Kocsis Sándor, az Aranycsapat legendás góllövője
Kocsis Sándor, a magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakja, az Aranycsapat kiemelkedő tagja volt. Pályafutása során számtalan emlékezetes pillanattal ajándékozta meg a magyar futballszurkolókat, és góljaival történelmet írt a nemzeti csapat színeiben.
A válogatottbeli debütálás és az első gólok
Kocsis Sándor 1948. június 6-án öltötte először magára a nemzeti csapat mezét egy Románia elleni Balkán-kupa-mérkőzésen.
Az első mérkőzésén rögtön duplázott, a 66. és 84. percben vette be Románia kapuját. Hazánk pedig fölényesen, 9-0-ra verte a nyolc magyar nemzetiségű játékossal (közülük Perényi József korábban háromszor a magyar válogatottban is lehetőséget kapott) felálló román válogatottat.
Az 1948-as Balkán-kupa mérkőzésének magyar összeállítása:
- Henni Géza (Károlyi József, 25.)
- Rudas Ferenc
- Kispéter Mihály
- Kónya József
- Bozsik József
- Zakariás József
- Egresi Béla
- Kocsis Sándor
- Mészáros József
- Puskás Ferenc
- Tóth Mátyás
Gólszerzők ezen a találkozón: Mészáros (30., 46., 87.), Puskás (38., 67., 85.), Kocsis Sándor (66., 84.), Egresi (79.).
Az Aranycsapat korszaka és olimpiai diadal
Kocsis Sándor karrierjének legfényesebb évei egybeestek a magyar labdarúgás aranykorával, a legendás Aranycsapat időszakával. A sikerekben kulcsszerepet játszott a szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv taktikai elképzelése, aki 1949-ben került kinevezésre. Ekkor kezdődött az 1956-ig tartó „Sebes-korszak”, amelyben a magyar válogatott korszerű támadójátékával végigverte a világot.
Egypt-Hungary 0:3 / Egyiptom-Magyarország 0:3 (0:1)Az Aranycsapat Afrikában Feb.12.1954 Cairo
Sebes Gusztáv irányításával nemzeti együttesünk 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, 1953-ban megnyerte az Európa-kupát, a mai Európa-bajnokság elődjét, az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmet szerzett.
Kocsis Sándor is aktív részese volt ennek a sikersorozatnak. 1952-ben olimpiát nyert a nemzeti együttessel. A helsinki ötkarikás játékokon a döntőt leszámítva minden mérkőzésen betalált. A románok elleni selejtezőn győztes gólt szerzett, majd megkapta pályafutása egyetlen piros lapját a válogatottban. Ezután az olaszok elleni nyolcaddöntőben is eredményes volt, majd duplázott Törökország ellen a legjobb nyolc között és Svédország ellen az elődöntőben.
Az olimpián 6 találattal a második helyen zárt - holtversenyben - a góllövőlistán.
Az 1954-es világbajnokság: a gólkirályi cím
Az 1954-es svájci világbajnokságon Kocsis Sándor kimagasló teljesítményt nyújtott, és bebizonyította, hogy a világ legjobb csatárai közé tartozik.
A világbajnokság előtt az Anglia elleni barátságos mérkőzésen, amelyet Magyarország 7-1-re nyert meg, Kocsis Sándor kétszer talált a kapuba.
A svájci vb-n a Dél-Korea elleni 9-0-s csoportmeccsen mesterhármast ért el, majd négyszer köszönt be az NSZK elleni 8-3-as csoportmérkőzésen. A negyeddöntőben kétszer mattolta a brazil védelmet a 4-2-es magyar siker alkalmával. A legjobb négy között Uruguay ellen a hosszabbításban a két fejese döntött. Neki köszönhetően a magyar csapat bejutott a fináléba.
Kocsis Sándor góljai az 1954-es világbajnokságon
| Ellenfél | Gólok száma |
|---|---|
| Dél-Korea | 3 |
| NSZK (csoportkör) | 4 |
| Brazília | 2 |
| Uruguay | 2 |
| Összesen | 11 |
Az Aranycsapat elveszítette a döntőt, és Kocsis is ezen az egy mérkőzésen nem szerzett gólt a tornán, de 11 találattal ő lett a 1954-es világbajnokság gólkirálya.
Kocsis Sándor öröksége és Sebes Gusztáv taktikai zsenialitása
Kocsis Sándor 1948 és 1956 között 68 mérkőzésen 75 gólt szerzett a válogatottban! Ezzel a kiemelkedő teljesítménnyel beírta magát a magyar labdarúgás halhatatlanjai közé.
Az Aranycsapat története 1950. június 4-én, a lengyelek ellen Varsóban 5:2-re megnyert mérkőzéssel kezdődött, és 1956-ig tartott. Ez idő alatt a válogatott 64 mérkőzést játszott. A 64 találkozó mérlege: 49 győzelem, 10 döntetlen és 5 vereség.
Sebes Gusztáv sokat kísérletezett a válogatott összeállításával - az Aranycsapat 64 találkozóján 67-en kaptak lehetőséget, közte 12 kapus. Sokszor változtatta a játékosok pozícióit, így született meg a hátravont középcsatár posztja, melyet Holics Ödön "talált ki" az 1920-as években, aztán Bukovi Márton és Sebes Gusztáv az MTK-ban és az Aranycsapatban fejlesztett tökéletesre. Kétségtelen tény, hogy akadt egy remek főszereplő hozzá: Hidegkuti Nándor.
A Sebes által alkalmazott 4-2-4-es taktikáját a brazil válogatott fejlesztette tovább, a hetvenes évek elején az Ajax és a holland válogatott a „totális futballban” tökéletesítette. 2010-ben a Los Angeles Times minden idők harmadik legjobb futballedzőjének választotta: „Ő volt a lángész az 1950-es évek rendkívüli magyar csapata mögött, amelyik ezüstérmet szerzett az 1954-es svájci világbajnokságon. A válogatott az ő irányításával 32 egymást követő mérkőzésen veretlen tudott maradni. Sebes a 4-2-4-es felállás alkalmazásának úttörője és a világhírű holland edző, Rinus Michels előfutára volt” - szólt az indoklás.
Azonban Sebest is utolérte a balszerencse: a csapat 1954-ben a világbajnokság berni döntőjében 3:2-re alulmaradt az esélytelennek tartott nyugatnémet válogatottal szemben. Magyarországon a vereséget nemzeti katasztrófaként élték meg, ezután robbant ki a Rákosi-korszak első spontán tüntetése Budapesten, ahogy később nevezték, a "focialista forradalom". Sebes nem mondott le, de helyzete megrendült, hiába nyerte továbbra is a mérkőzéseket a válogatott.
tags: #kocsis #geza #valogatott #labdarugo
