A Komlói Bányász Labdarúgócsapat Története: Felemelkedés és Felejthetetlen Pillanatok
A Komlói Bányász Sport Klub, egy 1922-ben létrehozott labdarúgóklub a Baranya vármegyei Komló városából, gazdag és eseménydús történettel rendelkezik.
A mintegy 22 000 lakosú észak-baranyai város első sportegyesülete 1922-ben szerveződött Komlói SC (KSC) néven.
Hamarosan profi edzőjük lett, Dobsa Elek.
1951-ben vették fel a máig is használatos Komlói Bányász Sport Klub nevet és a másodosztályban a 8. helyet szerezték meg.
1952-ben a 6. helyen végeztek.
A Komlói Bányász SK felemelkedése az első osztályba
Az 1950-es évek végén, amikor Budapest tradicionális klubjain kívül a gazdag ipari és bányászvárosok csapatai is megjelentek a hazai foci élvonalában, Komló labdarúgása is felemelkedett.
A Komlói Bányász SK 1957 nyarán jutott fel az NB I.-be, ami hatalmas büszkeség volt a város számára.
A Dunántúli Napló 1957-ben megemlékezett a csapat sikeréről, hangsúlyozva a szív és a lelkesedés diadalát.
A csapat folyamatosan fejlődött a szurkolók szerető támogatásával, ahogy a kis falu várossá alakult, úgy a csapat is egyre nagyobb feladatok megoldására vált képessé.
Az első NB I-es mérkőzések és az új stadion
Szeptember 1-je különleges nap volt Komlón, mivel a hagyományos bányásznap keretein belül játszotta a Komlói Bányász az első hazai NB I-es mérkőzését.
Az újonnan átadott stadion, amely tízezer nézőt tudott befogadni, büszkén várta a vendégeket.
A mérkőzésre a Ferencváros, a legnépszerűbb magyar csapat nem érkezett, de az Újpesti Dózsa látogatása már elegendő izgalmat hozott az ünnepi eseményre.
A mérkőzés előtt Czottner Sándor ipari miniszter beszédet mondott, kiemelve a szénbányák fejlesztése érdekében tett állami beruházásokat.
A Komlói Bányász a Népstadionban debütálva 3:1-es vereséget szenvedett el a Ferencváros ellen, ám a teljesítménye pozitív benyomást keltett.
Bár voltak bravúros eredmények a szezon folyamán, (hazai pályán 3-2 arányban verték a Bozsikkal felálló Honvédot és 1-0-s győzelmet arattak Szusza Dózsája ellen a Megyeri úton), az első osztály túl nagy falatnak bizonyult és a 13. helyen zártak.
Emlékezetes szobrok a stadionban
A stadion átadásával együtt négy szobor is megjelent a létesítmény területén, amelyek a sportág híres alakjait örökítették meg.
Ungvári Lajos alkotta meg a focistát, míg Kocsis András a teniszező lányt formálta meg.
Kerényi Jenő kalapácsvetője és Jálics Ernő gerelyvetője szintén a szocialista-realista stílus jegyében születtek.
Ezek a monumentális műalkotások máig megállják a helyüket, és tükrözik a kor esztétikáját.
A szobrok, amelyeket a stadion négy sarkában állítottak fel, hűen tükrözik egy korszak felfogását és stílusát.
Bár az idő és az emberek nyomot hagytak rajtuk - a gerelyvető kezéből hiányzik a gerely, és a teniszező lány teniszütője is eltűnt - még mindig megkapóak és vonzzák a tekintetet.
A Komlói Bányász pályafutása a nemzetközi kupáig
Bár a Komlói Bányász az 1957-es szezon végén nem tudott megkapaszkodni az élvonalban, 1963-ban ismét visszatért. Az aktuális bajnokságban negyedik helyen zártak.
A komlói együttes a másodosztályban továbbra is az élmezőny tagja maradt, előbb 1958-59-ben a második, 1959-60-ban a harmadik, majd az 1960-61-es szezonban nagy fölénnyel végeztek a Haladás előtt, így ismét kiérdemelték az NB I-es tagságot.
A csapat később 1970-ben elérte a legnagyobb sikerét, amikor bejutott a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjébe.
A mérkőzés végén az Újpesttől 3:2-re vereséget szenvedtek el.
Viszont mivel a bajnokságot és a kupát is a lilák nyerték, a komlóiak indulhattak a Kupagyőztesek Európa-kupája 1971-72-es sorozatában.
Ekkorra már az utánpótlás nevelés is beindult, az edzői posztra pedig a többszörös román és magyar válogatott Bodola Gyula érkezett 1954-ben.
A legendás győzelem a Crvena Zvezda ellen
A sorsolás során kiderült, hogy a világhírű belgrádi gárda, a Crvena Zvezda lesz a Bányász ellenfele.
Nagy durranás volt 50 évvel ezelőtt, hogy a Komlói Bányász labdarúgócsapata idegenben legyőzte a világhírű Crvena Zvezdát a Kupagyőztesek Európa-kupája első fordulójának visszavágóján.
A továbbjutás sorsa már az első mérkőzésen eldőlt, mert a jugoszlávok 1971. szeptember 15-én 6000 néző előtt 7-2-re nyertek Komlón, pedig a 15. percben még a hazaiak vezettek 1-0-ra, és a 19.-ben 1-1 volt az eredmény.
Formalitásnak tűnt a szeptember 27-ei, belgrádi visszavágó, viszont óriási meglepetésre, Lantos Mihály edző irányításával ott 2-1-re győzött a Bányász, felkeltve ezzel egész Európa figyelmét.
Bencsik Vilmos ott volt a pályán Komlón és Belgrádban is.
A balszélső idegenben a 60. percben a győztes gólt szerezte, előtte pedig az átadásából egyenlített Juhász Tibor.
- Kár, hogy már Komlón eldőlt a továbbjutás - emlékezett vissza az 50 évvel ezelőtt történtekre a futballista. - Akkor, az első meccsen kapushibák is közrejátszottak abban, hogy ekkora nagy vereség lett belőle.
- Jugoszláviában jól játszottunk, igaz, a Zvezda az elején sok helyzetet kihagyott, de a vezetést még így is megszerezte. Innen fordítottunk. Nagy élmény volt nekem a két nemzetközi kupamérkőzés, és persze utána a dél-amerikai túra is. Sosem felejtem el az akkori eseményeket.
A siker értékét növeli, hogy a klasszisokkal, például Dzsajiccsal, Acsimoviccsal, Krivokucsával, Karaszival, Filipoviccsal (aki négy gólt rúgott Komlón) felálló CZ már öt éve veretlen volt otthonában.
Akkori trénere a későbbi jugoszláv szövetségi kapitány, Miljan Miljanics volt, aki 2012-ben, 81 esztendős korában hunyt el, és a Real Madridnál is edzősködött.
A KBSK belgrádi sikere azt is eredményezte, hogy az együttes az ecuadori, a Costa Rica-i és a kolumbiai labdarúgó-szövetség meghívására 1971 decemberében öt mérkőzés erejéig a tengerentúlra utazhatott.
A küldöttség vezetője: Stier József a Komlói Bányász Sport Klub ügyvezető elnöke.
A csapattal tartott még Rajnai Rudolf (szakosztályvezető), Lantos Mihály (edző), dr. (a név hiányos a forrásban, így nem egészítem ki).
Komló - Szederkény 2017.08.26.
A Komlói Bányász pályafutása a nemzetközi szereplés után
A nemzetközi szereplés után, a következő szezonban a 8. helyen végzett a csapat.
Azóta a Komlói Bányásznak megviselt sorsa volt; több ízben is kiesett az élvonalból, és jelenleg a megyei első osztály középmezőnyében helyezkedik el.
A 2009-2010-es idényben a harmadik vonalban is csak átutazóként szerepelt a csapat, a Dráva-csoport 13. helyén zárt.
A csapat talán története legrosszabb teljesítményét produkálta a 2013-2014-es NB III-as bajnokság Közép csoportjában, ahol mindössze 12 pontot szerezve az utolsó helyen végeztek.
A 2015-2016-os harmadosztályú bajnokságban 4 pontot levontak a kékektől, így a hatodik helyen végeztek.
A helyi kézilabda csapat viszont a mai napig élvonalbeli maradt.
Játékoskeretek és neves személyiségek a Komlói Bányász történetében
Az alábbi táblázat bemutatja a Komlói Bányász SK játékoskeretének egy részét a 2005-2006-os szezonban:
| Mez | Név | Születési idő | Cm/kg | Poszt |
|---|---|---|---|---|
| 1 | PÓKOS Zoltán | 1974. 04. 20. | 189/88 | k |
| 2 | CSORBA Gábor | 1984. 03. 21. | 197/93 | sz |
| 3 | EGRI Balázs | 1976. 08. 13. | 179/80 | sz |
| 4 | MINYA Balázs | 1983. 02. 20. | 192/89 | á |
| 5 | GRÁBER Antal | 1985. 07. 02. | 185/72 | sz |
| 6 | GYÁFRÁS Dávid | 1983. 12. 05. | 190/90 | á |
| 8 | CIFRA Tibor | 1983. 09. 16. | 196/101 | i |
| 9 | SUTKA Norbert | 1985. 01. 11. | 205/95 | á |
| 10 | HORVÁTH Roland | 1982. 07. 18. | 200/107 | b |
| 12 | SZABÓ Tamás | 1982. 03. 03. | 194/92 | k |
| 13 | PÉTER SZABÓ Dávid | 1984. 01. 13. | 187/85 | sz |
| 14 | HORVÁTH Szilárd | 1985. 05. 08. | 194/95 | á |
| 15 | PAPP István | 1985. 02. 12. | 185/81 | sz |
| 16 | MÉSZÁROS Csaba | 1968. 01. 14. | 187/84 | k |
| 17 | KILVINGER Bálint | 1984. 04. 17. | 186/81 | á |
| 18 | NAGY Zoltán | 1983. 01. 31. | 197/104 | b |
| 19 | VINCZE Tamás | 1985. 05. 31. | 185/90 | sz |
Edző: Papp László (1967)
A klub színe: kék-fehér. Címe: 7300 Komló, Pécsi út 44.
Id. Kardos Ernő is a csapatban játszott pályafutása végén, 1982 és 1985 között alacsonyabb osztályú helyi klubokban fordult meg, így játszott még a Komlói Bányász, a Bajai SK és végül a Szigetvár együttesében.
A magyar labdarúgás helyzete a második világháború után és Komló felemelkedése
Közhelyszámba menő megállapítás, hogy a magyar labdarúgás első osztályát a második világháború utáni időszakban a fővárosi klubok uralták.
A túlsúly jól érezhető, ha megnézzük a negyvenes-ötvenes évek NB I-es és NB II-es csapatainak vidék-főváros szerinti megoszlását.
A korszak központosítási törekvései is tetten érhetők abban, hogy a főváros mellett lényegében csak az egyes megyeszékhelyeken működő klubok tudtak megragadni a labdarúgás élvonalában.
Az NB II már inkább a vidék terepe - azzal együtt, hogy a vizsgált korszakban a fővárosi klubok ebben az osztályban is a klubok egyharmadát adják.
A háború utáni főváros-túlsúly kialakulásának megértéséhez az ország háború utáni állapotából kell kiindulnunk.
A területelcsatolások következtében a korábbi évek NB I-es csapatai közül a Nagyváradi AC, a Kolozsvári AC, az Újvidéki AC, az Ungvári AC kiesett a magyar labdarúgás csapatai közül.
Az átvonuló front országszerte komoly pusztításokat okozott.
Az utak, a hidak, a vasutak nagy része elpusztult vagy megrongálódott, a közlekedés rendkívül nehézkes volt.
Az MLSZ egy darabig a vidéki labdarúgás szervezetlenségére hivatkozva ellenállt a követeléseknek, de végül eredménye lett a vidéki követeléseknek.
A Népsport 1945. augusztus 29-i száma tudósított arról, hogy az MLSZ elnöksége kedden este mégis elhatározta a vidék bekapcsolását.
A központosítás első lépése a helyi bányász sportköröket érintette.
A Népsport 1954. február 2-án a következő hírről számolt be: „A pécsi szénbányák sportkörei közös városi választmányt szerveztek.
A választmány elhatározta, hogy a jövőben az NB II Nyugati csoportjában a Pécsújhegyi Bányász helyén Pécsi Bányász néven egy megerősített csapat képviseli majd a pécsi bányák labdarúgósportját.
Az új bányász-együttes rendelkezésére állnak majd a Pécsújhegyi Bányász, a Pécsbányatelepi Bányász és a Pécsi Honvéd legjobb játékosai.
A Pécsi Bányász edzője Buzási Sándor lett.
A Pécsújhegyi Bányász és a Pécsbányatelepi Bányász nem szűnik meg. A két sportkör labdarúgócsapata a megyei bajnokságban indul.
A Pécsi Bányász a megye első „megerősített” csapataként 1954-ben az NB II Nyugati csoportjában bronzérmet szerzett.
tags: #komloibanyasz #futbal #csapat #tortenete
