A Kosárlabda Jegyzőkönyv Kitöltése és a Játékszabályok Fontosabb Aspektusai

2026.05.24

A kosárlabda mérkőzések adminisztrációjának alapját a jegyzőkönyv képezi, amely rögzíti a játékmenet legfontosabb adatait, az eredményt, a játékosok teljesítményét és a szabálytalanságokat. Ennek pontos és szakszerű vezetése elengedhetetlen a mérkőzések zökkenőmentes lebonyolításához és az eredmények hitelességéhez. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a jegyzőkönyv kitöltésével és a kapcsolódó játékszabályokkal kapcsolatos legfontosabb információkat.

A Jegyzőkönyv Vezetésének Felelőssége és Előírásai

A mérkőzések előtt és alatt számos feladat hárul a csapatokra és a kijelölt hivatalos személyekre a jegyzőkönyvvel kapcsolatban. A jegyzőkönyv pontos és időbeni kitöltése alapvető fontosságú.

Minden edző köteles saját jegyzőkönyv tömbbel érkezni a fordulók helyszínére.
Egyúttal köteles minden olyan mérkőzésre jegyzőkönyvet biztosítani, amelyen elöl állóként szerepel a csapata.
Az az edző, aki nem meccsel az éppen folyó mérkőzésen, köteles gondoskodni arról, hogy a következő mérkőzés jegyzőkönyvébe a mérkőző saját játékosai a melegítés megkezdésére már szerepeljenek, majd köteles az ellenfél edzőjének a jegyzőkönyvet átadni az ellenfél játékosok nevének kitöltése céljából.
A jegyzőként működő harmadik edző felelős a jegyzőkönyvért.
Vezeti azt vagy gondoskodik annak vezetéséről más, hozzáértő személy által, akinek hibáiért és az adott mérkőzésen való megjelenéséért felelősséggel tartozik.

A Jegyzőkönyvvezető Feladatai Mérkőzés Alatt

A jegyzőkönyvvezető munkája kulcsfontosságú a mérkőzés során. Az ő feladatai közé tartozik a játék eseményeinek pontos rögzítése és a mérkőzésidő kezelése a szabályoknak megfelelően.

A jegyzőkönyvet vezető személy vezeti a folyamatos eredményt, bejegyzi a mezőnykosarakat és a büntetőket.
Bekarikázza a mérkőzésen esett első kosarat, valamint a játékvezető által ítélt személyi hibákat.
Méri az időt, kezeli az eredményjelzőt és síppal jelzi a negyedek végét.

Játékosok és Csapatlétszám - A Jegyzőkönyv Szempontjából

A csapatok létszáma és a játékosok szerepeltetése szigorú szabályokhoz kötött, amelyek befolyásolják a jegyzőkönyv kitöltését és a mérkőzés lebonyolítását. A játékosok nevének felvezetése a jegyzőkönyvbe az alábbi előírások szerint történik:

Minden játékos annak a csapatnak a tagja, amelyikben az első alkalommal neve a hivatalos mérkőzés jegyzőkönyvbe bekerült.
A csapatok megjelenhetnek 12-nél több játékossal is egy fordulón, de ebben az esetben is 1 mérkőzésen csak legfeljebb 14 fő játszhat.
Az alapszakaszban minimum 6 játékos részvétele kell a mérkőzés 1. félidejéhez és minimum 5 fő szükséges a 2. félidő elkezdéséhez.
A középdöntőn és a négyesdöntőben csak olyan csapat kezdheti meg a szereplését, amelynek legalább 10 fő, leigazolt és érvényes sportorvosi igazolással rendelkező játékosa az első mérkőzésen rendelkezésre áll.
Egy mérkőzésen csapatonként a négyes döntőben minimum 12 játékost kell benevezni, és maximálisan is ennyi játékos nevezhető be. A négyes döntőt megelőző mérkőzéseken maximálisan 14 fő játszhat.
A középdöntő (kisdöntő) forduló/négyes döntőn a második mérkőzésen kizárólag olyan sérülés okán hiányozhat játékos, amely a pályára lépést nem teszi lehetővé. Ettől eltérő okból történő hiányzás esetében az ellenfél számára a második mérkőzés kezdete előtt 20 pontot írunk jóvá, ha egy csapat létszáma 10 fő alá esik, tehát a mérkőzés 20-0 eredménnyel kezdődik!
A középdöntő (kisdöntő) mérkőzések alkalmával kivételes esetben a sportigazgató engedélyével kerülhet sor 10 főnél kevesebb játékossal megjelenő csapat játékára szankció nélkül.

Kezdőjátékosok és Cserék

A kosárlabdában a kezdőjátékosok kijelölése és a cserék lebonyolítása speciális szabályok szerint történik, különösen a mini korosztályú bajnokságokban.

Minden mérkőzésen az elöl álló csapat köteles az első és a negyedik negyedben kijelölni a kezdő játékosait az ellenfelét megelőzően, a hátul álló csapat edzője a második és harmadik negyedben köteles megtenni ugyanezt.
Ennek módja az, hogy az először jelölni köteles edző felállítja a kispadjáról azt az 5 (alapszakasz első félidejében 2×3) játékost, aki kezdeni fog, majd ezen már nem változtathat.
Az alapszakasz alatt az első félidőiben a kijelölt 3-3 főt egyúttal valamelyik félpályához is rendelnie kell, és ezen sem változtathat az elsőként csapatot jelölő edző. Ezt követően az ellenfél edzője is felállítja kezdő játékosait.
Minden csapat minden játékosának legalább egy negyedben pályára kell lépnie az adott mérkőzésen belül.
Az első negyedben pályára lépett játékosok (5 vagy 6 fő) a második negyedben nem szerepelhetnek.
A harmadik negyedben tetszőleges 5 (vagy 6) játékos játszhat.
A negyedik negyedben nem szerepelhetnek azok a játékosok, akik a harmadikban a pályára léptek.
Cserélni bármikor lehet, ha a labda játékon kívül van.
Az ötödik személyi hiba elkövetése esetén játékos köteles cserével elhagyni a pályát.
Ha egy csapat kihasználta a negyedben a cserelehetőségeit, majd ezt követően az egyik játékosa kipontozódott, a helyére beállhat valaki, de e játékos nem lehet olyan, aki már korábban 2 negyedben pályára lépett.
Amennyiben az adott mérkőzésen - ide értve a négyes döntőt is - a csapatok közötti pontkülönbség eléri a 30 pontot, a vezető csapat automatikusan időkéréshez jut, annak edzője köteles pályára küldeni azt az öt (az alapszakasz alatt az első félidőben hat) játékosát, akik a legkevesebb ideje kosárlabdáznak versenyszerűen, függetlenül attól, hogy e játékosok az adott mérkőzésen hány negyedben léptek pályára addig.
Amennyiben a különbség 15 pontra csökken, akkor a vezető csapat edzője jogosult azt az ötöst pályára cserélni, amely játékosai akkor lettek volna jogosultak játszani, ha a különbség nem éri el a 30 pontot.

Pontozás és Eredmény Kezelése

A kosárlabda pontozása egyszerű, azonban a mini korosztályban speciális szabályok is életbe léphetnek a bajnoki pontok elosztása során, melyek mind a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.

A mezőnyből dobott kosár értéke 2 pont, míg a büntetőből elért kosár értéke 1 pont.
A mérkőzés félidejében minkét csapat azon játékosai, akik a jegyzőkönyvben szerepelnek, (négyesdöntő előtt legfeljebb 14, a négyes döntőben legfeljebb 12 fő) egy-egy büntetődobást hajtanak végre, melynek eredménye a mérkőzés eredményébe beszámítandó.
Az alapszakasz és a középdöntő mérkőzéseken a jegyzőkönyvbe beírt játékosok mellett az adott csapat bármely további tagja jogosult büntetőt dobni, aki a mérkőzésen jelen van, amennyiben fekete, fehér vagy sárga pólót, rövidnadrágot és teremcipőt visel.
Az e sportolók által elért találatok a félidei büntetőzés eredményébe beszámítanak.
Minden negyed eredménye külön is értékelésre kerül. Aki megnyer egy negyedet, az egy bajnoki pontot kap érte. A negyed vesztese nem kap pontot a negyedért.
Ha egy negyed számszerinti eredménye döntetlen, akkor az a csapat kapja a győztes bajnoki pontot, amelyik az első pontot szerezte a negyedben.
Ha egy csapat a félidei büntetőkből bedob legalább 8-at, akkor a mérkőzés végeredményétől függetlenül 1 további bajnoki pontot is kap. Ha eléri a büntetőkből a 10 találatot, akkor további egyet, 12 játékos által értékesített büntetődobás esetén további egy pont a csapat jutalma.
Ha az alapszakasz és a középdöntő alatt 12 főnél több játékos dob a félidőben a szabályos benevezettség mellett, akkor az összes találat bele számít a mérkőzés eredményébe, de 3 többletpontnál több a bajnokságban nem adható.
Ha az elért pontok száma a negyedik negyed végén mindkét csapatnál azonos, akkor ez a végeredmény, és nincs hosszabbítás. Tehát a mérkőzés végződhet döntetlen eredménnyel, a mérkőzést viszont az a csapat nyeri, amelyik a félidőben több büntetődobást értékesített.

Fontosabb Játékszabályok és Szabályváltozások

A kosárlabda játékszabályai folyamatosan fejlődnek, az alábbiakban bemutatunk néhány kulcsfontosságú szabályt és a legutóbbi változásokat, amelyek a jegyzőkönyvvezetésre és a játék dinamikájára is hatással vannak.

A Lépéshiba Szabálya és Módosításai

A lépéshiba az egyik leggyakoribb szabálytalanság, amelynek értelmezése az utóbbi időben változott, a játék dinamikájának és a nemzetközi szabályok harmonizálásának érdekében.

Amikor egy mozgásban lévő játékos megfogja a labdát, vagy befejezi a labdavezetést, és egyik lába a talajon van, akkor ezt 0. lépésnek tekintjük. Az ezt követő lépést tekintjük 1. lépésnek.
A mozgás közbeni labdaátvétel utáni labdavezetéskezdést is kissé lazították. Ha a mozgásban lévő játékos átadást kap majd labdavezetést kezd, a labdának azelőtt kell elhagynia a kezét, mielőtt a 2. lépés során a lába érintené a talajt.
Azonban szigorították azt az esetet, amikor a játékos miután felvette a labdát miközben az egyik lába a talajon van, a következő lépése (ugrása) során nem érkezhet ugyanarra a lábára.
Azonban ha a játékos jobb lábról elszökkenve páros lábbal vagy bal-jobb sorrendben ér talajt, az szabályos.

Sportszerűtlen Hibák és Védekezési Szabályok

A játék tisztaságának és folyamatosságának megőrzése érdekében a sportszerűtlen hibák megítélése is szigorodott, különösen a gyorsindítások megakadályozása esetén.

Sportszerűtlen hibának kell mostantól megítélni, ha a védőjátékos szükségtelen, nem közvetlenül a labda megjátszására irányuló érintkezést okoz annak érdekében, hogy megakadályozza az ellenfél gyorsindítását vagy ellentámadásának kifejlődését. Ez a szabályozás már a nem utolsó védőre is alkalmazandó, és a dobómozdulat megkezdéséig érvényes.
A mérkőzés alatt a csapathibákat nem, csak a személyi hibákat számoljuk, ezért értelemszerűen csak a dobás közben elkövetett személyi hibáért jár a büntetődobás.
A három másodperc, az öt másodperc, 8 másodperc és visszajátszás szabályt a játékvezetők a szezon elejétől kezdve folyamatos szigorodással alkalmazzák.
Az aktuálisan zajló versenyszezon januárjától kezdődően már minden csapat összes játékosának tisztában kell lennie ezekkel a szabályokkal is, mert e szabálysértéseket ettől kezdve kötelező megítélni.
Főszabály: egy támadón egy időben egy védő védekezhet, különös tekintettel a labdás támadó elleni védekezésre.
A mérkőzések teljes ideje alatt kötelező az emberfogásos védekezés! Tilos a területvédekezés (zónázás) bármilyen formája!

Felszerelés és Öltözet

A játékosok megjelenésére és felszerelésére vonatkozó szabályok a biztonság és az egységes megjelenés érdekében kerültek meghatározásra.

Nadrágként kizárólag fekete színű rövidnadrágot hordhat. Ez nem váltható ki sem sötétkék, sem más egyéb színű nadrággal.
Az ujjatlan mezek alatt csak akkor viselhető rövid ujjú póló, ha minden játékos az adott csapatban azonos színű, árnyalatú és fajtájú ilyen pólót visel.
A hajcsat vagy más sérülésveszélyes anyagból készült hajrögzítő viselése nem megengedett. Ezek helyett homlokpánt viselendő.
Ha rövidujjas a felsőmez, az ujjnak a könyök felett kell végződnie.
A cipők bármilyen színkombinációból állhatnak, azonban a két cipőnek egyforma színűnek kell lennie.

A Statisztikai Adatok Kezelése és Online Közvetítés

A modern kosárlabdában a mérkőzések statisztikai adatai egyre nagyobb szerepet kapnak, és ezek online rögzítése, valamint közvetítése elvárás számos bajnokságban. Ez a jegyzőkönyvben rögzített adatok digitális feldolgozását is magában foglalja.

A bajnokság minden mérkőzésének statisztikáját számítógépen kell elkészíteni.
A sportszervezetek kötelesek a mérkőzés alatt az aktuális mérkőzésállást, és a játékosok statisztikai mutatóinak változásait az MKOSZ weboldalán on-line közvetíteni.
Ezen közvetítés elmaradása esetén a sportszervezetnek pótdíjat kell fizetnie az MKOSZ részére.
A számítógépes rendszer esetleges helyszíni meghibásodása nem menti fel a hazai csapatot attól, hogy az ő felelőssége a mindkét csapat statisztikájának a számítógépes rendszerbe való juttatása.
Határidő: A mérkőzést követő két (2) órán belül.
A szabály megsértése esetén a sportszervezetnek pótdíjat kell fizetnie alkalmanként.

tags: #kosarlabda #jegyzokonyv #kitoltese

Gödöllői Röplabda Club