Kovács Ferenc: A Legendás Labdarúgó és Mesteredző Életútja

Kovács Ferenc, akit sokan csak "Feri bácsiként" ismernek, 1934. január 7-én született Budapesten, és életének 84. évében, 2018. május 30-án hunyt el Székesfehérváron. A magyar labdarúgás egyik legkiemelkedőbb alakja volt, aki mind játékosként, mind edzőként maradandót alkotott. Talán csak edzőként ismeri mindenki, pedig van neki figyelemreméltó játékosmúltja is. Ő az egyetlen magyar, aki futballistaként és szakemberként is nemzetközi kupadöntőben szerepelt magyar csapattal.

Az egykori válogatott, 1960-ban olimpiai bronzérmes labdarúgóból a visszavonulása után szövetségi kapitány, mesteredzői címmel elismert sikeres klubedző lett. Kovács Ferenc az egyetlen honfitársunk, aki labdarúgóként és szakvezetőként is nemzetközi kupadöntőben szerepelhetett egy magyar csapattal.

Játékos Pályafutása: Az MTK Legendája

Kovács Ferenc rendkívül fiatalon, tizenhárom évesen kezdett focizni. A negyvenes évek második felében a Kossuth Előre kölyökcsapatában nyerte meg a Neményi pályán a mezítlábasok bajnokságát. A kölyökcsapatában remeklő legényt az Előre Sport Club is hívta a soraiba, de ő az MTK-t választotta. 1947-ben lett az akkor még kék-fehérek igazolt játékosa. Pályafutása során kizárólag az MTK-ban futballozott, bárhogy is nevezték éppen akkor a klubot: a Budapesti Textiles, a Budapesti Bástya, a Budapesti Vörös Lobogó és az MTK színeiben is szerepelt 1947 és 1965 között.

Az élvonalban 1954-ben, az akkor Bp. Vörös Lobogónak nevezett csapatban mutatkozott be. 1965-ig összesen 195-ször játszott az NB I-ben, és 12 gólt szerzett. Középpályás poszton szereplő legendánk játékosként kétszeres magyar bajnok (az 1957-1958-as szezonban), kétszeres Közép-európai Kupa győztes (1955-ben és 1963-ban) és KEK-döntős volt. Emellett ötszörös bajnoki ezüstérmes címet is szerzett.

Nemzetközi Klubszereplés és a KEK-döntő

Legnagyobb nemzetközi sikerét utolsó teljes idényében, 1964-ben érte el, amikor az MTK-val döntőbe jutottak a Kupagyőztesek Európa Kupájában (KEK). Játszott a 3-3-as döntetlennel végződött brüsszeli fináléban és a megismételt antwerpeni mérkőzésen is, ahol végül a portugál Sporting Lisboa 1-0-ra győzött. A kupasorozat során a 11 mérkőzésből 8 alkalommal lépett pályára, és a Zwickau ellen 11-esből gólt is szerzett. A Celtic elleni elődöntő első mérkőzését Sándor „Csikarral” együtt, sérülés miatt, kihagyták. A 0-3 után visszatértek, és 4-0-s győzelemhez segítették az MTK-t!

Válogatott Szereplés és Az Olimpiai Bronzérem

A válogatottban egyetlen egyszer, 1955. november 12-én lépett pályára a svédek ellen a Népstadionban megnyert 4-2-es találkozón, Várhidi Pál helyére a második félidőre beállva. Címeres mezben nagyszerű emlék az 1960-as római olimpia is, ahol alapemberként mind az öt mérkőzést végigjátszotta, megszerezve játékos-pályafutása talán legértékesebb érmét, a bronzot. Az olimpiai válogatottban összesen nyolc alkalommal lépett pályára.

Képességeiről mindent elmond, hogy 1956 őszén a Manchester United leszerződtette volna, de ezt nem engedték meg, így maradt Magyarországon. Saját bevallása szerint, amennyiben távozik, vélhetőleg rajta lett volna a "vörös ördögök" 1958. februári müncheni repülőgép-szerencsétlenségének áldozatai között, ami mentette meg az életét. Egy makacs sérülés miatt végül 1965-ben, harmincegy évesen fejezte be aktív játékos pályafutását.

Edzői Karrierje: A Mesteredző

Játékos pályafutása befejeztével Kovács Ferenc azonnal edzői pályára lépett. 1965-ben az MTK utánpótlásában kezdte edzői pályafutását, három évig utánpótlásedző volt. 1968-ban már a nagycsapat kispadján ülhetett, és két idényen át vezette a kék-fehérek edzéseit. Az első szezonban tanítványai megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát. Ezt követően 1970 és 1972 között az Egri Dózsa csapatát irányította.

A Videoton és az UEFA Kupa-döntő

Edzői pályafutásának legnagyobb sikereit a Videotonnal érte el, ahol három időszakban is volt vezetőedző. Először 1972 és 1977 között, amikor megszilárdította a székesfehérvári csapat helyét az élvonalban, sőt az 1975/76-os idényben az utolsó pillanatig nagy versenyben volt a bajnoki címért a Ferencvárossal, de végül a második hellyel kellett beérnie.

Második székesfehérvári korszaka a nyolcvanas évek közepén, 1983 és 1986 között volt. Ebben az időszakban két bajnoki harmadik hely mellett az 1984-1985-ös UEFA Kupa-döntőbe jutás volt edzői pályafutásának csúcsa. Ennek az eredménynek köszönhető, hogy a Vidi elindulhatott az 1984-85-ös UEFA Kupában, amelynek során folyamatosan zseniális húzásokkal sokkolta ellenfeleit és készítette fel a csapatot a magyar labdarúgás történetének egyik legemlékezetesebb fejezetére.

A fináléig vezető úton a Videoton a Dukla Prahát, a Paris Saint-Germaint, a belgrádi Partizant, a Manchester Unitedet és a Zseljeznicsart is kiejtette. A Real Madrid elleni döntőben a Santiago Bernabéuban rendezett második mérkőzésen 1-0-ra tudott nyerni a Vidi, ám 3-1-es összesítésben a spanyol gigász bizonyult jobbnak. Harmadik fehérvári edzői időszaka mindössze egy idényig tartott 1987/88-ban, a korábbiaknál kevesebb sikerrel.

Szövetségi Kapitányként és További Klubok

1977-ben a bajnok Vasas SC irányítását vette át Illovszky Rudolftól. Eközben a világbajnokságra készülő magyar válogatottnál Baróti Lajos szövetségi kapitány segítője is volt 1977 és 1978 között. Az argentínai torna után a leköszönő Baróti helyett ő lett a szakvezető, az 1979-es lemondásáig nyolc mérkőzésen, 1978. szeptember 20. és 1979. május 19. között két győzelem, négy döntetlen és két vereség volt a mérlege.

A válogatott után 1980-ban visszatért az NB I-be, és három idényen át a Debreceni VSC-t edzette. Az 1986/87-es idényben a spanyol Las Palmas edzője volt. Később dolgozott még a Szeged SC-nél (1989-1990) és két évig az Újpestnél is (1990-1992). Az újpestiek irányítását 1990-ben vette át, éppen akkor, amikor a névváltozás zajlott, s az Újpesti Dózsából Újpesti TE lett. Két csapatával is, az MTK-val 1968-ban, az Újpesttel pedig 1992-ben megnyerte az országos kupát.

Kovács Ferenc pályafutásának állomásai

Elismerések és Emlékezete

Kovács Ferenc edzőként összesen 533 magyar bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, ezzel a magyar örökranglistán Garami József, Lakat Károly, Csank János, Jávor Pál és Gellei Imre mögött a 6. helyen áll. 1983-ban mesteredzői címmel ismerték el munkásságát. 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet. 2008-tól haláláig tiszteletbeli elnöke volt a Videoton FC-nek, és a Puskás Akadémia szakmai tanácsadó testületének is tagja volt.

Halála alkalmából többen emlékeztek meg róla. - Kovács Ferencről mindig a szakmai tudás és emberi tisztesség fog az eszembe jutni. Hihetetlen, hogy nemrég még együtt néztük a Magyar Kupa-döntőt vagy a Videoton bajnoki mérkőzését. Ahogy mindig, most is tele volt vitalitással, tenni akarással. Feldolgozhatatlan, hogy távozott közülünk - emlékezett rá az egyik pályatársa. Kovács Ferenc Pesterzsébeten található sírja is őrzi emlékét.

tags: #kovacs #ferenc #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• A Seattle Seahawks múltja és jelene
• Az Érdi VSE NB III-as szezonja
• tudnivalók az Arsenal és a Fiorentina női BL-összecsapásáról
• A Barcelona kerete és edzői tervei
• Az olomouci klub ligabeli szereplése