Magyar olimpiai sikerek és kiemelkedő sportolók: Fókuszban az 1976-os játékok és a sportágak sokszínűsége

Az olimpiai játékok mindig is különleges helyet foglaltak el a magyar sportéletben. Az 1976-os montréali olimpia emlékezetes pillanatokat hozott a nemzet számára, különösen a vízilabda és a női kézilabda területén. Bár a rendelkezésre álló anyag nem tartalmaz információt az 1976-os magyar kosárlabda olimpiai bajnokokról, számos más sportágban arattunk jelentős sikereket ebben az időszakban és más korszakokban egyaránt.

A magyar férfi vízilabda-válogatott diadala Montrealban (1976)

Valahogy a gyermekkor, és az ifjúkor élményei sokkal maradandóbbak, mint a későbbiek. A sportban ez hatványozottan így van. Akkor, 1976-ban, a montreali olimpián minden összeállt az örök élményhez. Csapatunk esélyesként utazott. Ferihegyen, búcsúzáskor, Dudi csak ennyit mondott: „Nyugi. Kicsit persze, más okból is aggódtunk. Hiszen négy évvel korábban, Münchenben, a terroristák… No, de minek folytassam?

Jól kezdődött. Sorba vertük a csoportellenfeleket. De a hatos döntő még hátra volt. Ráadásul akkor körmérkőzés formájában dőltek el a helyezések. A legdöbbenetesebb meglepetés ekkor ért. A munkaidőm már a vége felé közeledett, amikor megcsörrent a telefon. A vonal végén Dudi. Akkor még nem létezett mobilkészülék, az interurbán hívás költségét pedig talán még sztársportolóink sem bírták volna kifizetni. Hosszasan beszélgettünk, és az olimpia alatt ezt követően még vagy háromszor.

Hogy honnan tudta Dudi már akkor, hogy miénk az arany? Nos, a szovjetek ugyanis kiestek a csoportjukból. Véletlenül végignézte a hollandok elleni, mindent eldöntő meccsüket. Igen, véletlenül. Merthogy őt választották doppingvizsgálatra, azonban éppen képtelen volt pisilni. Megivott már két liter kólát, néhány sört, rá egy kis narancsitalt, ettől aztán irdatlan hasmenése lett, de pisilés még akkor se. Így aztán ott ragadt az uszodában és csikorgó hassal, de örömmel nyugtázta: kiesett a nagy vetélytárs. Nem is lett.

A magyar csapat az alábbi eredményekkel jutott el az aranyéremig:

A mindent eldöntő mérkőzésen az olaszokat 6-5-re vertük. Dudinak nagyon nem ment ezen a meccsen. Nem is lőtt gólt, igaz, három kapufás gólvonalat viszont igen. Ha rajta múlik, aligha tartják be az ígéretüket. De nem rajta múlott, hanem Faragó Tamáson. Ez az ő meccse volt. Három parádés gólt lőtt és Magyarország olimpiai bajnok lett! Ott ugráltak egy kupacban a mindent tudó mesterrel, dr. Ferihegyen viszont elnézést kért, mert, hogy becsapott. Nem értettem. Kérdően néztem rá, de ő csak sejtelmesen mosolygott. Aztán amikor megszabadult az autogramgyűjtő megszállottaktól, azért elmagyarázta: „Ha jól emlékszem, azt ígértem, hogy ha legyőzzük a szovjeteket, aranyat nyerünk."

Sudár Attila olimpiai bajnok vízilabdázó. A Központi Sportiskolában úszóként kezdte, majd a pólóval folytatta. Egyetemi tanulmányai megkezdése után az OSC csapatát erôsítette. Válogatott játékosként Montrealban az olimpiai bajnokságot nyert csapat játékosaként aratta az elsô, s legnagyobb sikerét. A fiatal hátvéd, aki a legendás Ivády Sándor emlékét idézve, nagyszerûen helyezkedve a csatárok elé ment és szerezte meg a labdát, a csapat nagyon hasznos játékosa volt. Az ellenfelek legjobbjait szabályosan semlegesítette. Több, mint két évtizeden át 230 alkalommal szerepelt a válogatottban. Egy Európa-bajnoki cím, két vb-ezüst, egy Eb-bronz jelzi sikeres pályafutását.

A magyar női kézilabda-válogatott történelmi bronzérme (1976)

Az újkori olimpiák történetében először az 1976-os, montréali olimpián szerepelt a versenyszámok között a női kézilabda, s Magyarország az egy évvel korábbi, 1975-ös világbajnokság bronzérmeseként ott volt az indulók között. Az abban az évben második helyen záró Ferencvárost három játékosa képviselte a válogatott keretben: Németh Erzsébet (Csajbók Sándorné), Tomann Rozália (Lelkes Miklósné) és a kapus Berzsenyi Mária.

„Számunkra különösen nagy dolognak számított a tengeren túli utazás, de a megnyitó ünnepség, az olimpiai falu környezete már önmagában is remek hangulatot varázsolt. Szórakozóhelyek, mozik, tánctermek, lemezhallgató szobák, városnézések, beszélgetések más nemzetek sportolóival.”

Válogatottunk az ázsiai gárdával játszotta első mérkőzését a körmérkőzéses rendszerben rendezett tornán. A közvélemény könnyed magyar sikert várt, de a vártnál szorosabban, 25-18-ra tudott csak győzni csapatunk, amely idegesen kezdett és sok hibát vétett a meccs folyamán. A második mérkőzésen Kanada ellen már a várakozásoknak megfelelően tudtuk le a találkozót, kétség sem férhetett a két csapat közötti tudáskülönbséghez, 24-3-ra győztük le a házigazda válogatottját.

Az első komoly kihívás Szovjetunió válogatottja formájában jött szembe. A világbajnoki második helyezett után a világbajnok várt csapatunkra az utolsó előtti mérkőzésén. Az NDK gárdája eddig az összecsapásig hibátlanul szerepelt a tornán, habár a komoly ellenfelek közül csak Romániával találkozott. Őket viszont magabiztosan, 18-12-re intézte el. A magyar válogatott gólszegény meccsen 7-7-es döntetlent ért el a torna egyik legnagyobb esélyese ellen, de a lefújás után nem ünneplő, hanem szomorkodó magyarokat láthatott a kilátogató publikum. Válogatottunk a mérkőzésen végig vezetett és fél perccel a mérkőzés végét jelző sípszó előtt is még 7-6-ot mutatott az eredményjelző, amikor a jugoszláv játékvezetők elvették tőlünk a labdát. „Nem tudtam megvigasztalni a lányokat, de megmondom őszintén, a magam számára sem találtam vigaszt. Az eredménytől függetlenül egyébként a játékkal teljes mértékben elégedett vagyok. Öt gólt hétméteresből kaptunk, ez is jelzi, hogy jól védekeztek a lányok.”

A keserédes bravúr után a csapatra Románia válogatottja várt, meccs tétje pedig a bronzérem volt. A magyar válogatott nem vallott szégyent, a tornán mutatott legjobb játékával rukkolt elő, és a mérkőzést végig a kézben tartva, 20-15-ös sikerével megszerezte a hazai kézilabdázás első női olimpiai érmét. December 6-án, 72 éves korában elhunyt Csajbók Sándorné Németh Erzsébet, a montréali olimpián bronzérmes magyar női kézilabda-válogatott játékosa - tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bizottságot fia, Csajbók Sándor.

Kiemelkedő magyar úszó olimpikonok

A magyar sporttörténelemben az úszás mindig is kiemelkedő szerepet játszott, számos olimpiai bajnokot és érmest adott a világnak. Az alábbiakban néhányuk pályafutását mutatjuk be.

Híres olimpiai bajnokok

• Dr. Gyenge Valéria: A Szegedi Úszó Egylet versenyzőjeként kezdte pályafutását. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon aranyérmet nyert 400 méteres gyorsúszásban. Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon is részt vett. Az olimpia után Kanadában telepedett le.
• Temes Judit: 1944-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. 1952-ben Helsinkiben a 4×100 méteres magyar gyorsváltó tagjaként olimpiai bajnoki címet nyert.
• Székely Éva: Aranyérmet nyert az 1952. évi nyári olimpiai játékokon Helsinkiben 200 m mellúszásban. 1956-ban ezüstérmes lett a Melbourne-i olimpián szintén 200 m mellúszásban. A világon az első nő, aki a 200 métert végigpillangózta.
• Novák Ilona: 1952-ben ért fel a csúcsra: a 4×100 méteres gyorsváltóval olimpiai bajnoki címet szerzett Novák Éva, Novák Ilona, Szőke Katalin és Temes Judit társaként. Kislánya születése után, 1959-ben vonult vissza a versenyzéstől.
• Wladár Sándor: Aranyérmet szerzett az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszvában 200 méteres hátúszásban. 1981-ben Európa-bajnok lett 100 és 200 méter hátúszásban.
• Darnyi Tamás: Részt vett az 1988. évi szöuli és az 1992. évi barcelonai olimpián. Mindkétszer a 200 és 400 méteres vegyesúszásban olimpiai bajnoki címet szerzett, így négy aranyérmével máig ő a legeredményesebb magyar férfi úszó olimpikon.
• Rózsa Norbert: 1986-ban, Madridban a 200 méteres mellúszás világbajnoka, 1987-ben, Strasbourgban Európa-bajnoka, majd 1988-ban Szöulban olimpiai bajnoka lett.
• Egerszegi Krisztina: Olimpiai-, világ- és Európa-bajnok, világcsúcsot felállító magyar úszónő. Három egymást követő olimpián - Szöulban, Barcelonában és Atlantában - győzött a 200 méteres hátúszásban.
• Kovács Ágnes: Három egymást követő olimpiai játékokon képviselte Magyarországot. Először az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Barcelonában nyert ezüstérmet 100 és 200 méter mellúszásban. Olimpiai sikerein kívül világbajnokságon és Európa-bajnokságon is sikerült győznie.
• Czene Attila: 1996-ban Atlantában az olimpai döntőben egyéni csúccsal és olimpiai rekorddal megszerezte a 200 méteres vegyesúszás bajnoki címét.

További kiemelkedő úszótehetségek és sportolók

• Hargitay András: 1972-ben, 16 évesen bronzérmet nyert az olimpián. Az 1973-ban első alkalommal megrendezett úszó-világbajnokságon a 400 méteres vegyes úszás bajnoka lett. A montreali olimpián 400 m vegyesen negyedik lett.
• Littomeritzky Mária: 1948-ban a 4×100 méteres gyorsváltóval 5. helyezett, 1952-ben olimpiai bajnoki címet szerzett Novák Éva, Novák Ilona, Szőke Katalin és Temes Judit társaként. Az olimpián kívüli legnagyobb eredménye az 1954-es torinói Európa-bajnokságon a váltóval szerzett aranyérem.
• Károly Güttler: Az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Szöulban ezüstérmet nyert 100 méter mellúszásban. Az 1992. évi barcelonai olimpián 100 méter mellúszásban szintén ezüstérmes.
• Molnár Endre: Olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó.
• Bóbis Ildikó: Olimpiai ezüst- és bronzérmes, világbajnok tőrvívó.
• Pfeffer Anna: Olimpiai ezüstérmes kajakozó.

A magyar kosárlabda történetéből: A MAFC sikerei és kiemelkedő játékosai

Bár az 1976-os olimpián a magyar kosárlabda csapat nem ért el dobogós helyezést, a sportág hazai szinten is jelentős múlttal és kiemelkedő alakokkal rendelkezik. Közel három évtizeden keresztül folyt a küzdelem a másik nagy budapesti csapat, a HONVÉD és a MAFC között a bajnoki cím megszerzéséért. A ’90-es években kialakult gazdasági helyzet, valamint a sportágba jelentkező „profi” világ megváltoztatta az életet.

A MAFC csapata és kiemelkedő játékosai között tartjuk számon az alábbiakat:

• Bozsik György (Cucu): Erős, robusztus center, szigorú védekező.
• Gabányi László (Gabó): Csapatkapitány, mindenben a „leg”-ek között szerepelt a sportban és a magánéletben egyaránt. 229-szeres válogatott. A MAFC közösség szellemi, lelki vezéregyénisége, valódi idolja. 46 évesen hunyt el.
• Gouth Árpád (Fika): Jó kezű, stabil hátvéd/bedobó, igazi versenyző típus.
• Kangyal Tibor (Öcsi): Ő az, aki igazán játssza a kosárlabdát, kitűnően irányítja csapatát. A kosárlabdalabdapályák zsonglőre.
• Dr. Kucsera József (Józsi): Ügyes, kiszámíthatatlan, szereti a labdát, bátran vállalkozik a pályán is.
• Nagy László (Kelgyó): Kedves, lelkes, önfeláldozó csapatember, erőssége többek között a vidámság és nevettetés is.
• Pólik György (Ficek): A csapat humoristája, a bajnoki cím megszerzésének egyik kovácsa, gépészmérnök.
• Prieszol József (Ferkó): A legbalszerencsésebb játékos, az Európa-szerte jól ismert ruganyos dobógép, térdsérülése miatt csak néhány mérkőzésen szerepelt.
• Dr. Salgó András (Oszi): A csapat ifjú titánja, fizikai képességei révén egy-két éven belül a nemzetközi élvonalba is eljuthat. Később összekötő kapocs MAFC-os generációk között, vezéregyéniség a pályán és azon kívül is, a MAFC tanárelnöke.
• Szirmai Zoltán (Zoli): Megbízható, stabil, nyugodt hátvéd. Könnyű vele játszani, de azért ki lehet hozni a sodrából.
• Takács Ákos (Ákos): Nagy munkabírású, képzett hátvéd. Ha kell átmegy a falon is,…átment.
• Ujhelyi Gábor (Mesztic): A csapat legfiatalabb játékosa, az év meglepetése, kulcsjátékossá lépett elő. Kosárlabda szakedző, 117-szeres válogatott.
• Haris Ferenc: A MAFC duplázott ’70-ben, azaz bajnokságot és kupát is nyert.
• Balogh Gábor (Kismester): 61 évesen hunyt el.
• Sáfrány Csaba (Szurkos): 69 éves lenne (2019-ben elhunyt), gépészmérnök.

tags: #kosarlabda #magyar #olimpiai #bajnok #1976

Népszerű bejegyzések:

• Visszavágók az Odense és Valcea ellen
• az európai utánpótlás-nevelés nemzetközi trendjei
• Magyarországi kézilabda képzési lehetőségek
• Ivkovicné Béres Tímea az akadémiáról
• Bajnokok Ligája közvetítések az RTL-en