A középkor játékos világa és az ünnepi kalandok
A középkori gyermekek élete jelentős mértékben különbözött a mai gyerekek mindennapjaitól. A modern technológia hiányában a középkor gyermekei sokkal inkább a fizikai tevékenységekre és közösségi élményekre támaszkodtak szórakozásuk során. Játékaik és tevékenységeik általában a mindennapi életet, a tanulást és a készségek fejlesztését is szolgálták.
A középkorral kapcsolatban az egyik legelterjedtebb hiedelem, hogy a gyerekeket lényegében felnőttként kezelték és a szülő-gyermek kapcsolat sem volt olyan szoros, mint a későbbi korokban. Bár tény, hogy a magas csecsemőhalandóság miatt a szülők jellemzően több gyermeküket is elvesztették életük során, ez nem csökkentette az utódaik iránt érzett szeretet és ragaszkodás mértékét. A játék és a szórakozás sem hiányzott azonban a középkori gyermekek életéből. Így például ismerünk kis lovagfigurákat és apró főzőedényeket is. A neves történetíró, Walesi Gerald pedig egy munkájában azt is felidézte, hogy testvéreivel miként építettek homokvárakat a tengerparton - igaz, ő maga inkább homokmonostort tervezett. Fontos megjegyezni, hogy a középkori gyerekek játékai és szórakozásaik nagyban függtek a társadalmi helyzetüktől és kulturális hátterüktől. A középkori gyerekek játékai és szórakozási formái számos szempontból különböztek a mai gyerekekétől, ugyanakkor a játék és a tanulás örömét egyaránt szolgálták.
A középkori gyermekek élete és neveltetése
A gyermekeknek már egészen fiatal koruktól fogva részt kellett venniük a család munkájában. Ez a legváltozatosabb feladatokat jelenthette, az állatok és a kisebb testvérek felügyeletétől kezdve, a cipekedésen át egészen a családi üzlet működtetéséig. Az alsóbb társadalmi rétegekbe született fiúk közül a szerencsésebbeknek lehetőségük nyílt arra is, hogy a közeli székesegyházi iskolában tanuljanak. Az iskolát végzettek számára lehetőség nyílt arra, hogy elhelyezkedjenek az alsóbb papi rendekben, ahol a tehetségesebbekre hivatali vagy ügyvédi karrier várt. Az egyházi karrier egy másik lehetséges iránya volt, ha a szülők fiúkat egy szerzetesi rendházba, vagy lányukat egy apácazárdába küldték nevelkedni.
A nemesi családok gyermekei számára már több karrierlehetőség nyílt, bár ők is szép számmal bukkantak fel az egyházi iskolában, illetve a rendházakban. Míg a fiúk a háború fortélyait sajátították el, addig a lányokat későbbi házvezetői szerepkörükre készítették fel. Ez korántsem merült ki a főzésben és takarításban, hiszen amikor férjük hadjáratra ment, lényegében az egész udvar igazgatása a nemesasszonyokra hárult. A gyermekek nevelése mai szemmel nézve igencsak kemény volt. Szigorú vizsgákon kellett helytállni úgy az iskolában, mint a kiképzések során, nem is beszélve a földeken vagy műhelyekben végzett izzadságos munkáról.
Az ügyességi játékok gyakran fizikai ügyességet, reflexeket és kitartást igényeltek. Például a labdajátékok, mint a kötélhúzás vagy a labdaütés, nagyon népszerűek voltak. Noha a középkori társasjátékok sokkal egyszerűbbek voltak, mint a maiak, mégis számos változat létezett. Kártya- és táblajátékok, mint a sakk, a dáma vagy a kockajátékok, nagy népszerűségnek örvendtek. A gyerekek gyakran részt vettek olyan kézműves foglalkozásokban, mint a fafaragás, a szövés vagy a csontváz munka. A középkori gyerekek gyakran szóbeli játékokat játszottak, amelyek során verseltek, rímeket alkottak vagy történeteket meséltek egymásnak. Emellett a számolós játékok, például a kövekkel való számolgatás vagy az egyszerűbb számítások gyakran szórakoztató kihívást jelentettek a gyerekek számára. A gyerekek városi környezetben is különböző játékokkal töltötték idejüket, például üldözős, rejtőzködős vagy csoportos versenyekkel. A középkori fesztiválokon és ünnepeken a gyerekek számos játékban vettek részt, amelyek gyakran tradicionális elemeket tartalmaztak, mint például népi táncok vagy maszkabálok.
A malomjáték - egy ősi stratégiai kihívás
A malom az egyik legősibb játékok egyike, már az ókorból szerepel ábrázolásokon, leírásokban. A római korban vált igen népszerű társasjátékká, Ovidius „A szerelem művészete” című művében írta le először a játék szabályait. Mivel a malomtáblát igen egyszerű megrajzolni, a szegényember sakkjaként, az egyszerű falusi háztartásoktól a kolostorokig, de még az előkelők körében is kedvelt játék volt a középkorban. A két személy által játszható malom szabályai ma is ismertek: a táblát - a középkori ember leleményes megoldását másolva - otthon is könnyen megrajzolhatjuk.

A Békés megyei Kardoskút középkori templomának romjai között 1956-ban egy különleges téglatöredéket találtak. A malomjáték az egyik - mérete alapján - az első templom építésénél használt téglába volt belekarcolva. A téglák száradására, égetésére várakozó téglavető munkások egyike készíthette; a még nyers, kiégetetlen állapotú téglába akár egy hegyesebb bottal is felrajzolhatta a három négyzetből álló mintázatot. A téglát nem sokáig használták unaloműzésre, a rajta talált vakolat és habarcsnyomok alapján felhasználták a templom építésénél, beépítették annak falába. A játék népszerűségét mutatja, hogy a Kardoskúthoz közeli Gorzsán (Csongrád megye) egy 11-12. századi téglán is azonos mintázatot találtak.
A középkori Kardoskút első, még a 11. század végén emelt, négyszögletes szentélyzáródású templomát, valószínűleg a falu lakosainak számának növekedése miatt átépítették, megnagyobbították a 12-13. század fordulóján. A második, félköríves szentélyű templom és maga a település is a tatárjárásnak (1241-42) eshetett áldozatul.
Játékos történelmi vetélkedők és oktatási segédletek
Manapság számos interaktív és játékos módszer létezik a középkor megismerésére és a történelmi tudás elmélyítésére. Mivel nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekekhez a saját nyelvükön, játékos módon szóljunk, így ismertetve meg velük a XV. századot, ehhez számos eszköz és feladat áll rendelkezésre.
- Vegyes játékos feladatok - különböző korszakokhoz
- Letölthető, kivágható kártyás játékok
- Interaktív társasjátékok
- Online kvízek témakörönként
- Interaktív tábla (Miro-alkalmazással játszható)
- Megmozgatós osztálytermi játékok
A Nemzeti Tankönyvkiadó műveltségi vetélkedőjéből is származnak feladatok, amelyeket a kollégákkal és a Kiadó munkatársaival együtt készítettek 2009 és 2014 között. Ezek között szerepelt történelmi kvíz feladatlapja a középkorról és középkori kincskeresés térképes feladat az Árpád-korhoz kapcsolódóan. A történelmi logikai feladatok, mint például három keresztes vitéznek segíteni útbaigazítással, szintén népszerűek voltak.
Az igaz-hamis villámkérdések, amelyek az ókor és középkor témakörét ölelték fel vegyesen nehéz és könnyű kérdésekkel, logikát is igényeltek. A gyerekek maguk is gyárthattak két-két kártyát: egyet "I" betűvel, egyet "H" betűvel. A kérdés elhangzása után 5 másodperc gondolkodási idő állt rendelkezésre, majd mindenkinek egyszerre kellett felemelnie a válaszkártyát.
Egy olyan 3D-s, élőszereplős kvíz és ügyességi társasjáték is létezik, ahol érdekes kérdések és izgalmas feladatok várnak. A játékot 9-99 éves korig ajánljuk; kül- és beltéri körülmények között is játszható. Az alakítható játékszabálynak és különböző nehézségű kérdéseknek köszönhetően akár több korosztály is tud egyszerre együtt játszani. A játékmező egy földre helyezett, 10 részre osztott egyenlő oldalú háromszög, vagyis egy nagy görög delta (∆). Mindenki kap öt-öt diót, és a játékosok felváltva dobnak az alapvonalról. A lépegető szintén egyensúlyozó, ügyességi játék. Egy 2 személyes logikai játék kicsiknek és nagyoknak.
TOP 10 új középkori játék hamarosan
A Koronázási Ünnepi Játékok Székesfehérváron: A középkor újraéled
Szabad a vásár! - a családoké hétvégén a Belváros: pénteken délelőtt elindult a Koronázási Ünnepi Játékok háromnapos programsorozata. Szabad a vásár! - ezzel a szlogennel elevenedik meg a középkor a Szabad Színházzal. A Városház tér igazi vásári perpatvarok helyszínévé vált, ahol korhely komédiások, léhűtők és nagyszájú kofák szórakoztatják a járókelőket, és vonják be a családokat egy nagymosásba, megannyi vidám játékba. A hamisítatlan középkori hangulat, vásári életképek, piaci perpatvarok, gólyalábasok, hagyományőrző bemutatók, régizenei együttesek, az Árpád-házi királyokat megismertető családi játékok, élősakk-előadás, számos gyermekjáték, kreatív és kézműves foglalkozások és természetesen a királyi óriásbábok várják a vendégeket a Koronázási Ünnepi Játékok idején a székesfehérvári belvárosban.
Programok és Látványosságok
Árpád-házi ágbogozó és óriásbábok
Idén már tizenkilenc történelmi órásbáb vesz részt a Székesfehérvári Királyi Napok eseményein - hogy ki kicsoda, azt az Árpád-házi ág-bog nevű játék segít kideríteni. A családfakutatáshoz nem kell más, mint egy bogozólap (az információs házaknál lehet beszerezni) és némi kitartás, hogy az óriásbábokat végiglátogatva a Városház tértől a Fő utca több állomásán keresztül a Bartók Béla és az Országzászló térig kideríthessük az összetartozó királyi rokonság szálait. Az óriásbábok most is felvonultak, bemutatkoztak, rengeteg kép készült az Árpád-házi család tagjairól, akiket amúgy most egy játék segítségével alaposabban is megismerhet az érdeklődő: az Árpád-házi ágbogozó, úgy láttuk, több gyerekes családot is magával ragadott szombaton. Sőt, ismerkedni is lehet velük, erre idén már két játékot is kínálnak a programot szervező intézmény, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ (SZKKK) munkatársai. Az Árpád-házi ágbogozó mellett egy új nyomozós-matricagyűjtős játék várja a családokat. Az ehhez szükséges játékfüzet elérhető az SZKKK Virágórával szemben található információs faházában, a Városház téren a Tourinform információs pontján és az Országzászló téri óriásbábok mellett is.

Történelmi előadások és színház
Jobku és Dzsevu világhírű akrobatikus történelemóra-színházának - nemcsak gyerekeknek! - idén II. András a főszereplője. A szellemes utcaszínházi sorozat ötödik epizódja is dalbetétekkel, szkeccsjelenetekkel és rettenetes titkokkal gazdagítja az uralkodó és korának bemutatását, amiből kiderül az is, mi történt az Aranybulla eredeti hét példányával. Az előadásra szombaton és vasárnap a Bartók Béla téren - a Bábosok terén - várják a közönséget. A Szabad Színház tagjai délutánonként István király életének eseményeit is bemutatják középkori életképekben.
Kézműves foglalkozások és gyermekjátékok
A Mátyás király-emlékmű pódiumszínpadánál egész nap játékos zenetéri programok varázsolják el a közönséget. Sok-sok játék: nem tréfa, a Scola Capitularis Ecclesiae Alba Regiae a középkori iskolákat mutatja be a Zichy liget árnyas fái alatt: a hét szabad művészet titkaiba, fiús erőpróbákba és lányos tevékenységekbe kóstolhatnak bele a gyerekek. A Koronázási Ünnepi Játékok második napján „üzembe állt” a kaloda és a jó erős rácsok övezte vaskalitka is: az Országalma mellett több „bűnöst” is láttunk bezárva. A jószívű őröknek köszönhetően szerencsére mindenki megszabadult, hogy aztán helyszínről helyszínre bejárja a fehérvári belvárost. A Városház tér középkori utcarészletében hangosak voltak a népek, nem hagyták szó nélkül az arra járókat, akiket időnként le is locsoltak. A gyerekek csudás terményképeket készítettek, a tér másik felén meg iniciálét is festhettek. No és persze játszhattak sokat: a várépítéstől a horgászaton keresztül a célba dobáson át számtalan lehetőség várta a kicsiket nemcsak itt, hanem az Országzászló téren és a Zichy ligetben. A Bartók Béla tér árnyas fái alatt kézműves foglalkozások vártak a gyerekekre. Az Országzászló téren és a Bartók Béla téren mindhárom napon kézműves foglalkozások és fajátékok várják a gyerekeket és a játékos kedvű felnőtteket. A középkori kézműves technikákkal ismerkedhetünk meg, mint például bőrdíszművesség.

Hagyományőrző bemutatók és katonai életképek
A hagyományőrzők is a ligetben vertek tábort, talpasok, lovasok, harcászati, madarász- és vadászati bemutatók, délelőttönként pedig életképek invitálják a közönséget. A Zichy liget idén is a hagyományőrzőké lesz, az I. András Király Lovagrend, a Fejér Baranta Hagyományőrző Sportegyesület, a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje és a Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület mindegyik napon tart harcművészeti bemutatót, ezek időpontjáról az online felületeken és a belvárosban elhelyezett információs táblákról tájékozódhat a közönség. A ligetben lovagolni is lehet a Fehérvári Huszárok Egyesületével. Kiscsoportban haladnak az apródok, eközben bemutatásra kerülnek a középkori büntető eljárások korhű rekonstrukciói.
Élő sakkjátszma: A morvamezei csata
Augusztus 21-22-én 19 órakor ismét felállnak a fekete és fehér seregek a száz négyzetméteres sakktáblán: a Nemzeti Emlékhelyen a Székesfehérvári SzC I. István Technikumának 35 diákja mutatja be élő sakkjátszma formájában a középkori Magyarország egyik kiemelkedő ütközetét, az 1278. augusztus 26-án lezajlott morvamezei csatát.

Különleges élmények: Fényfestés és koncertek
Az esti órákban, a hőség fogytával ismét megtelt a Fő utca emberekkel, ki a Kurul Dobosok átszellemült produkcióját, ki a Zichy színpad fergeteges, a New York-i Brodway hangulatát idéző szvingestjét találta kellemes szombat esti elfoglaltságnak. A kisfesztivál idején esténként 21 órától fényfestések is színesítik a belvárost: az interaktív 3D-s kirakós játékkal az Országzászló téren játszhatunk, 3D-s épületvetítést a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületének falán, valamint a Nemzeti Emlékhelyen, a mauzóleum falán láthatunk. A Zichy-színpad koncertnek is helyet ad a Koronázási Ünnepi Játékok idején: augusztus 20-án, pénteken 21 órakor az István, a király koncert keresztmetszetét élvezhetik a nézők. A látványos, modern megszólalású produkció népszerű szólistákkal, a zenei szakma kiválóságaiból álló saját zenekarral, valamint a legprofesszionálisabb látvány- és animáció-technikával varázsolja el a közönséget. Az előadásban a címszereplő Feke Pál mellett közreműködik Novák Péter, Szomor György, Herczeg Flóra, Simon Boglárka, Serbán Attila és Sándor Péter.
tags: #kozepkor #jatekos #vetelkedo





