A kosárlabda játékidő és a hosszabbítás szabályai
A kosárlabda labdajáték, melyet általában két ötfős csapat játszik. A csapatok célja a szabályszerű játék során az, hogy a labdát az ellenfél kosarán felülről-lefelé keresztül juttassák, illetve hogy megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A kosár, amelyet egy csapat támad, az az ellenfél kosara, és az a kosár, amelyet egy csapat véd, az a saját kosara. A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül. A kosárlabdázás alapvetően érintkezés nélküli játék.
A Játékidő és a Győztes Meghatározása
A kosárlabda négy negyedből áll, ezeknek a hossza egyenként 10 perc. Ha szabálytalanság történik, vagy kimegy a labda, akkor az óra megáll, így a valóságban a mérkőzések jóval hosszabbra nyúlnak, mint csak a negyedek hossza. A játék a középkörben feldobással kezdődik. Két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját. A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el.
Döntetlen Esetén: A Hosszabbítás Szabályai
A játék nem érhet véget döntetlennel. Így, ha a játékidő leteltével, a negyedik negyed végén az eredmény döntetlen, akkor 5 perc hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás végén is döntetlen, akkor újabb hosszabbítás következik, egészen addig, amíg valamelyik csapat előnybe nem kerül.
A hosszabbítások során érvényes speciális szabályok közé tartozik az időkérések kezelése. Hosszabbításonként egy időkérés jár. Fontos megjegyezni, hogy a negyedekben fel nem használt időkéréseket nem lehet átvinni a következő negyedekre.
Pontszerzés és Játékvezérlés
A hárompontos vonalon kívülről szerzett kosarak három pontot érnek, az azon belülről szerzett pontok kettőt. A büntetődobások pedig egy pontot érnek.
A mérkőzésóra a játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára - a nézőket is beleértve - jól látható legyen. Az időmérő készüléknek automatikusan kell megszólalnia, ezzel jelezve egy negyed vagy egy hosszabbítás végét. Az időmérő és a jegyző szükség esetén kézzel is meg tudja szólaltatni, hogy a játékvezetők figyelmét felhívja, amikor holtidőt, cserét, stb.
Az időkérés hossza mindig egy perc. Az első félidőben 2 időkérése van egy csapatnak, a második félidőben három. Az utolsó negyed utolsó két percében legfeljebb két időkérés használható.
A Pálya és a Felszerelések
A kosárlabda pálya téglalap alakú, középen felezővonal választja el a két térfelet. A pálya két végén 3,05 méter magas található egy-egy kosár. A kosárlabda labda gömbölyű és elfogadott narancssárga színárnyalatú legyen, hagyományosan nyolc (8) gömbhéjjal és fekete barázdákkal. A hazai csapatnak legalább két (2) használt, a fenti előírásoknak megfelelő labdát kell rendelkezésre bocsátania.
A Labda Kezelése és Időkorlátok
A labdával kétféleképpen lehet haladni a pályán: vagy a földre lepattintva vezetve vagy pedig passzokkal. Egy csapatnak 24 másodperce van támadni, ezt nevezik támadóidőnek. Ha lejár a 24 másodperc és a csapat nem dobott kosárra, akkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat.
A támadó csapatnak 8 másodperce van átjutni a felezővonalon. Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon tilos visszajuttatnia azt a saját térfelére, ebben az esetben visszajátszást követnek el. Egy játékosnál legfeljebb 5 másodpercig lehet a labda úgy, hogy nem kezdi el vezetni, nem passzol vagy nem dobja kosárra. Egy támadó játékos az ellenfél büntető területén belül legfeljebb 3 másodpercig tartózkodhat.
Egy labda akkor megy ki a pályáról, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz. Amennyiben a labda nem pattan le és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a pályára a labdát, úgy folytatódhat a játék. Ha kimegy a labda, annak a csapatnak az ellenfele folytathatja a játékot bedobással, aki utoljára ért labdához.
Játékvezetők és Szabálytalanságok
A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van. Az első játékvezető gondosan ellenőrzi a jegyzőkönyvet és jóváhagyja az eredményt a második és negyedik negyed vagy a hosszabbítás(ok) végén, illetve bármikor, amikor szükségesnek tartja. A szabályok megszegése minden szabálysértés vagy hiba, amelyet játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő követett el.
Személyi Hibák (Faultok)
A játékosoknak tilos egy másik játékost: meglökni, megfogni, megütni, elgáncsolni, széttárt karral, lábbal, csípővel akadályozni az előrehaladásban. Ezen szabályok megszegéséért személyi hibát (fault) kap az elkövető. Ha dobás közben történt a fault, akkor büntetődobás(ok) következnek. Amennyiben sikeres volt a dobás, egy büntetődobás következik. Amennyiben sikertelen, 2 vagy 3 dobás, attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás, ha sikeres lesz. Ha nem dobás közben történt, akkor pedig az oldalvonal mellől jön a csapat, akinek játékosa ellen szabálytalanságot követtek el. Ha egy játékos egy mérkőzésen 5 személyi hibát követ el, akkor ki kell állni a játékból.
Csapathibák és Büntetődobások
Ha egy csapat egy negyeden belül négynél több személyi hibát követ el, akkor az ötödik hibától kezdve minden hiba után két büntetőt dob az ellenfél. Ez a szabály a hosszabbításokra is érvényes, minden egyes hosszabbítás külön negyedként kezelendő a csapathibák szempontjából.
Sportszerűtlen és Technikai Hibák
A sportszerűtlen hiba olyan erőszakos hiba, amelyet a bíró megítélése szerint a játékos szándékosan követ el. Egy játékos általán egy mérkőzésen elkövetett második sportszerűtlen hiba kiállítást von maga után. Technikai hibát ítélhetnek a bírók a játékot akadályozó, sportszerűtlen viselkedésért. Ilyenek például: káromkodás, a bíró szidalmazása, időkérés, amikor a csapatnak már nincsen több időkérési lehetősége, szándékos időhúzás. A technikai hibát elszenvedő csapat dobhat egy büntetőt és utána az hozza játékba a labdát, aki a hiba elkövetésekor birtokolta.
| Hiba Típusa | Leírás | Következmény |
|---|---|---|
| Személyi hiba | Fizikai kontaktus (lökés, ütés, gáncsolás stb.) | Bedobás az oldalvonalról, dobás közben 2-3 büntetődobás, sikeres dobásnál 1 büntetődobás. |
| 5. személyi hiba | Egy játékos 5 személyi hibát követ el egy mérkőzésen. | A játékosnak el kell hagynia a pályát. |
| Csapathiba (5. hibától kezdve) | Egy csapat négynél több személyi hibát követ el egy negyeden belül. | Minden további hiba után 2 büntetődobás az ellenfélnek. |
| Sportszerűtlen hiba | Szándékos, erőszakos hiba. | 2 büntetődobás és labdabirtoklás az ellenfélnek. A 2. sportszerűtlen hiba kiállítást von maga után. |
| Technikai hiba | Sportszerűtlen viselkedés, időhúzás, bíró szidalmazása. | 1 büntetődobás és labdabirtoklás annak a csapatnak, amelyik a hiba előtt birtokolta a labdát. |
A Kosárlabda Hosszabbításának Szabályai és a Játékmenet
A kosárlabda labdajáték, melyet általában két ötfős csapat játszik. A csapatok célja a szabályszerű játék során az, hogy a labdát az ellenfél kosarán felülről-lefelé keresztül juttassák, illetve hogy megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A kosár, amelyet egy csapat támad, az az ellenfél kosara, és az a kosár, amelyet egy csapat véd, az a saját kosara. A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül. A kosárlabdázás alapvetően érintkezés nélküli játék.
A Játék Alapjai és a Győztes Meghatározása
A kosárlabda négy negyedből áll, ezeknek a hossza egyenként 10 perc. Ha szabálytalanság történik, vagy kimegy a labda, akkor az óra megáll, így a valóságban a mérkőzések jóval hosszabbra nyúlnak, mint csak a negyedek hossza. A játék a középkörben feldobással kezdődik. Két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját.
A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el.
A Hosszabbítás Szabályai
A játék nem érhet véget döntetlennel. Így, ha a játékidő leteltével, a negyedik negyed végén az eredmény döntetlen, akkor 5 perc hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás végén is döntetlen, akkor újabb hosszabbítás következik, és ez ismétlődik addig, amíg valamelyik csapat el nem éri a győzelmet.
A hosszabbítások során a játékkal kapcsolatos időmérő eszközök továbbra is kulcsszerepet játszanak. A mérkőzésóra a játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára - a nézőket is beleértve - jól látható legyen. Az időmérő készüléknek automatikusan kell megszólalnia, ezzel jelezve egy negyed vagy egy hosszabbítás végét. Az időmérő és a jegyző szükség esetén kézzel is meg tudja szólaltatni, hogy a játékvezetők figyelmét felhívja, amikor holtidőt, cserét, stb.
Az időkérés hossza mindig egy perc. Hosszabbításonként egy időkérés jár. A negyedekben fel nem használt időkéréseket nem lehet átvinni a következő negyedekre.
Az első játékvezető gondosan ellenőrzi a jegyzőkönyvet és jóváhagyja az eredményt a második és negyedik negyed vagy a hosszabbítás(ok) végén, illetve bármikor, amikor szükségesnek tartja.
Pontszerzés és Labdakezelés
A hárompontos vonalon kívülről szerzett kosarak három pontot érnek, az azon belülről szerzett pontok kettőt. A büntetődobások pedig egy pontot érnek.
A labdával kétféleképpen lehet haladni a pályán: vagy a földre lepattintva vezetve vagy pedig passzokkal. A támadó csapatnak 24 másodperce van támadni, ezt nevezik támadóidőnek. Ha lejár a 24 másodperc és a csapat nem dobott kosárra, akkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat.
A támadó csapatnak 8 másodperce van átjutni a felezővonalon. Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon tilos visszajuttatnia azt a saját térfelére, ebben az esetben visszajátszást követnek el. Egy játékosnál legfeljebb 5 másodpercig lehet a labda úgy, hogy nem kezdi el vezetni, nem passzol vagy nem dobja kosárra. Egy támadó játékos az ellenfél büntető területén belül legfeljebb 3 másodpercig tartózkodhat.
Egy labda akkor megy ki a pályáról, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz. Amennyiben a labda nem pattan le és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a pályára a labdát, úgy folytatódhat a játék. Ha kimegy a labda, annak a csapatnak az ellenfele folytathatja a játékot bedobással, aki utoljára ért labdához. Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia.
Játékvezetők és Szabálytalanságok
A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van. A szabályok megszegése minden szabálysértés vagy hiba, amelyet játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő követett el. A játékvezetők hatásköre akkor kezdődik, amikor belépnek a terembe, azaz húsz (20) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt, és akkor fejeződik be, amikor a játékvezetők a mérkőzés végét jóváhagyták.
Személyi Hibák (Faultok)
A játékosoknak tilos egy másik játékost: meglökni, megfogni, megütni, elgáncsolni, széttárt karral, lábbal, csípővel akadályozni az előrehaladásban. Ezen szabályok megszegéséért személyi hibát (fault) kap az elkövető. Ha dobás közben történt a fault, akkor büntetődobás(ok) következnek. Amennyiben sikeres volt a dobás, egy büntetődobás következik. Amennyiben sikertelen, 2 vagy 3 dobás, attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás, ha sikeres lesz. Ha nem dobás közben történt, akkor pedig az oldalvonal mellől jön a csapat, akinek játékosa ellen szabálytalanságot követtek el. Ha egy játékos egy mérkőzésen 5 személyi hibát követ el, akkor ki kell állni a játékból.
Csapathibák és Büntetések a Hosszabbításban
Ha egy csapat egy negyeden belül négynél több személyi hibát követ el, akkor az ötödik hibától kezdve minden hiba után két büntetőt dob az ellenfél. Ez a szabály a hosszabbításokra is érvényes, minden egyes hosszabbítás külön negyedként kezelendő a csapathibák szempontjából.
A büntetődobásokat a büntető vonal mögül kell elvégezni. A dobó játékos nem érintheti a büntetővonalat, amíg a labda nem érintette a gyűrűt. A büntető terület mellett a támadó csapatból két ember, a védekezőből három állhat, a kijelölt helyeken. Csak akkor léphetnek be a büntetőterületen belülre, amikor a labda elhagyja a dobó játékos kezét. Tilos a büntetőt dobó játékost zavarni dobás közben.
Sportszerűtlen és Technikai Hibák
A sportszerűtlen hiba olyan erőszakos hiba, amelyet a bíró megítélése szerint a játékos szándékosan követ el. Egy játékos általán egy mérkőzésen elkövetett második sportszerűtlen hiba kiállítást von maga után. Technikai hibát ítélhetnek a bírók a játékot akadályozó, sportszerűtlen viselkedésért. A technikai hibát elszenvedő csapat dobhat egy büntetőt és utána az hozza játékba a labdát, aki a hiba elkövetésekor birtokolta.
tags: #kosarlabda #a #hosszabbitas #is #beleszamit
