Kosárlabda Leigazolás Gyerekeknek: Részletes Információk és Amit Tudni Érdemes

A kosárlabda egy rendkívül komplex és jótékony hatású sportág a gyerekek számára, amely nem csupán a fizikai képességeket, hanem a személyiségfejlődést is nagymértékben támogatja. Az egyesület célja, hogy a fiatalok számára a lehető legjobb feltételeket biztosítsa e sportág elsajátításához és gyakorlásához.

Miért érdemes kosárlabdázni?

A kosárlabda gyakorlásával töltött idő, több szempontból is igen hasznos. Az egyéni nevelés, a kemény munka, a kötelesség tudat, siker és kudarc, az idő hatékony beosztása és kihasználása csak a sport segítségével tanulható. A napi kemény edzések és a hétvégi mérkőzések megvédik a gyerekeket a kamaszkorban rájuk leselkedő veszélyektől, mint amilyenek a szenvedélybetegségek, a csavargás és a rossz társaság. Edzőink nem csak a kosárlabda sport technikai taktikai fortélyait tanítják a gyerekeknek, hanem nagyon komoly személyiség formáló nevelőmunkát végeznek!

A kosárlabda különösen erős hagyományokkal rendelkezik a volt Jugoszlávia területén, ahol a sportág nemzeti sporttá nőtte ki magát, és a térség igazi nagyhatalommá vált ebben a tekintetben. Példaként említhető, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Bajnokságában, az NBA-ben 2021/22-ben körülbelül 20 játékos származott ebből a régióból (szerb, horvát, szlovén, bosnyák, montenegrói), ami Európa fennmaradó országaiból összesen nem volt ennyi! Törökországtól Kaliforniáig 350 szerb edző dolgozik külföldön első és másodosztályú csapatoknál, és szinte nincs Euroligás csapat két-három délszláv játékos nélkül. Az utánpótlás nevelés szervezett és a világon a legerősebb, irányelveit a Belgrádi Kosárlabda Akadémia határozza meg. Ez a háttér is mutatja, milyen mélységekig lehet eljutni a sportágban a megfelelő képzéssel.

Az Edzésdíjak és az Egyesület Működése

Miért kell edzésdíjat fizetni? Azok az idők elmúltak, mikor a sport állami finanszírozásban működött. Az állam kivonult az utánpótlás finanszírozásból, így a TAO támogatásokon és a szülőkön kívül, másra nem számíthatunk. Egyesületünk önfenntartó non-profit szervezet, nem vagyunk sportvállalkozás! A befolyt összeget teljes egészében a kosárlabdázás feltételeinek a megteremtésére fordítjuk. Edzőink szerény juttatást kapnak, az egyesület vezetése és a többi segítő javadalmazásban nem részesül. Az edzésdíj összege befizetni soknak tűnhet, a rendelkezésre álló pénzeszközök pedig éppen csak hogy fedezik a kiadásainkat. Fontos megérteni, hogy az edzésdíj nem egy szolgáltatás ellentételezése! Ezzel az összeggel, havi rendszerességgel támogatjátok az egyesületet. Egy csapat vagyunk: ha valaki nem jár, beteg, vagy elutazik, attól még a többiek járnak edzésre, mérkőzésre, így evvel a többiek felkészülését is támogatja!

Az Edzések Célja és a Mérkőzések Jelentősége

A kosárlabda edzések célja a mérkőzés, célszerű minél előbb megismerkedni a valódi ellenféllel. Győzni mindenki szeret, és mi is nagyon örülünk a győzelemnek, de a számunkra vereséggel végződő mérkőzés is több mint hasznos. A gyerekek egy meccs alatt annyit fejlődnek, mint akár két hónap edzésmunkával. Az éles helyzet, a valódi ellenfél, a valódi játékvezető, mindenkinek megvilágosítja az elméjét és bizonyos dolgokat azonnal megért. A mérkőzések szűrőként is működnek, hiszen, aki nem bírja a vereséggel járó feszültséget, abból nem lesz kosárlabdázó.

A sport természetéhez hozzátartozik a győzelem és a vereség is. Győzni könnyű, a győzelemnek mindenki örül! Veszíteni kell inkább megtanulni, ez a nehezebb feladat. Ha a kudarcot jól kezeljük, akkor a következő mérkőzésen jobban játszunk, fejlődünk, de még így sem biztos, hogy nem kapunk ki! Fontos, hogy a hibás keresése helyett a csapat és annak a pályán lévő játékosai gondolják át, hol hibáztak, követték-e az edző utasításait, jól dolgoztak-e az edzéseken, és csapatként játszottak-e, vagy csak öt egymással is rivalizáló sztárocska volt a pályán.

A Rendszeres Jelenlét Fontossága

Járhatunk csak egy-két edzésre? Az edzésprogram egymásra épülő elemekből áll. A krónikusan hiányzók lemaradnak, a többiek túlszárnyalják őket, ez pedig nagyon gyorsan motivációvesztéshez vezet. Ha csak baby sitter szolgálatnak tekintik a sportot, akkor járhat a gyerek kevesebb edzésre is, csak így siker helyett kudarcok sorozatát „vásároljuk” neki! A személyiség fejlődésben elért eredmények elmaradnak, vagy negatív irányba hatnak. Az ilyen gyerek játéktudásban elmarad a többiektől, ezért megpróbál más módon érvényesülni, a renitencia felé hajlik, zavarja az edzést, fékezi a társak munkáját és a végén vesztesként távozik az egyesületből.

Kosárlabda és Tanulás: Az Intellektuális Sport Előnyei

A befektetett munka pedig a későbbiekben megtérül. Egy képzett kosárlabdázó, egyetemi tanulmányaihoz sportösztöndíjat kaphat, úgy itthon, mint külföldön. A kosárlabda intellektuális sport, művelői többnyire akadémiai végzettséget szereznek és ez nem véletlen.

Az iskolai tanulás technikája többnyire nem hatékony. A hatékonyság növelése alapvető célunk. A tananyagot gyorsan és hatékonyan kell elsajátítani. A késő délutáni edzések megkezdéséig a feladatot el kell végezni. Általános és középiskolában napi 1-2 óra rendszeres tanulás kitűnő eredményt hoz, ha több kell, akkor a tanulás módszertanával van baj. Azok a gyerekek, akik napi három órát vagy többet töltenek tanulással, a felsőoktatásban nem fogják tudni megállni a helyüket. Ott tízszer ennyi tanulnivaló lesz, napi 20-30 órát lehetetlen erre fordítani. Az edzések határt szabnak a tanulásra fordítható időnek, és így hatékonyabb munkára sarkallják a gyerekeket, ez pedig hosszútávon nagyon hasznos!

Kiválasztódás és Fejlődés

A kezdőkről ez egyáltalán nem állapítható meg. Egyesületünk vezetése a természetes kiválogatódásban hisz. Az arra alkalmatlanok idővel önmaguk távoznak. A tapasztalat az, hogy nem a legügyesebbek jutnak a legtovább! A természet adta ügyességhez csak nagyon ritkán társulnak az olyan egyéb tulajdonságok, amelyek a csúcsra juttatják a játékost. A legjobban azok teljesítenek, akik közepes képességekkel érkeznek hozzánk, és kemény munkával, szorgalommal sok kudarcon keresztül érik el az eredményeket.

A Kosárlabda Versenyengedély

A sportolói jogállás és a versenyzés alapja a megfelelő engedélyek megléte. Törvényi szinten először a 2001. január 1-én hatályba lépett sportörvény tett különbséget az amatőr és hivatásos sportolók között, ezt a megkülönböztetést a 2004-ben hatályba lépett új sporttörvény is fenntartotta. A Nemzeti Sportszövetség által meghatározott egységes formátumú versenyengedély kötelező tartalmi elemeit a 3/2001. (IV. 5.) ISM rendelet írta elő. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (az új sporttörvény) az első fejezetében a sportoló jogállásának szabályai között határozta meg a versenyengedélyre vonatkozó legfontosabb szabályokat és egyben (2004-ben) a 3/2001. (IV. 5.) ISM rendeletet is hatályon kívül helyezte.

A Versenyengedély Főbb Szabályai

• A versenyzőnek az új törvény szerint is a sportszövetség által kiállított, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (versenyengedély) kell rendelkeznie.
• A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani.
• A sportág jellegéhez mérten a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mely esetekben írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggő biztosítást.
• A versenyengedély kiállításáért, érvényesítéséért a kérelem benyújtásával egyidejűleg, a szakszövetség által megállapított díjat kell fizetni.
• A versenyengedély érvényességi ideje a versenyrendszer (bajnokság) időtartamára, ennek hiányában a kiadásától számított egy évig szól.

Panaszkezelés a Versenyengedély Elutasítása Esetén

Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választott bírósághoz fordulhat.

Az Óbudai Mini Kupa: Versenyzési Lehetőség Kezdőknek

Az Óbudai Mini Kupa egy oktató bajnokság, amely lehetőséget biztosít a játék alapjainak versenykörülmények közötti elsajátítására. Ezen a rendezvényen speciális szabályok és a nézők számára magatartási speciális elvárások érvényesülnek. A versenyzési lehetőség egyesületünk legalacsonyabb - mini - korosztályú fiú, lány vagy vegyes csapatai számára biztosított. A mérkőzések az Óbudai Kaszások Sportcsarnokban kerülnek megrendezésre (1037 Bp.).

Résztvevők és Nézői Szabályok

• Az Óbudai Mini Kupa mérkőzéseit a játékosok családtagjai nézőként szabadon látogathatják, ha a rendezvény nézői szabályait betartják.
• Más személyek, különösen más sportszervezetek edzője vagy vezetője és egyéb személyzete a rendezvényt nem látogathatja nézőként sem, kivéve, ha erre előzetesen írásbeli engedélyt kér és kap egyesületünk operatív vezetőségétől.
• A versenyző gyerekek életkorára való tekintettel, valamint a mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében szigorúan tilos és rendbontásnak minősül minden olyan viselkedés, amely a mérkőzések menetét zavarja.
• E szabály megszegése esetén első alkalommal a versenybírói személyzet figyelmezteti a szurkolót. A bajnoki évad alatt ismételt rendbontás esetén a rendbontó személy a versenybírói személyzet felhívására a termet elhagyni köteles.
• A terem elhagyására kötelezett rendbontó személy távozásáig az adott mérkőzés nem folytatható. Amennyiben bebizonyosodik, hogy e személy nem fogja elhagyni a termet, a mérkőzést be kell szüntetni, és a szurkoló által támogatott csapat ellenfelét győztesnek kell kihirdetni 20-0 arányban, minden negyed megnyerése mellett.

Pályán Tartózkodó Személyek és Edzői Felelősségek

• A pályán, a cserepadoknál, a palánkok mögötti területen, a nézőtér felőli oldalvonal melletti parkettázott területen, valamint a versenybírói asztálnál kizárólag az edzők, az adott mérkőzésen mérkőző csapatok játékosai, a hivatalos személyzet és a versenybíróság tagjai tartózkodhatnak.
• A nézők (a játékosok hozzátartozói, szurkolói vagy semleges nézők) e területre nem léphetnek be az általuk támogatott csapat edzőjének vagy a versenybíróság előzetes engedélye nélkül, még a mérkőzések közötti vagy mérkőzések alatti szünetekben sem! E rendelkezés megszegése esetén a FIBA és a Kaszások Egyesület vonatkozó szabályai alapján kerülnek a következmények megállapításra.
• Minden edző köteles saját jegyzőkönyv tömbbel érkezni a fordulók helyszínére, és köteles jegyzőkönyvet biztosítani minden olyan mérkőzésre, amelyen elöl állóként szerepel a csapata.
• Az az edző, aki nem meccsel az éppen folyó mérkőzésen, köteles gondoskodni arról, hogy a következő mérkőzés jegyzőkönyvébe a mérkőző saját játékosai a melegítés megkezdésére már szerepeljenek, majd köteles az ellenfél edzőjének a jegyzőkönyvet átadni az ellenfél játékosok nevének kitöltése céljából.
• A jegyzőként működő harmadik edző felelős a jegyzőkönyvért. Vezeti azt vagy gondoskodik annak vezetéséről más, hozzáértő személy által, akinek hibáiért és az adott mérkőzésen való megjelenéséért felelősséggel tartozik.
• A jegyzőkönyvet vezető személy vezeti a folyamatos eredményt, bejegyzi a mezőnykosarakat és a büntetőket, bekarikázza a mérkőzésen esett első kosarat, valamint a játékvezető által ítélt személyi hibákat, valamint méri az időt, kezeli az eredményjelzőt és síppal jelzi a negyedek végét.

Csapatnevek és Játékos Öltözék

• Minden résztvevő csapat olyan nevet visel, amely a III. kerületen belüli körzeti hovatartozására utaló kifejezésből és egy fantázianévből áll (pl: Békási Harcsák).
• Minden csapatot annak edzője jogosult elnevezni, a bejelentett csapatnevet az utánpótlás sportigazgató hagyja jóvá.
• Nadrágként kizárólag fekete színű rövidnadrágot hordhatnak a játékosok. Ez nem váltható ki sem sötétkék, sem más egyéb színű nadrággal.
• Az ujjatlan mezek alatt csak akkor viselhető rövid ujjú póló, ha minden játékos az adott csapatban azonos színű, árnyalatú és fajtájú ilyen pólót visel.
• A hajcsat vagy más sérülésveszélyes anyagból készült hajrögzítő viselése nem megengedett. Ezek helyett homlokpánt viselendő.

Mérkőzéslebonyolítás és Játékosrészvétel

A lebonyolítás körmérkőzés-szerűen történik. Szombati napokon fordulónként egy vagy két mérkőzést játszanak a csapatok. Az alapszakasz után középszakasz következik, amelyben felső- és alsó házra osztjuk a csapatokat, hogy a tudásszintjüknek megfelelő ellenfelekkel játszhassanak a bajnokság hátralévő részében. Az középszakaszt követően az elődöntő következik, majd az így kialakult sorrend alapján a négyes döntő kerül lebonyolításra.

Főbb Szabályok a Játékosok Részvételével Kapcsolatban:

• Minden csapat minden játékosának legalább egy negyedben pályára kell lépnie az adott mérkőzésen belül.
• A csapatok megjelenhetnek 12-nél több játékossal is egy fordulón, de ebben az esetben is 1 mérkőzésen csak legfeljebb 14 fő játszhat (egy forduló legfeljebb két mérkőzést jelent csapatonként).
• Ha egy csapat 10 főnél kevesebb játékossal jelenik meg egy mérkőzésen (az alapszakaszban ez a 2. pont), akkor szankciókkal kell számolnia.
• A középdöntőn (kisdöntő tornán) és a négyesdöntőben csak olyan csapat kezdheti meg a szereplését, amelynek legalább 10 fő, leigazolt és érvényes sportorvosi igazolással rendelkező játékosa az első mérkőzésen rendelkezésre áll. Amelyik csapat nem rendelkezik legalább 12 ilyen játékossal a kisdöntő előtt 2 nappal, az nem vehet részt a kisdöntőben.
• A középdöntő/négyes döntőn a második mérkőzésen kizárólag olyan sérülés okán hiányozhat játékos, amely a pályára lépést nem teszi lehetővé. Ettől eltérő okból történő hiányzás esetében az ellenfél számára a második mérkőzés kezdete előtt 20 pontot írunk jóvá, ha egy csapat létszáma 10 fő alá esik, tehát a mérkőzés 20-0 eredménnyel kezdődik!
• A középdöntő (kisdöntő) mérkőzések alkalmával kivételes esetben a sportigazgató engedélyével kerülhet sor 10 főnél kevesebb játékossal megjelenő csapat játékára szankció nélkül.
• Minden játékos annak a csapatnak a tagja, amelyikben az első alkalommal neve a hivatalos mérkőzés jegyzőkönyvbe bekerült. A csapatok közötti átjátszásra vagy átigazolásra nem kerülhet sor, kivéve indokolt esetben (pl. költözés; egy másik ÓMK csapat iskolájába történő átiratkozás), kizárólag az egyesület utánpótlás sportigazgatójának engedélyével.
• Az a játékos, aki lehetőséget kap az egyesület MKOSZ Mini Bajnokságába (jelenleg Kenguru Kupa) benevezett csapatában a kerettagságra, nem szerepelhet az Óbudai Mini Kupa azon fordulójában, amely e külső mini bajnokságban induló csapat mérkőzésével azonos hétvégére esik.
• Az egyesület fenntart egy külső mini bajnokságban induló úgynevezett fiú reménység és fiú tornyok csapatot a kezdő kosárlabdázói számára, valamint egy női mini csapatot is.
• Amennyiben egy csapat megszegi a játékosrészvételi szabályokat, és egy szabálytalan szereplés megvalósul, jogosulatlan játék miatt az adott csapatot 5-15 bajnoki pont levonással lehet büntetni a sorozat összesítésében, az eset súlyossága és ismételt jellege függvényében.

Pontozási Rendszer és Bajnoki Pontok

Az Óbudai Mini Kupában egy speciális pontozási rendszer van érvényben, amely a hagyományos mérkőzés eredményén túl további pontszerzési lehetőségeket kínál:

• Minden negyed eredménye külön is értékelésre kerül. Aki megnyer egy negyedet, az egy bajnoki pontot kap érte. A negyed vesztese nem kap pontot a negyedért. Ha egy negyed számszerinti eredménye döntetlen, akkor az a csapat kapja a győztes bajnoki pontot, amelyik az első pontot szerezte a negyedben.
• A félidei büntetődobások különösen fontosak, hiszen a mérkőzés végeredményétől függetlenül további bajnoki pontokat lehet szerezni velük.

Bajnoki bónuszpontok megszerzése félidei büntetődobásokkal és egyéb feltételekkel:

Pontazonosság Feloldása

Pontazonosság esetén a következő szempontok döntenek, sorrendben:

1. Kevesebb pontlevonás.
2. Az ALL STAR Dzsemborin kapható bónuszpontok száma.
3. A félidei büntetőkből szerzett többlet bajnoki pontok száma.
4. A megnyert negyedek száma.
5. A holtversenyben álló csapatok egymás elleni győzelmeinek száma.

Mérkőzések Rendje és Játékszabályok

Az Óbudai Mini Kupa mérkőzéseit a játékvezető vezeti, döntései a „Szabályok” értelmében vitathatatlanok. Óvás nincs!

• A mérkőzések feldobással kezdődnek. A 2., 3., 4. negyedek elején a játék szintén feldobással indul.
• A mérkőzések 4x8 perces negyedekből állnak, amit futó órával kell lemérni. A négyes döntőben a játékidőt nem „futóórával” mérjük, hanem a FIBA általános szabályai szerint.
• A négyes döntőben minimum 12, és maximálisan is 12 játékos nevezhető be csapatonként. A négyes döntő mérkőzésein játékos nem cserélhető a mérkőzések között. A négyes döntőt megelőző mérkőzéseken maximálisan 14 fő játszhat. Az alapszakaszban minimum 6 játékos részvétele kell a mérkőzés 1. félidejéhez és minimum 5 fő szükséges a 2. félidő elkezdéséhez.
• Minden mérkőzésen az elöl álló csapat köteles az első és a negyedik negyedben kijelölni a kezdő játékosait az ellenfelét megelőzően, a hátul álló csapat edzője a második és harmadik negyedben köteles megtenni ugyanezt.
• A mezőnyből dobott kosár értéke 2 pont, míg a büntetőből elért kosár értéke 1 pont.
• A mérkőzés félidejében mindkét csapat azon játékosai, akik a jegyzőkönyvben szerepelnek (négyesdöntő előtt legfeljebb 14, a négyes döntőben legfeljebb 12 fő), egy-egy büntetődobást hajtanak végre, melynek eredménye a mérkőzés eredményébe beszámítandó. A négyes döntőt megelőzően a mérkőzések félidejében szintén jogosult dobást végrehajtani a saját csapatánál az a játékos, aki a mérkőzés keretébe nem került beírásra a jegyzőkönyvben, de jelen van a helyszínen, amennyiben fekete, fehér vagy sárga pólót, rövidnadrágot és teremcipőt visel. Az e sportolók által elért találatok a félidei büntetőzés eredményébe beszámítanak.
• Ha az elért pontok száma a negyedik negyed végén mindkét csapatnál azonos, akkor ez a végeredmény, és nincs hosszabbítás. Tehát a mérkőzés végződhet döntetlen eredménnyel, a mérkőzést viszont az a csapat nyeri, amelyik a félidőben több büntetődobást értékesített.
• A büntetődobást a büntetővonalhoz legközelebb eső „szálka” magasságából hajtják végre a játékosok az ott lévő vonalról. A büntetődobást a megadott vonal mögül kell megkezdeni és - eltérően a felnőtt szabályoktól - a dobás végrehajtása közben szabályosnak számít, ha a dobó játékos rálép a büntetővonalra vagy átugrik felette.
• Minden negyedben csapatonként egy holtidő kérhető, melynek időtartama 1 perc.
• Minden negyedben egy cserejátékos léphet pályára. Az első negyedben pályára lépett játékosok (5 vagy 6 fő) a második negyedben nem szerepelhetnek. A harmadik negyedben tetszőleges 5 (vagy 6) játékos játszhat. A negyedik negyedben nem szerepelhetnek azok a játékosok, akik a harmadikban a pályára léptek.
• Amennyiben az adott mérkőzésen - ide értve a négyes döntőt is - a csapatok közötti pontkülönbség eléri a 30 pontot, a vezető csapat automatikusan időkéréshez jut. Az edzője köteles pályára küldeni azt az öt (az alapszakasz alatt az első félidőben hat) játékosát, akik a legkevesebb ideje kosárlabdáznak versenyszerűen, függetlenül attól, hogy e játékosok az adott mérkőzésen hány negyedben léptek pályára addig. Amennyiben a különbség 15 pontra csökken, akkor a vezető csapat edzője jogosult azt az ötöst pályára cserélni, amely játékosai akkor lettek volna jogosultak játszani, ha a különbség nem éri el a 30 pontot.
• Cserélni bármikor lehet, ha a labda játékon kívül van. Az ötödik személyi hiba elkövetése esetén játékos köteles cserével elhagyni a pályát. Ha egy csapat kihasználta a negyedben a cserelehetőségeit, majd ezt követően az egyik játékosa kipontozódott, a helyére beállhat valaki, de e játékos nem lehet olyan, aki már korábban 2 negyedben pályára lépett (kivéve a 10-nél kevesebb játékos esetét).
• A mérkőzés alatt a csapathibákat nem, csak a személyi hibákat számoljuk, ezért értelemszerűen csak a dobás közben elkövetett személyi hibáért jár a büntetődobás.
• A három másodperc, az öt másodperc, 8 másodperc és visszajátszás szabályt a játékvezetők a szezon elejétől kezdve folyamatos szigorodással alkalmazzák. Az aktuálisan zajló versenyszezon januárjától kezdődően már minden csapat összes játékosának tisztában kell lennie ezekkel a szabályokkal is, mert e szabálysértéseket ettől kezdve kötelező megítélni.
• Főszabály: egy támadón egy időben egy védő védekezhet, különös tekintettel a labdás támadó elleni védekezésre. A mérkőzések teljes ideje alatt kötelező az emberfogásos védekezés! Tilos a területvédekezés (zónázás) bármilyen formája!

tags: #kosarlabda #leigazolas #gyerek

Népszerű bejegyzések:

• Jegyek Újpest – Sevilla és más meccsekre
• Magyar válogatott sikerek és a kapusok szerepe
• Részletes információk amatőr fociligákról
• Az APG Kupa és az AUBD Tour jelentősége
• Trackmania United Forever magyarul