A Kosárlabda Mérkőzés Kezdete, Hivatalos Személyei és Technikai Feltételei

A kosárlabda, ez a dinamikus és izgalmas sportág, hosszú utat tett meg a kezdetektől napjainkig, különösen Magyarországon. Egy mérkőzés zökkenőmentes lebonyolításához elengedhetetlen a pontos szabályismeret, a megfelelő technikai felszereltség és a hivatalos személyzet összehangolt munkája.

A kosárlabda fejlődése Magyarországon

A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy müncheni tanfolyamon a kosárlabda Németországban játszott, palánk nélküli változatát ismerte meg (korbball). Először a kereskedelmi iskolákban - Mester utcai, Vas utcai, Wesselényi utcai - terjedt a játék, az itt tanító testnevelők nemcsak megtanították a játékot, de egymás között sorozatmérkőzéseket is vívtak. A Mester utcai kereskedelmi lett az ország „labdajáték” iskolája. Számolatlanul ontotta az itt tanító Molnár József a válogatott játékosokat.

1925-ben a Magyar Atlétikai Szövetség befogadta a sportágat, keretein belül megalakította a Kosárlabda Bizottságot. Magyarországon 1933-ig a palánk nélküli kosárlabdát játszották, ebben az évben azonban a Torinóban rendezett Főiskolai Világbajnokságon a válogatott megismerkedett a palánkos kosárlabdával, mely hazánkban is gyorsan elterjedt. Az első hivatalos bajnokságot a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága írta ki 1933-ban tíz csapat részvételével. Az első magyar bajnok a közgazdászhallgatók csapata, a KEAC. A kosárlabda népszerűsége gyorsan nőtt országszerte, 1938-ban 36 férficsapat nevezett a bajnokságba.

A nagymértékű fejlődés szükségessé tette a kosárlabda kiválását az Atlétikai Szövetségből. A második világháború kellős közepén megalakult szövetség lelkes társadalmi munkásokból állt, akik elkészítették a bajnokságok versenykiírásait, biztosították a termeket és játékvezető küldéseket. A háború után az állami irányítás a sportban is hamarosan érvényesült, a válogatott keretek tevékenysége került előtérbe. Hamarosan három együttes emelkedett ki: a Honvéd, a MAFC és a MÁVAG.

A magyar kosárlabda történetének csúcsát 1955 jelentette, amikor a férfi válogatott Európa-bajnoki aranyérmet szerzett Budapesten, nagy küzdelemben 14 ponttal győzve a szovjet válogatott ellen. A nők hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza. Az 1950-ben Budapesten rendezett női EB-n Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen. A magyar klubcsapatok nemzetközi sikerei is a női csapatokhoz kötődnek: a BSE 1979-ben a Bajnokcsapatok Európa Kupájában második lett, míg a Ronchetti Kupában 1983-ban a BSE, 1998-ban pedig a soproni GySEV-Ringa hódította el a trófeát.

Az alábbi táblázat összefoglalja a magyar válogatottak kiemelkedő európa-bajnoki szerepléseit:

A kosárlabda mérkőzés alapjai: a játéktér és felszerelés

A kosárlabda játékot két (2), öt (5) főből álló csapat játssza. A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el. Az a kosár, amelyet egy csapat támad, az az ellenfél kosara, és az a kosár, amelyet egy csapat véd, az a saját kosara. A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül.

A játéktér specifikációi és megvilágítása

A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. A játékteret egyenletesen és megfelelően kell megvilágítani. A fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy a játékosok és a játékvezetők látását ne zavarják. A FIBA hivatalos fő eseményein a pálya fölötti megvilágítás nem lehet kevesebb 1500 lux-nál, amelyet a pálya felett 1,5 m-re kell mérni.

A játékteret alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Ezek a vonalak nem részei a játéktérnek. A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani.

A büntetődobó vonalakat az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől. Középpontja a két alapvonal felezőpontját összekötő képzeletbeli egyenesen fekszik. A szigorított területek a pályán kijelölt azon területek, amelyeket az alapvonalak, a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolnak, amelyek külső szélükkel az alapvonal felezőponjától 3 m-re az alapvonalról erednek, és a büntetővonalak külső szélénél végződnek. A büntetődobó sávok a szigorított területek egy 1,80 m sugarú félkörrel megnövelve. A középkört a játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80 m-es sugárral. Az alapvonalnál kezdődő két párhuzamos vonal, 6,25 m-re az ellenfél kosarának középpontjából merőlegesen a talajra vetített ponttól jelöli a hárompontos területet.

Felszerelések: palánkok, kosarak és a labda

A palánkokat arra alkalmas, áttetsző anyagból (lehetőleg biztonsági üvegből), egy darabból kell készíteni. A palánkok elülső felülete sima, vonalakkal jelölve. A palánkokat szilárdan kell rögzíteni, és a kosárlabda palánkok párnázása is kötelező. A palánktartó szerkezet elülső felületének (beleszámítva a párnázást) az alapvonal külső szélétől legalább 2 m-re kell lennie, és a játéktér felé eső felületét ki kell párnázni a talajtól számítva minimum 2,15 m magasságig.

A kosarak gyűrűkből és hálókból állnak. A hálót 12, egymástól egyenlő távolságra lévő helyen kell a gyűrűhöz rögzíteni. A gyűrűket a palánktartó szerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy a gyűrűről semmilyen erő ne adódjon át a palánkra. Ezért nem szabad közvetlen összeköttetésnek lenni a gyűrű, az azt rögzítő tartószerkezet és a palánk között. A nyomásra billenő gyűrűk használata engedélyezett. A hálók fehér zsinegből készülnek, és úgy kell függeniük a gyűrűkről, hogy a kosáron áthaladó labda esését átmenetileg fékezzék.

A labda gömbölyű és elfogadott narancssárga színárnyalatú legyen, hagyományosan nyolc (8) gömbhéjjal és fekete barázdákkal. Kerülete nem lehet több 78 cm-nél és kevesebb 74,9 cm-nél (7-es méret). A hazai csapatnak legalább két (2) használt, a fenti előírásoknak megfelelő labdát kell rendelkezésre bocsátania. A labda szabályszerű voltának eldöntésére egyedül az első játékvezető jogosult.

Mérkőzésóra és eredményjelzők

A mérkőzésóra a játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára - a nézőket is beleértve - jól látható legyen. Ha a fő mérkőzésórát a játéktér közepe felett helyezték el, akkor egy-egy ezzel összehangolt mérkőzésórát a játéktér mindkét végén is el kell helyezni elég magasan ahhoz, hogy minden résztvevő számára - a nézőket is beleértve - látható legyen.

Két (2) kijelzőt kell a palánkok felett és mögött, azoktól 30 és 50 cm közötti távolságban felszerelni, ezek a 24 másodperces órák. A mérkőzéssel kapcsolatos minden személy számára - beleértve a nézőket is - jól látható eredményjelző táblát kell biztosítani. Játékoshibákat jelző táblákat kell a jegyző számára biztosítani, amelyek 1-től 5-ig számozottak. Két (2) csapathibajelzőt is biztosítani kell a jegyző számára, ami jelzi, ha egy csapat a büntetőszabály hatálya alá került.

A mérkőzés hivatalos személyei

A játékvezetők, a jegyzőasztal hivatalos személyei és a komiszár kulcsszerepet játszanak a mérkőzés szabályszerű és sportszerű lebonyolításában.

Játékvezetők: jogkör és feladatok

A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van. A FIBA illetékes szerve alkalmazhatja a „három játékvezetős rendszert”, ahol egy első és két második játékvezető működik.

A játékvezetők hatásköre akkor kezdődik, amikor belépnek a terembe, azaz húsz (20) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt, és akkor fejeződik be, amikor a játékvezetők a mérkőzés végét jóváhagyták. Joguk van ítéletet hozni a szabályok megszegésekor függetlenül attól, hogy az a határvonalon belül vagy kívül történt, beleértve a jegyzőasztalt, a csapatpadokat és közvetlenül a vonal mögötti területeket. Az első játékvezető vizsgálja meg és hagyja jóvá a mérkőzés során használandó összes felszerelést, gondosan ellenőrzi a jegyzőkönyvet és jóváhagyja az eredményt a második és negyedik negyed vagy a hosszabbítás(ok) végén. Ő hozza meg a végső döntést, amikor szükséges, vagy ha a játékvezetők nem értenek egyet.

Ha egy játékvezető megsérül, vagy bármely más okból nem képes folytatni a mérkőzés vezetését a sérülést követő 10 percen belül, a mérkőzést folytatni kell. A másik játékvezető egyedül vezeti végig a mérkőzést, kivéve, ha lehetőség van a sérült játékvezető megfelelő helyettesítésére.

Jegyző és időmérő: a háttérben dolgozó szakemberek

A jegyző feladatai sokrétűek: beírja a megfelelő rovatba a mérkőzést kezdő játékosok, valamint minden cserejátékos nevét és számát. Jegyzi a játékosok ellen ítélt személyi és technikai hibákat, és azonnal közli valamelyik játékvezetővel, ha egy játékos ellen az ötödik hibát ítélték. Értesíti a játékvezetőket a következő holtidőkérési lehetőségkor, ha egy csapat holtidőt kért, jegyzi a holtidőket, és a játékvezetőn keresztül tájékoztatja az edzőt, ha már nincs több kikérhető holtideje a negyedben vagy hosszabbításban. Jelezni csak olyankor kell, amikor a labda holt, és mielőtt a labda újra élővé válik. A jegyző segítője az eredményjelző táblát kezeli és segíti a jegyzőt.

Az időmérő feladata elindítani a holtidőt mérő órát és jelezni, amint a holtidő megkezdése óta 50 másodperc eltelt. Biztosítania kell, hogy a negyed vagy a hosszabbítás lejártát közlő jelzés nagyon hangosan és önműködően szólaljon meg, mivel ez a jelzés a labdát holttá teszi, és a mérkőzésórát megállítja.

Komiszár

Lehet komiszár is a mérkőzésen, akinek a jegyző és az időmérő között kell ülnie. Ha a csapatok valamelyike óvást jelent be, a komiszár vagy az első játékvezető köteles a játékidő lejártát követő egy órán belül jelenteni az esetet az eseményt rendező szervnek.

Csapatok és játékosok

A csapat felépítése és a játékengedély

A játékengedély a csapatban való játékra adott hivatalos felhatalmazás, melyet a versenyt rendező illetékes szerv szabályzatában meghatároz. A korhatárokat szintén számításba kell venni. A játékidő alatt a csapat tagja lehet játékos vagy cserejátékos. A csapatkísérő abban az esetben ülhet a csapatpadon, ha különleges feladata van, például menedzser, orvos, gyúró, statisztikus, tolmács. Az öt (5) hibát elkövetett játékos csapatkísérővé válik.

A játékidő alatt mindkét csapatból öt (5) játékosnak kell a pályán tartózkodnia, akik cserélhetők. A cserejátékos akkor válik játékossá, amikor a játékvezető jelzi számára, hogy a játéktérre léphet. A játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érinti a talajt. A levegőben lévő játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érintette utoljára a talajt.

Mez és felszerelés

A játékosoknak elöl és hátul ugyanolyan meghatározó színű mezt kell viselniük. Minden játékosnak (férfiaknak és nőknek) a mérkőzés alatt a mezt a nadrágba tűrve kell viselniük. A mez alatt rövid ujjú trikó nem viselhető, hacsak nincs a játékosnak erre írásbeli orvosi engedélye, és ekkor is ugyanolyan színűnek kell lennie, mint a mez meghatározó színe. Egyforma, elől és hátul azonos meghatározó színű nadrág viselendő, ami lehet más színű is, mint a mez. A nadrágszáron túlnyúló, a nadrággal azonos színű biciklinadrág viselhető.

Minden játékosnak olyan mezt kell viselnie, amelyen elől és hátul jól látható, a mez színétől elütő, egyszínű számok vannak. Az első játékvezető nem engedélyezheti, hogy bármely játékos olyan eszközt viseljen, ami más játékosnak sérülést okozhat. A játékosok által viselt valamennyi eszköznek a kosárlabda mérkőzésre alkalmasnak kell lennie.

Sérülések kezelése

Játékos sérülése esetén a játékvezetők megállíthatják a játékot. Ha a sérült játékos javára büntetődobás(oka)t ítéltek, a helyére beállt játékosnak kell az(oka)t végrehajtania. Ha a sérült játékosnak ugrania kellene a feldobásnál, a helyére beállt játékos ugrik. Sérülés esetén az edző által az eredetileg kezdőnek jelzett játékos cserélhető, ha sérülését az első játékvezető ténylegesnek minősíti. A mérkőzés folyamán a játékvezetőknek el kell rendelni az olyan játékosok cseréjét, akik véreznek, vagy nyílt sebük van.

A kapitány és az edző szerepe

A kapitány az a játékos, aki a csapat képviselője a pályán, és ő fordulhat szükséges információkért a játékvezetőhöz. Ezt azonban csak udvarias formában teheti és csak akkor, ha a labda holt és a mérkőzésóra áll. Amikor a kapitány bármilyen érvényes okból elhagyja a játékteret, az edzőnek kell közölnie a játékvezetővel annak a játékosnak a számát, aki távolléte alatt a kapitányt helyettesíti a pályán. A kapitány működhet mint edző.

Az edző vagy a segédedző a csapat egyetlen képviselője, aki a mérkőzés folyamán a jegyzőasztal hivatalos személyeivel kapcsolatba léphet statisztikai tájékoztatásért. Legalább 20 perccel a mérkőzés kezdetének tervezett időpontja előtt mindkét edzőnek vagy képviselőjének írott listát kell átadnia a jegyző részére a mérkőzésre játékengedéllyel rendelkező játékosok nevéről és az általuk viselt számokról, valamint a csapatkapitány, az edző és a segédedző nevéről.

Legalább 10 perccel a mérkőzés előtt mindkét edzőnek kézjegyével meg kell erősítenie a jegyzőkönyvön, hogy a játékosok neve és az általuk viselt számok, valamint az edzők neve helyesen van beírva. Egyidejűleg közölniük kell annak az öt játékosnak a nevét, akik a mérkőzést elkezdik. Ezt a közlést az „A” csapat edzőjének kell elsőként megtennie. Vagy az edző vagy a segédedző, de nem egyszerre mindkettő, jogosult a mérkőzés alatt állva maradni. Ha az edző bármilyen oknál fogva képtelen tevékenységét folytatni, minden jogát és kötelességét a segédedző veszi át. Ha a csapatkapitánynak kell edzőként működnie, ha az edző a tevékenységét nem tudja folytatni és segédedző nincs a jegyzőkönyvbe beírva.

A mérkőzés kezdete és menete

Minden mérkőzésen a kiírásban elöl álló (hazai) csapat választhat kosarat és csapatpadot. A csapatoknak a harmadik negyed előtt kosarat kell cserélniük. A mérkőzést nem lehet elkezdeni, ha az egyik csapat nincs öt (5) játékra kész játékossal a pályán.

A szabályok megszegése minden szabálysértés vagy hiba, amelyet játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő követett el. Ha sportszerűtlenül viselkednek a játékosok, edzők, segédedzők vagy csapatkísérők a mérkőzés tervezett kezdési időpontja előtti 20 percet megelőző időszakban, vagy a játékidő vége, és a jegyzőkönyv jóváhagyása és aláírása közötti időben, az a játékvezetők jogkörébe tartozik.

Különleges követelmények FIBA eseményeken

Az alábbiakban felsorolt létesítmények és felszerelések szükségesek a FIBA hivatalos fő eseményein, mint például Olimpiai Tornákon, Férfi és Női, Junior Férfi és Női, Ifjúsági Férfi és Női Világbajnokságokon, valamint Férfi és Női, Junior Férfi és Női Kontinentális Bajnokságokon:

• A nézőket legalább 5 méterre kell ültetni a pálya határvonalainak külső szélétől, valamint egy további határsávval, legalább 2 m szélességben, erősen elütő színnel.
• Szükséges négy (4) pályatörlő, kettő mindegyik félpályához.
• A palánkok biztonsági üvegből készüljenek.
• A labda felülete bőrből készüljön.
• A pálya fölötti megvilágítás ne legyen kevesebb 1500 lux-nál, amelyet a pálya felett 1,5 m-re kell mérni.
• Két nagy eredményjelző, egy-egy a pálya két végénél, melyek megjelenítik a csapathibák számát 1-től 5-ig.
• Egy-egy 24 mp-es készülék mérkőzésórával és élénkvörös lámpával kiegészítve, melyeket a palánkok fölött és mögött 30 és 50 cm közötti távolságban kell elhelyezni. Minden kiegészítő mérkőzésóra feleljen meg a fenti előírásoknak.

tags: #kosarlabda #merkozes #kezdes #csatnok #elsotetites

Népszerű bejegyzések:

• Modern labdák fejlődése
• Kézilabda események jegyei
• ZalaSport online közvetítések
• Adatbank a magyar NB I fiataljairól
• AS Roma Bajnokok Ligája