Ruhagyár fúziójának eredményeként, 19 éves szünetet követően alakult újra a Zalaegerszegi Torna Egylet.
A ZTE történetének fontos mérföldkövei között szerepel az 1968. november 24-i győzelem, amikor Zalaegerszegen a ZTE 5:2 arányban legyőzte a Pécsi Ércbányászt és megnyerte az NB II Nyugati csoportjában a bajnokságot. 1968. október 1-én a ZTE-stadionban, 20 ezer néző előtt a Szegedi EOL csapata ellen aratott 4-0-s győzelem volt a csapat első győzelme a legmagasabb osztályban. Szintén ezen a találkozón született meg a ZTE első élvonalbeli találata Gáspár Gyula révén. A következő majd’ 2 évtizedben rendre a bajnoki táblázat középső harmadában végzett a csapat. A fényesebb időszak Gellei Imre érkezésével következett, aki 33 éves volt, amikor átvette a csapat irányítását. Vele kétszer is - 1985-ben valamint ’86-ban - a negyedik helyig jutott. Ebben a csapatban Gass István, Galántai Tibor és Soós István voltak a legmeghatározóbb játékosok.
A ZTE később is sikereket ért el: 2014-ben a Pharos 95′ Kft vette át a Zalaegerszeg FC vezetését. A kezdeti pár évben hangsúlyt fektettek az infrastruktúra kiépítésére. A 2017/18-as szezonban a csapat közel állt a harmadosztályba való kieséshez, de 7 évvel később, 2019-ben sikerült újra feljutnia az élvonalba. A 2022-2023-as szezonban a ZTE csapata története során először magyar kupagyőzelmet ünnepelt.
A ZTE stadion felújítása és az EB pályázat
A városi (ZTE)-stadion felújítása ügyében már rengeteg információ, vélemény látott napvilágot. Zalaegerszeg Megyei Jogú Városának Közgyűlése 257/1999 számú határozatának első pontjában rendelkezik a stadion felújításáról és tervezési pályázatának meghirdetéséről. A beérkezett pályázatok közül a bírálóbizottság az AXIS Bt. munkáját fogadta el. Időközben az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) meghirdette a labdarúgó-stadionok korszerűsítésére szóló rekonstrukciós pályázatát, amelyhez 12,7 milliárd forintot biztosított. Az ISM felkérte a Hivatásos Labdarúgó Alszövetséget (HLASZ) készítsen felmérést a stadionok állapotáról, a város vezetése az ezzel kapcsolatos kérdőívet 2000-ben megválaszolta.
A HLASZ a megvalósítás szempontjából a második, a B-kategóriába sorolta az egerszegi labdarúgó-stadion rekonstrukcióját, ezzel a város egyet értett, és vállalta az önrész biztosítását. 2000 decemberében az ISM közétette, hogy az egyes sportlétesítmények felújítását milyen összeggel és milyen ütemezésben támogatja. Az elképzelések szerint 2002. március 31-ig 12 pálya - köztük az egerszegi - került volna felújításra. A városi (ZTE)-stadion felújítására 720 millió vissza nem térítendő állami támogatást ígért a minisztérium. Az egerszegi önkormányzat 2001. március 1-i közgyűlésén - a műszaki bizottság javaslatára - az AXIS Bt. folytathatta a munkát. Közben az akkor hatalmon lévő kormány úgy döntött, hogy megpályázza a 2008-as labdarúgó EB rendezésének jogát. Erre a hírre rámozdult Zalaegerszeg város vezetése is. A 2001. június 5-i közgyűlésen döntés született, hogy városunk szeretne az EB helyszíne lenni, ezért pályázik, s zöldmezős beruházás keretében a Parkerdőben 30 ezer férőhelyes stadiont épít. Az Október 6. téri stadiont csak annyira újítják fel, hogy éppen megfeleljen a követelményeknek. Ekkor ismét az Október 6. téri stadion felújítása került az előtérbe.
A stadionfelújítás problémái miatt a ZTE egyetlen nemzetközi mérkőzését sem tudta Zalaegerszegen játszani. A 2002-2003-as bajnokságban sem játszottak még hazai pályán a fiúk. A ZTE FC Rt. igazgatótanácsa örömmel vette tudomásul, hogy szeptember 22-én, 16 órakor végre hazai környezetben is pályára léphet az e.on ZTE. Az igazgatótanácsnak az a kérése, hogy a szurkolók elővételben vegyék meg belépőiket, mert a mérkőzés napján az átépítési munkák miatt csak kevés pénztár nyit ki. A jegyek elővételben keddtől - munkaidőben - az Ady moziban és a ZTE székházban is megvásárolhatók lesznek. A diák, nyugdíjas 800, a felnőtt 1200 forintba kerül. Az ősszel megrendezésre kerülő nyolc hazai találkozóra bérletet is kiad a részvénytársaság.
MLSZ határozatok és ligainformációk
Az MLSZ által mind a 16 élvonalbeli klub részére kiírt I. Magyar Labdarúgó Terembajnokság négyes döntőjét 1983. december 14. és 16. között rendezték. Ez egészen 1989-ig volt releváns. Akkor a Siófok ellen az osztályozó első meccsén idegenben 4-3-as vereséget szenvedtek, de a hazai visszavágón fölényes, 6-0-s győzelemmel harcolták ki a feljutást. A mérkőzésen a későbbi NB I-es gólkirály Preisinger Sándor 3, Németh Tamás 2 gólt szerzett.
A közelmúltból is vannak MLSZ információk: „A Versenybizottság a Tiszakécskei LC Kft. sportszervezet 2025/26. évi Merkantil Bank Liga NB II. osztályú Férfi Felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő csapatának évi összeredményéből egyszeri alkalommal 4 (négy) büntetőpontot levont” - áll a szövetség NBII-062/2026. számú határozatában. Az MLSZ ugyan nem részletezte a pontlevonás okait, a csakfoci.hu azonban a cikkében magyarázatot ad a büntetésre. Eszerint a 31 éves futballista ősszel a Topolya kölcsönjátékosaként Kazincbarcikán szerepelt, és három sárga lapot kapott. A pontlevonás után a Tiszakécske visszacsúszott a 12. helyre a tabellán.
