A kosárlabda kártyagyűjtés világa: Nosztalgia, befektetés és szenvedély

A sportkártyák és az ezekkel szorosan kapcsolódó gyűjtés egyidejű a sportággal. Mivel ez egy amerikai hobbi, ezért elsősorban Amerikában vált divattá. Kezdetben a különböző sportág kártyái termékcsalogatóként, illetve termékkiegészítőkként voltak jelen. Fellelhetőek voltak dohányárukban és édességek, mint csokoládé vagy rágógumi kiegészítőjeként. Ezeket össze lehetett gyűjteni, és előfordult, hogy be lehetett váltani valamire egy adott időn belül. A legelső ilyen forgalmazók a Tobacco, az Allen and Ginter és a Bowman Gum volt.

Mivel az érdeklődés nagy volt és kedvelt elfoglaltság lett a gyűjtés, a Bowman 1948-ban piacra dobta az első kimondott sportkártya-kollekcióját. Az akkori kornak megfelelően Amerika legnépszerűbb sportja, a baseball lett a hobbi alapköve Bowman48 néven. Kicsik és nagyok ezrével kezdték gyűjteni a különböző csapatok lapjait, illetve játékosait ábrázoló kártyáit. Ez meghozta az áttörést a következő évre, amikor piacot nyitottak a kosárlabda szerelmeseinek is, és a gyűjtés egyre népszerűbb lett Amerika szerte.

Persze nem voltak olyan speciális lapok, tárolók vagy albumok, amikben ezeket megfelelően lehetett tárolni, ezért sokan fém süteményesdobozban vagy pakliban, összegumizva tartották. Ez nem éppen tett jót a kártyák állapotának, hiszen ki voltak téve a sérülésnek, gyűrődésnek vagy a sarkok kopásának. Akkor még nem sejtette senki, hogy ezeket kellően kellene kezelni, mert pár évtized múlva ezek sokat fognak érni. Mai áron, ha egy neves vagy akár legendává vált játékost ábrázol az adott lap és jó állapotban van, akkor több száz, illetve ezer dollárt is megadnak érte a gyűjtők.

1950 és 1952 között egy másik cég, a The Topps Company is kezdett utat törni magának, és 1952-re kiadták az 1952 Topps nevű sorozatot, mely elsőként szintén a baseballt népszerűsítette azon kor játékosaival, mint Andy Pafko, Mickey Mantle stb. Évről-évre jelentek meg új sorozatok vagy gyártók. Bővült a paletta a sportágak között és a kiterjedt film, történelmi, politikai irányban is. A sportkártyák legnagyobb változása a 90-es évek második harmadában történt meg, amikor kialakultak az adott év és adott gyártón belüli szettek.

A kosárlabda kártyák típusai és értéke

Vannak úgynevezett BASE CARD-ok, amik az adott évben a termék leggyakoribb lapjai. Ezek alapkészletet jelentenek a kezdő gyűjtők részére. Csak a játékos bemutatására szolgálnak: fénykép a játékosról és a hátlapon a játékos adatai. Ezek a legolcsóbb kártyák, de mivel a forgalmazóktól Dobozokban és azon belül csomagokban kerülnek ki, ezért a megfelelő Odds arányban előfordulhatnak az alapkártyák között paralellek és insertek.

Mi az az Odds? Nem más, mint egy elosztási arány. A paralellek és az insertek az alapkártyák közt megbújva elosztási arányban kerülnek becsomagolásra. Ezek értékesebbek és kelendőbbek a gyűjtök körében. Az elosztási arány csomagra, illetve dobozra érvényes. Tehát ha azt látjuk a gyári csomag hátán, hogy 1:72 Pack, akkor az azt jelenti, hogy 72 csomagonként van 1 db insert. Ha pedig az van írva, hogy 1:72 Box, akkor ugyanez érvényes, de doboz arányban. Utóbbi a ritkább. Persze mindez gyártótól és kínálattól függ. A 90-es évektől a gyártók például a Topps, Hoops, Fleer, Upper Deck és pár kisebb cég, amelyek az előbb felsorolt nagy cégekhez tartoznak, például a Skybox.

Aláírt kártyák

Már a 90-es évek elején is felbukkantak a Fleer, Hoops vagy Topps csomagjaiban, nagy elosztási arányban, így meglehetősen ritka volt. Az első jelentősebb aláírt kollekció a 96-97-es szezonban lett megtalálható a Skybox Premium jóvoltából. 95 különböző játékost sorakoztatott fel a készlet, mely fekete és kék színű filctoll aláírásokat tartalmazott. Ezen év Skybox szériájából volt megtalálható egy másik aláírt sor, ami csak 5 játékos aláírását tartalmazta. Ez volt a Skybox Premium Emerald.

Hogyan és mikor írják alá a játékosok a kártyákat? A játékosokat szerződés köti a gyártókhoz, így általában két szezon között, a nyári szünetben íratják alá a lapokat. Például a Panini a honlapjukon mindig közzéteszi a dedikációit fényképekkel vagy videókkal mellékelve, hogyan is készülnek az aláírt kártyák. Az aláírt kártyákból is két fajtát különböztetünk meg: mindkettő eredeti filctoll, de van On Card és van Sticker változat. Ezeket a Beckett.com, illetve a Beckett (price guide) magazin havonta megjelenő számában lehet nyomon követni. Sajnos ez ma már nálunk nem elérhető, de nem beszerezhetetlen.

A kosárlabda kártyagyűjtés Magyarországon

A 90-es évek elejére tehető az az idő, amikor megjelentek a sportkártyák Magyarországon. Akkor egyrészről fiatal, a 20-as éveikben járó fiatalok hozták be és próbálták meg értékesíteni - eleinte még a Petőfi csarnoki bolhapiacon árulták. Ezzel körülbelül párhuzamosan egy lapkereskedő vállalat piacra dobott kifejezetten az európai piacra szánt lapokat. Ezek Sipos Balázs, a Card Corner tulajdonosa elmondása szerint mások voltak, mint az amerikai kártyák: le voltak némileg butítva, volt, amelyik német, spanyol vagy akár olasz nyelven jelent meg. Ezekben nem voltak különösebben értékes lapok, nem voltak köztük limitált, vagy aláírt darabok.

Hihetetlenül népszerűvé váltak országszerte, függetlenül attól, hogy az illető szerette-e a sportokat vagy sem. Futótűzként terjedtek el az iskolákban, de amilyen gyorsan jött ez a hullám, olyan hamar le is csengett. A gyerekkorban Magyarországon a gyűjtés köré összpontosult: legyen meg az a játékos, az a sorozat, vagy az a csapat. Később, ahogyan felnőttünk, értettük meg, hogy e mögött azért van egy elég erős üzleti vonal is. Tehát a kártyagyűjtés, mint befektetés, vagy akár spekuláció - mesélt Sipos Balázs a hazai gyűjtői kör kialakulásáról.

Tasnádi Dávid, a magyar NBA-kártyákat gyűjtő közösség egyik legismertebb alakja több mint húsz éve építi a világon is egyedülálló kollekcióját, amely mára több mint tízezer darabosra nőtt. Ő a szcéna egyik, ha nem legnagyobb Vince Carter-gyűjtője, és nemzetközi körökben is elismert a gyűjteménye. A gyűjtés számára nem üzlet, hanem érzelmi értékkel bíró, tudatosan épített életmű, ami a tervei szerint egyszer egy különleges helyen lesz látható.

Tasnádi Dávid középiskolásként találkozott először NBA-kártyákkal. Együtt kosarazott egy sráccal, akinek a szülei Németországból hoztak néhány csomagot. Az első kártyája Dennis Rodmant ábrázolta (az akkoriban kapható német nyelvű Collector’s Choice). Az első zsebpénzéből vásárolt csomagból pedig USA-mezes Michael Jordan-lapok kerültek elő (1991-92 Skybox), amely irányt adott a gyűjtés megkezdésében.

A kilencvenes évek közepén Magyarországon a sportkártyák viszonylag könnyen elérhetők voltak. 1994-ben egy hazai cég importálta a Collector’s Choice, az Upper Deck, a Fleer és a Skybox csomagjait, az országot valósággal elárasztották velük, szinte minden újságárusnál lehetett kapni. Ekkor alakultak meg az első specializált boltok, és a boltokban spontán alakultak ki hétvégi börzék. A Petőfi Csarnok környékén cserélgettek egymással, sokan vidékről csak azért utaztak fel, hogy kártyákkal üzleteljenek.

„Akkoriban 2-300 aktív gyűjtő lehetett, aztán ez a szám elkezdett gyorsan növekedni” - mondja Tasnádi. A gyűjtők kezdetben újságokból és német tévécsatornák közvetítéseiből tájékozódtak az NBA-ről. A legtöbben a Chicago Bulls vagy a Los Angeles Lakers játékosait keresték, mivel ezeket ismerték legjobban. A csere alapja az volt, kinek melyik játékos vagy csapat volt szimpatikus, mert az internet előtti időszakban nehezen lehetett meghatározni egy lap valós piaci árát.

A kétezres évek elején a gyűjtés visszaesett, miután egy időre Jordan visszavonulása után az NBA népszerűsége is csökkent. Az internetes piacterek, elsősorban az eBay, újraélesztették a piacot.

A kártyagyűjtés mint befektetés és spekuláció

A coviddal érkezett egy hatalmas bumm: az emberek menekülővalutaként, befektetés, szerencsejáték, spekulációra kezdték el használni. Ezzel pedig ez a hobbi vonal kiegészült egy befektetői vonallal. Ugye a pandémia alatt nem volt sportfogadás, úgyhogy ezzel kezdtek el foglalkozni. Gyakorlatilag fölrobbantotta a piacot a covid, amihez hozzájött Kobe Bryant halála is, amivel az ő kártyáinak hirtelen megemelkedtek az árai. Akár a dupláját, vagy a háromszorosát is érhették az aláírt kártyái - mondta el a szakértő a Pénzcentrumnak, hozzátéve, hogy a koronavírus végével a piac is lecsendesedett, kitisztult kicsit. Ezzel pedig jelenleg egy lefelé menő ágban vagyunk, de még mindig megvannak azok a játékosok, szettek, amik tartják az árukat. Így most annak, aki befektetést, vagy egy új, kifizetődő hobbit keres, most igazán megéri időt és pénzt szánni és beszállni a sportkártyagyűjtésbe.

A korábban nehezen hozzáférhető amerikai lapok elérhetővé váltak, és megjelent a spekuláció: „A pandémia alatt volt, hogy reggel megvettél egy kártyát, és estére nyolcszor annyit ért, miközben a lap még meg sem érkezett” - emlékezett vissza Tasnádi. A kártyák értékét több tényező határozza meg. Fontos, hogy ki szerepel rajta, milyen csomagból származik, mennyire ritka, illetve hogy újonckártyáról van-e szó.

A piac elég rétegelt árkategóriát tekintve: vannak elérhető árú, bevezető szettek (például a Hoops), középkategóriás termékek és high-end csomagok, amik akár több ezer dollárba is kerülhetnek. „A példa kedvéért, ugyanazon játékos egy olcsóbb csomagból kihúzott ritka lapja 200 dollárt érhet, egy prémiumszériából viszont a ritkább lapjai ezreket is érhetnek” - mondja a gyűjtő, majd hozzáteszi, hogy mindezek mellett a piacot a játékosok teljesítménye is gyorsan képes befolyásolni. Egy-egy kiugróan jó teljesítmény gyorsan ármozgást okozhat, hasonlóan a tőzsdéhez.

A hosszú távon stabil értékeket többek között Jordan, Kobe Bryant és LeBron James lapjai jelentik. Ezzel szemben az új játékosok kártyái erősen spekulatívak: Stephen Curry újonclapjai például a karrierje elején néhány dollárt értek, ma ezres nagyságrendben is mozognak. Szerinte az európai játékosok, például Nikola Jokić vagy Luka Dončić lapjai még mindig alulértékeltek az amerikai piacon, tapasztalatai szerint az amerikai gyűjtők inkább az amerikai sztárokat keresik.

A magyar közösség ma már több ezer tagból áll, és aktív online életet él. A csoportokban jellemzően az eBay eladási árait tekintik irányadónak, de a magyar viszonyokat befolyásolja a vám, az áfa és a postaköltség. A resellerek tevékenysége - akik kereskedelmi céllal vásárolnak - pedig sokszor felhajtja az árakat. Tasnádi azonban nem tartozik közéjük: „Én gyűjtő vagyok, nem kereskedő. Szoktam lapokat ajándékba adni, ha tudom, hogy valaki régóta keres egyet. Fontosabb, hogy gyűjteménybe kerüljön, mint hogy keressek rajta.”

A piac árnyoldalai és a hitelesség

A piacnak van ugyanakkor árnyoldala is, sokszor előfordul, hogy hamis kártyák jelennek meg a különböző online csoportokban. Két évtized gyűjtés után Tasnádi azt mondja, hogy a hobbiból számára mára életforma lett, amelyben nemcsak a gyűjtés szenvedélye, hanem a közösségépítés és a tudásmegosztás is fontos szerepet játszik.

A gyűjtésben Tasnádi számára fontos a hitelesség is: a hamisítványok, amelyek főként az ázsiai piacon és az amerikai kártyáknál jelennek meg, folyamatos figyelmet igényelnek. Ezeket a hamisításokat blogbejegyzésekkel és csoporton belüli figyelmeztető posztokkal jelzik a közösség tagjainak, hogy a kezdő gyűjtők ne dőljenek be az átveréseknek. A piac elit rétegéhez tartozó, nemzetközi szinten is elismert gyűjtők között a gyors információáramlás lehetővé teszi, hogy elsőként értesüljenek a legfontosabb eseményekről, illetve a ritka lapok elérhetőségéről.

Arra a kérdésre, hogy a hamisítást nem lehet-e hitelesítéssel kivédeni, azt feleli, hogy csak néhány kiemelt cég végez olyan bevizsgálási tevékenységet, ami piaci értékemelő hatással bír. A Beckett, a PSA és az MCG azok a cégek, amelyek elismertségük révén biztosítják a kártyák hitelességét, bár tévedések náluk is előfordulhatnak. A kisebb hitelesítő cégek által végzett bevizsgálások nem relevánsak a gyűjtők körében, így az ilyen lapok értéke jelentősen alacsonyabb lehet.

Tasnádi Dávid egyedülálló gyűjteménye

Tasnádi Dávid, a magyar NBA-kártyákat gyűjtő közösség egyik legismertebb alakja több mint húsz éve építi a világon is egyedülálló kollekcióját, amely mára több mint tízezer darabosra nőtt. Ő a szcéna egyik, ha nem legnagyobb Vince Carter-gyűjtője, és nemzetközi körökben is elismert a gyűjteménye. A gyűjtő már 1995 óta követi Vince Carter karrierjét, és 1998-tól, az NBA-be kerülésétől kezdve gyűjti az ő kártyáit, sőt elsősorban erre a gyűjteményére koncentrál. De volt egy rövid időszak, amikor eladta gyűjteményét. Később - amikor újrakezdte - a régi gyűjteményének egy jelentős részét egyben tudta visszavásárolni, ami jó alapot adott és azóta is folyamatosan bővíti azt.

Számára a gyűjtés nem csupán hobbi, hanem személyes kapcsolatot is jelent a családjával: egyik legfontosabb lapját, egy 5 felé hajtható leporellókártyát, fiának, Vincének szán, amit a születésekor vásárolt, és amit soha nem adna el. Ez a lap, amelyből a világon összesen öt darab létezik. Ez a lap - mikor megvásárolta - nagyjából 250 ezer forintot ért, az ára ma már milliós nagyságrendű lehet.

Tasnádi gyűjteménye mára elképesztő méretűre nőtt: csak a Vince Carterhez kapcsolódó gyűjteménye több mint 4500 kártyát számlál, ebből 70-80 darab egy per egy, vagyis egyetlen példányban létező lap. Feltételezhetően a világ legnagyobb Vince Carter-gyűjteménye állt össze nála.

A teljes gyűjteménye, amiben a teljes sorok mellett vannak Dean Smith-, Phil Jackson-, Michael Jordan-, Cristiano Ronaldo-, Yoda-, Tiger Woods-mellékgyűjtemények is, több mint tízezer darab felett jár. Az egészet Excelben tartja nyilván, nehogy duplán vásároljon valamiből, de a lapok többségéről így is fejből tudja, hogy megvan-e vagy sem. „Ha mindent eladnék, abból pár budapesti ingatlant lehetne venni” - mondja félig viccesen.

A gyűjtéshez sokszor történetek is társulnak, és Tasnádi szenvedéllyel mesél ezekről. Például arról a Mark Jackson-kártyáról, amelyen a háttérben feltűnnek a hírhedt Menendez testvérek. Ez a felfedezés egyik napról a másikra százszorosára emelte a lap árát. Vagy arról, hogy egy Ja Morant-kártya értéke is az egekbe szökött, amikor valaki észrevette, hogy két ismert rapper ül a nézőtéren a képen. „Ezek a hype-ok adják a piac különlegességét. Néha egy apróság elég ahhoz, hogy egy teljesen hétköznapi lap ikonikus darabbá váljon” - mondja Tasnádi, aki saját elmondása szerint a gyűjteményének értéke számára nem mérhető pénzben. Vannak lapok, amiket nem tudna elengedni. Például azt, amit a fia születésekor vett, vagy az ötrészes „flawless” Carter-szettet, amelyben a játékos öt különböző mezben látható. „Nem sokkal azután, hogy újrakezdtem a gyűjtést, az akkori feleségemtől kaptam az 500. lapot karácsonyra. Az is olyan darab, amit soha nem adnék el” - tette hozzá.

Vince Carter mellett a gyűjtői érdeklődése egyébként sokszínű. A gyűjtés során sok lap megfordult már nála, de csak azok ragadnak meg, amik a gyűjteményébe kerülnek. Ritka történetet mesélt egy 1999-es Topps Finest Gold Retractor lapról, mely kalandos úton került hozzá, és azóta is sokan szeretnék megvenni ezt a Duncan-Iverson-Carter-lapot, melyből mindössze 50 darab létezik, de ő maga is csak pár példánnyal találkozott eddig.

A legértékesebb kosárlabda kártyák

A kosaraskártyák piacán az egyik legkeresettebb újonclap természetesen minden idők legjobb játékosának, Michael Jordannek az 1986-1987 szezonban kiadott lapja. Igen ám, de Jordan 1984-ben lépett először profiként az NBA (észak-amerikai profi kosárlabdaliga) parkettájára. A Topps gyártó nevéhez fűződik az USA-ban - ahol ennek már százéves múltja is van -, hogy a népszerű honos sportágak számára gyűjtőkártyákat gyártott az ötvenes évektől. A rákövetkező, 1981-1982-es szezon után azonban az addig monopolhelyzetben lévő Topps úgy döntött, nem fizeti meg a jogdíjat a sporttörténelmi és egyben a kosaraskártyák szempontjából is igencsak meghatározó időszakban (10 év kihagyás után aztán 1992-ben tért csak vissza a kosaraskártyák piacára).

1982-ben tehát eladóvá vált az NBA-nél és a profi játékosok szövetségénél a kiadás joga. Negyven éve ekkor érkezett a piacra a Star Company, és megvette a jogokat. 1983 és 1986 közötti három szezonban a Star Co. gyártotta a kosaraskártyákat, és mit ad isten, erre az időszakra esett egy történelmi pillanat. Ugyanebben a szezonban adták ki az olimpiai mezben ábrázolt, #195 számú Jordan-lapot; a #288 számú rookie of the year lapot és a standard mérettől eltérő, nagyobb Court Kings-szett #26 számú lapot is. 1982-ig a Topps véletlenszerű sorrendben megkevert, színes zsírpapírba csomagolta a kártyákat, de a későbbiek során a Fleer is így tett. A piaci helyzethez igazodva a Star mindössze 3-5 ezres példányszámban adta ki a kosaraskártyákat. A Fleer ezzel szemben nagyságrendileg 150-200 ezres példányszámban nyomtathatta az 1986-87-es első Jordan-kártyát, de egyes szakértői becslések szerint ennél még több eredeti példány is készülhetett.

Évek óta hódítanak a sportkártyák Magyarországon, aki pedig már gyerekkorában elkezdte gyűjteni őket, akár többmilliós vagyonon is ülhet úgy, hogy észre se veszi. Egyes kártyák ugyanis akár egy lakás árát is érhetik, így nem csoda, ha felcsillan a szemünk, amikor eszünkbe jut, hogy gyerekként mi is gyűjtöttük ezeket a lapokat.

A Pénzcentrum most annak járt utána szakértők segítségével, hogy vajon tényleg lehetséges-e Magyarországon meggazdagodni a sportkártyák gyűjtésével, és ha igen, akkor merre érdemes elindulni. Az egyszerű válasz az, hogy igen. Azonban korántsem mindegy, hogy milyen kártyákat őriztünk meg, és azok milyen állapotban vannak. Két fontos dolog van. Egyrészről, hogy ki van a kártyán, mert nem mindegy ugye, hogy engem van Michael Jordant ábrázol. Ezen belül is a számozott lapok ugye többet érnek. Mindezek mellett sokat számít a kártya állapota is. Erre egyébként vannak úgynevezett bevizsgáló cégek is, akik bevizsgálják ezeket. - mondta el a szakértő.

Sipos Balázs szerint érdemes a gyűjteménnyel felkeresni egy szakértőt először, de akár az eBay-en is tájékozódhatunk, hiszen az ott fennlévő árak nagyjából tükrözik a jelenlegi trendeket. Kereslet pedig van rá, nemcsak az amerikai, hanem akár a magyar piacon is: kosárlabda szempontjából Sipos Balázs elmondása alapján Európa top 5 országába tartozunk például. A kártyanaptárakból hatalmas gyűjtemények cseréltek gazdát az elmúlt években, emellett a kisebb csomagok és 1-1 darabos naptárak is jól fogytak: az elmúlt egy évben 18 ezer feletti tranzakció történt.

A gyűjthető sportkártyák közül az NBA tematikájú gyűjteményekért adták a legtöbbet a vásárlók az elmúlt években, a TOP 10-be ezen kívül különösen ritka focis kártyák és nagyobb pakkok fértek be. - tudtuk meg a portáltól. A cég megküldte nekünk minden egyes kategória legdrágább darabjait, így derült ki, hogy 2010 óta például egy-egy kártyanaptár-gyűjteményért akár százezer forint feletti összeget is kifizettek a gyűjtők. Az aukciós portál szerint 2022 január elseje óta 18 239 tranzakció volt ebben a kategóriában, az átlagár pedig 402 forint volt adásvételenként - ebből is látszik, mekkora lehet a szórás a kisértékű kacatok és az igazán keresett darabok között. Irredenta fém kártyanaptár 1939. 1933. Abonyi J. A sportkártyák tekintetében tavaly év eleje óta 1619 darab tranzakció volt a Vaterán, átlagosan 2769 forint értékben. Nba topps series 1 1997-98 kosaras kártya gyűjtemény Új! 51 darabos legend kártya szett Puskás,Kocsis,Hidegkuti,Maradona..... És, mint kiderült, Magyarországon is felbukkant az egyéb kártyák kategóriájában egy igencsak ritka Pokémon-kártya, a tengerentúlon is népszerű Charizardért több mint 400 ezer forintot fizetett valaki a Vaterán - ezzel egyben ez a legdrágábban értékesített kártya a portálon.

A listán szereplő kártyák nagyrésze még 10 éves sincs. Azonban 2020 sok meglepetést tartogatott. A kosaras kártya piac gyakorlatilag fenekestül felfordult és olyan magasságokba emelte néhány kártya árát, hogy egyszerű földi halandóként elképzelni se tudjuk. Sokan elkezdtek befektetésként gondolni a gyűjtésre és irtózatos pénzeket pumpáltak a hobbiba. Hat héttel azután, hogy King James első éves kártyája megdöntötte mindenidők legdrágább kosaras kártyájának árát, újabb rekorddöntés jött össze. Napjaink NBA játékosai közül egyértelműen Giannis Antetokounmpo iránt az egyik legnagyobb az érdeklődés a gyűjtők és befektetők között. Őt tartják Michael Jordan igazi utódjának jelenleg. Ezért annyira talán nem is meglepő, hogy az ő lapja döntött rekordot. Szintén rookie kártya, de ez már 1/1, vagyis egyetlen példány létezik belőle. A beckett 9-esre értékelte a 10-ből, vagyis nagyon jó állapotú, de közel sem tökéletes. Ennek ellenére rekordot érő 1.812.000 dollárt adott érte. Amit tudni lehet a kártya előéletéről, hogy pár évvel ezelőtt egy 16 éves fiú 40.000 dollárért vette és ő adta el most.

Íme néhány ikonikus és értékes kártya a történelemből, a szövegben leírtak alapján:

Tanácsok kezdő gyűjtőknek és a közösség ereje

Szerinte a gyűjtésnél fontos, hogy meghatározzunk magunknak egy célt például. Egyesek egy adott játékos összes lapját gyűjtik, mások sorozatokra vagy csapatokra koncentrálnak. A kezdő gyűjtőknek azt ajánlja, hogy először tájékozódjanak, olvassanak és tiszta fejjel, meghatározott célokkal vágjanak bele a hobbiba, mivel a piacon a Covid óta megsokszorozódtak a hamisítványok és a túlárazott lapok. A gyűjtés alapelve, hogy nem érdemes az első elérhető darabot megvásárolni, és érdemes csak megbízható forrásból beszerezni a lapokat.

Az internet a hozzáférést jelentősen megkönnyítette, ma már bármikor kapcsolatba lehet lépni amerikai gyűjtőkkel vagy külföldi boltokkal, és az online vásárlás meggyorsítja a ritka lapok megszerzését is. Ugyanakkor a piac átláthatatlansága és az arctalan profilos csalások miatt a kezdőknek körültekintően kell eljárniuk. A gyűjtés során a ritka szivárványsorozatok, a limitált, 1/1 lapok különösen nagy értéket képviselnek, és a gyűjtők közötti verseny miatt ezek beszerzése egyre nehezebb.

Tasnádi ma már nemcsak gyűjt, hanem aktívan segít másoknak eligazodni ebben a világban. A thecollectorsbest.com oldalt azért hozta létre, hogy az újonnan érkező gyűjtők tanulhassanak a piacról. Emellett rendszeresen jár kártyabörzékre is, ahol szívesen beszélget a gyűjtőkkel, és ha új emberek jönnek, segít nekik eligazodni. „Ha jön egy anyuka vagy apuka a gyerekkel, próbálom megóvni őket attól, hogy rögtön lehúzzák őket. Sajnos mindenhol van, aki visszaél az újak tapasztalatlanságával” - teszi hozzá.

Arra a kérdésre, hogy kilátogat-e a november 8-i Puskás Arénában megrendezett Budapest Card Show-ra, azt mondja, hogy persze, mivel a börzéket nagyon fontosnak tartja: remek közösségi élményt nyújtanak, az ilyen eseményekről pedig soha nem tér haza üres kézzel, és mindig talál valami különlegeset, sok lapot ajándékba kap más gyűjtőktől vagy követőktől.

Tasnádi a gyűjtés mellett a megőrzésre is figyel. Vannak lapok, amelyeket azért vásárol meg, mert meg akarja menteni őket, hogy jó helyre, gyűjteményekbe kerüljenek. A gyűjteményéből nem ad el, csak a cserelapjaiból, de ezeket is inkább közösségi alapon kezeli: ha valaki nagyon keres egy lapot, és nem tud cserélni, megveheti tőle, hogy tovább gyarapíthassa a saját kollekcióját. A hatalmas gyűjteményt ma már nehéz dokumentálni, és egyben sem lehet eladni, ezért Tasnádi hosszú távon azt tervezi, hogy felajánlja azt Vince Carter alapítványának, az Embassy of Hope-nak. „Írtam nekik, hogy ha egyszer múzeumot csinálnak Carternek, odaadnám nekik a teljes gyűjteményemet. Ez már akkora, hogy máshogy nem is lehetne méltón kezelni” - mondta.

tags: #kosarlabda #kartya #gyujtemeny

Népszerű bejegyzések:

• Információk a paraúszó bajnokságról
• Nagy Játékos – Vi Keeland romantikus regénye
• Kézilabda stratégia
• A sport jelentősége a gyermekfejlődésben
• Barátságos meccsek a nemzeti csapatban