A Kosárlabda Játékszabályai és a Pontszerzés Lényege

A kosárlabda hazánkban az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő csapatsport. Gyorsasága, mozgalmassága és sokszínű lehetőségei teszik rendkívül látványossá, emiatt napjainkra az egyik legnépszerűbb sportág világszerte. A sportág alapvető célja, hogy a labdát az ellenfél kosarán keresztül juttassák, illetve megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A játéknak nemzetközileg elfogadott szabályai vannak, de ezeknek a szabályoknak több eltérő ága létezik kontinensek, korcsoportok és nemek szerint.

A Kosárlabda Története

A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; a legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak. A mai játékot 1891-ben alapította ki a kanadai Dr. James Naismith - az USA-beli YMCA iskolában (Massachussets). A „kapu” céljára egy barackos kosár szolgált az iskola tornatermének erkélyére szerelve, mely 10 láb (3,05 m) magasan volt - a mai napig nem változott ez a magasság.

Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból. Ezt csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett. Az első szabályzat 13 pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban Új Játék címen. A „kosárlabda” kifejezést Naismith egyik diákja találta ki. Kezdetben a büntetődobást két kézzel ejtve dobták, most már viszont külön technika van mindenféle dobásnak.

A Játéktér és Felszerelések

A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. A játékteret egyenletesen és megfelelően kell megvilágítani, a fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy a játékosok és a játékvezetők látását ne zavarják. A játékteret alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Ezek a vonalak nem részei a játéktérnek.

A pálya két végén 3,05 méter magasan található egy-egy kosár. A kosarak gyűrűkből és hálókból állnak. A hálót 12, egymástól egyenlő távolságra lévő helyen kell a gyűrűhöz rögzíteni. A gyűrűket a palánktartó szerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy a gyűrűről semmilyen erő ne adódjon át a palánkra. Ezért nem szabad közvetlen összeköttetésnek lenni a gyűrű, az azt rögzítő tartószerkezet és a palánk (üveg vagy átlátszó anyag) között. A nyomásra billenő gyűrűk használata engedélyezett.

A palánkokat arra alkalmas, áttetsző anyagból (lehetőleg biztonsági üvegből), egy darabból kell készíteni. A palánkot tartó szerkezet elülső felületének (beleszámítva a párnázást) az alapvonal külső szélétől legalább 2 m-re kell lennie. Minden palánktartó szerkezet játéktér felé eső felületét ki kell párnázni a talajtól számítva minimum 2,15 m magasságig.

A labda gömbölyű és elfogadott narancssárga színárnyalatú legyen, hagyományosan nyolc (8) gömbhéjjal és fekete barázdákkal. Kerülete nem lehet több 78 cm-nél és kevesebb 74,9 cm-nél (7-es méret). A hazai csapatnak legalább két (2) használt, a fenti előírásoknak megfelelő labdát kell rendelkezésre bocsátania. A labda szabályszerű voltának eldöntésére egyedül az első játékvezető jogosult.

A Játéktér Főbb Vonalai és Területei

• Középvonal: Az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani.
• Büntetődobó vonalak: Az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől.
• Szigorított területek: Az alapvonalak, a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolják, amelyek külső szélükkel az alapvonal felezőpontjától 3 m-re az alapvonalról erednek, és a büntetővonalak külső szélénél végződnek.
• Büntetődobó sávok: A szigorított területek egy 1,80 m sugarú félkörrel megnövelve.
• Középkör: A játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80 m-es sugárral.
• Hárompontos vonal: Az alapvonalnál kezdődő két párhuzamos vonal, 6,25 m-re az ellenfél kosarának középpontjából merőlegesen a talajra vetített ponttól.

A Kosárlabda Alapvető Szabályai és a Pontszerzés

A játékot két öt fős csapat játssza. A csapatok célja az, hogy a játékidő végén ők szerezzék a legtöbb pontot. A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el. A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül.

Pontozás

A pontszerzéshez a csapatoknak a 3,05 méter magas kosárba kell betalálniuk:

• A hárompontos vonalon kívülről szerzett kosarak három pontot érnek, ezt távoli dobásnak nevezzük.
• Az azon belülről szerzett pontok kettőt érnek, ezt középtávoli (field drop) dobásnak nevezzük.
• A büntetődobások pedig egy pontot érnek.

Játékidő és Hosszabbítás

A kosárlabda négy negyedből áll, ezeknek a hossza egyenként 10 perc. Ha szabálytalanság történik, vagy kimegy a labda, akkor az óra megáll, így a valóságban a mérkőzések jóval hosszabbra nyúlnak, mint csak a negyedek hossza. A játék a középkörben feldobással kezdődik. Két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját.

A játék nem érhet véget döntetlennel, így a negyedik negyed végén ha döntetlen az állás, akkor 5 perc hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás végén is döntetlen, akkor újabb hosszabbítás következik. A mérkőzésórát a játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára - a nézőket is beleértve - jól látható legyen.

Idővel Kapcsolatos Szabályok

• Támadóidő (24 másodperces szabály): Egy csapatnak 24 másodperce van támadni. Ha lejár a 24 másodperc és a csapat nem dobott kosárra, akkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat.
• Felezővonal átlépése (8 másodperces szabály): A támadó csapatnak 8 másodperce van átjutni a felezővonalon (az NBA-ben 10 másodperc).
• Visszajátszás: Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon, tilos visszajuttatnia azt a saját térfelére, ebben az esetben visszajátszást követnek el, és az ellenfél kapja meg a labdát.
• 5 másodperces szabály: Egy játékosnál legfeljebb 5 másodpercig lehet a labda úgy, hogy nem kezdi el vezetni, nem passzol vagy nem dobja kosárra.
• 3 másodperces szabály: Egy támadó játékos az ellenfél büntető területén belül legfeljebb 3 másodpercig tartózkodhat (az NBA-ben a védekező játékos sem). Ha ezt megszegi, a labdát elveszik a vétkes játékos csapatától.

Időkérés

Az időkérés hossza mindig egy perc. Az első félidőben 2 időkérése van egy csapatnak, a második félidőben három. Az utolsó negyed utolsó két percében legfeljebb két időkérés használható. Hosszabbításonként egy időkérés jár. A negyedekben fel nem használt időkéréseket nem lehet átvinni a következő negyedekre.

Labdavezetés és Mozgás Szabályai

A labdával kétféleképpen lehet haladni a pályán: vagy a földre lepattintva vezetve (labdavezetés) vagy pedig passzokkal. A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet haladni.

Kapcsolódó Szabálytalanságok

• Lépéshiba (traveling): Az a játékos, aki egynél többet lép a labda leütése nélkül, lépéshibát követ el. Ha egy játékos felugrik labdával a kezében (például dobáshoz), de úgy esik vissza a földre, hogy még mindig a kezében van a labda, akkor az lépéshiba. Kivétel, ha egy lábon vagy felugrás után egy lábra érkezve kapta meg a labdát, mert ilyenkor erről a lábáról felugorhat és leérkezhet páros lábra, de ilyenkor már nem sarkazhat.
• Kétszer indulás (double dribble): Az a játékos, aki vezeti a labdát, megfogja két kézzel, majd újra leüti, kétszer indulást követ el. Ha a játékos befejezi a labdavezetést, akkor nem kezdheti azt újra.
• Szabálytalan labdavezetés (carrying): Az a játékos is szabálytalanságot követ el, akinek labdavezetés közben a tenyere a labda alá kerül.
• Sarkazás (pivoting): A labdavezetés befejeztével a játékos azzal a lábával még lépkedhet (sarkazhat), amelyiket utoljára tette le. A másik (támasztóláb) lábbal viszont nem szabad elmozdulnia.

Ha a csapatok megszegik ezeket, vagy a játékidővel kapcsolatos szabályokat, akkor az ellenfél csapat kapja meg a labdát és az oldalvonal mellől dobhatják be azt.

Hibák és Büntetések

A szabályok megszegése minden szabálysértés vagy hiba, amelyet játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő követett el. A kosárlabdázás alapvetően érintkezés nélküli játék.

Személyi Hibák (Faultok)

A játékosoknak tilos egy másik játékost meglökni, megfogni, megütni, elgáncsolni, széttárt karral, lábbal, csípővel akadályozni az előrehaladásban. Ezen szabályok megszegéséért személyi hibát (fault) kap az elkövető.

• Dobás közbeni fault: Ha dobás közben történt a fault, akkor büntetődobás(ok) következnek. Amennyiben sikeres volt a dobás, egy büntetődobás következik. Amennyiben sikertelen, 2 vagy 3 dobás, attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás, ha sikeres lesz.
• Nem dobás közbeni fault: Ha nem dobás közben történt, akkor az oldalvonal mellől jön a csapat, akinek játékosa ellen szabálytalanságot követtek el.
• Játékos kipontozódása: Magyarországon (a FIBA szabályai szerint) 5 személyi hiba után a játékost le kell cserélni és nem térhet vissza a játéktérre. Az NBA-ban 6 személyi hibával lehet kipontozódni (ott azonban 4x10 helyett 4x12 perc a játékidő).
• Csapatszintű hibák: Ha egy csapat egy negyeden belül négynél több személyi hibát követ el, akkor az ötödik hibától kezdve minden hiba után két büntetőt dob az ellenfél.

Sportszerűtlen Hiba

A sportszerűtlen hiba olyan erőszakos hiba, amelyet a bíró megítélése szerint a játékos szándékosan követ el. Egy játékos általán egy mérkőzésen elkövetett második sportszerűtlen hiba kiállítást von maga után.

Technikai Hiba

Technikai hibát ítélhetnek a bírók a játékot akadályozó, sportszerűtlen viselkedésért. Ilyenek például a káromkodás, a bíró szidalmazása, időkérés, amikor a csapatnak már nincsen több időkérési lehetősége, szándékos időhúzás és még rengeteg egyéb helyzet. A technikai hibát elszenvedő csapat dobhat egy büntetőt és utána az hozza játékba a labdát, aki a hiba elkövetésekor birtokolta.

Foul Limit Összehasonlítás (FIBA vs. NBA)

Büntetődobás

A büntetődobásokat a büntető vonal mögül kell elvégezni. A dobó játékos nem érintheti a büntetővonalat, amíg a labda nem érintette a gyűrűt. A büntető terület mellett a támadó csapatból két ember, a védekezőből három állhat, a kijelölt helyeken. Csak akkor léphetnek be a büntetőterületen belülre, amikor a labda elhagyja a dobó játékos kezét. Tilos a büntetőt dobó játékost zavarni dobás közben.

További Fontos Szabályok

• Labda kimegy a pályáról: Egy labda akkor megy ki a pályáról, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz. Amennyiben a labda nem pattan le és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a pályára a labdát, úgy folytatódhat a játék. Ha kimegy a labda, annak a csapatnak az ellenfele folytathatja a játékot bedobással, aki utoljára ért labdához.
• Goaltending (kosárra tartó labda blokkolása): Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia.

Szabályváltozások (2017)

A FIBA hivatalos szabályváltozásai 2017-től több ponton módosították a játékot, hogy dinamikusabbá és egységesebbé tegyék a nemzetközi gyakorlatot, különösen az amerikai játékszabályokhoz (NBA) való közelítés érdekében.

Lépésszabály Lazítása

Amikor egy mozgásban lévő játékos megfogja a labdát, vagy befejezi a labdavezetést, és egyik lába a talajon van, akkor ezt 0. lépésnek tekintjük. Az ezt követő lépést tekintjük 1. lépésnek. Ez a változtatás megengedi a „gyűjtő lépést” a labdafelvételkor, ami korábban lépéshibának számított.

A mozgás közbeni labdaátvétel utáni labdavezetéskezdést is kissé lazították. Ha a mozgásban lévő játékos átadást kap, majd labdavezetést kezd, a labdának azelőtt kell elhagynia a kezét, mielőtt a 2. lépés során a lába érintené a talajt. Azonban szigorították azt az esetet, amikor a játékos miután felvette a labdát miközben az egyik lába a talajon van, a következő lépése (ugrása) során nem érkezhet ugyanarra a lábára. Azonban ha a játékos jobb lábról elszökkenve páros lábbal vagy bal-jobb sorrendben ér talajt, az szabályos.

Sportszerűtlen Hiba Gyorsindítás Megakadályozásáért

Szigorították a szabályt a gyorsindítások taktikai megakadályozása érdekében. Mostantól sportszerűtlen hibának kell megítélni, ha a védőjátékos szükségtelen, nem közvetlenül a labda megjátszására irányuló érintkezést okoz annak érdekében, hogy megakadályozza az ellenfél gyorsindítását vagy ellentámadásának kifejlődését. Ez a szabályozás már a nem utolsó védőre is alkalmazandó, és a dobómozdulat megkezdéséig érvényes.

Megjegyzés: Gyorsindítás során, utolsó védőként, a védő oldalról vagy hátulról okoz érintkezést, akár labdára irányuló mozdulattal, akár vétlenül, az mérlegelés nélkül sportszerűtlen hibának ítélendő, de ez eddig is így volt és nem változott.

Egyéb Változások

• 7-re növelték a csapatpadon helyet foglalható csapatkísérők számát, vagyis 16 ülőhelynek kell rendelkezésre állnia.
• A játékosok által viselt kiegészítők (pl. térd-, lábszár-, könyök-, orrvédő) egységesebb szabályozást kaptak a megjelenés és színkombinációk terén. Ha rövidujjas a felsőmez, az ujjnak a könyök felett kell végződnie. A cipők bármilyen színkombinációból állhatnak, azonban a két cipőnek egyforma színűnek kell lennie.

A Csapat és a Játékosok

A játékidő alatt mindkét csapatból öt (5) játékosnak kell a pályán tartózkodnia, akik cserélhetők. A csapat tagja lehet játékos vagy cserejátékos. Az öt (5) hibát elkövetett játékos csapatkísérővé válik. A cserejátékos akkor válik játékossá, amikor a játékvezető jelzi számára, hogy a játéktérre léphet.

Mezek és Felszerelések

Minden játékosnak olyan mezt kell viselnie, amelyen elől és hátul jól látható, a mez színétől elütő, egyszínű számok vannak. Minden játékosnak (férfiaknak és nőknek) a mérkőzés alatt a mezt a nadrágba tűrve kell viselniük. A mez alatt rövid ujjú trikó (függetlenül a formájától) nem viselhető, hacsak nincs a játékosnak erre írásbeli orvosi engedélye. Ha az engedélyt megadták, a trikónak ugyanolyan színűnek kell lennie, mint a mez meghatározó színe. Az első játékvezető nem engedélyezheti, hogy bármely játékos olyan eszközt viseljen, ami más játékosnak sérülést okozhat.

Sérülések

Játékos sérülése esetén a játékvezetők megállíthatják a játékot. A mérkőzés folyamán a játékvezetőknek el kell rendelni az olyan játékosok cseréjét, akik véreznek, vagy nyílt sebük van. Ha a sérült játékos javára büntetődobás(oka)t ítéltek, a helyére beállt játékosnak kell az(oka)t végrehajtania. Ha a sérült játékosnak ugrania kellene a feldobásnál, a helyére beállt játékos ugrik.

Kapitány és Edző

A kapitány az a játékos, aki a csapat képviselője a pályán, és ő fordulhat szükséges információkért a játékvezetőhöz. Ezt azonban csak udvarias formában teheti és csak akkor, ha a labda holt és a mérkőzésóra áll. Amikor a kapitány bármilyen érvényes okból elhagyja a játékteret, az edzőnek kell közölnie a játékvezetővel annak a játékosnak a számát, aki távolléte alatt a kapitányt helyettesíti a pályán.

Az edző vagy a segédedző a csapat egyetlen képviselője, aki a mérkőzés folyamán a jegyzőasztal hivatalos személyeivel kapcsolatba léphet statisztikai tájékoztatásért. Legalább 20 perccel a mérkőzés kezdetének tervezett időpontja előtt mindkét edzőnek vagy képviselőjének írott listát kell átadnia a jegyző részére a mérkőzésre játékengedéllyel rendelkező játékosok nevéről és az általuk viselt számokról, valamint a csapatkapitány, az edző és a segédedző nevéről.

Játékvezetők és Hivatalos Személyek

A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van. A FIBA illetékes szerveinek joga van alkalmazni a „három játékvezetős rendszert”, ahol egy első és két második játékvezető működik.

A Játékvezetők Hatásköre és Feladatai

A játékvezetőknek joguk van ítéletet hozni a szabályok megszegésekor függetlenül attól, hogy az a határvonalon belül vagy kívül történt, beleértve a jegyzőasztalt, a csapatpadokat és közvetlenül a vonal mögötti területeket. Hatáskörük akkor kezdődik, amikor belépnek a terembe, húsz (20) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt, és akkor fejeződik be, amikor a játékvezetők a mérkőzés végét jóváhagyták.

Az első játékvezető feladatai közé tartozik többek között a mérkőzés során használandó összes felszerelés megvizsgálása és jóváhagyása, a jegyzőkönyv gondos ellenőrzése és az eredmény jóváhagyása, valamint a végső döntés meghozatala, ha a játékvezetők nem értenek egyet.

Jegyzőasztal Hivatalos Személyei

• Jegyző: Beírja a megfelelő rovatba a mérkőzést kezdő játékosok, valamint minden cserejátékos nevét és számát. Jegyzi a játékosok ellen ítélt személyi és technikai hibákat, és azonnal közli valamelyik játékvezetővel, ha egy játékos ellen az ötödik hibát ítélték. Értesíti a játékvezetőket a következő holtidőkérési lehetőségkor, ha egy csapat holtidőt kért, jegyzi a holtidőket, és tájékoztatja az edzőt, ha már nincs több kikérhető holtideje a negyedben vagy hosszabbításban.
• Időmérő: Elindítja a holtidőt mérő órát és jelzi, amint a holtidő megkezdése óta 50 másodperc eltelt. Biztosítja, hogy a negyed vagy a hosszabbítás lejártát közlő jelzés nagyon hangosan és önműködően szólaljon meg, ami a labdát holttá teszi, és a mérkőzésórát megállítja.

tags: #kosarlabda #mikor #a #haloba #esik

Népszerű bejegyzések:

• Részletek a Kubala Kupa legfontosabb pillanatairól
• Bevezetés a Madden NFL 18-ba
• Részletes elemzés a fizetős focitippekről
• Minden, amit tudni érdemes a magyar foci aktuális állásáról
• Nauru futballálmának újjáéledése