A Körmendi Kosárlabda Klub: Történelem, Szurkolás és Jövőbeli Kilátások
A körmendi kosárlabda klub hivatalosan 1962 óta létezik, azonban a játék ismerete és szeretete még korábbra datálódik az egykori nagyközségben, a mai kisvárosban. Egy egész kisváros identitását határozza meg az 1962-ben létrejött klub, amelynek csapata a legalsó osztályból indulva 1975-ben jutott el odáig, hogy NB II-es bajnokságot megnyerve jogot szerzett az élvonalban való szereplésre. Azóta a klub csapata folyamatosan a legfelsőbb osztály résztvevője, valamennyi mai élvonalbeli klub között a legrégebb óta.
A körmendi csapat olyan települések csapataival tartja a versenyt, amelyeknek mindig messze jobbak voltak az anyagi lehetőségeik. De Körmenden mindig volt megoldás arra, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljék, sőt előnyt kovácsoljanak belőle. A csapat az élvonalbeli tagsága alatt három bajnoki címet szerzett, köztük az első olyat, amelyet nem fővárosi csapat ért el hazánkban, amikor a sokszoros magyar bajnok, címvédő Budapesti Honvéd csapatát a bajnoki döntőben 2-1-re verték. A hét Magyar Kupa sikernél csak a Budapesti Honvéd ért el többet Magyarországon. A körmendi csapat a rájátszás bevezetése óta mindössze háromszor, 2005-ben, 2009-ben és 2015-ben nem jutott be a felsőházba, ami szinte páratlan hazánkban.
A Körmendi „Szentély” és a Legendás Szurkolás
Körmenden legendás a szurkolás, amely az ország egyik legjobb táborában több generációt nevelt már fel. Európai topcsapatok hajtottak fejet a piros-feketék előtt a Körmenden „Szentélyként” tisztelt sportcsarnokban. Ez a létesítmény sokáig inkább volt iskolai tornaterem, mint valódi sportcsarnok, de a meccseken olyan oroszlánbarlangot, olyan arénát jelentett a fanatikus közönségnek köszönhetően, amelyben a legbátrabb és legtapasztaltabb ellenfelek keze és lába is megremegett, és az itteni szurkolás erejét, hatását ők is elismerik. A hazai közönség segítsége 10-15 pontos előnyt jelent a csapat számára.
Körmenden a meccsre járás nemcsak elhivatottság, a találkozók sportértékük mellett társadalmi eseményt is jelentenek. A klub sikerei rendkívül fontosak az itt élők számára, hiszen a Batthyány család, a Szegények Orvosa mellett Körmendet a kosárcsapattal azonosítják szerte az országban. A televíziós közvetítéseknek köszönhetően a Körmend-drukkerek serege nem korlátozódik a városra és Vas megyére. Még Esztergomból is vannak rendszeres meccsre járók, az online közvetítések jóvoltából pedig több száz külföldön élő rajongó is figyelemmel követ minden találkozót. A körmendi csapat számos nemzetközi kupasorozatnak volt a résztvevője, messze eljuttatva a magyar és a körmendi kosárlabda jó hírét.
Helyi Játékosok és Utánpótlás-nevelés
A körmendi csapat túlnyomórészt helyi játékosokra és szakemberekre támaszkodva érte el eredményeit. A klub számos korosztályos és felnőtt válogatottat is adott a sportágnak, sőt körmendi szövetségi kapitánya is volt a magyar kosárlabdázásnak. A folyamatos fejlődést látva és az akkor még létező főiskolai karnak köszönhetően válogatott szintű kosarasok választották a kisváros csapatát, amely nem csak eredményeiről, de kiváló közösségéről is híres volt.
Körmenden általában a helyben született, itt nevelkedett játékosok adják a csapat gerincét, erejét. Ezzel visszatérhet a régi hagyomány, hiszen itt a játék szeretete és ismerete is apáról fiúra szállt. Elég, ha olyan családneveket említünk, mint:
- Fodor
- Németh
- Trummer
- Szlávik
- Vavra
- Szekeres
- Molnár
Bár az elmúlt években kevesebb volt az ilyen játékos a csapatban, de némi szünet után a klubnál ma már újra példa értékű utánpótlás nevelő munka zajlik, amelynek néhány éven belül eredménye lehet, nem csak a városban, de a korosztályos válogatottakban is, ahol most is vannak sikeres, körmendi játékosok.
Kihívások és Ligastruktúra
Az elmúlt időszakban a körmendi kosárlabda, és általában a magyar bajnokság is szembesült kihívásokkal. A bajnokság kialakítását, különösen a 9. helyezettnek a kiesés elkerüléséért folytatott játékát sokan kritizálják, mondván, hogy más országokban valószínűleg nem lenne hasonló lebonyolítási módszer. Az MKOSZ ilyen jellegű szabályalkotásának egyik következménye, hogy a csapatok elengedik a légiósokat, miután biztosan megőrizték NB1-es tagságukat. A klubok, így a körmendi sem, nem érzik magukat hibásnak abban, hogy ki lesz a kieső csapat, hiszen nem ők az elsők, akik a szezon végefelé elengedik a légiósok egy részét.
A jubileumi év is "nagyon gázosra" sikeredett, ami egyöntetű vélemény szerint mindenki számára nyilvánvaló. Szerencsére a szövetség három év után belátta, hogy ennek a rendszernek semmi értelme, a klubok számára a hazai meccsek is veszteségesek. Ezért jövőre a 9-10. helyen zárók már playinre mennek és nem playoutra, ami a csapatoknak nagyobb stabilitást nyújthat.
A légiósok távozásával kapcsolatosan is felmerültek kérdések és pletykák. Például Grimes kapcsán hallani lehetett, hogy ő aztán tényleg menni akart, míg Moore már amúgy is kiülte a meccseket, amikor még itt volt. Foster távozásával kapcsolatban is eltérő információk keringtek, miszerint állítólag nem értette, miért kell mennie. A szurkolók részéről felvetődött az igény, hogy a klub részéről legyen kommunikáció a szurkolók felé ezekben az esetekben.
A Körmendi csapat idegenbeli mérlege az alsóház ellen (alapszakasz):
| Ellenállás (Idegenben) | Eredmény | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Pécs | Vereség | Nagyon simán |
| Kecskemét | Vereség | Bántóan simán |
| Egerszeg | Vereség | Bántóan simán |
| Szeged | Vereség | Szoros meccsen |
| Oroszlány | Győzelem | Egy ponttal |
Jövőbeli Kilátások és Játékoskeret
A jövőbeli keret és stratégia kapcsán felmerülnek potenciális igazolások és az utánpótlás kérdései. Komma egy használható magyar 4-5-ös poszton, 203 cm magas és van ereje a poszthoz, ráadásul még csak 26 éves. Nyíregyházán húzóember volt a B-csoportban. A centersor Ivosev, Duró, Komma és valószínűleg egy légiós lenne. Szóba került egy magyar 3/4-es érkezése is. Takácsnak is sokan örülnének, azon kívül, hogy körmendi, tökéletesen kiegészíthetnék egymást Hansennel 40 percre. A 3+2-es szabályhoz való alkalmazkodás kiemelten fontos lenne a szűkös anyagiak miatt.
Tatu is megmondta, hogy koncepcióváltás lesz a bennmaradás kiharcolása után. Számít az is, hogy az akadémián mennyivel jobb a technikai felszereltség, figyelnek a játékosok étkezésére, külföldi szakemberektől tanulhatnak. Fontos, hogy ha az utánpótlás bajnokságban már bizonyított egy fiatal, akkor meg kell lépnie egy következő lépcsőfokot, ami piros vagy zöld csoport, ott tapasztalatot szerezni, jobb játékosok ellen játszani, mint az ifiben, kihasználva a fiatalszabály adta előnyöket. A fiatalok közül még Kóbor is rajta van a csoportoson, talán ő is bemutatkozik még idén. Ugyanakkor látható, hogy az utánpótlásunk még le van maradva, például a pécsi fiatalokhoz képest, akik fizikailag sokkal felkészültebbnek tűnnek, mint a körmendi Bartik és Farkas, akiknek fejlődésére még nagy szükség van.
tags: #kormend #kosarlabda #sorozat
