Kossuth Klub: 60 év történelme és kulturális sokszínűsége
A Kossuth Klub 1955 januárjában nyitotta meg kapuit, és azóta is a magyar szellemi élet egyik fontos központja. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára avatta fel az intézményt, amely hamar népszerűvé vált egyetemi színvonalú, ám képesítést nem nyújtó oktatásával.
A klubban helyet kapott a József Attila Szabadegyetem, amely természet- és társadalomtudományi, művészeti előadássorozataival vonzotta az akadémikusokat és professzorokat. Bár Nagy Imre miniszterelnök 1955. áprilisi félreállítása után megszakadt az értelmiséggel tervezett párbeszéd, a teljes elfojtás már nem volt lehetséges. 1955. március 25-én megalakult a klubban a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ) Petőfi Köre, amely 1956 tavaszán és nyarán nagy érdeklődést kiváltó vitákat rendezett.
A forradalom és szabadságharc leverése után a Kossuth Klubot nem zárták be, a kádári-aczéli kultúrpolitika „tűrt” intézménye lett. Falai között föltűnhettek a nem rendszerkonform gondolkodók is, afféle „szelep”-szerepet töltve be, ahol - bár jól kézben tartva - a „rebellis” értelmiség megszólalhatott. A TTIT-ből 1957-ben lett TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat).
Az 1980-as években a klubban tartották a féllegális demokratikus ellenzék egyes rendezvényeit. A rendszerváltás idején, 1990-ben a TIT-egyesületek elestek az addigi állami bevételek nagy részétől, a központosított TIT megszűnt, önálló egyesületek jöttek létre. Kiderült, hogy a Kossuth Klubnak otthont adó egykori Hadik-palotának papírforma szerint nem a TIT a tulajdonosa, úgyhogy hosszú pereskedés, jogi és politikai procedúra kezdődött. Végül 2006-ban az államnak sikerült visszavásárolnia az ingatlant, amely 2011-ben húsz évre a TIT Kossuth Klub Egyesület vagyonkezelésébe került.
A klub ismeretterjesztő jellege mindig is megmaradt. A József Attila Szabadegyetem keretében egyetemi színvonalú oktatást adnak, de képesítést nem nyújtanak. A hallgatóságot évente 4-5000 fő teszi ki. A Tudományfesztivál elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényük évről évre magasabb színvonalon kerül megrendezésre.
A tehetséggondozás kiemelt terület a klub életében. Tanulmányi versenyek, szaktáborok, diákpályázatok révén évente több száz tehetséges diákot érnek el. Külföldi tudományos-szakmai tanulmányutakat is szerveznek.
A klub szellemi kulturális örökség bemutatásában is szerepet vállal. Itt mutatkozott be a Tiszatáj és a Vigília című folyóirat, s itt tartotta első felolvasóestjeit Pilinszky János és Weöres Sándor. A klub kínálatában a Földrajz és Csillagászat témakörök is helyet kapnak, bemutatva az új hatásokat is.
A Kossuth Klubban Jazz Club (BJC) is működik, amely rendszeres és nyilvános próbahelyet nyújt az ide látogatóknak, és a hét minden estéjén jazz előadásokat kínál. A klub hivatalos oldalán további információk olvashatóak.
A Kossuth Klubban lehetőség van sorozatokra beiratkozni az első előadások előtt közvetlenül a jegyszedőknél. Napijegy minden előadásra váltható.
A klub kiállításokat is rendez, és műsora, a Soproni Szemle, illetve a Fehérvár volt. A Tudomány: tudományos hetilap is itt jelent meg.
Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése!
A klubban lehetőség van sorozatra beiratkozni az első előadások előtt közvetlenül a jegyszedőknél. Napijegy minden előadásra váltható.
Várjuk Önöket sok szeretettel!
Kedves Hallgatóink! Technikai okok miatt „Hallgassuk és nézzük együtt” c. Az egyetemes művészettörténet témája ebben az évben a posztimpresszionizmus, illetve a XX. Stílusteremtő géniuszok II.
