A Mecsek szépségei és a régi idők sportkapcsolatai Pécs környékén
A Mecsek növény- és állatvilága annyira egyedi, amilyet máshol nem találni. Ez a különleges táj rengeteg felfedezni valót kínál mindazoknak, akik szeretik a természetet és a történelmet.
A Mecsek természeti csodái és túraútvonalai
Fedezze fel a Mecsek legszebb, legérdekesebb látnivalóit, melyek évről évre vonzzák a látogatókat. A régió legnépszerűbb települése Orfű, nemcsak tavairól és könnyűzenei fesztiváljáról híres, hanem a természeti kincsekhez való közelségéről is.
Melegmányi-völgy és mésztufagátak
Dömörkaputól a piros négyszög, majd a piros kereszt jelzést követve juthatunk el a Melegmányi-völgybe, amely a mésztufagátakon átbukó vízeséseiről nevezetes. A patakvölgyben található mésztufagátak úgy alakultak ki, hogy a mészkőrétegeken átszivárgó víz magas kalcium-karbonát-tartalma kicsapódik a vízbe esett ágakon, leveleken, fatörzseken, így természetes gátakat képez, ezzel még látványosabbá téve ezt a szurdokvölgyet, csobogókat, vízeséseket és kis tavakat kialakítva.
Égervölgyi-tó és a Szuadó-tető
Az Égervölgyi-tó egy elárasztott elvarázsolt völgy, mely pihentető kikapcsolódást kínál. A tó mellett tűzrakóhelyek sorakoznak, ideális helyszínt biztosítva egy kellemes piknikhez. Az égerfák által kísért patak mentén észak felé haladva lehet eljutni a Szuadó-tetőig.
Történelmi emlékek a Mecsekben
Innen Rockenbauer Pál nyomában a Kelta földvár megmaradt sáncait, majd a Pálos kolostor romjaihoz visz az út. A romokhoz már közel van a Zsongor-kő kilátó, a Mecsek első kilátója, csodálatos kilátással a Villányi-hegységre és a Dráva síkjára. Ez egy természetes kőből készült plató, amelyre korlátot szereltek, így teljesen biztonságos, és közben lélegzetelállító a panorámája.
Babás szerkövek és Zengő
Egy kis kitérővel elérhetők a Jakab-hegy oldalában lévő Babás szerkövek is, melyek a Mecsek jellegzetes geológiai képződményei. Hosszúhetényt elhagyva indul a túra a kék háromszög jelzésen. Az út mellett, szinte a túra kiindulópontján található a Kőmorzsoló Óriás, amely a baranyai mondavilág legismertebb, kb. 3-4 méter magas fából készült alakja. Innen szép bükkösökön át vezet az út egyre meredekebben felfelé a Mecsek legmagasabb hegycsúcsára, a 682 méter magas Zengőre. A tetejére épült 22 méter magas hétemeletes kilátóból tiszta időben látható Badacsony, a Drávát kísérő ártéri erdősor és a horvátországi Papuk-hegység is. Innen nagyon meredek út vezet a sárga jelzésen Püspökszentlászlóra, egy kb. 50 fős erdei faluba, mely igazi kuriózumnak számít.
Pécs kulturális és történelmi kapcsolatai a Mecsekkel
Pécs, mint a Mecsek lábánál fekvő város, számos szállal kötődik a régióhoz. A Pécsi szvit például „Két évszázad pécsi zeneszerzőinek műsora a Mecsek Fúvósötös előadásában” volt, mely a pécsi körzeti stúdió műsora. A Mecsek Fúvósötös neve is jelzi a szoros köteléket a várossal és a hegységgel. Agócsy László pécsi nyugalmazott főiskolai tanár és karnagy Kodály Zoltán 1945-ös pécsi látogatására, a szolfézsoktatás kezdeteire és a Mester Pécshez fűződő kapcsolataira emlékezett egy rádiós sorozat keretében. Ezen kívül a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat megkezdte Mohácson a Csele csárda rekonstrukcióját, mely 1980 szeptemberében kezdődött és még az évben befejeződött, mutatva a térség folyamatos fejlődését és a régi értékek megőrzését.
A régi idők sportkapcsolatai: a hírhedt "körkapcsolás" és a bundabotrány
A "körkapcsolás" fogalma a magyar rádiózás és sporttörténet ikonikus eleme, különösen a labdarúgó-mérkőzések közvetítése kapcsán. A rádióközvetítések, mint például a "Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről", lehetőséget adtak a hallgatóknak, hogy egyszerre több meccs állását is nyomon követhessék. Ezek a közvetítések néha olyan eseményekről is beszámoltak, amelyek a sport tisztaságát megkérdőjelezték. Ilyen volt az 1982/83-as labdarúgó NB I utolsó fordulója is.
A bundabotrány az 1982/83-as szezonban
Papíron izgalmas nem is lehetett volna az 1982/83-as labdarúgó NB I utolsó fordulója, mint amit a tabella mutatott. A 30. forduló előtt a Rába ETO állt az első, a Ferencváros pedig a második helyen. Mindkét együttesnek 42-42 pontja volt. Ebben az időben azonos pontszám esetén a jobb gólkülönbség rangsorolt a csapatok között. Ugyan a Fradinak ekkor 19, a Győrnek csak 18 győzelme volt, de ez nem számított. Az utolsó fordulóban a Rába ETO az Újpesti Dózsát fogadta, míg a Ferencváros Csepelre látogatott. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a Fradi idegenbeli győzelme esetén is csak akkor lehet bajnok, ha az ETO nem nyer Győrött.
Hosszúra, nagyon hosszúra nyúlt a félidei szünet Csepelen, a Béke téri stadionban. Már rég mennie kellett volna a második félidőnek, de a vendégjátékosok nem akartak kijönni a pályára. Az első félidőt követően a Ferencváros Szokolai László góljával 1-0-ra vezetett. A Fradi futballistái a csepeli öltözőben egy sistergős rádiókészüléket ültek körbe és vártak. Mit mond Vass István Zoltán Győrből?
„Petőfi rádió, Budapest. 18 óra van. Kedves hallgatóink, most Körkapcsolást adunk bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. A vezető riporter Győrben Vass István Zoltán, a szerkesztő Radnóti László.”
Vass István Zoltán jelentkezett be Győrből: „Jó estét kívánok, kedves hallgatóink. A labdarúgó NB I utolsó, 30. fordulójáról jelentkezünk. Itt, Győrött, a második félidő harmadik percében a bajnokaspiráns ETO Szentes és Hajszán góljával 2-0-ra vezet az Újpesti Dózsa ellen. Csepel, Novotny Zoltán.”
A magyar labdarúgás története
Csepelen ekkor a Fradi futballistái felkászálódtak és kimentek a pályára, hogy lejátsszák a második félidőt. Kedvük nem sok volt hozzá, hiszen jól tudták, hogy a Győr innen nem fogja kiengedni a kezéből a meccset. A Béke téren összegyűlt 16 ezer néző egyre haragosabban és egyre nagyobb füttykoncerttel fogadta a látottakat, vagyis a semmit. A 64. percben Tulipán Mihály beadása után Lazsányi úgy lőtte a vasgyáriak egyenlítő gólját, hogy egyetlen Fradi-védő sem volt a közelében. Az 1982/83-as szezon őszi bajnoka a Csepel volt, amely a záró forduló előtt a negyedik helyen állt. A Csepel egyenlítő gólja különleges jeladás volt a Ferencváros számára, amely a hátralévő 28 percben a felezővonal környékén adogatott. A Csepel számos támadást vezetett, de a Fradi kapusa, Zsiborás Gábor (aki egy bundameccsen kapott 7-es osztályzatot), mindent védett. A Népsport tudósítója, Szabó Illés egycsillagosra értékelte az értékelhetetlent, a Ferencváros edzője, Novák Dezső pedig tovább fokozta a hangulatot a mérkőzés utáni nyilatkozatával: „Nem értem a közönséget, miért méltatlankodott. Nem várhatott öldöklő küzdelmet a zárómérkőzésen. Elégedett vagyok a csapat tavaszi teljesítményével.”
Pécsi események a bajnokság végén
De hallgassunk bele ismét a Körkapcsolásba, hiszen máshol is érdekes dolgok történtek. Vass István Zoltán: „Következő helyszínünk Pécs, ahol a Debrecen a vendég, a riporter Kovács Imre.”
Kovács Imre: „A második félidő 3. percében PMSC-DMVSC 2-2.”
Különös jelenetek játszódtak le Újmecsekalján, mert a hazai csapat edzője, Kovács Imre (nem azonos a riporterrel) nem ült le a kispadra. A játékoskijáróban álldogál, és nem szól egy szót sem. Az 1982-83-as bajnokság alsóházában roppant szoros volt az állás. Az utolsó forduló előtt így festett a tabella:
| Helyezés | Csapat | Pontszám | Gólkülönbség |
|---|---|---|---|
| 10. | Videoton | 25 | 48-44 |
| 11. | PMSC | 25 | 43-49 |
| 12. | ZTE | 25 | 37-46 |
| 13. | MTK | 25 | 39-57 |
| 14. | Nyíregyháza | 24 | 27-36 |
| 15. | Debrecen | 23 | 32-49 |
| 16. | Békéscsaba | 17 |
Látható volt tehát, hogy a már biztosan kiesett Békéscsaba mellett még hat együttes helyezkedett el a veszélyzónában. Nézzük most azt, hogy melyik az a három mérkőzés, amely egy csillagot kapott a sportújságban:
- PMSC-DMVSC 2-3
- MTK-Diósgyőr 1-1
- Békéscsaba-Nyíregyháza 1-2
A bundázó és a pécsi mérkőzést megvásárló DMVSC ezzel a „váratlan” győzelmével sem tudott megkapaszkodni az NB I-ben, mert a Nyíregyháza is nyerni tudott egy másik bundameccsen, ahol a már kiesett Békéscsabának nem volt kedve játszani. A pécsiek edzője, Kovács Imre elhűlve nézte, hogy mit csinálnak a játékosai, mert ő éles csatára készült. A meccs utáni nyilatkozata legalábbis ezt sugallta: „Ahol egy csapat nem tesz meg mindent a győzelem érdekében, ott az edző felesleges a kispadon.”
A DMVSC edzője, Kovács Ferenc nyilatkozatában a szerencse szót emlegette, na meg azt, hogy csapatának már kevés esélye volt arra, hogy megkapaszkodjon az NB I-ben. (Biztos, ami biztos, azért a pécsi meccset megvették, hátha ez segít rajtuk. Nem segített.) A Népsport tudósítója, Lázár Lajos összefoglalójában azt írta: „A közönséget csak ideig-óráig lehet becsapni, s ha betelik a pohár, akkor rendszerint ki is csordul.” Pécsett a 75. percben ment haza az az ötezer néző, aki azt hitte, hogy a megváltott jegyéért éles meccset lát. Ki gondolta volna, hogy a kieséstől veszélyeztett PMSC bundázni mer?
A Népsport egycsillagos minősítése nagyon súlyos klauzula volt, mivel volt egy le nem írt, de mindenki által elfogadott közmegegyezés, amely szerint az egycsillagos meccsek megegyezéses mérkőzéseket takarnak. Bár manapság divat az akkori sportsajtót szidni azért, mert nem tett meg mindent a megtisztulás érdekében, azért azt el kell ismerni, hogy az egycsillagos osztályzat bátor lépés volt a Népsport futballrovatától. Nyolc meccsből négy tehát egycsillagos lett. Mint azt két nappal később a sportnapilap megjegyezte, ez rekord az NB I történetében - legalábbis azóta, amióta a lap osztályozza a mérkőzéseket. A szerző nélküli, szerkesztőségi vezércikkben az újság azt írta, hogy a tudósítók önmagukat járatták volna le akkor, ha nem egycsillagosra értékelik a bundameccseket.
Az aggodalom jogos volt. 1983 nyarán egy évvel voltak azután, hogy a Sportfogadási és Lottóigazgatóság a Budapesti Rendőr-főkapitányságon bejelentést tett a Nyári TOTÓ Kupa mérkőzéseinek bundagyanújában. Ennek az ügynek a bírósági tárgyalása 1983-ban már javában zajlott, amikor az NB I-ben futballozó játékosok és vezetők mindenfajta veszélyérzet nélkül adták-vették a mérkőzéseket. A Szepesi György vezette MLSZ az 1982/83-as bajnokság „furcsa” zárófordulója után senkit sem büntetett meg.
Egy évvel később, az 1984. június 3-án lejátszott Volán-Honvéd (6-6) és Nyíregyháza-Diósgyőr (2-7) „összecsapás” volt a magyar labdarúgó-bajnokságok történetének máig legismertebb két bundameccse. Az MLSZ akkor meg is semmisítette e két mérkőzés végeredményét. Akkor is olyan verdikt született, amely nem veszélyeztette a Budapesti Honvéd bajnoki címét. Az pedig szintén a példátlan kategóriába sorolható, hogy a szövetség az 83/84-es bajnokság közben is két, egyenként 100 ezer forintos büntetést osztott ki.
Ebben a történetben méltatlanul kevés szó esett a Verebes József vezette Rába ETO csapatáról, amely az 1982-83-as idényben megvédte bajnoki címét. A 28 ezer néző előtt lejátszott Újpesti Dózsa elleni utolsó hazai mérkőzésük (6-1) a Népsportban négy csillagot kapott, igazolva a sportteljesítményt.
További emlékek a régi Pécsről és Baranyáról
Az 1980-as évekből származó hírek betekintést engednek a régió mindennapjaiba. Pécsen számos felújítás zajlott, mint például a Csele csárda Mohácson. A Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet még a Szovjetunióba is exportált 21 000 alkalmi és otthoni női ruhát. A Komlón kezdődött forgalomszámlálás iskolások és társadalmi aktívák közreműködésével. Emellett a pécsi állatkert 20 éves születésnapi ajándékot kapott, ami a városi élet fejlődését is jelzi. A Dél-Dunántúli Híradó és a Mecsek Híradó rendszeresen tájékoztatta a lakosságot a térség eseményeiről, a Baranyai nemzetiségi iskolák történetéről és más aktuális témákról.
tags: #korkapcsolas #regi #meccekrol
