A magyar irodalmi futballválogatott – A pálya és a toll mesterei

Kijelenthető, hogy a magyar irodalomban abszolút túlsúlyban vannak a labdarúgás iránt érdeklődő írók. Most viszont olyan szerzőkről olvashatnak, akik nemcsak kívülről csodáltak egy-egy sportágat, hanem profi (félprofi) szinten maguk is gyakorolták azt. A magyar irodalmi futballválogatott története és jelene egy olyan jelenség, ahol a labdarúgás szeretete és az irodalmi tehetség találkozik, komoly médiaérdeklődést váltva ki itthon és külföldön egyaránt.

Az irodalmi "Aranycsapat" és a valóság

Létezik irodalmi Aranycsapat is? Aranycsapat csak egy volt. Nemzetközi viszonylatban is azt emlegetik, hogy páratlan világverő csapat volt, de nem világbajnok, mert épp a berni döntőt buktuk el. Legalább öt futballzseni játszott benne, s hozzájuk próbálták hasonlítani azt a brazil válogatottat, amely 2002-ben világbajnokságot nyert. Az irodalmi válogatottat nem lehet az Aranycsapathoz hasonlítani, hiszen az egy egészen más kategória. Mégis, a "Papíron" ők az igazi, a sosemvolt Aranycsapat. A sokat emlegetett magyar sors kicselezői és reménygyárosai. Ők az egyik nagy esély arra, hogy megismerjen bennünket a világ.

A költő válogatott felállása és játékosai

Hogyan áll fel az irodalmi futballválogatott? A csapat összeállítását nagyban befolyásolja, hogy ki tud részt venni az adott mérkőzésen vagy túrán. De természetesen törekszünk a stabil, lehetőség szerint állandó szerkezet kialakítására. A kapuban Balázs Attila áll, illetve Darvasi László a cserekapus, de ő mezőnyjátékosként is szóba kerül. A balbekk M. Nagy Miklós, az Európa Kiadó vezetője, kritikus, műfordító, de tavaly egy olasz túrán én is játszottam már ott, vagy Wirth Imre, író, kritikus. A hátsó alakzatban söprögetőt Szabó László játszik, akit talán tévéelnökként ismertek meg legtöbben. Itt játszik még Mélyi József, művészettörténész, az idei Német Kulturális Évad kurátora. Én emberfogóként és beállósként is játszottam.

Kőrösi Zoltán és Hamvai Kornél, Egressy Zoltán is itt kapott szerepet Olaszországban, s ha szükséges, én itt is előfordulok. Takáts József vagy itt, vagy a csatársorban kap helyet, hasonlóképpen Burger Barnához, aki a kortárs magyar írókról készített fotó portrékönyvet. Az említett Takáts József, valamint Farkas Zsolt kritikus, Sajó László költő és Zilahy Péter, aki az egész íróválogatott menedzsere, általában ő intézi a külföldi útjainkat is. Gyurgyák János, az Osiris kiadó igazgatója, történész, hátravont csatárként, vagy a középpályán is rendkívüli munkabírással és komoly futballtudással játszik. Vendégjátékosaink is vannak, akik, ha kiesik valaki, nem ér rá, vagy lesérül, akkor szerepet kapnak. Rotációban váltja egymást néhány csapattag. Olaszországban Gyurgyák János, majd a bécsi-berlini meccseken Kőrösi Zoltán irányította a csapatot, Brémában Kukorelly Endre, majd a második meccsen Takáts József vette át a szerepet.

Kik öregedtek már ki ebből a csapatból? Ezt nem lehet mondani, mert Esterházy Péter ebben a válogatottban nem szerepelt. Esterházy Péter nemcsak író és matematikus volt, hanem remek futballista is. A posztmodern irodalom egyik legnagyobb alakja a lakhelyükhöz közeli Csillaghegyi MTE-ben játszott több éven keresztül. A családban a legnagyobb sportkarriert azonban nem ő, hanem egyik testvére, Márton futotta be, akivel Csillaghegyen csapattársak voltak. Nálunk tehát Esterházy nem szerepelt.

A játékosok és sportolói előéletük

Ebben a válogatottban az szerepel, aki korábban valamilyen szinten már játszott, nem mondanám, hogy falábúak lennének köztünk! Akik korábban nem fociztak, íróként szóhoz jutnak. Mi csapatként focizunk, íróként mindenki egyedül érvényesül. Ady Endre még joghallgatóként tagja volt Debrecen első futballcsapatának. A dokumentumok szerint ebben az időszakban más ilyen nevű (Ady vagy Adi) joghallgató nem volt a debreceni jogakadémián, illetve a későbbi költő szerkesztőségi munkatársa volt annak a lapnak (Debreceni Főiskolai Lapok), amelyik tudósított a mérkőzésről, amin az adatok szerint Ady játszott. Nem tudni, hogy Ady milyen poszton játszhatott, ahogy azt sem, hogy milyen szintet képviselt.

Karinthy Ferenc több szállal kötődött a Fradihoz. A „Cini” becenevet viselő író ugyanis két részletben, összesen három idényen keresztül volt az FTC bekkje. Kétszer bronzérmesek lettek (1941-ben és 1945-ben), egyszer pedig a negyedik helyen végzett a Karinthyval felálló alakulat. Karinthy nemcsak úszott és vízilabdázott, jószerivel minden sportot kipróbált, és egytől-egyig remekelt bennük. Szenvedélyesen síelt, pingpongozott, teniszezett, focizott, kajakozott, lábteniszezett és „fejelt”.

Kormos István nevéhez köthető az egyik legrejtélyesebb sportkarrier. A kalandos életű költőről sokáig úgy tartották, hogy futballistaként ő vitte a legtöbbre a magyar irodalmárok közül, ugyanis az a hír járta róla, hogy a Fradi ifjúsági első csapatában játszott, és egyszer még a felnőtt csapatban is lehetőséget kapott. Valójában nagyon keveset lehet tudni a Vackor-mesék szerzőjéről mint focistáról. Bizonyos információk szerint az 1938-1939-es idényben szerepelt a Fradi második csapatában, ahol egy súlyos lábsérülést leszámítva viszonylag rendszeresen játszott.

A jelenlegi csapat és a "Writers League"

A győztes csapat: Zilahy Péter (csapatkapitány), csatár, gólkirály, Balázs Attila (kapus), Sziráki András (kapus), Ágoston Zoltán (középpálya), Berka Attila (hátvéd), Bíró László (liberó), Darvasi László (középpálya), Egressy Zoltán (középpálya), Fónagy Zoltán (hátvéd), Goretity József, Gyurgyák János (középpálya), Kukorelly Endre (középpálya), Mélyi József (hátvéd), Mészáros Ábel (csatár), Sajó László (csatár), Szabó László Zsolt (hátvéd), Wirth Imre (hátvéd).

A "Writers League" rendezvényei jelentős médiabeli visszhanggal járnak. Olaszországban, de Bécsben és Berlinben is végig komoly médiaérdeklődés kísérte a mérkőzéseket. Rengeteg kamera, rádiósok, fényképészek, tudósítók Bécsben is komoly nézőközönség fogadott minket, a Wiener SC pályáján léptünk fel.

Eredmények és sikerek

Igen, volt egyszer egy hetes. Régen, még a '90-es évek elején történt egy kispályás kupán, így nyert a mi szabadelvű csapatunk 7:0-ra a helyi szocialistákkal szemben. De visszatérve az íróválogatottra, két-három évvel ezelőtt megnyertük a Mándy-kupát. A színészválogatottat - Eperjes Károly, Cseke Péter, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Straub Dezső, Nemcsák Károly és mások - 3:0-ra vertük. Az újságírókat 5:0-ra. Voltak aztán különálló meccsek, még a nagy Varga Zoli ellen is játszottunk, a sportújságírókkal, 3:3-as döntetlent, hiába rúgott kettőt a Varga.

Tavaly Olaszországban, San Casciano-ban egy tornán harmadikak lettünk, mert a nyitómeccsen a skandináv válogatottal döntetlent játszottunk, majd a hosszabbításban kapott góllal 2:1-re kikaptunk. Két hete az osztrák íróválogatottat 8:2-re vertük. Ez egy igazi nagy győzelem volt, a leghíresebb játékosuk Robert Menasse, a neves regényíró volt. Két nappal később Berlinben játszottunk egy küzdelmes döntetlent, esőben, szélben, műfüvön.

Írók a futballról és a sportról

A sport nemcsak élvezet volt Karinthy számára, hanem egyfajta menekülés is a családi hagyomány elől. „Nagyon nem akartam író lenni. Minden egyébbel megpróbálkoztam, csak hogy ne kelljen írónak lennem. Karinthy több írása is szól a labdarúgásról, és a Nemzeti Sportban is jelentek meg cikkei. Esterházy számtalan művében írt a labdarúgásról. „Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egyszerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő.”

Tarján Péter 1996-ban magyar írók focinovelláiból szerkesztett kötetet Tizenegy dressz címmel, amiben szerepelnek többek között Bereményi Géza, Tandori Dezső, Nagy Gáspár és Spiró György írásai is. Darvasi László és Kukorelly Endre egész könyveket írtak a fociról (A titokzatos világválogatott; Pálya avagy Nyugi, dagi, nem csak foci van a világon), és nem feledkezhetünk meg a legnagyobb fociírónkról, Mándy Ivánról sem. A pálya szélén a magyar fociirodalom alapműve, ebből Régi idők focija címen Sándor Pál rendezett kultfilmet Garas Dezső és Kern András főszereplésével. De valamilyen formában írt a fociról számtalan magyar író a XX. században József Attilától kezdve Kosztolányin, Radnótin, Krúdyn, Rejtő Jenőn, Molnár Ferencen és Szabó Lőrincen át Pilinszky Jánosig. Ezt foglalja össze Csillag Péter Ady stoplisban című kötetében.

Novák Tamás producer-rendező a Válogatott Irodalom című irodalmi ismeretterjesztő sorozatában ismert magyar írókat, költőket mutat be, miközben beszélnek a fociról, megelevenedik egy-egy versük, illetve novellájuk, regény- vagy szövegrészletük, amely a focival kapcsolatos. November 14-én az RS9/Vallai kertben ennek a filmnek volt a bemutatója, melyben 11 kortárs író, költő, név szerint Cserna-Szabó András, Esterházy Péter, Egressy Zoltán, Fehér Renátó, Gazdag József, Inkei Bence, Kiss Tibor Noé, Kukorelly Endre, Maros András, Nagy Dániel és Szálinger Balázs szerepel. A 11 szerző közül hatan voltak ott a bemutatón: Kukorelly Endre, Inkei Bence, Fehér Renátó, Nagy Dániel, Szálinger Balázs és Egressy Zoltán.

tags: #kolto #valogatott #foci

Népszerű bejegyzések:

• történelmi Ferencváros–Wolverhampton párharcok és a védők munkája
• Guaros de Lara kosárlabda eredmények és történelem
• A Klubvilágbajnokságtól a Bajnokok Ligájáig
• Az egyesület története
• Egy futballista szemével: Bödőcs Tibor a labdarúgásról