Kovács Ferenc: A magyar futball legendája játékosként és edzőként
Kovács Ferenc 1934. január 7-én született Budapesten. A játékosként a válogatottságig és a KEK-döntőig, edzőként a szövetségi kapitányságig és az UEFA-kupa-döntőig jutó Kovács Ferenc életének 84. évében, 2018. május 30-án, szerda délután váratlanul rosszul lett, és tragikus hirtelenséggel elhunyt Székesfehérváron. Kovács Ferenc 84 évet élt.
Kovács Ferenc azon kevesek közé tartozik Magyarországon, aki játékosként és edzőként is európai kupadöntőbe jutott. Az egykori válogatott, 1960-ban olimpiai bronzérmes labdarúgóból visszavonulása után szövetségi kapitány, mesteredzői címmel elismert sikeres klubedző lett.
Játékos-pályafutás az MTK-nál
Kovács Ferenc a negyvenes évek második felében a Kossuth Előre nevű kölyökcsapatban nyerte meg a mezítlábasok bajnokságát. 1947-ben lett az MTK igazolt játékosa, majd egész játékos-pályafutását az MTK-ban töltötte. Labdarúgóként az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az élvonalban, az akkor Bp. Vörös Lobogónak nevezett csapatban. Kovács Ferenc első találkozóját az NB I-ben, 1954-ben, a 20. születésnapja előtt játszotta a Csepel ellen 4-1-re megnyert hazai bajnokin. Az olimpiai bajnok Kovács Imre, valamint öccse József miatt Kovács III néven szerepelt a csapatban.
Az MTK neve akkor Bp. Vörös Lobogó volt, és több mint 10 éven keresztül viselte a kék-fehér mezt. Az akkoriban Vörös Lobogó néven szereplő együttesben 1954-ben debütált, 1965-ig 195 alkalommal húzta magára a kék-fehérek szerelését az NB I-ben. A csapattal az 1957-1958-as szezonban magyar bajnok volt, az idényben 23 bajnokin lépett pályára. Egyszeres bajnokként és ötszörös ezüstérmesként vonult vissza. Az 1958 tavaszán bajnoki címet nyerő gárdában a régiek mellett már felbukkantak az új csillagok, Sipos Ferenc és Kovács III Ferenc.
Az MTK-val a nemzetközi színtéren is kiemelkedő eredményeket ért el. A Közép-európai Kupát (KK) 1955-ben és 1963-ban nyerte. Kovács Ferenc az MTK 1963-as Közép-európai Kupa-győztes tablóján is szerepel. Legnagyobb nemzetközi sikerét utolsó teljes idényében érte el az 1964-es KEK döntőbe jutással. Az 1963-1964-es szezonban részese volt az első nemzetközi kupadöntős magyar klubszereplésnek - nem számítva a KK-t. Kovács Ferencnek nagy szerepe volt a fináléba jutásban: a Celtic elleni elődöntő első mérkőzését Sándor „Csikarral” együtt, sérülés miatt, kihagyták. A 0-3 után visszatértek, és 4-0-s győzelemhez segítették az MTK-t! Az MTK a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) a fináléig jutott. A kupasorozat során a 11 mérkőzésből 8 alkalommal lépett pályára és a Zwickau ellen 11-esből gólt is szerzett. A döntőben a magyar csapat 3-3-s döntetlent játszott a Sporting Lisszabonnal, ám az első, 3-3-ra végződött mérkőzés után az ismétlés egy súlyos kapushiba után a portugálok javára dőlt el, akik 1-0-ra győztek, így elhódították a serleget. Kovács Ferenc 1965-ben búcsúzott, még akkor is pályára lépett két bajnoki találkozón.
Képességeiről mindent elmond, hogy 1956 őszén a Manchester United leszerződtette volna - szerencsére nem ment, ez mentette meg az életét. A Vörös Ördögök akkori generációja 1958 februárjában Münchennél légibalesetet szenvedett.
Válogatottbeli szereplés
Nem maradt ki a pályafutásból a válogatottság sem. Kovács Ferenc a magyar labdarúgó-válogatott mezét hivatalosan egyszer öltötte magára, 1955. november 13-án a Népstadionban. A Svédország elleni 4-2-es siker során a szünetben állt be Várhidi Pál helyett. Címeres mezben nagyszerű emlék az 1960-as római olimpia is: alapemberként mind az öt mérkőzést végigjátszotta, megszerezve játékos-pályafutása talán legértékesebb érmét, a bronzot!
Edzői karrier - Az első lépések és klubok
1965-ben kezdte edzői karrierjét az MTK utánpótlásánál, harmincegy évesen. Két év elteltével, az 1968-as szezonban már az első csapat kispadján ült, majd két idényen át vezetőedző volt. Pályafutásának állomásai sokszínűek voltak, több magyar klubnál és külföldön is megfordult:
- MTK (1965-1968 utánpótlás, 1968-1969 vezetőedző)
- Egri Dózsa (1970-1972) - feljutás az élvonalba
- Videoton SC (1972-1977)
- Vasas (1977-1978)
- Magyar válogatott pályaedzője (1977-1978)
- Magyar válogatott szövetségi kapitánya (1978-1979)
- Debreceni MVSC (1980-1983)
- Videoton SC (1983-1986)
- Las Palmas (1986-1987) - Spanyolország
- Videoton SC (1987-1988)
- Szeged SC (1989-1990)
- Újpesti TE (1990-1992) - Magyar Kupa-győztes
Két csapatával, az MTK-val 1968-ban, az Újpesttel pedig 1992-ben megnyerte az országos kupát. A válogatottnál Baróti Lajos segítőjeként vett részt az 1978-as világbajnokságon, majd az argentin vb után leköszönő Baróti helyett ő lett a válogatott szövetségi kapitánya. Kovács Ferenc a magyar válogatottat 1978 és 1979 között 8 találkozón irányította. Külföldön egy évet töltött, 1986-ban volt a Las Palmas mestere, ám a spanyol kirándulás nem sikerült jól, a következő év márciusában menesztették. A nem túl erős Las Palmas egy évvel később, utolsó helyen esett ki a másodosztályba.
A Videotonnal elért sikerek korszaka
Kovács Ferenc összesen három különböző időszakban volt a fehérváriak vezetőedzője. Amikor 1972-ben a Videotonhoz került, még az volt a feladat, hogy a nemrég feljutott csapat helyét megszilárdítsa az élvonalban - vezetése alatt aztán először vált a magyar futball markáns tényezőjévé a Vidi. Az 1975/76-os bajnokság, amely a Vidi történetének addigi legjobb NB I-es szezonja volt, mégis félig-meddig keserű emlékként maradt meg a szurkolók, a játékosok és persze Kovács Ferenc számára is. A csapat, teljesítménye alapján teljesen egyenrangú ellenfele volt a Ferencvárosnak, a bajnoki címért folytatott versenyfutás azonban nem feltétlenül tiszta körülmények között dőlt el. Kovács Ferenc ezt követően még egy szezont maradt Fehérváron, majd hét év elteltével, 1983-ban tért vissza.
„Elmondtam a fiúknak, most vannak abban a korban, amikor valamit még elérhetnek akár hazai, akár nemzetközi szinten. Hatottam az önbecsülésükre, ezen kívül olyan fizikai munkát végeztettem velük, ami alapján kijelenthettem: kikaphatunk, de senki nem fog lefutni, felőrölni minket” - emlékezett vissza új székfoglalójára. Az eredmény ismert: a csapat, amelybe csak Burcsa Győzőt igazolta vissza Győrből, bajnoki bronzot szerzett, és indulhatott az 1984/85-ös UEFA-kupában. A nyolcvanas évek közepén két bajnoki harmadik hely mellett, az 1984-1985-ös, a Videoton FC-vel elért UEFA-kupa-döntőbe jutás volt edzői pályafutásának csúcsa.
Real Madrid-Videoton | 0-1 | 1985. 05. 22 | MLSZ TV Archív
Mindazonáltal vitathatatlan, hogy edzői pályafutásának legnagyobb sikere a Videotonnal az UEFA-kupa döntőjébe menetelés, 1984-1985-ben. A fináléig vezető úton a Dukla Prahát, a Paris Saint-Germaint, a belgrádi Partizant, a Manchester Unitedet és a Zseljeznicsart ejtette ki. Az akkori Vidi olyan focit játszott, amit ma visszanézve is európai színvonalúnak látunk, nem kötött posztokon mozgó, egyénileg és taktikailag remekül képzett játékosokkal. Hogy mindebben mekkora érdemei voltak a mindig higgadt, tárgyilagosan, de soha nem sablonosan nyilatkozó Kovács Ferencnek, azt felesleges ecsetelni. A legmodernebb edzők között volt az ellenfelek feltérképezését, saját csapata erényeinek kihasználását illetően.
Nincs valamirevaló fehérvári (és talán magyar) futballszurkoló, aki ne sorolná a Dukla Praha elleni sóstói meccstől a Real Madrid elleni, Bernabeuban játszott döntőig menetelő piros-kék csapat alapösszeállítását. Disztl Péter - Végh, Disztl László, Csuhay, Horváth - Burcsa, Csongrádi, Vadász - Májer, Szabó, Novath volt a kezdő tizenegy azon a madridi estén is, amelyen 1-0-ra győzőtt a Vidi, Májer Lajos bombagóljával. Azonban 3-1-es összesítésben a spanyol gigász bizonyult jobbnak. Nagyszerű játékosok voltak még részesei a sikernek, Koszta, Borsányi, Palkovics, Wittmann, Vaszil, Faddi, Gömöri, Gyenti is játszott a Dukla, Paris Saint Germain, Partizan, Manchester United, Zseljeznicsar, Real Madrid elleni "tizenkét és fél" meccsen (a köd miatt félbeszakadt Vidi-PSG visszavágó adja a felet...). A mesteredző az "uefás" idényben itthon ismét harmadik lett a Vidivel, majd még egyszer visszatért a Sóstói Stadionba, az 1987/88-as idény azonban nem hozott hasonló sikert.
„Amikor a legelső alkalommal megkerestek Fehérvárról, én egy lépcsőfoknak tekintettem a Videotont. Végül, kis túlzással, az életem lett ez a város. Bármelyik korszakra gondolok vissza, ragyogó csapatom volt Sóstón. Volt amikor jól ment, de nem engedték, hogy bajnokok legyünk, volt amikor átalakult a csapat, de ennek ellenére jó volt a közösség. Volt, amikor remekeltünk a nemzetközi színtéren és divat lett a Videotonnak szurkolni. Soha nem felejtem el azokat az embereket, akik a lámpaoszlopokra kapaszkodva nézték a meccseinket: vagy azért, mert nem volt pénzük, vagy azért, mert elfogytak a belépők. Mindig ott voltak velünk, mellettünk álltak. Család volt Sóstón, egy nagy család, amelyhez megtiszteltetés tartozni” - nyilatkozta Kovács Ferenc korábban.
Öröksége és elismerései
Összesen 533 NB I-es bajnokin ült a kispadon edzőként, ezzel a honi örökranglistán Garami József, Lakat Károly, Csank János, Jávor Pál és Gellei Imre mögött a 6. a rangsorban. Már visszavonult, nyugdíjasként élt, amikor a felcsúti akadémia szakmai tanácsadójának kérték fel, s visszatérve a futball vérkeringésébe ismét bizonyította, hogy kiváló szeme van a játékhoz. Kovács Ferenc 2008-tól a Puskás Akadémia szakmai fejlődését segítette, mint az intézmény tanácsadó testületének tagja. 2008-tól tíz éven át, 2018. május 30-án bekövetkezett haláláig a Videoton FC tiszteletbeli elnöke volt. Számára a titulus nem csak egy üres szólam volt, hiszen szinte nem telt el nélküle Vidi-meccs, edzőmérkőzésekre, valamint idegenbeli bajnoki találkozókra is kísérte a csapatot. A Videoton tiszteletbeli elnöke lett, mai napig járta a pályákat, megtalálható Vidi-, Puskás Akadémia - és válogatott mérkőzéseken is, és megkerülhetetlen a véleménye, amit továbbra is markánsan, lényeglátóan fogalmazott meg.
Pontosan tíz éve, 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet. A legendás mesteredzőt - akit szakmai tudása mellett kiemelkedő emberi tisztesség jellemzett - az MTK Budapest, a Videoton FC és az MLSZ is saját halottjának tekinti. A sikeres szakvezetőre emlékezve 2023 augusztusában, a Fehérvár FC aktuális hazai bajnokiját megelőzően avatták fel Kovács Ferenc bronzszobrát, Nagy Benedek alkotását, amelyen a tréner a kispadon ülve dirigálja együttesét, a Sóstói Stadion bejáratánál.
tags: #kovacs #ferenc #labdarugo #1950
