Kovács Zoltán: Újpesttől a Válogatottig és a Magyar Futball Rivalizációi

Az MTK nevelése, irányította a Diósgyőrt és a Fehérvárt, mégis, mindenki újpestinek tekinti - ahogyan Kovács Zoltán is önmagát. A háromgyerekes édesapa, a szeptember 24-én az 50. életévét betöltő hússzoros válogatott csatár az eddig eltelt öt évtizedéről beszélt a Képes Sportnak. Kovács Zoltán játékosként az Újpest szurkolók kedvence volt. Az egykori csatár a pályafutása lezárása után aztán a lila-fehérek sportigazgatója lett, de ezt a feladatot ellátta Diósgyőrben és Fehérváron is. Jelenleg elnöki tanácsadóként dolgozik a Megyeri úton.

Életútja és Pályafutásának Kezdetei

Kovács Zoltán 1973. szeptember 24-én született Budapesten, a Mária utcában - néhány méterre a kilencedik kerülettől. Szülei a kórházból Nagytéténybe vitték haza, így nagytétényi gyereknek tartja magát.

A szülei egyformán 1945-ben születtek, sajnos a haláluk is közel volt egymáshoz, apja 2011-ben hunyt el, anyja egy évvel később ment utána. Hiányoznak nagyon, de leginkább azt sajnálja, hogy csak a 2001-ben született Dominik fiával lehettek sokat, az ikrek, a 2007-ben született Patrik és Liza már keveset kapott az apai nagyszülőkből. Szerencsére, a párja szülei még itt vannak velük.

Nagytétény a felhőtlenül boldog gyermekévek színtere volt. Apja a kereskedelemben dolgozott, és őrülten nagy Újpest-szurkoló volt. Édesanyja a kontinens egyik legnagyobb, hozzájuk közel eső sertésfeldolgozó titkárságát vezette. A cégből érkező „illatok” belengték a környéket, Nagytétényen oda járt bölcsődébe, óvodába, iskolába.

Visszatekintve tényleg fura, mennyire más volt az élet: internet, mobiltelefon, kábeltévé nem létezett, a játszótér, a lakótelepi dühöngő volt a centrum. Minden pillanatban futballozni akart, az iskolai szünetekben, a hétvégén a betonos pályán - sorba kellett állni, hogy pályára kerülhessenek, vagy a felnőttek, akik a vasárnapi ebéd előtt elfoglalták a játékteret, befogadjanak maguk közé.

Focicipője sem volt, amikor nyolcévesen elvitték a Nagytétényi Kohász serdülőinek edzésére. Amilyen tornacipőben kergette a labdát lent a téren, abban ment, ott bevitték a szertárba: tessék, válasszon egyet! Nagy halomba dobálták a használt stoplisokat, turkált egy keveset, és amikor egy megfelelő méretűt talált, vihette magával. Csakis Tisza-cipőben nyomták, más nem volt elérhető. Már utánpótlás-válogatott volt, amikor Piski Elemér elvitte őket a Bajcsy-Zsilinszky utcai sportboltba, a Skála Metró mellé, ott mindenki választhatott egy futballcipőt, azt fizette az MLSZ - Blacky, ez volt a márka neve, őrületesen menő volt, ez volt az első márkás futballcipője.

A Kohászban a három-négy évvel idősebbek között játszott, és szombaton ment velük a kettős rangadóra: mindenki a Ferencvárosnak szurkolt, a Fradi-táborból nézték a meccseket. Ha viszont édesapjával ment a stadionba, mindig az Újpest szektorába vettek jegyet. Itt van előtte, ahogyan álldogálnak a pénztár előtt kígyózó sorban - a helyzetet bonyolította, hogy anyai nagymamája a Fradi pártoló tagja volt, szóval egy kicsit mindenkiért tudott szurkolni.

MTK és a Korosztályos Válogatottak

Az egykori Volán, ma REAC-pályára hirdettek meg kiválasztót, és a Kohász edzője, Pataki Józsi bácsi, aki nemrég hunyt el, javasolta neki, hogy menjen el, nézzék meg. Később az MTK hívta, ahol Szabó György lett az edzője. Jó játékosok közé került, és mert sok gólt szerzett, mindig hívták a válogatottba. Az akkor óriási öröm volt. Furcsa lehet, talán vicces is, de a dunavarsányi edzőtáborban a napi háromszori étkezés, a címeres melegítő hatalmas élményt jelentett. Enni kapott otthon is, de ez olyan volt, mintha nyaralni mentünk volna a családdal, nagyon megbecsülte, amit kapott.

A külföldi utazás maga volt a csoda, először Mannheimbe mentek busszal, de imádta: a szüleivel előtte sohasem volt külföldön. Vincze Ottó volt a szobatársa, Debrecenből is hívtak két tehetséget, Sándor Tamást és Dombi Tibort, ott volt Szanyó Károly is többek között. Emlékszik a boldogságára, és arra is, milyen hamar elszomorodott: az apuéktól kapott néhány nyugatnémet márkát ellopták tőle. Az edzők megvigasztalták: váltsa vissza az üres üvegeket, és mert esténként koccintottak eleget, visszakapott némi zsebpénzt.

A középiskola kiválasztásánál egyetlen szempont vezérelte: minél közelebb legyen az MTK-hoz, így a Százados úti Szász Ferenc Szakképzőbe járt - később, már felnőttként érettségizett, diplomázott -, akkor az volt a fontos, hogy gyalog öt perc alatt odaért edzésre. Semmi sem érdekelte, csak a futball, de az is másképpen volt, mint manapság: aki csere volt, nem rohant másik klubhoz, a szülők csendben nézték a meccseket. Emlékszik, ott játszott Koritár Lajos fia - az édesapja tizenkét éven át futballozott az MTK-ban, de mindenkitől távol, egyedül nézte a kisfiát. Ez nagyon tetszett, bár nem értette - amikor apa lett, ugyanígy szerette nézni a srácait, akkor már megértette Lajos bácsit. Az ifiben gyakran játszottak a Verebes József vezette felnőttek ellen, de aki gólt lőtt a nagyoknak, a Mágus azonnal lecseréltette - gyerekek ne vegyék el az NB I-es csapat önbizalmát.

Sikerek és Kihívások Játékosként

Már Gellei Imre volt az MTK edzője, amikor 1992 novemberében, Pécsen beállt csereként - élvonalbeli játékos lett. Természetesen óriási boldogságot érzett, és felnézett a rutinos társakra: Híres Gábor, Keresztúri András, Pölöskei Gábor, Komódi László - az ifiben együtt játszott Hámori Ferenccel. A második év tragikusan indult, szó szerint: szeptemberben a válogatott mérkőzése előtt meghalt a kapusuk, Zsiborás Gábor. Szívszorító visszagondolni erre, hogyan tette tönkre az öltözőt a gyász, a játékosok nehezen tudták feldolgozni a történteket. Kiestek, de mert fiatal volt, huszonegy éves, hívták NB I-es csapatok - köztük a BVSC.

Az Újpesti Éra: Szerelem és Visszatérések

Mezey György volt a BVSC klubvezetője, Egervári Sándor a vezetőedző, a segítője, Kenyeres Imre évekig az edzője volt az MTK-ifiben. Nagy terveket szövögettek Zuglóban, a fővárosban maradhattak, nem lehetett nemet mondani az ajánlatra. Az első éve rendben is volt, a másodikban nem ment a játék, és mert válogatott játékosok alkották a keretet, nem sok esélye volt játszani, az ősz végén a klub megszerezte Dárdai Pált - több csapat is megkereste, a PMFC is, meg Garami József Újpestről, és Mezey Gyuri bácsi elég nyíltan megmondta: rosszabb időszak vár rá, ha nem Pécsre megy.

Sohasem volt kérdés, hogy rendre Újpestre tér vissza. Világéletében a fővárosban élt, mit csinálna ott? Nem volt apelláta, ám ma már nagyon örül, hogy így alakult: szuper társaság fogadta, életre szóló barátságok szövődtek, elég, ha Fehér Csaba és a bátyja, Attila nevét említi, de Szabados József, Jäkl Antal, Tököli Attila is ott volt a csapatban. Folyamatosan játszott, nagyon jól érezte magát a városban.

Az első meccsén rögtön gólt lőtt a Vidinek, győztes gólt Szombathelyen Király Gábor kapujába, a tavasszal ötször talált a hálóba. Amikor az Újpest jött Pécsre, Szanyó Karcsi, akivel évekig játszottak az ifiválogatottban egymás mellett, kérdezte: Zoli, nincs kedved hozzánk jönni? Mert ha igen, szólok a vezetőknek, jó csapatot akarnak építeni. Volt kedve, a nyáron aláírt Újpestre. Édesapja persze nagyon örült, imádta a klubot, és tudta, hogy így reagál, de nem miatta, nem ezért döntött a lila-fehérek mellett. Még akkor sem, ha kölyökként nagyon szerette Bácsi Sándor játékát. Szakmai alapon választott.

Az első nyári felkészülési mérkőzésen a Budapest-bajnokságban szereplő Multi Rocco ellen annyian állták körbe az edzőpályát, mint az MTK-ban, a BVSC-ben a bajnoki meccseken sem; ráérzett, ezért akart futballista lenni mindig. Ezért érdemes volt gyerekkora óta edzésre járni, ezt akarta érezni: a szurkolók támogatását, a szenvedélyt.

A Fradi nem sokkal korábban a BL-ben szerepelt, az MTK nagy csapatot épített, de érezte, az Újpest megnyerheti a bajnokságot: Jenei Sándor, Fehér Csaba, Sebők Vilmos, Szlezák Zoltán, az MTK-ifiből jól ismert Tamási Zoltán hátul, Szanyó Karcsi, Zombori Zalán középen, elöl Herczeg Miklós és ő - erős csapatuk volt. A második évben meg is lett az aranyérem, ennek huszonöt éve, azóta sem lett első az Újpest. Ez a klub lett a legfontosabb neki.

Az Újpest mezében kereken száz gólt szerzett.

Külföldi Évek és Visszatérések

Nagyon más idők voltak: ha külföldről hívták, olyan nagy volt a különbség a fizetési feltételekben, hogy menni kellett. Azt hiszi, rekord, hogy az Újpest háromszor adott el jó pénzért: a görög PAOK-nak, a francia Chateauroux-nak és a kínai Sencsennek. Mindenhol tanult valamit, Szalonikiben is tapasztalta a szurkolói szenvedélyt, Franciaországban a valódi profizmussal találkozott, és érdekes volt a kínai kaland - sohasem volt kérdés, hogy Újpestre tér vissza.

Onnan vonult volna vissza: harmincöt évesen a legtöbb játékos elfogadja, ha a kispadra ültetik, és bár az edzésmunkájával nem volt gond, erre sem volt lehetőség. Abba akarta hagyni, de Egervári Sándor hívta Győrbe, igent mondott, de az már nem volt az igazi.

A Válogatottban

Húsz alkalommal lépett pályára a magyar válogatottban 1997 és 2005 között, ez idő alatt 2 gólt szerzett. 1997. június 8-án a norvégok ellen gólt is szerzett. Az 1998-as világbajnokságra próbált kijutni a csapattal. Akkor, 24 éves játékosként a csoportmeccsek felén szerepelt. 1997-ben a finnek elleni utolsó csoportmeccsen, egy 91. perces öngóllal lett meg a pótselejtező. A sorrend ez volt: Norvégia, Magyarország, Finnország, Svájc, Azerbajdzsán.

Nagyon feszült volt a hangulat, arra emlékszik, de az még egy más világ volt. Abban az időben még meg kellett magyarázni a pótselejtezős helyet, amit az azóta eltelt huszonnyolc év is bizonyít, hogy nem annyira egyszerű feladat. Azóta egy pár válogatott nekiveselkedett ennek és most vannak a legközelebb ehhez. Még most is olvasott egy-egy lekicsinylő kritikát arról, hogy Norvégia és Svájc mellől nem sikerült kijutni. Nem is érti ezeket a gondolatokat, írásokat. Azóta is láthatjuk, hogy nem olyan egyszerű pótselejtezős helyen végezni. Aki ezt nem érti meg, aki azt gondolja, hogy ez olyan egyszerű volt, az nem ért a futballhoz. Ami utána jött a pótselejtező, azt nyilvánvalóan mindenki szívesen kitörölné a fejéből. Ott történtek érdekes dolgok is, de ha csak a futballról akar beszélni és nem a talányt megfejteni, hogy hogy született ilyen eredmény, azért azt nézzük meg, hogy az a jugoszláv válogatott milyen játékosokból állt.

Sportvezetői Pályafutás és Jelenlegi Szerepe

Tudatosan készült az aktív pályafutása utáni időszakra. Az edzőség nem vonzotta, emlékszik, a csapattársa, Horváth Ferenc írta, mikor hogyan edzettek, mi volt jó, mi nem tetszett neki, őt érdekelte ez, ő pedig sokszor azt érezte: mennyivel sikeresebb lehetne a klub, ha megfelelően vezetné. Jelentkezett a TF-re, és jóval a harminc felett, több száz NB I-es mérkőzés, az Újpesten szerzett száz gól és húsz válogatott mérkőzés után a ferencvárosi kötődésű pedagógus kiadta a feladatot: dekázzon a labdával, abból leszűri, van-e köze a sportághoz.

Sportvezetőként az Újpest utánpótlás-igazgatója (2009-2010), az Újpest sportigazgatója (2010-2011), a DVTK sportigazgatója (2013-2014), az Újpest sportigazgatója (2014-2015), a Siófok sportigazgatója (2015), a Videoton sportigazgatója (2015-2021) volt.

Kihívások a Riválisoknál

Ha kellett, kilépett a komfortzónájából, elfogadta például a Diósgyőr felkérését - pedig pontosan tudta, miként viszonyulnak ott a fradistákhoz, az újpestiekhez. A város szélén felírták az óriásplakátra: Zoli, takarodj vissza Újpestre! Odaállt a szurkolók elé az ankéton, és annyit mondott: nem kéri, hogy szeressék, szeretik őt otthon, csak engedjék dolgozni. Megtapsolták - az idény végén megnyerték a Ligakupát, és ott voltak a Magyar Kupa döntőjében, amelyben tizenegyesekkel kaptak ki - az Újpesttől.

A fehérvári sportigazgatói időszakát sikeresnek érzi, hiszen a bajnoki cím mellett több dobogós helyezése is volt a csapatnak. Az első napon a stadion előtti óriásplakátot lefestették fehérre és ráírták, hogy lila majom takarodj. Délután pedig - nem csak miatta - tüntetés volt. Aztán a szurkolói ankéton elmondta, hogy őt nem kell szeretni. Szeressék a Veréb Gyuri bácsit. Őt szeretik otthon és Újpesten, neki az elég. Volt egy jó beszélgetése a szakosztályvezetővel, Mezey Györggyel. Mondta, hogy nem akar Pécsre menni, de az volt a válasz, hogy ha nem megy Pécsre, akkor gondoskodik arról, hogy ne könnyítse meg a karrierje alakulását.

Azt hiszi, az ő kötődésével kevesen vállalták volna a diósgyőri, majd a fehérvári munkát, a Vidivel bajnokok lettek, és még ötször voltak a dobogón, Magyar Kupát nyertek, csoportkörben játszottak az Európa-ligában - szerinte jó időszak volt ez a klub életében. Sohasem féltette magát - az FTC kapusa, Szűcs Lajos keményen letarolta.

Az Újpest Jelenlegi Helyzete és Célok

Kovács Zoltán jelenleg elnöki tanácsadóként dolgozik a Megyeri úton, és a napi munka mellett a stratégia meghatározásában is nagy szerepe van. Az első három évben az első hat helyet tűzték ki célul. Ő maga sem szeretne ennyit várni a nagy sikerekre, de úgy látja, hogy előrébb tartanak, mint tervezték. Korábban is voltak sikerek, hiszen nyert a csapat kupákat, de az elmúlt években nem tudtak beleszólni a bajnoki címért folyó versenybe és ez megengedhetetlen. Még akkor is, ha Roderick Duchatelet tudja, hogy mennyi kritikát kapott, de a saját pénzéből tartotta fenn a klubot. Ami nagy probléma volt szerinte, hogy ő nem gondolkodott abban, hogy bajnoki címért harcoló csapatot alakítson ki.

Valós esély 1998 óta nem volt az első helyre. Nem volt olyan helyzet, hogy minden rendben lett volna a klub körül, még akkor sem, ha kétszer múlt egy meccsen az arany. A beszélgetésben szóba került az is, hogy az Újpest új stadiont kaphat, ám könnyen előfordulhat, hogy nem a Megyeri úton épül fel a létesítmény. Kovács Zoltán elmondta, hogy nincsenek új információi, de annyi bizonyos, hogy a jelenlegi helyén nem lehet nagyobb létesítményt felhúzni.

Az Újpest jobban teljesít a bajnokságban, mint az elmúlt években, de az MTK-tól váratlan 4-1-es vereséget szenvedett. A kapott gólok számában mindenképpen, de a játékot tekintve nem annyira. A ZTE-nek is volt helyzete ellenük, nem mentek be, szerencséjük volt, amiért megdolgoztak. Van egy jól látható előrelépés a szervezettségben. Most előre elfogadja, hogy ha Nunesnek, Duarténak és Fiolának tizenegy mérkőzésenként lesz ilyen rossz kilencven perce.

Az Újpest nehéz sorozat előtt áll, amelynek a végén november 30-án következik a Ferencváros elleni derbi. Számára ez nagyon zavaró… Aki itt van nyár óta az tudja, hogy ez a meccs mit jelent. A derbi előtt maximum egy döntetlenre számított, és nem azért, mert kishitű lenne. Egyszerűen látni kell, hogy a Fradi jóval előrébb tart nálunk csapat- és klubszinten is. Az előttünk álló rövid időszakot egyszerűen túl kell élni, az új tulajdonosoknak olyan sportszakmai célokat kell kitűzni és megvalósítani, amely a korábban megszokott, megfelelő szintre helyezi vissza a klubot.

Nagyon egyszerű képlet: olyan együttest kell kialakítani, ami minden évben reálisan küzdhet a dobogóért, majd a bajnoki címért. Ezt érdemli meg Magyarország legjobb szurkolótábora, az Újpest-tábor! Nem lepett meg a végeredmény. Mészöly Gézát különösen sajnálja, hiszen elvállalta ugyan a feladatot, azonban ez még nem az ő csapata. A keretben érdemi módosítás egyelőre nem történt; elsősorban erőnléti és mentális problémákat lát, de ezért egyáltalán nem Géza okolható. Sajnos izgulni való még lehet, ám szerencsére a Kisvárda és a Mezőkövesd sem gyűjtögeti a pontokat. Meggyőződése, ha nem Újpestnek hívnák a klubot, ha nem egy ilyen remek szurkolótábor állna csapat mögött, már évekkel ezelőtt kiestek volna. Ezt az idényt kell túlélni, s akkor az új tulajdonossal elkezdődhet az érdemi munka.

Családi Háttere és a Következő Generáció

Kovács Zoltán nagyon boldog családapa. Nagyobb fia, Dominik az Újpest játékosa, egy NB II-es klubban tudna fejlődni, a hozzáállása tökéletes, mindenre képes a futballkarrierért. Az öccse, Patrik profi szerződést kötött a Vasassal tizenöt évesen, U17-es válogatott, de próbálja meggyőzni, hogy a gimiben tanulnia is kell. Mondjuk, magára ismer benne, mert csak a futball érdekli. Patrik ikertestvére, Liza nagyon határozott, igazi nő, tele álmokkal, nagyon szorgalmas. Felesége nagyszerűen menedzseli a családjukat: neki bölcsész- és belsőépítész-diplomája van, lakberendezőként dolgozik, fantasztikusan főz. Kovács Zoltán korábban dolgozott a Fehérvár sportigazgatójaként, ma pedig a kisebbik fia szerepel a klubban. Azért a Vasasban kezdett ő és a testvére Dominik is, mert oda gyalog is el tudtak menni, hiszen közel laktak a pasaréti központhoz. Amikor Fehérvárra igazolt, akkor szóba került, hogy az Újpesthez is szerződhet, de akkor az nem volt reális. Abba a csapatba nem szívesen engedte volna, de Duchatelet felhívta, hogy mi lenne, ha Újpestre szerződne a fia. Kovács Patrikkal kapcsolatban tartja magát egy városi legenda, amely szerint nála, csak Szoboszlai Dominikért fizettek többet utánpótlás korában.

Kovács Zoltán a Magyar Válogatott Menedzsmentről

Kovács Zoltán optimista, szerinte Marco Rossi csapata így vagy úgy, de eléri majd a világbajnoki pótselejtezőt jelentő csoportmásodik helyet. Persze, hogyne, nézte a meccset. Örül az eredménynek. Ilyenkor az a legfontosabb, az eredmény. Lehet értékelni a mérkőzést, meg kell is, de ez a kapitány dolga. Szerinte itt a legfontosabb, hogy a kívánt eredményt elérte a csapat. Más kérdés, hogy sajnos a portugálok ugye óriási meglepetésre kikaptak, de reméli, hogy ez csak időhúzásnak volt jó.

Kovács Zoltán elmondta, most csak az eredmény a fontos, és nagyon bízik benne, hogy Szoboszlai Dominikék is eljutnak oda, ahova nekik már 28 éve sikerült, sőt talán tovább is. Nagyon feszült volt a hangulat, arra emlékszik, de az még egy más világ volt. Abban az időben még meg kellett magyarázni a pótselejtezős helyet, amit az azóta eltelt huszonnyolc év is bizonyít, hogy nem annyira egyszerű feladat.

A magyar válogatott tagjai a meccs utáni nyilatkozatok alkalmával még nem tudták, hogy a portugálok kikapnak majd Dublinban, így a pótselejtezőt érő csoportmásodik helyért kőkeményen meg kell majd küzdeniük az írekkel vasárnap, a Puskás Arénában. A legfontosabb, hogy nyert a csapat. Persze, lehet boncolgatni a játékot, de ha őszinték akarunk lenni, ez nagyjából senkit sem érdekel. A kapitánynak kell ezzel foglalkoznia, mert nyilván az ír csapat azért jobb, mint az örmény, de hazai pályán ez a válogatott bárkit legyőzhet. Tényleg reméli, hogy ez csak időhúzás volt, ez a váratlan eredmény. Nyert a csapat, nem gondolja, hogy bárkinek rossz kedve lenne. Legyen friss a csapat vasárnap, ez a legfontosabb. Hosszú volt az utazás, volt időeltolódás, ilyenkor a legfontosabb, hogy a pályára lépő játékosok a lehető legfrissebb állapotba kerüljenek vasárnapra.

A vasárnapi ellenfélről, az ír csapatról Kovács Zoltán elmondta: Nagyon kellemetlen csapat, nagyon jó mentalitása van. Van bennük minőség is, úgyhogy alaposan fel kell készülni. Ez egy óriási bravúr, amit elértek, de nekünk nem ezzel kell foglalkozni, hanem magunkkal. Az elmúlt években megszoktuk már, hogy milyen hangulatban lép pályára a csapat Budapesten. Fantasztikus hangulat vár a csapatra, ami megduplázza mindenki erejét. Biztos benne, hogy nem lesz fáradt játékos. Feszültség mindig van egy válogatott mérkőzésen, pláne, hogyha ilyen téttel bír az a meccs. A hazai pálya előnye ebben a fantasztikus környezetben még inkább mellettünk szól. Megvan a minőség a csapatban. Nagyon bízik a válogatottban, természetesen kint lesz. Nagyon optimista. Ettől a válogatottól rengeteget kaptunk már. Biztos benne, hogy most is jó eredmény születik.

A Magyar Futball Egyik Alappillére: A Ferencvárosi Torna Club

Bár Kovács Zoltán pályafutását leginkább az Újpesttel azonosítják, a magyar labdarúgás történelmében megkerülhetetlen a Ferencvárosi Torna Club szerepe, amely ellen gyakran játszott, és amelynek szurkolásába gyerekként is bepillantást nyert. A "Fradi" az Újpest legnagyobb riválisa, és története összefonódik a magyar futball fejlődésével.

Alapítás és Korai Sikerek

A Ferencvárosi Torna Clubot eredetileg labdarúgócsapatként alapították, ennek ellenére a labdarúgó szakosztályt hivatalosan csak több mint másfél évvel a klub létrejötte után, 1900. december 3-án alapították meg. Az első bajnoki címre mindössze a harmadik szezonig, 1903-ig kellett várni. Bár az eredeti ígérettel ellentétben az akkori játékosok még nem kaptak aranyérmet, egy hentes szurkolónak köszönhetően egy láda kolbász viszont járt a sikerért. A Ferencváros a következő évtizedekben folyamatosan meghatározó szereplője volt az élvonalbeli pontvadászatnak, elvétve akadt csak szezon, amelyet nem zártak dobogón.

A Professzionális Éra és Nemzetközi Áttörések

Az 1926/27-es idényben, az első profi magyar bajnokságot a Ferencváros nyerte meg. A vezetőedző korábbi játékosuk, Tóth Potya István volt, aki korát megelőző módszerekkel irányította az FTC-t. Ez volt egyébként a Fradi 10. bajnoki címe. A Ferencváros első komoly nemzetközi kupasikerét az 1927/28-as idény hozta. A többi közül is kiemelkedik a 12. bajnoki aranyérem, amelyet az 1931/32-es idényben 100%-os mérleggel, mind a 22 meccsüket megnyerve szereztek meg. 1933-ban 5. alkalommal is elhódították a Magyar Kupát. Az 1936/37-es idényben másodszor is megnyerték a második világháború előtti időszak legrangosabb klubsorozatának számító KK-t. Az 1940/41-es idényben 16. bajnoki címüket szerezték.

Az 1948/49-es idényben 140 rúgott góllal nyerték meg a bajnokságot. Deák Ferenc 30 meccsen elért 59 találattal lett gólkirály - ennek azóta a közelébe sem jutott senki. Így is maradt néhány kiemelkedő labdarúgó a IX. kerületben. A Ferencváros legjobb játékosai mellett nevét és színét is elvesztette: előbb ÉDOSZ-ként, majd Kinizsiként, piros-fehérben szerepeltek. Bár nevét visszakapta a Ferencváros, továbbra is érezhető ellenszélben kellett játszania itthon. Tizennégy évnyi várakozás után, 1962/63-ban szereztek ismét bajnoki címet.

Újjáépítés és Modern Sikerek

Az 1960-as években további három bajnoki címet nyertek, a Ferencváros és a teljes magyar klubfutball legnagyobb sikere azonban az 1964/65-ös idényre datálódik, amikor megnyerték az Európa Liga elődjét, a Vásárvárosok Kupáját. A három elsőségével máig élő olimpiai rekordot felállító magyar válogatottban is fontos szerepet játszottak a fradisták: a tokiói és a mexikóvárosi csapatban is ott volt Novák Dezső és Varga Zoltán. Ennek a csapatnak már tagja volt Nyilasi Tibor, aki az 1980/81-es szezonban Európa második legeredményesebb játékosaként Ezüstcipőt nyert. Az 1995/96-os idényben a Ferencváros, immár Novák Dezső irányításával első magyar csapatként jutott a Bajnokok Ligája főtáblájára.

A 2003/04-es idényben a Lipcsei Péter és Gera Zoltán fémjelezte csapat duplázott, megnyerte a bajnokságot és a kupát is itthon, majd a következő idényben bejutott az UEFA-kupa csoportkörébe. A csapat fokozatosan tért vissza a magyarországi csúcsra: 2013-ban megnyerte a Ligakupát, 2015-ben a Magyar Kupát, majd 2016-ban a magyarországi duplát. A 29. bajnoki címet ráadásul rekordot jelentő, 21 pontos előnnyel szerezték meg, 2019-ben pedig meglett a 30. A Ferencváros labdarúgócsapata 2020-ban megvédte bajnoki címét, majd egy évvel később a 32. NB I-es trófeáját is begyűjtötte.

tags: #kovacs #zoltan #engem #nem #erdekel #fradi

Népszerű bejegyzések:

• Az FTC stadion monumentális sasa
• TOPOLYGA
• Legendás gólok és pillanatok a nagy rangadóról
• Részletek a magyar labdarúgásról
• Röplabda stratégiai alapok