A kosárlabda csapatok bevételei: Az NBA üzleti sikerei és a hazai kihívások
A kosárlabda, mint sportág, hatalmas globális népszerűségre tett szert, különösen az észak-amerikai profi ligában, az NBA-ben. Ez a népszerűség jelentős pénzügyi sikerekben manifesztálódik, amelyek nemcsak a ligára és a csapatokra, hanem a játékosokra is kihatnak. Javában zajlik a 2023/24-es szezon rájátszása és a 2024/25-ös NBA-szezon kezdete közötti offseason időszak, izgalmas fejleményekkel, miközben a 2024-es olimpiai játékokon is jelen vannak az amerikai profi kosárlabda ligában játszó legnagyobb kosárlabda sztárok. De nem csak a Team USA-ben. Ahogy az NBA üzleti szempontjai alapján vizsgáljuk a helyzetet, kiderül, hogy a liga működési mechanizmusai is meghatározó tényezők a különféle bajnokságok bevételi lehetőségeire nézve. Az alábbiakban részletesen elemezzük az NBA csapataitól származó bevételeket, a fizetési plafon és a luxusadó hatásait, valamint kitekintünk a magyar kosárlabda pénzügyi helyzetére is.
Az NBA: Egy globális üzleti jelenség
Az NBA-ben minden este látunk legalább kettő, de néha tizennégy összecsapást, amiből bőven lehet kivágni látványos jeleneteket. És vannak olyan sztárok, akik nagyon látványos dolgokat csinálnak, amiből lehet aztán végtelen mennyiségű tartalmat gyártani, amit elképesztően sokan néznek. A liga legnagyobb sztárjai borzalmasan sok pénzt keresnek, de nagyon sok pénzt csinálnak, nemcsak a csapataiknak és ezáltal a ligának, hanem a szponzoraiknak is - ebből is fakad a sportág ilyen mértékű népszerűsége és sikeressége. A kosárlabda, mint olyan, egy nagyon jól highlightosítható sportág és ahogy növekszik föl egy highlight generáció, akik a rövid videókat keresik. Mindez hozzájárul az NBA folyamatos növekedéséhez és a csapatok felértékelődéséhez.
A televíziós jogdíjak forradalma
A liga bevételei folyamatosan növekednek köszönhetően a növekvő televíziós jogdíjakból befolyó milliárdoknak, a különböző kereskedelmi jogok eladásából származó millióknak és a jegybevételeknek. Szóba került a megkerülhetetlen új TV-s deal is, ami összesen 76 milliárd dolláros bevételt eredményez a liga számára a következő 11 évre. Az NBA 80. szezonja új televíziós megállapodással indul, amely magában foglalja az ESPN-nel való partnerség folytatását, az NBC-hez való visszatérést 23 év után, valamint az Amazon streaming szolgáltatását. Ez az átfogó megállapodás jelentősen átalakítja a bevételi struktúrát. Negyven évvel ezelőtt, amikor Michael Jordan a második szezonját kezdte a ligában, az NBA-csapatok összesen évi 33 millió dollárt kerestek.
2014 őszén söpört végig a különböző médiumokon a hír, hogy az NBA 24 milliárd dollárért, azaz jelenlegi árfolyamon 6 360 milliárd forintért értékesítette a liga közvetítési jogait. Az elképesztő összeg kilenc idény közvetítésére szól, amely a tavalyi szezonban vette kezdetét és a jogok továbbra is a Walt Disney Co. vagy gyakrabban emlegetett nevén csak Turner (csatorna: TNT) birtokában maradtak. Egy évre a Disney körülbelül 1,47, amíg a Turner 1,2 milliárd dollárt fizet (korábban az ESPN $485 milliót, amíg a Turner $445 milliót fizetett évente). 1998 és 2002 között az NBC, Turner duó még 2,6 milliárd dollárt fizetett összesen a négy idényre, tehát kevesebbet, amit most az Disney, Turner páros egy évre fizet ($2,67 milliárd/év). A belföldi közvetítési jogok mellett természetesen a külföldről befolyó közvetítési díjakért adott millió dollárok sem mellékesek. Egy példával illusztrálva az összeget: csak a kínai piac on-line (digitális) közvetítési jogaiért a kínai Tecent 700 millió dollárt fizet öt évre ($140m/év).
A fizetési plafon és a luxusadó: Az egyensúly fenntartása
A kollektív szerződés nyomán a ligába áramló bevételek felét a játékosok kapják, majd ez alapján számolják ki a minden egyes csapat gazdálkodásának alapját képező fizetési plafont. Egy csapat egy évben most 140 millió dollárt költhet különböző kiskapuk nélkül, és néhány éven belül ez emelkedik 200 millió dollárra. Az újonnan beáramló pénzmennyiség nem egyik évről a másikra szakad rá a ligára, hanem évenként, és így 10%-ot növekedhet ez a fizetési plafon. Mindezek hatására a következő években meg fognak jelenni az éves 70-80 millió dolláros NBA-sztárjövedelmek (bruttó összeg), ami forintban átszámolva 30 milliárd forint körül van.
A csapatok természetes állapota az, hogy túlnyúlnak ezen a fizetési plafonon. A liga vezetése ezért már korábban kitalált egy limitet, amit luxusadó-limitnek neveznek, és amelyik csapat ezt átlépi, az minden egyes elköltött dollár után befizet először 50 centet, a végén pedig már 10 millió dollárral a plafon felett egy csapatnak 35 millió dollár luxusadót kell fizetnie. A csapatok azonban annyira sikeresek pénzügyileg, hogy a tulajdonosok nem foglalkoztak ezzel a büntetőadóval. "Egyszerűen nem tudtak annyi büntetőadót kivetni, hogy a csapatok figyelembe vegyék ezt" - mondta egy szakértő. Az NBA vezetése pedig most mondta azt, hogy ennek a trendnek itt a vége, új lélektani határokat, szinteket vezetett be, amelyek felett már nem csak pénzügyi büntetések lépnek életbe, hanem olyan szabályok, amelyek akár gúzsba is köthetnek egy-egy csapatot. "Az NBA-csapatok úgy menekülnek ez alól a második lélektani határ alól, mintha pestis lenne" - érzékeltette.
Mindezzel az a cél, az egész pénzügyi rendszerrel az a cél, hogy minél erősebb legyen a paritás a csapatok között, vagyis minél izgalmasabb legyen a bajnokság. A kiegyenlített erőviszonyoknak köszönhetően több hasonló esélyes legyen egy-egy szezonban. "Nagyon érdekes és egyelőre még nagyon nehezen átlátható, hogy milyen hatása lesz majd ezeknek a változásoknak, de egyelőre úgy tűnik, hogy a tulajdonosok és a szakmai vezetők félnek" - értékelte. Lemondások nélkül a szakértők szerint nem lehet hosszú távon fenntartani és egyben tartani egy csapatot, a sok, egyre drágább sztárjátékossal. A bajnokdinasztiákat, mint korábban a San Antonio Spurs vagy a Golden State Warriors volt el kell felejteni, 2-3 éves időablakok állnak majd egy-egy csapat rendelkezésére.
Játékosok jövedelmei és a sztárok marketingértéke
A liga legnagyobb sztárjai borzalmasan sok pénzt keresnek, de nagyon sok pénzt csinálnak, nemcsak a csapataiknak és ezáltal a ligának, hanem a szponzoraiknak is - ebből is fakad a sportág ilyen mértékű népszerűsége és sikeressége. A szakértő konkrét példákat is hozott viszont arra, amikor a játékosok saját fizetésük egy részéről mondott le, hogy a csapatot ne büntessék, így tett például LeBron James is, a Los Angeles Lakers sztárja és az NBA egyik legnagyobb jelenlegi arca. Félelmetes adottságokkal rendelkezik, nagyon jó fejben, borzasztó vékony és Tőrös Balázs szerint ez a a tényező, ami miatt sokakat elriaszt attól, hogy "longolja". De a szakértő szerint az első 82 meccses NBA-szezonja alapján ez a test elbírja ezt a terhelést. Ott játszik a liga aktuális ufója, Victor Wembanyama, aki jelenleg a francia válogatottban kosarazik az olimpián.
A Victor Wembanyama mérete és védekező képessége mögött rejlő tudomány | Sporttudomány
Jayson Tatum, a Boston Celtics játékosa zsákol a Dallas Mavericks ellen az észak-amerikai kosárlabdaliga (NBA) nagydöntőjének első mérkőzésén 2024. június 6-án. A bostoniak 107-89-re győztek. Az amerikai Stephen Curry és LeBron James a 2024-es USA kosárlabda-bemutatón a londoni O2 Arénában 2024. július 20-án.
Csapatérték és bevételi források az NBA-ben
Az NBA-csapatok a 2024-25-ös szezonban összesen 12,25 milliárd dollár bevételt termeltek, miközben a liga új, 11 évre szóló, 76 milliárd dolláros médiaszerződése jelentősen átalakítja a bevételi struktúrát. A 2024-25-ös szezonban az NBA-csapatok átlagosan 408 millió dollár bevételt termeltek, beleértve a csapatok által tulajdonolt vagy üzemeltetett létesítményekben rendezett nem NBA-eseményeket is. A bevételek a Golden State Warriors 833 millió dollárjától a Memphis Grizzlies 301 millió dollárjáig terjedtek. 2005 óta az NBA-csapatok (amerikai kosárlabda) értéke gyorsabban nőtt, mint bármely más nagy amerikai ligáé. A VisualCapitalist elemzése az S&P 500, - (ami 500 amerikai tőzsdén jegyzett nagyvállalat részvényárfolyamainak súlyozott átlagát jelöli,) - növekedését háromszorosan haladta meg az NBA kosárlabdacsapatainak összesített értéke az azonos időszakban.
Az átlagos NBA-franchise értéke 5,51 milliárd dollár a Sportico értékelése szerint. Ez az érték 20%-kal magasabb, mint tavaly, és 113%-kal magasabb, mint 2022-ben, amikor az átlag 2,58 milliárd dollár volt. A Forbes amerikai magazin NBA csapatait gazdasági szempontból vizsgáló listáján (2017 februári adatok alapján) a legértékesebb csapat a New York Knicks volt, csakúgy mint tavaly, illetve az elmúlt 10 évben már 7. alkalommal. A 3,3 milliárd dollárt, azaz 874,5 milliárd forintot érő klub tavaly nem kevesebb mint 141,2 millió dolláros pénzügyi eredményt ért el (a magazin a pénzügyi eredménynek az EBITDA szerinti értéket vette, ami az üzleti eredmény+amortizáció). Második helyen a Los Angeles Lakers végzett 3 milliárd dolláros értékkel és 119,2 milliós eredménnyel, amíg harmadik helyen a tavalyi év bajnoka a Golden State Warriors végzett $2,6M/$74,2m mutatóval. A 2022-23-as szezonban a Golden State Warriors a 2022-es döntő győztese lett a liga legjobban kereső csapata. Ugyanakkor a hároméves időtávon számolt bevételeket tekintve, 2021 és 2023 között a New York Knicks volt a legnagyobb bevétellel rendelkező kosárlabda csapat. Esetükben sem párosult a legmagasabb bevétel a bajnoki címmel.
Az NBA-ben a központi bevétel a legnagyobb forrás, amely a tavalyi bevételek 38%-át tette ki. Ez az NFL (62%) és az MLB (25%) között helyezkedik el. Az NBA új médiaszerződése azonban közelebb viszi a ligát az NFL gazdasági modelljéhez. A megállapodás minden csapat TV-bevételét 103 millió dollárról 143 millió dollárra emeli ebben a szezonban. Az ülőhelyek és luxus suite-ek alkotják az NBA második legnagyobb bevételi forrását, becsült 3,4 milliárd dollárral, ami a teljes bevétel 28%-a. A múlt szezonban a Warriors vezetett a ligában, több mint 5 millió dolláros jegybevétellel mérkőzésenként. A prémium ülőhelyek egyre fontosabbá válnak a csapatok számára. A Los Angeles Clippers új, 2 milliárd dolláros arénája, az Intuit Dome négy pályaszéli kabint kínál, amelyek évi 2 millió dollárba kerülnek, és mindegyiket bérbe adták. A szponzorációk jelentik a harmadik legnagyobb kategóriát az NBA-csapatok számára, 1,7 milliárd dollárral, ami a bevétel 14%-a. A helyi média a 2024-25-ös szezon teljes bevételének 10%-át tette ki, és csökkent az előző évhez képest. Az NBA-csapatok bevételének fennmaradó része az étel-ital értékesítésből, parkolásból, merchandising-ból és nem NBA-eseményekből, például koncertekből származik.
Mindösszesen három csapat volt, amelyik nem zárt nyereségesen: az Oklahoma City Thunder (-8,4 millió dollár), a Los Angeles Clippers (-11,8 millió dollár) és a Cleveland Cavaliers (-40 millió dollár). Tehát veszteséges lett a Cleveland is, annak ellenére, hogy ők lettek a 2015-16-os idény bajnokai.
A beszélgetés végén szóba kerültek a legutóbbi csapattranzakciók, ugyanis a liga az elmúlt években ezen a téren is megpezsdült üzletileg. Megvan a következő évekre vonatkozó hatalmas tévés szerződés, az NBA népszerűségének és mint vállalkozás üzleti sikerének köszönhetően az elmúlt években látványosan felértékelődtek a csapatok is, és ezért egyes franchise-tulajdonosok most jutottak el arra a pontra, hogy inkább zsebre teszik a 10-szeres profitokat, mint hogy egy sokkal nehezebb és bonyolultabb, kihívásokkal teli, potenciális sikertelenséggel fenyegető időszakot vállaljanak még magukra. "Most lehet jó exiteket csinálni" - hívta fel a figyelmet a szakértő, aki biztos abban, hogy LeBron Jamesnek, illetve a mögötte álló csoportnak lesz csapata. Leslie Alexander elég jó üzletet csinált. 1993-ban 85 millió dollárért vette meg a Houston Rockets csapatát, amit pár hete több mint 25-szörös haszonnal adott el Tilman Fertitta, houstoni milliárdosnak. A vételár 2,2 milliárd dollár volt és ennyi pénzt korábban NBA klubért még soha senki nem fizetett.
A kosárlabda bevételei nemzetközi összehasonlításban
A különböző sportágak közül az amerikai foci, kosárlabda és labdarúgó csapatok generálják nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb bevételeket. A Forbes összeállítása alapján e kategóriába kizárólag három sportág képviselői kerültek be: amerikai foci, kosárlabda és labdarúgás. Az észak-amerikai profi kosárlabda liga, NBA szintén 6 csapattal képviseltette magát a jövedelmezőségi listán. Utóbbi bajnokság a harmadik legnagyobb bevétellel rendelkező liga volt 2023/24-es szezon adatai alapján. Sajátos módon az észak-amerikai kosárlabda egyes csapatai nagyobb bevételt generálnak, mint a baseball bajnokság, amely az összesített bevételek alapján a világ második legnagyobb ligája.
A világ tíz legnagyobb bevételű sportklubjából hat a profi amerikaifutball-ligában (NFL) szerepel, míg három az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokságból (Premier League) került ki - olvasható a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzésében. A 2021-2023-as időszakot tekintve a listát fölényesen a Dallas Cowboys vezeti, amely ez idő alatt 1251 millió dollárra tett szert. A második a New England Patriots 579 millió dollárral, majd következik három angol futballklub, a Manchester City (487 millió), a Tottenham Hotspur (441 millió) és a Manchester United (424 millió). A legjobb NBA-csapat a rangsorban hatodik New York Knicks (395 millió). Azzal együtt, hogy a Dallas Cowboys a legnagyobb árbevétellel rendelkező csapat - nem csupán az amerikai futballon belül, hanem nemzetközi szinten bármely más sportággal összevetve is, - utoljára 1995-ben nyert Super Bowl bajnokságot, vagyis a legfőbb amerikaifutball-bajnokság, az NFL döntőjét. A csapat több rangsor szerint, így például a Sportico újonnan közzétett adatai, valamint a Forbes összeállítása szerint is a Cowboys a világ legértékesebb sportfranchise-ává vált az elmúlt évtizedben, pénzügyi diadal ellenére a Cowboys pályán nyújtott teljesítménye nem érte el pénzügyi sikerüket.
A sportágakat vizsgálva a legjobb 25-ben 13 amerikai foci csapat van, ami azt is eredményezi, hogy a legnagyobb bevétellel rendelkező liga az NFL (National Football League), vagyis a legnagyobb amerikaifutball-szövetség az USA-ban). Mellettük 6 nyugat-európai labdarúgó csapat is helyet kapott a listán. Maga a Premier League, az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 5 csapattal képviselteti magát. A 2021 és 2023 közötti időszakra vonatkozó adatok alapján e klubok sorrendben a következők voltak: a Manchester City, a Tottenham Hotspur, a Manchester United, majd a Szoboszlai Dominikot is foglalkoztató Liverpool és végül az Arsenal. Ilyen módon a Premier League a negyedik legnagyobb bevétellel rendelkező sportliga, amely az európai összehasonlításban a legnagyobb. Mellettük a német első osztály, a Bundesliga egyetlen csapata a Bayern München került fel a listára.
A 25 legnagyobb bevétellel rendelkező klub közül 19 amerikai és csupán 6 európai. Az európai régiót vizsgálva a legnagyobb nyugat-európai csapatok és ezzel együtt az öt legnagyobb európai foci bajnokság pénzügyi fölénye kimagasló kontinentális összehasonlításban. A legjövedelmezőbb európai foci ligák összesített bevétele megközelítőleg megegyezik Európa további 50 országának összes klubjának jövedelmeivel. Labdarúgásban az angol csapatok pénzügyi fölénye olyan jelentős, hogy a 20 angol élvonalbeli klub bevétele önmagában is majdnem akkora volt, mint az 50 európai ország mind a 642 klubjának együttes bevétele. Az UEFA 2023-as jelentése alapján angol Premier League klubjai, a La Liga (Spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokság) és a Német Labdarúgóliga (DFL) csapatai együttvéve több bevételt termeltek 2022-ben, mint Európa további 50 országának összes klubja együttvéve.
Az egyes ligákon belül a jövedelmek és az elért sportsikerek nem feltétlenül függenek össze, a legjövedelmezőbb klubok sokszor nem azonosak a legnagyobb sportsikereket elérő csapatokkal. Fontos kérdés, hogy mi a csapat vezetésének stratégiája, mennyiben erősíti a pénzügyi lábat és mekkora hangsúlyt fektet az eredményekre.
| Liga | Becsült éves bevétel (Milliárd dollár) |
|---|---|
| NFL (Amerikai foci) | 14 |
| MLB (Baseball) | 10 |
| NBA (Kosárlabda) | 8 (2016-17) / 12,25 (2024-25) |
| Premier League (Labdarúgás) | 6,6 (2022/23) |
| Bundesliga (Labdarúgás) | 4,2 (2022/23) |
A magyar kosárlabda csapatok gazdálkodása: Fenntarthatósági kérdések
Hiába zárta a csapatokat működtető cégek többsége pozitív pénzügyi eredménnyel az évet, az egyszeri nagyobb összegű befizetések nélkül, pusztán a piaci bevételekre alapozva, a klubok jelenlegi működése fenntarthatatlan lenne. Beleástuk magunkat a magyar férfi kosárlabda csapatok gazdálkodásába. A magyar férfi kosárlabda NB1 2016/17-es idényében szereplő 14 klub közül 12 csapat gazdálkodásával tudtunk érdemben foglalkozni. Az Atomerőmű SE csapatáról nem találtunk olyan adatokat, amelyeket felhasználhattunk volna az elemzésünk során, így a Atomerőmű nem szerepel az elemzésekben. A kosárcsapat ugyanis az Atomerőmű Sportegyesület Paks egyik szakosztálya és az anyaegyesület beszámolójában külön nem részletezi a kosárlabdacsapat gazdasági adatait. A Vasasnak sem tudtunk érdemben foglalkozni a beszámolójával, habár a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) a honlapján is fel van tüntetve a VASAS-Pasarét Férfi Kosárlabda Kft neve, a beszámolóban közölt adatokból viszont úgy éreztük, hogy a 66 milliós költségvetés (12 milliós személyi jellegű ráfordítás) nem biztos, hogy teljesen tükrözi az NB1-es felnőtt csapat működtetését.
Ha összehasonlítjuk azokat a csapatokat, amelyek szerepeltek a 2015/16 és a 2016/17-es idényben (az Atomerőmű adatai nincsenek benne) is a bajnokságban -tehát 12 csapat- akkor elmondhatjuk, hogy a csapatok 2016-os költségvetése nyolc százalékkal haladta meg a 2015-ös évét. Nyolc klub gazdálkodott több pénzből 2016-ban az előző évhez képest. Két klubnak, a Körmendnek és a Székesfehérvárnak jelentősen emelkedett a költségvetése, előbbinek közel 95 millióval (48%-kal), míg utóbbinak 86 millióval (36%-kal). Arányaiban a legnagyobb csökkenést a Szombathely szenvedte el, a Falco 11 százalékkal (28 millió) gazdálkodott kevesebből, mint 2015-ben. Összeg tekintetében pedig a Szolnok volt, amelyik csapat kevesebből gazdálkodott, nagyjából 40 millió forinttal (5%) kellett kevesebb 2016-ban, mint egy évvel korábban. A 12 klub átlagosan 256 millió forintból gazdálkodott 2016-ban, ami 14 százaléka egy átlagos NB1-es labdarúgó klubok gazdálkodásának.
A kiadásokat lényegében két tétel adja (97%) az anyagjellegű ráfordítások és a személyi jellegű ráfordítások (kvázi a bérek és azok járulékai). A legnagyobb költségvetéssel rendelkező Szolnoki Olaj bevétele 2015-höz képest 100 millió forinttal csökkent 2016-ra. De még így is a bajnokság első három helyezettjének összes bevétele 20 millió forinttal maradt el a Szolnok 835 milliós bevételétől. A bevételek forrását nem részletezi túl az üzemeltető, ám egy-két érdekes dologra fény derül azért. A 2016/17-es szezonban a piros-feketék indultak a kosárlabda Bajnokok Ligájában, amiért a Basketball Champions League-tól kapott támogatás 24,5 millió forint volt. Az önkormányzati támogatás pedig elenyészőnek mondható a maga 11,5 milliós összegével. A kiadásokból sikerült faragnia az üzemeltetőnek, mintegy 30 millió forintot 2015-höz képest, amely főleg az anyag jellegű kiadásokban jelent meg. Az anyag jellegű kiadások a költségek 70%-át vitték el, ami azt is jelenti, hogy a mezőnyből kimagasló költséggel rendelkező Szolnoknál nem a személyi jellegű ráfordításokban jelent meg ez a többlet. Sőt, a bérekre a beszámoló szerint 136 millió forint ment el, ami csak egy kevéssel haladja meg az Alba Fehérvár vagy a Körmend hasonló kiadását.
Klasszikus bevételek és a fenntarthatóság hiánya
A bevételek alapvetően két forrásból származnak: a klasszikus árbevételből, ami tartalmazza például a jegybevételeket, a tévés közvetítési jogdíjakat, valamint a reklámbevételeket. És az úgynevezett egyéb bevételek, melyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek, ide sorolhatók például a tulajdonosi befizetések, a direkt állami és önkormányzati támogatások vagy a társaságiadó-támogatások. Négy csapatnál láthatjuk, hogy az árbevétel meghaladja az egyéb bevételeket, de sajnos egyik csapat sem részletezi az árbevétel szerkezetét. A teljes bevételekhez képest a személyi jellegű kiadások nem mondhatóak magasnak, átlagosan 36%. Egy klub van csak, ahol a teljes bevételhez képest az arány meghaladja az 50%-ot, ez pedig a MAFC.
Ha viszont azt nézzük, hogy a klasszikus árbevételhez, hogyan viszonyulnak a bérek, máris változik a helyzet. Így már egyből akad öt olyan klub, amelyek az árbevételből nem is lennének képesek fedezni a bérkiadásokat (köztük van a bajnok, az ezüstérmes és a bronzérmes is). A kiadások ugyanakkor nem csak a bérekből állnak, sőt már említettük, hogy nem is a személyi jellegű ráfordítások teszik ki a legnagyobb részét a kiadásoknak (a labdarúgással ellentétben). Sokat elárul az a tény, hogy egy csapat sem tudja fedezni klasszikus bevételeiből a kiadásait. A legnagyobb költségvetésű Szolnok és a középmezőnyben elhelyezkedő Kecskemét áll a legközelebb ahhoz, hogy a piac eltartsa, bár mindkét csapatnál a klasszikus bevételek összetételét homály fedi.
Tételesen megvizsgálva a bajnok Alba Fehérvár költségvetését, elmondhatjuk, hogy a klasszikus árbevétel (pl.: jegybevétel, reklámbevétel, tévés közvetítési jogdíj) jelentősen megugrott, több mint a két és félszeresére nőtt 2015-höz képest. A csapatot működtető Alba Regia SC Sportszolgáltató és Kereskedelmi Kft (melynek 100%-os tulajdonosa az Alba Regia Sport Club) reklámbevétele közel 60 millió forinttal emelkedett, amíg a rendezvények bevétele (ez minden bizonnyal a mérkőzésnapi bevételeket takarja) 9 millióval. Az egyéb bevételek, melyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek szintén növekedtek 2015-höz képest, ám nem olyan jelentősen mint a klasszikus árbevétel, itt egy nagyjából 8 százalékos növekedés figyelhető meg. A teljes bevétel kétharmada származik az ilyen jellegű egyszeri támogatásokból. Amíg a béreknél 2015-höz képest nincsen változás (128 millió forint), addig az anyagjellegű ráfordítások több mint 80 millió forinttal emelkedtek.
A Zalakerámia ZTE KK-t üzemeltető cég beszámolójának Kiegészítő mellékletében nem várt részletességbe botlottunk. A többségében önkormányzati tulajdonú bronzérmes csapatnál még azt is megtudhatjuk, hogy a teljes bevétel nagyjából 9 százaléka származik a bérletek, belépőjegyek értékesítéséből, a klasszikus árbevételekhez viszonyítva pedig ez az arány meghaladja a 25 százalékot. Ezt a 25 százalékos arányt egyébként egy NB1-es labdarúgó klub sem tudja megközelíteni (DVSC-é a legkiemelkedőbb mutató, nagyjából 10%-kal). A Zalaegerszegnél egyébként a klasszikus árbevétel a teljes bevételnek a 35 százalékát tette ki 2016-ban. A kiadásokat a ZTE-nél is lényegében két tétel adja (97%) az anyagjellegű ráfordítások és a bérek illetve azok járulékai. Az utóbbi 2015-höz képest 13%-kal emelkedett (122,8 millió 2016-ban) amíg az anyag jellegű kiadások minimálisan csökkentek.
tags: #kosarlabda #csapat #bevetelek
