Országos Vetélkedők, Feladatok és Döntők: Az Információs Műveltség Fejlesztése
A tehetséggondozás és a kompetenciafejlesztés számos formában megvalósulhat az oktatásban, és az országos versenyek kiemelt szerepet játszanak ebben. Ezek a megmérettetések lehetőséget adnak a diákoknak, hogy elmélyedjenek egy-egy szakterületen, fejlesszék kritikus gondolkodásukat és problémamegoldó képességüket, miközben értékes tapasztalatokat szereznek.
A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny
A könyvtárhasználati műveltség egyetlen országos tehetséggondozó versenye a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny. A 2018/2019-es tanévben tizenharmadszor szervezte ezt a több mint 25 éves múltra visszatekintő tanulmányi versenyt az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM).
A verseny célja és felépítése
A verseny általános célja mindkét korcsoportban a széleskörű, komplex kompetenciafejlesztés és a tehetséggondozás, melyet tantárgyközi módon valósítunk meg. A tanulók információs műveltségének és azon belül is könyvtárhasználati eszköztudásuk, szövegértésük, logikus gondolkodásuk és kreativitásuk fejlesztése, a könyvtár szeretetének megerősítése a cél.
A verseny három szakaszban (iskolai, országos írásbeli és szóbeli döntő) zajlott, melyek változatos feladatai biztosítják a tehetséggondozást a 7-10. évfolyamos diákok számára.
A versenyszervezés és a feladatlapok
A versenyszervezést ebben a tanévben hat főből álló versenybizottság koordinálta, melynek tagjai voltak: az országos versenyt szervező intézmény képviselői: Tolnai József versenyszervező, Dömsödy Andrea szakmai felelős és a pályázati úton kiválasztott feladatkészítők: Cserlakiné Hagymássy Krisztina, Hegyi Imréné, Németh Szilvia, Pásztorné Csörgei Andrea könyvtárostanárok. A feladatlapokat a hagyománynak megfelelően a felkért gyakorló könyvtárostanárok korcsoportonként, pármunkában készítették el. A feladatok ebben a tanévben a kritikus gondolkodás jegyében az előzetes meghirdetésnek megfelelően a Hatalom és demokrácia témakörön belül mozgatták meg a versenyzők könyvtárhasználati tudását. Ez most sem azt jelentette, hogy ezekről a témákról kellett a tanulóknak minél többet tudni, hanem ezek szolgáltak témául a könyv- és könyvtárhasználati tudásuk megmutatásához. Céljainknak megfelelően a feladatok komplexen, tantárgyközi módon közelítettek a témához.
Iskolai forduló
A versenyszabályzat szerint ennek a fordulónak a megtervezése és megszervezése az iskola könyvtárostanárának és az iskolavezetésnek a feladata. Ez nemcsak hagyományos versenyfeladattal történhet, hanem a felkészítés folyamatában történő kiválasztással is. Az országos verseny bizottsága - ebben a tanévben már második alkalommal - opcionálisan használható feladatlap közzétételével segítette a könyvtárostanárok munkáját ebben a fordulóban. Az iskolai forduló központi feladatlapjának elkészítését viszont az is motiválta, hogy ez a forduló más jellegű tudás fejlesztésére és mérésére is alkalmat ad, mint a másik kettő, hiszen itt az általában nem túl nagy létszám miatt lehet számítógépet használni, illetve, hogy a pontozásnak és a rendelkezésre álló időnek nem kell merevnek lennie, így a diák megismerésének és az alternatív megoldásoknak nagyobb terep juthat. A kiadott központi feladatlapok tehát nem voltak kötelezőek, így a könyvtárostanárt is döntési helyzet elé állították: nem használja, csak a felkészítésben használja, bizonyos részeit használja, átalakítva használja, egy az egyben használja. Emellett még azt is eldönthette, hogy amennyiben használta, az eredményeket csak visszajelzésként vagy a továbbjutás szűrőjeként veszi figyelembe.
Az iskolai forduló feladatai engedik meg a legtöbb kreativitást és alternatív megoldást. A 7-8. évfolyamosok iskolai fordulóra ajánlott feladatlapjának központi témája a gyermekek jogai voltak. Ezen belül is kifejezetten az ENSZ gyermekjogi egyezményre és a tanuláshoz való jogra fókuszált. A 9-10. évfolyamos diákok feladatlapjának központi témája szintén a gyermekjog volt, de a gyermekmunka szemszögéből, mely néhány - a XIX. századból származó, sokkoló - képi és szöveges információval kezdődött, de a feladatlap vége a téma mai vonatkozására is kitért. Ez a korosztály a feladathoz segítségül kapott egy ajánló bibliográfiát, melynek tételeit kellett felkutatni az iskolai könyvtárban és azon kívül.
Országos írásbeli forduló
A verseny hagyományosan támaszkodik a megyei pedagógiai intézetek utódaira az Oktatási Hivatal (OH) részeként működő Pedagógiai Oktatási Központokra (POK). A Bod versenyen a 2012/13. tanév óta nincs megyei forduló, csak megyei helyszíneken megszervezett országos írásbeli forduló, vagyis eggyel kevesebb megmérettetésen vesznek részt a diákok. A különbség az, hogy így a döntőbe már egy központi feladatlap sikeres megírása után kerülhetnek a diákok. Ezen a szinten ebben az évben Tolna megye kivételével mindenhol megrendezésre került a verseny.
Az írásbeli feladatlapok olyan információ- és összefüggéskereső, értelmező feladatokat tartalmaztak, melyeket a versenyzőknek könyvtári környezetben, a könyvtár eszközeivel (de számítógép segítsége nélkül) kellett 90 perc alatt megoldani. A mérés szabályainak is meg kell felelni, így például kerülni kell az egymásra épülő feladatokat. Ez utóbbi két ok adja az iskolai fordulótól való legnagyobb eltérést. Itt nem jöhetnek szóba annyira életszerű feladatok és az információkeresés teljes folyamatát egyben mérő feladatok sem.
Bár egymásra épülő feladatokat nem alkalmazunk ebben a fordulóban, a feladatok szituáció köré fűzése már sokéves hagyomány a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyen. Ennek célja, hogy életszerűbbé és érdekesebbé tegyük a feladatmegoldást. Második éve pedig, mióta a melléklet könyvajándék, cél az adott mű iránt is felkelteni az érdeklődést. Mindkét korcsoport feladatlapjának, tematikájának alapjául a Móra Könyvkiadó felajánlásának, támogatásának köszönhetően egy-egy konkrét regény szolgált, mely egyben minden résztvevő diák ajándéka is volt.
A könyvtárhasználati tudásterületek és a tanulói átlagos teljesítmény (példaadatokkal)
| Tudásterület | Elvárt arány (%) | Átlagos teljesítmény (%) |
|---|---|---|
| Információkeresés (hagyományos "keresd ki") | 25 | 80 |
| Szövegértés | 20 | 75 |
| Logikus gondolkodás | 20 | 60 |
| Kritikus gondolkodás | 15 | 50 |
| Kreativitás | 10 | 45 |
| Forráskritika | 10 | 40 |
Mindkét korcsoportban a legtöbb sikert a hagyományos „keresd ki” típusú feladatok adták. Az eredmények alapján a diákok az információkeresés és a szövegértés területén a legfelkészültebbek. Ez a könyvtárhasználat minimális szintje. Megtalálni egy megfelelő forrást és abból kigyűjteni a szükséges információt.
Országos szóbeli döntő
Az országos szóbeli döntő helyszínére ebben a tanévben is írtunk ki pályázatot, de jelentkező hiányában felkérésre a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium könyvtára és könyvtárostanára, Pataki Marianna vállalta a feladatot. A döntőt rendező könyvtár állományának rendezettnek, katalógusban teljesen feltártnak kell lennie, rendelkeznie kell minden tudományterületen többféle kézikönyvvel és interneteléréssel ahhoz, hogy a diákok könyvtárhasználati tudása mérhető legyen.
A szóbeli döntő során a versenyzőknek hosszú évek óta egy komplex információs problémát kell projektszerűen megoldaniuk a tervezéstől a kivitelezésig, majd munkájuk folyamatát és eredményét szóban bemutatniuk. Ebben a tanévben 70 perc (+ a szóbeli beszámolóra 5 perc), a könyvtár forrásai (nyomtatott és elektronikus) és mindenféle eszközei (különféle papírok, olló, ragasztó, pendrive, nyomtató stb.) álltak rendelkezésükre. Ez a feladattípus nagyon gyakorlatias. A könyvtárhasználati alapok mellett nagyfokú kreativitást, problémaérzékenységet kíván.
A döntő nemcsak a feladat összetettségében, a megvalósítás önállóságában különbözik a többi fordulótól, hanem értékelési módszereiben is. A kapható pontszámok három csoportra oszthatók: a felkészülési szakaszban végzett tevékenységre, az elkészült munkára, valamint a szóbeli védésre kapott pontokra. Vagyis a tudás mérése nemcsak a végeredményre koncentrál, mint az írásbelin, hanem a tanulók teljes tevékenységére kiterjed. A döntő egyik sajátossága, hogy nem tökéletesen elkészített munkával is lehet jó helyezést elérni, akár nyerni is. Szakszerűen kell bánni a könyvtár forrásaival és eszközeivel, a szóbeli védésen pedig meggyőzően kell tudni magyarázni a munka céljait, megoldásmódjait és az el nem végzett, de tervezett munkát.
A 7-8. évfolyamos 12 diák számára a Magyar mesék lázadó lányoknak, 25 nő története című 2018-as könyvüket adták. Ebből választott ki a versenybizottság olyan nőket, akik a demokráciáért és/vagy a fennálló hatalom ellen tettek. A 9-10. évfolyamosoknak Caroline Solé Szavazz rám! című felkavaró regényének ötlete alapján kellett maslow-i mintára elkészíteniük a demokratikus szükségletek piramisát, és az egyik szükséglethez kötődően megalkotniuk egy szöveget és képet is tartalmazó posztot. A poszt célja az volt, hogy bizonyítsa az adott szükséglet fontosságát.
Finanszírozás és részvételi adatok
A verseny lebonyolítására 1 400.000.- Ft központi pénzforrást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Tehetség Programon keresztül nyertünk el. Az összegből tudtuk finanszírozni a feladatlap-készítők (versenybizottság) munkáját, a feladatlapok sokszorosítását, postázását, irodai eszközöket, a döntőn a szállást, étkezést, a jutalmazás jelentős részét, valamint minden versenyző számára egy-egy pendrive-ot, a helyszínt adó könyvtárnak egy emléktáblát. A versenyhelyszíneket, a felügyelő tanárokat, a feladatlapok javítását, a könyvajándékokat, a könyvjutalmakat, a döntő kulturális programjait az OPKM, az önkéntesek és más támogatónk segítségével tudtuk megoldani.
A 2018/2019-es tanévben 122 iskola nevezett diákot a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyre. A nevezők száma a tavalyi tanévhez képest visszaesett 61 fővel, vagyis 255 diák jelentkezett az országos írásbeli fordulóra. Közülük 153-an 7-8. évfolyamosok, és 102-en 9-10. évfolyamos oktatásban vesznek részt. A megyei bontásból látható, hogy Budapest mellett a legtöbb aktív iskola Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Vas megyében van. A részvételi arányok változása viszont megyénként eltérő. A visszaesések okát többek között a megszűnő iskolai könyvtáros állásokban, a kollégák más feladatokkal való leterhelésében, a diákok terheltségében és a szaktanácsadás nem országos lefedettségében látjuk.
Segédanyagok a könyvtárpedagógiában: Kis KTE Könyvek
A Kis KTE könyvek c. sorozatot Bondor Erika hívta életre az egyesület 20 éves évfordulója alkalmából 2006-ban. A sorozat azóta is egyedülálló és hiánypótló a könyvtárpedagógiai munkában. A Kis KTE Könyvek terveink szerint elsősorban a könyvtárostanári munka gyakorlatát megkönnyítő és támogató kiadványokat tartalmazná. Feladatgyűjteményeket - mint Pappné Vőneki Erzsébet munkája -, a könyvtárhasználati órák tervezését színesítő kiadványokat, a munkánkat gyakorlati szempontból megközelítő tanulmányokat szeretnénk megjelentetni.
Sorozatszerkesztő: Dömsödy Andrea.
A sorozat eddig megjelent kötetei:
- Pappné Vőneki Erzsébet: Természetes. Természettudományi ismeretszerzés könyvvel - könyvtárral. 5-8. évfolyam - Kalauz és feladatgyűjtemény. (2006)
- Bondor Erika: Iskolai könyvtárak fejlesztése, menedzselése informatikai eszközökkel. (2007)
- Ilyés Renáta - Melykóné Tőzsér Judit: Könyvtárhasználati feladatok. Módszertani segédanyag és óravázlatok hagyományos (nyomtatott) és elektronikus források használatához. (2008)
- Dömsödy Andrea (szerk.): Iskolai könyvtári projektek, programok. (2011)
- Bogyó Katalin, Cs. - Dán Krisztina - Dömsödy Andrea: Útmutató a gyakorlóiskolák könyvtárainak szolgáltatásfejlesztéséhez. (2012)
- Balogh Mihály: A magyar könyvtárostanárok egyesületi élete 1986-tól 2012-ig. (2012)
- Barátné Hajdu Ágnes - Bogyó Katalin, Cs. - Eigner Judit (szerk.): Könyvtárhasználati óravázlatok. (2013)
- Dömsödy Andrea - Tóth Viktória (szerk.): Könyvtárhasználati óravázlatok 2. (2016)
- Bogyó Katalin, Cs. - Dömsödy Andrea (szerk.): Könyvtárhasználati ötlettár - játékos feladatok. (2017)
- Dömsödy Andrea - Németh Szilvia (szerk.): Olvasás, élmény, könyvtár. Egy könyvtárostanári konferencia lenyomata. (2018)
- Dömsödy Andrea - Németh Szilvia - Savanya Ildikó (szerk.): Iskolai könyvtárak a digitális műveltségért. Ötletek, foglalkozástervek, projektek karantén előtt, alatt, után. (nincs dátum megadva, de a kontextus szerint 2018 utáni)
- Dömsödy Andrea (szerk.): XXI. századi iskolai könyvtári terek. (2022)
- Dömsödy Andrea - Tóth Viktória (szerk.): Információztass! De hogyan? Módszertani kézikönyv az információs műveltség fejlesztéséhez. (2024)
A kötetek mutatói segítenek a foglalkozástervezést segítő szempontok, tartalmak és feladattípusok visszakeresésében.
Példák játékos könyvtárhasználati feladatokra
A Kis KTE Könyvek sorozatban található feladatgyűjtemények számos kreatív ötletet kínálnak. Ezek a játékos feladatok hozzájárulnak a diákok motiválásához és a könyvtárhasználati kompetenciák fejlesztéséhez:
- Állatábécé: Az egyik játékos kihúz egy betűt. Minden csapatnak fel kell sorolnia azokat az állatokat, melyek neve ezzel a betűvel kezdődik.
- Állati: Meg kell változtatni az egyik betűt minden szóban úgy, hogy egy állat nevét kapják megfejtésül.
- Betűkekszek: Értelmes szavakat kell kiraknunk a tálcára a betűkből! Adott időn belül, melyik csapat tudja a legtöbb szót „leírni”?
- Eszperente: Ebben a jellegzetesen magyar nyelvi játékban a játékosoknak olyan értelmes mondatokkal kell meghatározni a megadott szót, melyben magánhangzóként kizárólag az e hang, ill. betű használható.
- Házipuzzle: A 2-3 főből álló csapatok, a megkapott borítékot, rajt jelre kinyitják, s minél rövidebb idő alatt megpróbálják kirakni a képet, s megfejteni, hogy kit vagy mit ábrázol a kép.
- QR kódos kincskereső: A QR kódokban rejlő információk alapján megtalálni a következő QR kódot, illetve így eljutni a Kincsesdobozig.
- Szétvágott mese: Próbáljuk meg a szöveget ismét helyesen összerakni! Adhatjuk minden csapatnak ugyanazt a meserészletet külön-külön borítékban, vagy adhatunk minden csapatnak más mesét.
EXCITENG Online Angol Kvízverseny
A Quizzeng csapata idén is útjára indítja az EXCITENG versenyét, amely immár ötödik éve hozza el az országos, online angol kvíz izgalmait. A hat fordulón átívelő verseny érdekes feladatokkal és kreatív kihívásokkal szólítja meg a 3-8. évfolyamos diákokat.
A verseny célja és felépítése
A verseny céljai között szerepel az angoltudás fejlesztése - olvasás, hallás utáni értés, nyelvtan és szókincs gyakorlása. Emellett a logikus gondolkodás és problémamegoldás is fejlődik, változatos, játékos feladatokkal. A diákok élményt és motivációt szereznek, hiszen a tanulás szórakoztató formában történik.
Az online verseny egy webes alkalmazáson keresztül zajlik, onnan elérve a fordulókat és az eredményeket. Hat online forduló várja a résztvevőket a tanév során - változatos kvízfeladatokkal, különböző feladattípusokkal és fordulónként más-más témákkal. A verseny évfolyamonként zajlik, így mindenki a saját évfolyam-csoportjában mérettetheti meg magát.
A feladattípusok között szerepelnek feleletválasztós kérdések, párosítás, sorrendbe rakás, kiegészítés, hallás utáni értés és sok más. A hat forduló után a versenyzők 20 %-a (de évfolyam-csoportonként minimum 10- és maximum 25 fő) meghívást kap a személyes jelenlétű szóbeli döntőre, ahol egy izgalmas téma alapján kell angolul beszélni.
Részvételi feltételek és díjak
A versenyre magyarországi általános iskolások 3-8. évfolyamos tanulói jelentkezhetnek. A nevezés történhet egyénileg - ekkor szülő vagy törvényes képviselő regisztrálhat -, vagy iskolai nevezéssel - a felkészítő tanár vagy a kijelölt pedagógus intézi a jelentkezést.
A nevezés díjhoz kötött, melynek összege 6.600 Ft. Testvérek jelentkezése esetén kedvezményt adunk, így a testvérek nevezési díja 6.000 Ft. Iskolai nevezés esetén minden tizedik nevező után egy fő díjmentesen indulhat (pl. 17 jelentkező esetén 1 fő, 21 jelentkező esetén 2 fő nevezési díja kerül elengedésre). A fizetés átutalással történik.
Technikai és szabályzati információk
Az online fordulókhoz stabil internetkapcsolatra és számítógépre, tabletre vagy telefonra van szükség (PC, laptop előnyben). Iskolai nevezés esetén lehetőség van tanári felület igénylésére, ahol a tanárok nyomon követhetik a diákjaik haladását, eredményeit.
A kvízek megoldása alatt bármilyen tanulási segédanyag igénybe vehető (online források, tankönyvek, saját jegyzetek, szótárak), azonban más segítsége (pl. szülői beavatkozás, osztálytársak segítsége) tilos. Minden fordulónál ugyanannyi idő áll majd a rendelkezésre. Ha valamelyik fordulónál mégis lejárt az idő, az addig megoldott feladatok nem vesznek el, azokat még be lehet küldeni. A fordulók eredményeit a versenyzők a saját versenyfelületükre belépve tudják majd megtekinteni. Az eredmény tartalmazza az elért pontszámot, a feladatmegoldásra fordított időt, valamint a feladatlap részletes kiértékelését. A 6 forduló alatt megszerzett pontszám fogja jelenteni az online verseny sorrendjét és azt, hogy ki kerül tovább a döntőbe.
A döntő hozott pontokkal indul, amely a hat fordulóban megszerzett pontszám százalékos értéke (max. 100 pont). A döntőben a maximálisan elérhető pontszám: 50 pont. A döntő összpontszáma az online fordulókból hozott pontokból és a döntőn szerzett pontokból áll össze.
A fordulók eredményeinek kiírása után egy meghatározott ideig lehetőség van fellebbezésre, ha a versenyző úgy gondolja, hogy ő jól válaszolt egy, vagy több adott kérdésre, de mi azt nem fogadtuk el helyes válaszként.
Visszajelzések és tapasztalatok
A diákok és szülők visszajelzései alapján a verseny rendkívül színvonalas volt. "Mindig vártam, hogy megjöjjön a következő forduló. Azt már most tudom, hogy száz százalék, hogy jövök szeptemberben." - mondta az egyik résztvevő. Egy szülő hozzátette: "Fiam először vett részt a Quizzeng-en. Édesanyám, aki nyugdíjas angol tanár, ajánlotta a versenyt, hogy próbálja ki, sokat tanulhat belőle. A verseny nagyon tetszett neki, nagyon könnyen használható az online felület, a feladatok, témák érdekesek voltak, úgyhogy nagyon élvezte. Jövőre is mindenképp nevezünk." A résztvevők hangsúlyozták, hogy a verseny "nem hagyományos volt, nem olyan iskolás", ami hozzájárult a lelkesedéshez és a tanulás élményéhez.
Zrínyi Ilona Matematika Verseny
A Zrínyi Ilona Matematika verseny egy országos, nagy hagyományú, évente megrendezésre kerülő matek verseny, amit a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány (MATEGYE) rendez minden évben. Elsődleges célja a matek népszerűsítése, a logikus gondolkodás felmérése.
Kiknek szól és hogyan lehet készülni?
Bárki, aki a középiskolát még nem fejezte be, azaz a 2-12. osztályos tanulók, akiket benevez az iskolájuk, részt vehet. Az általános iskolai, 2-8. osztályos, diákok versenye külön történik a 9-12. osztályos középiskolai versenyzőktől.
A verseny mindig könnyű feladatokkal indul. Ezekhez gyakorlatilag semmilyen előismeretre nincs szükség, de azért figyelni kell, és jól értelmezni a kérdést. Tulajdonképpen főként szövegértelmezési feladatok ezek, és a normál tanterv ismeretein egyáltalán nem mutatnak túl. A tananyagtól merőben eltérő, gondolkodtató kérdéseket kapnak a diákok. Mivel ezek témakörökhöz sem köthetők, leginkább a korábbi évek feladatsorainak tanulmányozása segíthet a felkészülésben. A helyes szövegértelmezés az egyik legfontosabb készség, összetett, bonyolult feladatokat is tudni kell értelmezni ezeken a versenyeken.
A verseny menete és értékelése
Ősszel, minden év novemberéig lehet nevezni. Év elején, egymás után, megrendezésre kerül mindkét forduló és azt követően - a két forduló összesítése után - következik az országos döntő. A feladatokban 5 válasz (A, B, C, D, E) közül kell kiválasztani az egyetlen helyes választ és azt átírni egy úgynevezett kódlapra (a megfelelő hely beikszelésével).
A 2-4. osztályosoknak 60 perc áll rendelkezésre a 25 feladatból álló teszt megoldására, az 5. és 6. osztályosoknak a 25 feladatot 75 perc alatt, míg a 7-12. évfolyamosoknak 90 perc alatt kell megoldaniuk a 30 feladatot. A részvétel díja: 2000 Ft. Nevezéskor annak az iskolának a típusát is meg kell adni, amilyen -általános iskola, gimnázium vagy technikumi- kategóriában indul a versenyző. A versenyen helyszíni nevezésre nincs lehetőség. Minden nevező kap egy kódszámot. Ezzel lehet a későbbiekben, a fordulók során a tanulót azonosítani. Ez alapján tudják az egyes fordulókban elért pontszámukat a www.mategye.hu honlapon megtekinteni.
Míg a nevezés átruházható, a továbbjutás névre szóló, a következő fordulóban csak a továbbjutást elérő versenyző indulhat. A legjobban teljesítő iskolákat és felkészítő tanáraikat is díjban részesítik. Aki jobban szeret csapatban dolgozni, annak lehetősége van csapatverseny kategóriában indulni.
A részvétel előnyei
A versenyzéssel vizsgarutin szerezhető. A verseny, a vizsga is csak egy olyan helyzet, amit meg kell tapasztalni, amiben érdemes rutinra szert tenni. Minden téthelyzet gyakorlása hozzásegít a nyugodtabb körülmények megéléséhez, így könnyebben lehet a megoldásokra fókuszálni. A matematika pedig egy nagy presztízsű tantárgy, mindenképp kifizetődő, ha energiát áldoz rá az ember.
A felvételin mindenképp előny, ha az ember plusz pontokkal és tudással érkezik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a négy-, hat- és nyolcosztályos felvételi vizsga teljesen más, mint a Zrínyi verseny tesztfeladatai, és lényegesen különbözik az iskolában megszokott feladatoktól is. Könnyen előfordulhat, hogy a célirányosan és szorgalmasan készülő közepes képességű felvételiző megelőzi a felvételin a jó képességű, de felkészületlen matek versenyzőt.
tags: #konyvimereti #vetelkedo #feldatok #dontore
