Kovács Attila Pályafutása és Életútja – A Kétszeres Válogatott Kapus Története

Az élet számos megpróbáltatása után a Csepel korábbi kapusa, Kovács Attila február 24-én tölti be 70. életévét. Kovács Attila, aki 1956-ban született, egész pályafutása során bizonyította, hogy a védés tudománya vérében volt. A vonalon bravúros volt, és a beadásoknál sem jött zavarba, amint azt kapustársa, Hajdú Lajos is megerősítette: „Nagyszerűek a képességei.”

Korai Évek és Családi Örökség

Kovács Attila tősgyökeres pécsiként már gyermekkorában megismerkedett a kapus poszttal, hiszen édesapja is az NB I-ig jutott a Pécsi Lokomotívban 1952-ben. Édesapja, a szintén válogatott Katzirz Béla és Kovács Attila edzője is volt, ami komoly alapokat adott pályafutásának. Az 1977/78-as bajnokságban a Pécsi MSC játékosa volt, ám Katzirz Béla mellett nem tudott szerephez jutni. Főszereplő volt abban, hogy a csapat feljutott az NB I-be, de a következő szezonra nem tartott a csapatával az első osztályba, inkább az akkor kiesett Csepelt választotta.

Kovács elmondása szerint ez a döntés elsőre furcsán hangozhatott: „Némiképpen furcsa, hogy amikor a PVSK az NB II-ből az élvonalba jutott, ön az első osztályból kieső Csepelhez igazolt. Miért? Ez így valóban furcsán hangzik, de az történt, hogy egy korábbi Csepel-PVSK találkozón kiszúrtak a csepeliek, le akartak igazolni, csakhogy Pécsről nem engedtek el, fél évet ki kellett várnom. Így az őszi szezonban ugyan a PVSK-ban védtem, de tavasszal egy meccsen sem. A Csepel viszont kiesett az NB I-ből, így már a másodosztályban kerültem oda.”

Sikerévek Csepelen

A Csepelhez való csatlakozás után Kovács Attila gyorsan beilleszkedett a csapatba. Az NB II-ben felváltva védtek Hajdú Lajossal, 20 találkozó jutott neki. Teljesítményével és koránál fogva előbb-utóbb végleg kiszorította veterán kollégáját, aki egyáltalán nem vetélytársként fogadta, sokat segített neki, tudta, övé a jövő. 1979 tavaszán már ő állt a kapuban. Bár az első idényben kiestek az NB I-ből, rá egy évre visszajutottak. Mi több, a Közép-európai Kupában 1981-ben csak rosszabb gólkülönbséggel lettek másodikok az eperjesiek mögött. Az 1981-1982-es idényben a Csepel kapta a legkevesebb gólt a mezőnyben, 1983-ban pedig negyedikek lettek. Jó csapat volt Lazsányival, Kelemen Gusztival, Gálhidi Gyurival, Kincses Bélával, Dékány Dekával, no és persze Kőhalmi Gáborral.

Válogatottság és Nemzetközi Figyelem

Kovács Attila kiváló teljesítményére a válogatott szakemberek is felfigyeltek. Csepelről lett utánpótlás-válogatott 1979-ben. 1980-ban pedig nagy megtiszteltetésnek számított, hogy a ligaválogatottként túrázó Ferencváros magával vitte Dél-Amerikába. Jól is ment neki a védés.

1983-ban a Labdarúgás havi lap szerkesztősége által kihirdetett Év tizenegyébe is bekerült. Ez a válogatás, amelyet 16 NB I-es klub vezetőedzője, 12 elismert szakember és 23 sajtószerv szavazata alapján állítottak össze, egyértelműen mutatta tehetségét. Győzelme egyértelműsége abból is látszik, 15 szavazatával messze megelőzte a többi kapust.

Az Év Tizenegye (1983) és a Kapusok Pontszámai:

Kapusok pontszámai: Kovács A. 15, Disztl P. 8, Kovács L. 6, Andrusch, Hegedűs 2-2, Zsiborás, Kiss I. 1-1.

Kovács Attila 1983 ősze és 1984 tavasza között 7 alkalommal a felnőtt válogatott mezét is felhúzhatta, ő volt a magyar labdarúgás történetének 71. válogatott kapusa. Dr. Lakat Károly szövetségi kapitány már 1979-ben, az Egyesült Államok elleni találkozó előtt leültette a kispadra, de az őt váltó Mészöly Kálmánnál sem került pályára. Mezey György figyelt fel rá, és behívta az olimpiai csapatba. Egy nagyválogatott meccs volt a Népstadionban az NSZK ellen, amely előtt az olimpiai együttes a szovjetekkel mérkőzött. Kovács az utóbbin védett, aztán az angolok ellen három-nullára elvesztett vébé-selejtezőn mutatkozott be a nagycsapatban.

Mezey György joggal hitte, megtalálta kapusát, hiszen óriási tehetség volt az akkor huszonhét éves hálóőr, ő volt az egyik Mezey-bébi, a kapitány felfedezettje. Kovács Attila nagyon jó szakembernek tartotta Mezeyt, és elmondása szerint a kapitány figyelembe vette a javaslatait is: „Kőhalmi Gabit én javasoltam neki az együttesbe, meghallgatott, azt mondta, én védek, nekem kell tudni, melyik centerhalf mögött vagyok a legnyugodtabb.” A belgiumi EB-re készülő belga válogatott elleni 1984. júniusi mérkőzésen, amely 2:2-es döntetlennel zárult Brüsszelben, Kovács több nagy ziccert is megfogott, és a mérkőzés hőse lett. Nem véletlen, hogy ekkor már a Bayern München is szerződést kínált neki, és belga csapatok is érdeklődtek informális szinten. Azonban akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy kiengedjék egy nyugati klubba, disszidálni pedig nem akart.

A Bundabotrány - Egy Karrier Derékba Törése

„Régebben sokszor elgondolkodtam, mi lett volna, ha… Ha leigazol a Bayern München” - mondta Kovács Attila. Ez a gondolat azonban örökre csak álom maradt. Gyakorlatilag kirobbanthatatlan lett az A-csapatból, de még egy év sem adatott a legjobbak között, a belgák elleni 1984. júniusi mérkőzésen védett utoljára. Pár nappal az utolsó válogatott mérkőzése után borult itthon a bili, hogy csapatok, játékosok adták-vették a bajnoki mérkőzéseket. Augusztus végén robbant a bomba, bundázás miatt őt és Kőhalmit tíz évre eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. Az 1984-es Volán-Honvéd (6-6) és a Nyíregyháza-Diósgyőr (2-7) meccsek mellett a Csepel-Nyíregyháza (0-3) is terítékre került. „...és még néhány mérkőzés, amelyeken nem is védtem, mégis megbüntettek” - idézte fel a kapus.

Ez az időszak mélyen érintette: „Se kép, se hang, elvesztettem a talajt a lábam alól. Örültem, hogy munkát találtam.” Előzetesben is volt huszonhárom napot, sőt elvitték Tökölre, ahol kényszerintézkedés keretében akarták kihallgatni, de az egészségügyi részleg sportszerető orvosa ezt megakadályozta. Nagy szerencséje volt, hogy tudta, ki ő.

Nem ő volt az egyetlen, aki belekeveredett, vagy csak a gyanú árnyéka vetült rá. Az akkori csepeli közegről mindent elmond, hogy vele együtt másik három játékostársa kapott olyan léptékű büntetést, hogy örökre eltűntek a süllyesztőben: Kőhalmi Gábor, Lazsányi László és Gendur László. Mezey György mindent elkövetett, hogy enyhébb büntetést kapjon, hiszen vele tervezte kezdeni a VB-selejtezőket, de az MLSZ korifeusai elutasították Mezey kérelmét, maradt az eredeti verdikt.

Kovács Attila szerint koncepciós per folyt ellenük: „Haragudott valakire? Persze, de magamba fojtottam. Azóta pedig a szerintem felelősök elhunytak. Negyven év távlatából sem lehet megemlíteni a nevüket? Nem akarom, magas rangú katonai és politikai beosztást töltöttek be. A lényeg, hogy a Honvédnak kellett megnyernie a bajnokságot, ezért porciózták ki úgy a büntetést, hogy csak annyi pontot vontak le, amennyivel még bajnok lehetett. Az egyik vezető kijelentette, válogatott labdarúgók fejét akarja látni porba hullani. A honvédosokat leszámítva Kőhalmival ketten voltunk válogatottak…” Ami tény, utólag többek elmeséléséből derült ki, dr. Puskás Lajos, a Csepel akkori edzője nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az akkori, amúgy többre hivatott csapat morálisan teljesen széthulljon. A többség megúszta egy ejnye-bejnyével, vagy felfüggesztett eltiltással. Kovács Attila azonban nem volt ennyire szerencsés. Mégis ő lett a fő bűnbak, a magyar labdarúgás rákfenéje. Az eltiltottak közül Kovács volt az egyetlen, aki ellen nem volt soha és semmilyen közvetlen bizonyíték a kérdéses mérkőzések befolyásolása kapcsán. Nagyon nagy az esélye annak, hogy az akkori politikai és katonai hatalom valamikről és valakikről nagyon el akarta terelni a figyelmet. Gyakorlatilag vele vitették el a balhét, mások viszont megúszták.

Ám még októberben hat évre csökkentették az eltiltását, és 1986 augusztusában visszakapta a játékjogát. Gyakorlatilag két évre esett ki a futballból. Az MLSZ alkalmazottai sajnálkoztak, mindenki felfelé mutatott, ami Kovács szerint is azt jelezte, hogy koncepciós per folyt ellenük.

Visszatérés és Újabb Kihívások

Harmincévesen egy kapus nem számít öregnek, így Kovács Attila visszatérhetett. „Rosszul döntöttem, amikor a Vasashoz írtam alá. Hívott Komora Imre is a Honvédtól már vezetőként, de amikor hazamentem, otthon vártak a piros-kékek elöljárói, s feléjük billent a mérleg nyelve.” Második vasasos évében vetélytársat kapott Andrusch József személyében, és végül Andrusch lett az egyes mez tulajdonosa. Kisteleki István egy Vasas-Kaposvár mérkőzés után közölte, elégedett vele, de Békéscsabán nem ő véd. Kölcsönbe Kaposvárra került, majd Finnországba, ahol jól érezte magát, de súlyos Achilles-ín-sérülést szenvedett.

Mire felépült, Mészáros Bubu beprotezsálta egykori klubjába, a Vitoria Setúbalba. 1989 december végén már a repülőjegye is megvolt, hogy kiutazzon a szerződését aláírni, de Portugáliában utolérte a bundázás híre, amely egy magyar újságban megjelent hírrel jutott el a portugálokhoz. Fénye, lendülete, úgy tűnt, végleg megkopott, nem tudott élni a lehetőséggel, hogy visszakapaszkodjon az NB I. körforgásába.

Pályafutása lezárását követően többfelé edzősködött, de akkor sem ijedt meg, ha másfajta munkát kellett végeznie. Volt utazási irodai munkatárs, grillcsirkeárus és raktári dolgozó, de persze nem szűnt benne a futball iránti szerelem. Később szakedzői diplomát szerzett, kapusiskolát is nyitott.

Személyes Megpróbáltatások és Felépülés

Kovács Attila élete sajnos nem csak a sportsikerekről és a bundabotrányról szólt, hanem súlyos személyes megpróbáltatásokról is. A 2010-es évek második felében szomorú híreket is lehetett hallani róla. Először a felesége, akivel akkor már majdnem negyven éve együtt voltak, egy fürdőszobai baleset következtében maradandó agykárosodást szenvedett, így az ápolása is férje nyakába szakadt. Ezzel párhuzamosan kis híján hajléktalanná vált, mert képtelen volt fizetni a svájci frank alapú lakáshitelt. Csepel polgármesterének köszönhetően bérelhetett egy garzont, abban pedig Deutsch Tamás az MTK elnökeként segített, hogy a klub női csapatánál edzősködhetett.

„Nem vidám történet az öné, pláne úgy, hogy élete majdnem tragédiába torkollott” - hangzott el egy interjúban. Kovács Attila megerősítette: „Igen, alaposan megrángatott az élet: egyfelől súlyosan beteg feleségem elhunytáig otthonba kényszerült, ezzel párhuzamosan kis híján hajléktalanná váltam, mert képtelen voltam fizetni a svájci frank alapú lakáshitelt.” A nehézségek sora itt sem ért véget. „Azt leszámítva, hogy egy súlyos balesetet szenvedve élet és halál között voltam, és nem sokkal később szívműtéten is átestem, igen…” - mondta a kérdésre, hogy egyenesbe jött-e az élete.

Végül, hetven felé rátalált a boldogságra Tímea személyében, aki mindenben mellette áll. Ahogy ő összegezte: „Ha most televízióban vagy rádióban lennénk, egy hosszú sípolás hallatszana a szöveg helyett… De abban biztos vagyok, hogy hátralévő időmben boldog leszek, mert hetven felé rátaláltam Tímeára, aki mindenben mellettem áll.”

tags: #kovacs #attila #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• A Gyirmót egykori gólvágója
• Hakuna Matata: új perspektíva
• Spalding kosárlabda részletek
• Kosárlabda Amőba Játék Bérlés
• Alapvető kosárlabda szabályok