Kovács Attila: A Magyar Jégkorong Jövőjének Alapkövei és Az Utánpótlás Fejlesztése
A magyar jégkorongsportban jelentős változások zajlanak, melyek középpontjában Kovács Attila, a hazai szövetség (MJSZ) új sportigazgatója áll. A szakember, aki korábban az Újpesti Jégkorong Akadémia sportigazgatójaként szerzett elévülhetetlen érdemeket, most a Magyar Jégkorong Szövetségnél folytatja a munkát, ahol egy szélesebb körű stratégia megvalósításáért felel.
Pályafutása és Az Újpesti Jégkorong Akadémia Élén Elért Eredményei
Kovács Attila 1996. március 22-én született. Játékosként a MAC utánpótlás-csapataiban szerepelt, majd 2012 és 2014 között Észak-Amerikában is játszott. Az U18-as válogatottal divízió 1/B-s, az U20-asokkal divízió 2/A-s világbajnokságon járt. A 2016/17-es idényben került az UTE felnőttcsapatához, ahol 180 mérkőzést játszott a MOL/Erste Ligában. A 2020/21-es idény végén hagyta abba a profi hokit, és 2021 júliusában lett az Újpesti Jégkorong Akadémia sportigazgatója.
Az újpesti éveire, kezdve a játékosként ott töltött időszakkal, Kovács Attila abszolút pozitívan tekint vissza. Az akadémia szakmai vezetőjeként már a negyedik évet kezdték meg nyáron, és mint mondja, sikeres programot sikerült összeállítaniuk az évek során. Kovács Attila elévülhetetlen érdemeket szerzett Akadémiánk működésének elindításában. Megszervezte a szakmai munkát, kialakította, majd irányította az edzői csapatokat, összehangolta a működésüket.
Hangsúlyozta, hogy ez legfőképp annak a borzasztóan erős és képzett szakmai stábnak köszönhető, amelyik körbevette őt. Ancsin János személyében mindig nagy támogatást kapott a klubtól, de az elnök, Őze István is segítőkész volt, hogy egy olyan szervezetet építsenek fel, amilyet ő kitűzött maguknak. Támogatták azt, hogy azok a szakmai elképzelések, amiket felvázolt, megvalósuljanak. Az évek alatt ugyan változott a stáb felépítése, de az alapgerinc, amelyikkel elkezdték a munkát, a mai napig megmaradt. A legnagyobb pozitívumnak azt tartja, hogy a három év alatt sikerült a magyar jégkorongba több olyan embert integrálni, akik kívülről jöttek, mára pedig kifejezetten képzett szakemberek lettek.
Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó intézmények sikerességének vitathatatlan fokmérője a szerzett érmek, illetve a profi felnőtt csapatba kerülő játékosok száma. Kovács Attila irányítása alatt mindkét mutató alapján Magyarország egyik, ha nem a legsikeresebb műhelye lett az Újpesti Jégkorong Akadémia. Csapataink három teljes szezon alatt három magyar bajnoki aranyérmet, egy ezüstérmet, illetve két bronzérmet szereztek, U18-asaink másodikak, U21-eseink pedig bajnokok lettek az osztrák bajnokságban.
Az MJSZ Sportigazgatójaként Kitűzött Célok és Feladatok
A Magyar Jégkorong Szövetség elnökségének támogatásával új sportigazgató kezdte meg munkáját a szervezetben, a pozícióra Kovács Attilát, az Újpesti Jégkorong Akadémia eddigi sportigazgatóját nevezték ki. A szakember távozik az Újpesttől, és az átadást követően csak a szövetségben dolgozik majd, szorosan együttműködve a szakmai bizottsággal, valamint a válogatottak stábjaival.
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetségnél folytatja a munkát, ahol az Erste Liga, a férfi és női szakág, a versenyiroda, a játékvezetők, az oktatás és képzés irányításáért felel majd, illetve feladata lesz összehangolni a különböző területeket a szakmai bizottság és az alá tartozó munkacsoportok működésével. Nem könnyű döntés távozni az Akadémiáról, de úgy érzi, hogy az új kihívás, amely a Magyar Jégkorong Szövetségben vár rá, lehetőséget ad arra, hogy egy másik szinten is hozzájáruljon a sport fejlődéséhez. „Köszönöm a támogatást, a bizalmat és minden egyes pillanatot, amit együtt töltöttünk” - tette hozzá.
Szakemberképzés és Utánpótlás-nevelés
A sportigazgató hangsúlyozta azt is, hogy elsődleges cél a szakemberképzés. „Az edzőképzésben és a szakemberképzésben hiszek a legjobban. A játékosok úgy fognak tudni fejlődni, ha iránymutatást kapnak. A fiataloknak pedig a környezeti hatások a legfontosabbak, ezt leginkább a szakemberek tudják befolyásolni.” Újpesten minden évben mentoredzővel dolgoztak, 2021-ben Duane Sutter, a másodikban Mark LeRose, a harmadikban a finn Mika Saarinen vette szárnyai alá az akadémiát. Nekik az első és legfontosabb feladatuk az edzőképzés volt. Hetente nyolc órát foglalkoztak az edzőképzéssel, és azzal, hogy az edzők megosszák azt a sok tudást, ami a fejükben van, hogy azt egy lapra tudják hozni.
A cél az, hogy a hazai edzői bázist felvértezzék azzal a nemzetközi tudással, ami elérhető a világban, egyúttal alakítsanak ki egy olyan identitást és rendszert, ami a leghatékonyabb. „Mogyi lesz a legfontosabb bázisa ennek a munkának, az ő szakmai háttere, tapasztalata borzasztóan értékes a magyar jégkorongban, így ahol csak lehet, ezt ki kell használni. Szerencsére a személyes kapcsolatom is kifejezetten jó vele, a jégkorong tekintetében egészen hasonlóan látjuk a dolgokat. Fontos lesz, hogy Mogyival kitűzzük azokat a célokat, amiket szeretnénk együtt elérni.” A felnőttválogatottnál és az utánpótlás-válogatottaknál kitűzött célok és elvek persze eltérhetnek majd picit, hiszen az A csoportos világbajnokságban nem biztos, hogy megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy a saját játékunkat játsszuk. A cél az, hogy évek múlva Mogyi rendszerébe épüljenek be azok a játékosok, akiket a saját utánpótlás-rendszerünkből kineveltünk.
Az Erste Liga és az Akadémiai Rendszer Fejlesztése
Az elmúlt hónapokban felnőttszinten is nagy változásoknak lehetünk szemtanúi, mindezek pedig közvetetten az utánpótláskorúakat, az akadémiákról kikerülő fiatalokat is érintik. Korábban több klubvezető vagy vezetőedző is kritizálta, hogy az Erste Ligás csapatok többsége túl sok - akár tizenkét-tizenhárom - légióst is alkalmaz, így a magyar játékosok nem kapnak elegendő játékidőt a hazai felnőttélvonalban.
„Ennek érdekében ettől az évadtól két fontos változtatást is eszközöltünk a hazai bázisú felnőttélvonalbeli bajnokságban, az Erste Ligában: nyolcra korlátoztuk a meccskeretbe csapatonként nevezhető külföldi játékosok számát. Emellett még további két, a fiatalok szerepeltetését érintő előírás is bekerült a rendszerbe, mivel most már kötelezővé tettük azt is, hogy minden meccsen legalább egy U21-es és két U24-es magyar játékosnak is ott kell lenni a csapatok névsorában” - magyarázta Kovács Attila.
Ezzel párhuzamosan a Ferencváros csatlakozásával immár két magyar csapat szerepel az osztrák bázisú ICEHL-ben. „Mivel az osztrák bázisú bajnokságban maximum tíz légiós nevezhető, így minimum tizenkettő hazai játékosnak kell szerepelni minden együttesben. Egy újabb magyar csapat indulása nyilván azt is jelenti, hogy eddigi tizenkettő helyett most már legalább huszonnégy magyar játékosnak biztosan lesz helye ebben a ligában, ebből pedig a felnőttválogatottunk is biztosan sokat fog profitálni.” Kovács Attila kiemelte Laskawy Ferenc példáját, aki itthon fejlődve, az akadémiai képzést megkapva tudta végigjárni a lépcsőfokokat.
Az Akadémiák Produktivitási Rendszere
„Az elmúlt időszakban a háttérben további változásokról is döntöttünk. Bevezettük az akadémiák produktivitási rendszerét, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a kiemelt utánpótlás-nevelőműhelyek valóban elszámoltathatóak legyenek. Ennek a keretében ezentúl az akadémiai felnőttcsapatokban kötelezően, előre megszabott mennyiségű játékpercet kell adni a fiataloknak. Ez ugyancsak nagy előrelépést jelent a korosztályos éveik végén járó, vagy az utánpótláskorból éppen kiöregedő játékosok számára.”
Azt látni kell, hogy a mostani formájukban 2021-ben indultak el az államilag kiemelt akadémiák, és mint mondja, kellett néhány év, még kiforrja magát és hatékonyan tud működni ez a struktúra. Az első olyan ígéretek a rendszerből még csak most kezdenek el kijönni, akik valóban egy teljeskörű akadémia képzésben tudtak részesülni.
Nemzetközi Példák és Jógyakorlatok
Kovács Attila szerint a finnek a sporttudományt a legmagasabb szinten használják a napi képzésben, nagy hangsúly van azon, hogy a legmodernebb módszerekkel képezzék a sportolókat. Edzői szempontból kifejezetten egy nyitott társadalom az övék, közép-európai szemmel szinte hihetetlen, milyen egységet, együttműködést tudnak például a klubok kialakítani az íróasztal mellett. Aztán persze amikor bedobják a korongot, már mindenki a tudásának a határán játszik, és próbálja az ellenfelét legyőzni. Nagyon sok olyan része van a finn hokinak, amit el tudunk sajátítani, de a svéd, a svájci vagy az észak-amerikai hokiban is sok olyan gyakorlat van, ami hasznos lehet nekünk.
„Sok időt töltünk jégcsarnokokban, hogy kiderüljön, hol vagyunk elmaradva. A pszichológusnál és dietetikusnál tartunk jelenleg, az egyik legnagyobb felismerésünk éppen a dietetika terén volt.” A lemorzsolódással kapcsolatban azt mondta, hogy 6-8 éves korban nem tartják elég jónak magukat a gyerekeket és abbahagyják a sportot - pedig ekkor még nem lenne szabad ilyen megállapításra jutni. Egy kutatást idézve elmondta, hogy az Y-generáció 23%-a szeretne sportolni, egy generációval korábban ez az arány még 41% volt. Szintén megemlítette a multisport-szemlélet fontosságát: „Nem szabad bezárni a gyerekeket egy zárkába!”
tags: #kovacs #attila #jegkorong
